BH+ 2000.1.97

A jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indult perben a fél - az eredeti keresetét módosítva - jogosult az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésébe a volt munkakörébe történő visszahelyezés helyett annak mellőzését és a munkáltató jogellenes magatartásával összefüggő járandóságok kifizetését kérni [Pp. 247. § (1) bek. a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes napi 8 órás munkaidőben könyvtáros tanárként állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. Az alperes 1997. szeptember 4. napján a közoktatási törvényre hivatkozással közölte a felperessel, hogy a könyvtárosi álláshelyet 4 órás munkakörre csökkenti, majd a szeptember 5. napján kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1998. május 14-i hatállyal megszüntette. Nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést fizetett.
Az eredménytelen egyeztetést követően el...

BH+ 2000.1.97 A jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indult perben a fél - az eredeti keresetét módosítva - jogosult az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésébe a volt munkakörébe történő visszahelyezés helyett annak mellőzését és a munkáltató jogellenes magatartásával összefüggő járandóságok kifizetését kérni [Pp. 247. § (1) bek. a) pont].
A felperes napi 8 órás munkaidőben könyvtáros tanárként állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. Az alperes 1997. szeptember 4. napján a közoktatási törvényre hivatkozással közölte a felperessel, hogy a könyvtárosi álláshelyet 4 órás munkakörre csökkenti, majd a szeptember 5. napján kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1998. május 14-i hatállyal megszüntette. Nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést fizetett.
Az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetében a felperes a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörébe való visszahelyezését kérte. Álláspontja szerint a felmentés indokolása nem valós és nem okszerű, a törvény rendelkezése nem adott alapot a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére.
A munkaügyi bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát és kötelezte az alperest, hogy a felperest az eredeti könyvtárosi munkakörében foglalkoztassa, valamint fizessen meg perköltséget a felperesnek.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő.
A felperes a fellebbezésében a keresetét megváltoztatva a Kjt. 34. §-ának alkalmazásával a közalkalmazotti jogviszonya helyreállításának mellőzésével kérte az alperes kötelezését az elmaradt átlagilletménye, és további kétszeres összegű végkielégítés megfizetésére. A fellebbezésében előadta, hogy a munkáltató magatartása folytán a helyzete tarthatatlanná vált, őt rossz színben tüntetik fel, a járandóságai kifizetésével is probléma volt, a pereskedés következtében gyógykezelésre szorul, ezért nem kérte az eredeti munkakörébe való visszahelyezését.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Képviselőtestületi határozatot csatolt munkáltatói intézkedésének jogszerűsége igazolásául és bizonyítási indítványt terjesztett elő a felperes végzettségével kapcsolatban.
A megyei bíróság az ítéletével helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, rámutatva arra, hogy az 1998. február 26. napján kelt képviselő-testületi határozat az elsőfokú bíróság ítélete meghozatala után készült, arra tehát 1997. szeptember hónapban az alperes nem alapíthatott intézkedést.
Ugyanakkor jogszerűnek tartotta a felperes igényét az 1998. május 14. napjától az ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő időre számított átlagilletmény vonatkozásában, ezért erre az időszakra 41.559 forint elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte az alperest. A felperesnek a további kétszeres végkielégítés megfizetésére vonatkozó igényét a Pp. 247. §-a szerint meg nem engedett keresetváltoztatásnak tekintette és ezért azt, mint alaptalant elutasította.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében felperes arra hivatkozott, hogy a másodfokú eljárás során is élhetett azzal a lehetőséggel, hogy a Kjt. 34. §-a alapján a jogviszony helyreállításának mellőzésével az alperest a végkielégítés kétszeresének megfizetésére kérje kötelezni. Ez a kérelem csupán az alperes jogellenes felmentő intézkedésének következménye. A fellebbezési eljárásban már bejelentette, hogy az átlagkeresete bruttó 75.198 forintot, a végkielégítés kétszeres összege 1.203.168 forintot tett ki.
Az alperes ellenkérelme a felülvizsgálati kérelem elutasítására és a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 247. §-ának előírása szerint a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot, vagy kártérítést követelhessen.
A felperes a fellebbezésében a Kjt. 34. §-ára hivatkozva a jogviszonya helyreállításának mellőzését és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményként kétszeres további végkielégítés és az elmaradt illetménye megfizetését igényelte. A fellebbezésében ennek részletes indokait is előadta.
A Legfelsőbb Bíróság által folytatott következetes ítélkezési gyakorlat szerint mód van arra, hogy a Pp. 247. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a közalkalmazott az eredeti kereseti követelését akként módosítsa, hogy a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének jogellenessége esetén az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés helyett annak mellőzését és az ehhez kapcsolódó anyagi járandóságok kifizetését kérje.
Eltérő jogi álláspontja folytán a másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy milyen átlagilletménnyel rendelkezett a felperes, a rendelkezésre álló peradatok szerint a besorolási illetménye 65.308 forint. A végkielégítést azonban nem a besorolási illetmény, hanem az átlagkereset alapján kell megállapítani, amelynek összegét a felperes a fellebbezésében havi bruttó 75.198 forintban jelölte meg.
Az új eljárás során tisztázni kell tehát, hogy a felperest milyen összegű átlagkereset illette meg, illetve ezzel összefüggésben milyen összeget tesz ki a végkielégítés kétszerese.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét a felperes fellebbezését elutasító részében hatályon kívül helyezte és e körben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az alperes illetékmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján a magyar állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 903/1998. sz. )
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.