adozona.hu
BH+ 2000.3.221
BH+ 2000.3.221
Igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. A középfokú iskolai végzettségen túlmenően nem együttes feltétel az érdemi és ügydöntő feladatok ellátása, az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak [1997. évi LXVIII. tv. (a továbbiakban: IaSz.) 6. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a közgazdasági szakközépiskolában érettségi vizsgát tett, jegyzőkönyvvezető, gyorsíró, igazgatási ügyintéző szakképesítést szerzett felperes 1995. január 16-ától igazságügyi alkalmazott. A városi bíróságon a végrehajtási kezelőirodában és a végrehajtási ügyintéző mellett dolgozik. 1998. július 1. napjától ügykezelői besorolást kapott, igazságügyi szolgálati idejének kezdetét 1983. január 1. napjától elismerve az V. fizetési osztály 6. fizetési f...
A felperes kereseti kérelmében az előző munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szolgálati időként történő figyelembevételét, valamint a IV. fizetési osztályba, tisztviselőként történő besorolását kérte. Keresetét a bírósági tárgyaláson akként pontosította, hogy tisztviselői munkakörben 1998. július 1-jétől kezdődően az egyhavi bruttó illetménye 62.400 forint lenne. Ettől az időponttól igényt tartott az illetmény-különbözet megfizetésére is.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem lát el ügydöntő feladatokat, ezért vele szemben a bírósági jegyzőkönyvvezetőkre és cégszerkesztőkre irányadó besorolási feltételeket nem lehet figyelembe venni, másrészt az alperes a korábbi munkaviszonyból két év kivételével a teljes időt beszámította. A megyei bíróság elnökének mérlegelési jogkörébe tartozik a korábbi munkaviszony részbeni vagy teljes beszámítása, tehát e körben a felperes munkaügyi vitát nem is kezdeményezhet.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a középfokú végzettsége mellett nem lát el olyan érdemi és ügydöntő feladatokat, amelyekre tekintettel tisztviselői munkakörbe történő besorolását a jogszabály kötelezővé tenné. A munkaviszonyban töltött időnek szolgálati időként való elismerése a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, ezen intézkedés elmaradása miatt munkaügyi vita nem is kezdeményezhető.
A felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében megváltoztatta és a felperes besorolását 1998. július 1. napjától a IV. fizetési osztályba rendelte el. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 148.800 forint bruttó összegű illetmény-különbözetet.
A felperes fellebbezése az elsőfokú bíróság elutasító rendelkezését az V. fizetési osztályból a IV. fizetési osztályba való átsorolás érdekében támadta. A fellebbviteli tárgyaláson a felperes bejelentette, hogy 1999. január 1. napjától egy fizetési fokozattal sorosként előbbre lépett, így ezen időponttól az illetménye 41.600 forintról 44.800 forintra emelkedett. Előadta még, hogy 1997-ben az előírt BÜSZ vizsgát letette. Hivatkozott arra is, hogy a helyi bíróságon a középfokú végzettségű büntetőlajstrom vezetőt tisztviselőként sorolták be. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette a városi bíróság elnökének 1999. március 1. napján kiadott munkaköri leírás módosítása megjelölésű iratában foglaltakkal, amely pontosította a felperes korábbi munkaköri feladatait.
A munkaköri feladatok így történt részletezése alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes lényegében kettős munkakört lát el, egyrészt a végrehajtási ügyintéző mellett jellemzően ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, másrészt mint a végrehajtói kezelőiroda lajstromvezetője érdemi munkát végez, önálló munkaköri feladatai vannak, amit szakismerete birtokában a jogszabályok betartásával ilyen felelősséggel lát el. Tényként állapította meg, hogy az érdemi munkavégzést az alperes sem vitatta, ezt elismerte a periratokhoz csatolt 1998. július 8-án kiadott értesítésben. Ilyen megállapítások mellett az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a felperes besorolási kérelmét az 1997. évi LXVIII. tv. 6. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással. Ez a jogszabály azt mondja ki, hogy az igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Az idézett jogszabályi feltételeknek a felperes megfelel. Nemcsak az ügydöntő igazságügyi alkalmazottak a tisztviselők, hanem az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is. A felperest az érdemi feladatai alapján tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottnak kell tekinteni. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és ennek megfelelően megállapította a felperesnek járó illetmény-különbözetet, amelynek megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének a felperes által fellebbezéssel támadott rendelkezése helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes a munkaköri leírása és a tényleges munkavégzése alapján nem tisztviselői, hanem ügykezelői munkakört lát el. Értelmezése szerint az 1997. évi LXVIII. törvény (IaSZ.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint tisztviselőnek az az igazságügyi alkalmazott minősül, aki középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá érdemi és ügydöntő feladatokat lát el. Minthogy a felperes ügydöntő feladatokat nem lát el, a felsorolt feladatok elvégzése, mint ügyviteli tevékenység alapján nem minősülhet tisztviselőnek. Hivatkozott arra, hogy nem irányadók a felperes esetében a 2/1995. (I. 18.) IM rendelet 1. számú mellékletének 1.5. pontjában foglaltak sem.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a felperesnek az 1997. évi LXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésére hivatkozással a besorolási kérelmét. A felülvizsgálati kérelem nem idézi pontosan a jogszabály szövegét. Az IaSZ. 6. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügyi szervnél - többek között - az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. A jogszabály szövegéből alappal vonta le a másodfokú bíróság azt a következtetést, hogy nem együttes feltétel az érdemi és ügydöntő feladatok ellátása a középfokú iskolai végzettségen túlmenően, hanem az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak. Helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy az érdemi munkavégzést az alperes az 1998. július 8-án kiadott értesítésében elismerte, ennek alapján tehát a felperesnek a besorolásra vonatozó kereseti kérelme alapos volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.614/1999. sz.)