2009. évi LXXIV. törvény

adozona.hu

2009. évi LXXIV. törvény

az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Közigazgatási jog , Munkajog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.05.11
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: T/1307. számú törvényjavaslat indokolással - Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényesülését, valamint meghatározza az ágazati párbeszéd intézményrendszerének kereteit, s ezzel hozzájáruljon az ágazati politikák megalapozásához, a rendezett munkaügyi kapcsolatok erősítéséhez, a munkabéke megteremtéséhez és fenntartásához, a munkafeltételek javításához, az ágazati ...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

2009. évi LXXIV. törvény

az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a)[2] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire,
b)[3] a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,
c) a szociális párbeszéddel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre,
d) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára.
e)[4] az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságra (a továbbiakban: ÁRMB).
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a 19. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.
2. § (1)[5] A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek, a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat (a továbbiakban: ágazat) szintjén, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre.
(2) Az ágazati párbeszéd bizottság (a továbbiakban: ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek (a továbbiakban: munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezetek (a továbbiakban: munkavállalói oldal) részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület.
(3)[6] ÁPB hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.
(4)[7] Az alacsonyabb szinten létrehozott ÁPB a magasabb szintű ÁPB-től függetlenül működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ÁPB nem utasíthatja. Az al-, illetve szakágazati szintű, illetve nemzetgazdasági ágban létrehozott párbeszéd bizottságra az ágazati ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.

Az ágazati párbeszéd bizottság hatásköre

3. § Az ÁPB feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása.
4. § (1) Az ÁPB az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. Az ÁPB keretei között az ÁPB oldalai, illetve az oldalon részt vevő érdekképviseletek
a) egymást tájékoztatják,
b) konzultációt folytatnak,
c) az ÁPB álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki.
(2) Az ÁPB-ben e törvény rendelkezései alapján erre jogosultak
a) kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek,
b) kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért felelős minisztertől (a továbbiakban: miniszter).
(3) Az ágazatban dolgozók, valamint az ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő, az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben az ágazatban hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv köteles tájékoztatást adni az ágazatban működő ÁPB részére, illetve az ÁPB kezdeményezésére konzultálni.

Az ágazati párbeszéd bizottság tagsága, létrejötte, megszűnése

5. § ÁPB-t - a 8. §-ban szereplő kivétellel - a 6-7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő, azonos ágazatba tartozó ágazati munkáltatói érdekképviseletek és ágazati szakszervezetek hozhatnak létre.
6. § (1)[8] E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött egyesület,
a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése (a továbbiakban: szakszervezet), vagy
b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(2) Ágazati az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően tevékenységét ágazati szinten szervezi és
a) munkavállalókból, illetve szakszervezetekből vagy
b) munkáltatókból, illetve munkáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezetekből
álló tagsággal rendelkezik.
7. § (1) Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet:
a) az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely
aa) az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát, vagy
ab) legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát, vagy
ac)[9][10] az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz intézett kérelem benyújtása időpontjában azon munkáltatók működő telephelyein, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás szerint nem lehet választani;
b) az a munkáltatói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati munkáltatói érdekképviselet),
ba) amelynek - az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt - tagjai foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, vagy
bb) amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja.
(2)[11] Ha az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, írásban nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok az egyes ágazatok között - tényleges ágazati jelenlétének megfelelően - milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek az (1) bekezdésben szereplő mértéknek.
(3) Ha
a) a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnek, ágazati érdekképviseletnek, illetve
b) a munkáltatói érdekképviselet több ágazati érdekképviseletnek
is tagja, írásban nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél milyen arányban vegyék számításba. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a szakszervezet több szakszervezeti szövetségnek is tagja.[12]
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl az ÁPB tagja olyan ágazati érdekképviselet lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az e feltételnek való megfelelést jelenti, ha
a)[13] az érdekképviseletet érintő jogutódlás - így különösen átalakulás, szétválás, egyesülés -, illetve
b) érdekképviseleti szövetség létrehozatala
esetén legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatta.
(5)[14]
(6) Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseletei egymással koalícióra léphetnek.
8. §[15] A 6-7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy munkáltatói érdekképviselet alapítására az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó, külön törvény szerinti feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.
9. § (1)[16] Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet együttesen kérheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozása iránti eljárás nincs folyamatban.
(2)[17] Az ÁRMB a kérelmet - az ágazat, valamint a kezdeményezők (4) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megjelölésével - a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben végzésben közzéteszi. A közzététel időpontjától számított harminc napig más, e törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról az ÁRMB-t, valamint azokat a szervezeteket, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet benyújtották.
(3)[18] A harmincnapos határidő leteltével a kérelmet benyújtó és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek megállapodnak ÁPB létrehozásáról.
(4)[19] Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az ÁPB létrehozására irányuló nyilatkozatot,
b) az ÁPB munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek felsorolását, nevük, székhelyük, valamint a képviseletükre jogosult személy megjelölésével,
c) nyilatkozatot arról, hogy az ÁPB-t létrehozó szervezetek döntési rendjüket maguk alakítják ki a 13. § (1) bekezdésének megfelelően vagy kérik az ÁRMB erre vonatkozó, 21. § (2) bekezdésében szereplő eljárását, továbbá
d) a szervezetek képviselőinek aláírását.
(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodást aláíró érdekképviseletek eljuttatják
a) a megállapodás egy-egy eredeti példányát a miniszternek és - a 21. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg - az ÁRMB-nek;
b) az ÁPB-ben való, 6-8. § szerinti részvétel és - erre vonatkozó megállapodás hiányában - a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapításához szükséges érdekképviseleti adatokat - a 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg - az ÁRMB-nek.
(5a)[20] Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodást az érdekképviseletek az aláírástól számított 15 napon belül nem küldik meg a miniszternek és az ÁRMB-nek, az ÁRMB az eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet visszautasítja.
(6)[21] Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást az ÁPB létrejötte esetén az ÁRMB érdemi határozatával együtt a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
(7)[22] Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodás nem jön létre, valamint az ÁRMB eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azok bármelyikét az ÁPB létrehozását kezdeményező, illetve a részvételi szándékát bejelentő valamennyi érdekképviselet nem írta alá.
(8)[23] Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha egy már létrejött ÁPB tevékenységi területét valamely további nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjeszti.
(9)[24] Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata véglegessé válásának napján jön létre.
10. § (1) Az ÁPB-hez megalakítását követően tagként csatlakozhat minden ágazati munkáltatói érdekképviselet, illetve ágazati szakszervezet, amely megfelel az e törvényben előírt feltételeknek.
(2)[25] A csatlakozás feltétele, hogy az ágazati érdekképviselet e szándékát írásban jelezze az ÁPB-nek, valamint - a tagság feltételeinek igazolásához szükséges adatokkal - az ÁRMB-nek, és ez alapján az ÁRMB megállapítsa a jogosultság fennállását.
11. § (1) Az ÁPB megszűnik, ha
a) tagjai megállapodnak megszűnésében,
b) a működési területére tartozó valamennyi ágazatot törlik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből (a továbbiakban: TEÁOR),
c) az egyik oldalon valamennyi ÁPB-tag tagsága megszűnik, vagy
d) a 8. §-ban foglalt esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken.
e)[26] a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti eljárás iránt kérelem benyújtására nem kerül sor.
(2) Az érdekképviselet ÁPB-tagsága megszűnik, ha
a) az érdekképviselet jogutód nélkül megszűnik,
b) az érdekképviselet az ÁPB-ből kilép,
c) az érdekképviselet az adott ágazatban megszünteti érdekképviseleti tevékenységét, vagy
d) valamely, az érdekképviseletnek minősüléshez, illetve az ÁPB-ben való részvételhez előírt feltételnek nem felel meg.
(3)[27] Az ÁPB, illetve az ÁPB-tagság megszűnését az ÁRMB állapítja meg, a megszűnés az ÁRMB határozatának véglegessé válásával következik be.

