adozona.hu
BH+ 2001.3.114
BH+ 2001.3.114
Az általános kártérítésként megállapított járadék összegének módosítására csak akkor van lehetőség, ha az e címen megítélt járadék összegének megállapításánál alapul vett körülmények változtak meg [Pp. 230. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 186. § (3) bek., 187. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1983. június 27-én az alperes alkalmazottjaként Irakban súlyos közlekedési balesetet szenvedett; munkaképességét teljes egészében elveszítette. A városi bíróság ítéletével az alperes kártérítési felelősségét megállapította és - egyebek mellett - kötelezte jövedelempótló járadék és többletkiadásokból álló általános kártérítés járadék formájában való megfizetésére. A járadékok időközben történt felemelése folytán a jövedelempótló járadék havi összege 38.464 forintra, az általános kár...
BH+ 2001.3.114 Az általános kártérítésként megállapított járadék összegének módosítására csak akkor van lehetőség, ha az e címen megítélt járadék összegének megállapításánál alapul vett körülmények változtak meg [Pp. 230. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 186. § (3) bek., 187. § (2) bek.].
A felperes 1983. június 27-én az alperes alkalmazottjaként Irakban súlyos közlekedési balesetet szenvedett; munkaképességét teljes egészében elveszítette. A városi bíróság ítéletével az alperes kártérítési felelősségét megállapította és - egyebek mellett - kötelezte jövedelempótló járadék és többletkiadásokból álló általános kártérítés járadék formájában való megfizetésére. A járadékok időközben történt felemelése folytán a jövedelempótló járadék havi összege 38.464 forintra, az általános kártérítésként fizetett járadék összege 1996-ban havi 26.000 forint, míg 1997. január 1-jétől havi 31.000 forintra változott.A felperes keresetében a jövedelempótló járadék összegének 1995. január 1-jétől havi 57.460 forintra, 1996. január 1-jétől havi 67.536 forintra, és 1997. január 1-jétől havi 77.568 forintra, míg az általános kártérítés összegének - részben új igények beépítésével - 1996. január 1-jétől havi 48.000 forintra, és 1997. január 1-jétől havi 52.570 forintra való felemelését kérte.
A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a jövedelempótló járadék összege a Pp. 230. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott eljárási szabály folytán csak 1996. június 20. napjától lenne felemelhető, a felperesnek azonban jövedelemvesztesége nincs, ezért e részében a keresete alaptalan.
A többletkiadásokból álló, és általános kártérítésként megítélt járadék összege - ugyancsak a Pp. 230. §-ának (1) bekezdéséből következően - csupán 1997. január 1-jétől emelhető, amelynek összegét a kiadások jellegéből következően a Pp. 206. §-a szerinti mérlegelési jogkörében havi 31.000 forintban állapította meg. Mivel az alperes 1997. január 1-jétől már önként ezt az összeget fizeti, a felperes további követelése alaptalan.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát és az általános kártérítésként megállapított járadék összegének a keresetben megjelölt időponttól és összegre való felemelését a felperes kérte. Álláspontja szerint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 186. §-ának (3) bekezdéséből és 187. §-ának (2) bekezdéséből következően a járadékigényét hat hónapon túl visszamenő időre is érvényesíthette, a járadék összegét pedig a bíróság jogerős ítéletében a szakértői vélemény téves felülmérlegelésével állapította meg.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
E körben a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A bíróság korábbi jogerős ítéletében azoknak a költségeknek és kiadásoknak a fedezetére, amelyek a felperes balesetéből eredő végleges egészségkárosodása miatt a jövőben biztosan felmerülnek, de összegük előre nem számítható ki, általános kártérítésként járadékot ítélt meg. Ez a Ptk. 359. §-ának (1) bekezdése alapján egyösszegben megítélt általános kártérítéssel szemben nem teremt ítélt dolgot, és a körülmények alakulásához képest mértéke vagy időtartama módosítható. A felperes tehát a járadék összegének felemelését kérhette, ha azok a kiadások, amelyek fedezetére a megállapított járadék szolgál, időközben számottevően megemelkedtek. Arra azonban nincs lehetőség, hogy az általános kártérítésként megállapított járadék összetevőit meghaladó, egyéb költségigények érvényesítésével kérje a megítélt járadék összegének felemelését. A Pp. 230. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés azt teszi lehetővé, hogy a bíróság a járadék összegét módosítsa, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. Ebben a körben a járadék módosítását a megállapított általános kártérítés összetevőiben jelentkező körülményváltozások indokolhatják.
A bíróság jogerős ítéletében - helyesen - az általános kártérítés körében figyelembe vett károkat vette alapul, és helyesen ítélte meg, hogy azokat tekintve a járadék mértéke nem emelhető, mert az annak megfelelő mértékű járadékot az alperes önként felemelte és teljesíti.
Ehhez képest nincs jelentősége a járadék visszamenőleges érvényesíthetőségének, de helyesen fejtette ki a bíróság jogerős ítéletében, hogy a többletkiadások fedezetére megítélt járadék nem a Mt.-ben szabályozott körbe esik.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.III.23.476/1998. sz.)