adozona.hu
BH+ 2000.3.221
BH+ 2000.3.221
Igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. A középfokú iskolai végzettségen túlmenően nem együttes feltétel az érdemi és ügydöntő feladatok ellátása, az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak [1997. évi LXVIII. tv. (a továbbiakban: IaSz.) 6. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapítható tényállás szerint a közgazdasági szakközépiskolában érettségi vizsgát tett, jegyzőkönyvvezető, gyorsíró, igazgatási ügyintéző szakképesítést szerzett felperes 1995. január 16-ától igazságügyi alkalmazott. A városi bíróságon a végrehajtási kezelőirodában és a végrehajtási ügyintéző mellett dolgozik. 1998. július 1. napjától ügykezelői besorolást kapott, igazságügyi szolgálati idejének kezdetét 1983. január 1. napjától elismerve az V. fizetési osztály 6. fizetési f...
BH+ 2000.3.221 Igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. A középfokú iskolai végzettségen túlmenően nem együttes feltétel az érdemi és ügydöntő feladatok ellátása, az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak [1997. évi LXVIII. tv. (a továbbiakban: IaSz.) 6. § (1) bek.].
A periratokból megállapítható tényállás szerint a közgazdasági szakközépiskolában érettségi vizsgát tett, jegyzőkönyvvezető, gyorsíró, igazgatási ügyintéző szakképesítést szerzett felperes 1995. január 16-ától igazságügyi alkalmazott. A városi bíróságon a végrehajtási kezelőirodában és a végrehajtási ügyintéző mellett dolgozik. 1998. július 1. napjától ügykezelői besorolást kapott, igazságügyi szolgálati idejének kezdetét 1983. január 1. napjától elismerve az V. fizetési osztály 6. fizetési fokozatába sorolták be 41.600 forint illetménnyel. A felperes a megyei bíróság elnökéhez kérelmet nyújtott be az V. fizetési osztályból a IV. fizetési osztályba, tisztviselőként történő átsorolása és az igazságügyi szolgálati viszonya felülvizsgálata ügyében. A felperes kérelmét a megyei bíróság elnöke az 1998. július 8-ai írásbeli értesítésével elutasította arra hivatkozással, hogy a tisztviselői kinevezéséhez a középfokú végzettség mellett érdemi és ügydöntő feladatok ellátása is szükséges. Az értesítés szerint a felperes érdemi munkát végez, azonban ügydöntő feladatot nem lát el.A felperes kereseti kérelmében az előző munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szolgálati időként történő figyelembevételét, valamint a IV. fizetési osztályba, tisztviselőként történő besorolását kérte. Keresetét a bírósági tárgyaláson akként pontosította, hogy tisztviselői munkakörben 1998. július 1-jétől kezdődően az egyhavi bruttó illetménye 62.400 forint lenne. Ettől az időponttól igényt tartott az illetmény-különbözet megfizetésére is.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem lát el ügydöntő feladatokat, ezért vele szemben a bírósági jegyzőkönyvvezetőkre és cégszerkesztőkre irányadó besorolási feltételeket nem lehet figyelembe venni, másrészt az alperes a korábbi munkaviszonyból két év kivételével a teljes időt beszámította. A megyei bíróság elnökének mérlegelési jogkörébe tartozik a korábbi munkaviszony részbeni vagy teljes beszámítása, tehát e körben a felperes munkaügyi vitát nem is kezdeményezhet.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a középfokú végzettsége mellett nem lát el olyan érdemi és ügydöntő feladatokat, amelyekre tekintettel tisztviselői munkakörbe történő besorolását a jogszabály kötelezővé tenné. A munkaviszonyban töltött időnek szolgálati időként való elismerése a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, ezen intézkedés elmaradása miatt munkaügyi vita nem is kezdeményezhető.
A felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette, fellebbezett részében megváltoztatta és a felperes besorolását 1998. július 1. napjától a IV. fizetési osztályba rendelte el. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 148.800 forint bruttó összegű illetmény-különbözetet.
A felperes fellebbezése az elsőfokú bíróság elutasító rendelkezését az V. fizetési osztályból a IV. fizetési osztályba való átsorolás érdekében támadta. A fellebbviteli tárgyaláson a felperes bejelentette, hogy 1999. január 1. napjától egy fizetési fokozattal sorosként előbbre lépett, így ezen időponttól az illetménye 41.600 forintról 44.800 forintra emelkedett. Előadta még, hogy 1997-ben az előírt BÜSZ vizsgát letette. Hivatkozott arra is, hogy a helyi bíróságon a középfokú végzettségű büntetőlajstrom vezetőt tisztviselőként sorolták be. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette a városi bíróság elnökének 1999. március 1. napján kiadott munkaköri leírás módosítása megjelölésű iratában foglaltakkal, amely pontosította a felperes korábbi munkaköri feladatait.
A munkaköri feladatok így történt részletezése alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes lényegében kettős munkakört lát el, egyrészt a végrehajtási ügyintéző mellett jellemzően ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, másrészt mint a végrehajtói kezelőiroda lajstromvezetője érdemi munkát végez, önálló munkaköri feladatai vannak, amit szakismerete birtokában a jogszabályok betartásával ilyen felelősséggel lát el. Tényként állapította meg, hogy az érdemi munkavégzést az alperes sem vitatta, ezt elismerte a periratokhoz csatolt 1998. július 8-án kiadott értesítésben. Ilyen megállapítások mellett az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a felperes besorolási kérelmét az 1997. évi LXVIII. tv. 6. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással. Ez a jogszabály azt mondja ki, hogy az igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Az idézett jogszabályi feltételeknek a felperes megfelel. Nemcsak az ügydöntő igazságügyi alkalmazottak a tisztviselők, hanem az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is. A felperest az érdemi feladatai alapján tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottnak kell tekinteni. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és ennek megfelelően megállapította a felperesnek járó illetmény-különbözetet, amelynek megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének a felperes által fellebbezéssel támadott rendelkezése helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes a munkaköri leírása és a tényleges munkavégzése alapján nem tisztviselői, hanem ügykezelői munkakört lát el. Értelmezése szerint az 1997. évi LXVIII. törvény (IaSZ.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint tisztviselőnek az az igazságügyi alkalmazott minősül, aki középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá érdemi és ügydöntő feladatokat lát el. Minthogy a felperes ügydöntő feladatokat nem lát el, a felsorolt feladatok elvégzése, mint ügyviteli tevékenység alapján nem minősülhet tisztviselőnek. Hivatkozott arra, hogy nem irányadók a felperes esetében a 2/1995. (I. 18.) IM rendelet 1. számú mellékletének 1.5. pontjában foglaltak sem.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a felperesnek az 1997. évi LXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésére hivatkozással a besorolási kérelmét. A felülvizsgálati kérelem nem idézi pontosan a jogszabály szövegét. Az IaSZ. 6. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügyi szervnél - többek között - az érdemi és az ügydöntő feladatokat legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. A jogszabály szövegéből alappal vonta le a másodfokú bíróság azt a következtetést, hogy nem együttes feltétel az érdemi és ügydöntő feladatok ellátása a középfokú iskolai végzettségen túlmenően, hanem az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők is tisztviselői munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak. Helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy az érdemi munkavégzést az alperes az 1998. július 8-án kiadott értesítésében elismerte, ennek alapján tehát a felperesnek a besorolásra vonatozó kereseti kérelme alapos volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.614/1999. sz.)