adozona.hu
BH+ 2000.1.99
BH+ 2000.1.99
Az átalány jelleggel megállapított díjazásnak átlagosan meg kell felelnie annak a díjazásnak, amit a munkavállaló egyedi elszámolás esetén kapna [1992. évi XXXIII. tv. 84. § (2) bek., 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés 9. § (2) bek. b) és c) pont, 113/1992. (VII. 14.) Korm. rend. 19. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az alperes sebészeti osztályán ápoló munkakörben dolgoznak. Az alperes munkaügyi szabályzata alapján a felperesek a folyamatos munkarendben éjszaka teljesített munkára 50%-os műszakpótlékot kaptak. A szabályzat 1988. évtől kezdődően a munkabér nagyságától független, azonos összegű pótlék folyósítását rendelte el. A bérek emelkedésével együtt az alperes a pótlékot is növelte.
Az alperes 1994. január 1. napjától a korábbi fix összeg helyett a felpereseknek az illetményük 40%-át fo...
BH+ 2000.1.99 Az átalány jelleggel megállapított díjazásnak átlagosan meg kell felelnie annak a díjazásnak, amit a munkavállaló egyedi elszámolás esetén kapna [1992. évi XXXIII. tv. 84. § (2) bek., 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés 9. § (2) bek. b) és c) pont, 113/1992. (VII. 14.) Korm. rend. 19. §].
A felperesek az alperes sebészeti osztályán ápoló munkakörben dolgoznak. Az alperes munkaügyi szabályzata alapján a felperesek a folyamatos munkarendben éjszaka teljesített munkára 50%-os műszakpótlékot kaptak. A szabályzat 1988. évtől kezdődően a munkabér nagyságától független, azonos összegű pótlék folyósítását rendelte el. A bérek emelkedésével együtt az alperes a pótlékot is növelte.Az alperes 1994. január 1. napjától a korábbi fix összeg helyett a felpereseknek az illetményük 40%-át folyósította éjszakai műszakpótlékként, mert a 4/1993. (XII. 23.) MüM rendelet hatályon kívül helyezte azt az ÁBMH rendelkezést, amely lehetővé tette a pótlék meghatározott összegben való megállapítását.
Az I. és a III.-X. rendű felperesek az 1994. január 1. napjától, a II. rendű felperes az 1994. június hó 12. napjától 1997. március hó 31. napjáig terjedő időre további 10% műszakpótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a kereset szerint marasztalta az alperest. A munkaügyi bíróság tanúvallomások alapján megállapította, hogy a felperesek meghatározott összegű műszakpótléka 1994. januárjáig meghaladta a munkabérük 50%-át. A 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 19. §-a szerint az 50%-os műszakpótlékot a törvény hatályba lépése nem érintette, ezért a felpereseket további 10% műszakpótlék illeti meg. A munkaügyi bíróság hivatkozott arra is, hogy az alperes megsértette az 1996-ig hatályban volt kollektív szerződést is.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, felperesenként kimutatva a meghatározott összegű műszakpótlék és a munkabér arányát, ami a kimutatás szerint egyetlen felperes esetében sem érte el az éjszakai munkavégzésre jutó illetmény 50%-át.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A megyei bíróság szerint nincs jelentősége annak, hogy a Kjt. hatálybalépésekor a felpereseknek fizetett fix összegű műszakpótlék ténylegesen hány százaléka volt az éjszakai munkavégzésre járó munkabérnek. A felperesek ugyanis a fix összegű pótlékra való áttéréskor 50% pótlékot kaptak, a technikai változtatás a jogos igényüket nem érintette, mivel a korábbi kedvezőbb pótlékmértéket a későbbi szabályok nem érintették.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperesek keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Előadta, hogy a felpereseknek a Kjt. hatálybalépésekor folyósított fix összegű, kollektív szerződéssel megerősített pótléka változó százalékos mértéket jelentett, ezért azt később nem kellett magasabb mértékben fizetni.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az egészségügyi dolgozók munkabéréről szóló 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés szerint a műszakpótlék mértéke az éjszakai (harmadik) műszakban végzett munka időtartamára járó alapbér 40%-a, ha azonban 1983. december 31. napjáig a munkaügyi szabályzat rendelkezései szerint 50%-os éjszakai pótlékot fizettek, ez a mérték nem változik [9. § (2) bekezdés b) és c) pont].
A kialakult gyakorlat szerint az átalány jelleggel megállapított díjazásnak átlagosan meg kell felelni annak a díjazásnak, amit egyedi elszámolás esetén a munkavállaló kapna. Ebből következően a fix összegű pótlék megállapításával a munkavállalók nem kerülhettek kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha pótlékukat az ÁBMH rendelkezés 9. §-a (2) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján kapták volna. A perben ezért azt kellett vizsgálni, hogy az 1983. december 31. napja előtt hatályban volt munkaügyi szabályzat szerint a felperesek által betöltött munkakörök ellátóinak magasabb - 50% - éjszakai műszakpótlékot folyósított-e az alperes.
A korabeli munkaügyi szabályzatot sem a felperesek, sem az alperes nem tudta bemutatni. A perben kihallgatott tanúk vallották, és ezt az alperes nem tudta megcáfolni, hogy abban az időben a sebészeten dolgozó ápolók az osztály kiemelt jellege miatt 50% pótlékot kaptak. A fix összegű pótlékra való áttérés a felperesek jogát a magasabb pótlékra annak ellenére nem érintette, hogy a bérek időközi emelkedésével a pótlék növekedése nem tartott lépést. Amennyiben az alperesnél az 1990. és 1996. közötti időben hatályban volt kollektív szerződés a fix összegű pótlékot alacsonyabb összegben határozta meg, a rendelkezés jogszabályba ütköző volta miatt semmis volt.
Az 1992. július 1. napján hatályba lépett Kjt. nem tette lehetővé a műszakpótlék kollektív szerződésben történő megállapítását, ellenben a korábbi jogszabályi rendelkezéseket nem érintette [Kjt. 84. § (2) bekezdés]. Ezzel összefüggésben a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 19. §-a előírta, hogy a Kjt. hatálybalépése előtt jogszabály alapján megállapított 50 §-os mértékű pótlék a közalkalmazottat továbbra is megilleti. Ez a rendelkezés nem tesz különbséget a közalkalmazottak között abból a szempontból, hogy a korábbi kedvező rendelkezés alapján járó műszakpótlékot esetenként kiszámítva, vagy fix összegben kapják, ezért a jogosultság szempontjából az 1983. december 31. napja előtti állapot a döntő.
A fix összegű pótlék folyósításának lehetőségét a hivatkozott ÁBMH rendelkezések hatályon kívül helyezésével a 4/1993. (XII. 23.) MüM rendelet megszüntette. Ez azonban a felperesek magasabb összegű éjszakai pótlékra való jogosultsága szempontjából közömbös, mert a Kjt. és a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet eltérést megengedő szabályai változatlanul hatályban vannak.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és az alperest a felperesek felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 815/1998. sz.)