Az ágazati párbeszéd bizottság működése, a tagok jogai

12. § (1) Az ÁPB tagjai - eltérő megállapodás hiányában - a következő jogosultságokkal rendelkeznek:
a) kizárólag tanácskozási joggal rendelkezik az az ágazati érdekképviselet, amely az 1., illetve a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján nem szerzett legalább 10 pontot, ideértve azt az esetet is, ha a mellékletekben szereplő szempontok szerinti megmérettetését nem kérte;
b) döntési (szavazati) joggal rendelkezik az az ágazati érdekképviselet, amely az 1., illetve a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 10 pontot ért el.
(2) Reprezentatív
a) az az ágazati szakszervezet, amely az 1. számú mellékletben 1-3. sorszám alatt,
b) az az ágazati munkáltatói érdekképviselet, amely a 2. számú mellékletben 1-4. sorszám alatt
szereplő szempontokra együtt legalább 10 pontot kapott.
13. § (1) Az ÁPB működését a jogszabályok keretei között maga határozza meg. Ennek keretében írásban kell megállapítani:
a) az ÁPB konzultációs és döntéshozatali eljárását,
b)[28] az ÁPB oldalait, illetve az egyes tagokat a 12. § (1) bekezdése alapján megillető jogosultságokat,
c) az oldalakon belüli szavazás rendjét vagy a (2) bekezdés szerinti szavazási rend alkalmazását,
d) az ÁPB szervezetét, tisztségviselőit.
(2) Ha a felek másként nem állapodtak meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat illetően, az oldal álláspontjának azon, döntési joggal rendelkező ágazati érdekképviseletek álláspontja tekinthető, amelyek az 1., illetve a 2. számú mellékletben szereplő szempontok szerint valamennyi, az oldalon döntési joggal rendelkező ágazati érdekképviselet által megszerzett pontszám kétharmadát együttesen megszerezték.

Az ágazati párbeszéd bizottságban kötött megállapodások, a kollektív szerződés megkötése és hatályának kiterjesztése

14. § (1)[29] Az ÁPB
a) megállapodásokat köthet, illetve
b) kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében,
- a kollektív szerződés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével - az Mt.-ben, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2)[30] Egy ÁPB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető.
(3) A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az ÁPB valamennyi tagja tanácskozási joggal részt vehet.
(4) Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az érdekképviselet akkor jogosult, ha alapszabálya, illetve legfelsőbb döntéshozó szerve erre felhatalmazza. Kollektív szerződéskötésre a munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseletnek adhat felhatalmazást.
(5) Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult.
(6) Ha a kollektív szerződés megkötése az (5) bekezdés alapján nem lehetséges, azt az oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt köti meg.
(7) Ha a kollektív szerződés megkötése a (6) bekezdés alapján sem lehetséges, azt az oldal reprezentatív érdekképviseletei együtt kötik meg.
(8) Ha a kollektív szerződés megkötése a (7) bekezdés alapján sem lehetséges, annak megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát.
(9) Az (5)-(8) bekezdésben foglalt feltételeket az ÁPB oldalaira külön-külön kell figyelembe venni. Kollektív szerződés úgy is köthető, hogy az oldalak nem azonos bekezdés feltételei alapján váltak aláírásra jogosulttá.
(10) A 13. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdése a kollektív szerződés ÁPB-ben történő megkötése esetén nem alkalmazható.
(11)[31] A kollektív szerződés - eltérő megállapodás hiányában - a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.
15. § (1) Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra.
(2) Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés az ÁPB-hez később csatlakozó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az ÁPB-hez a kollektív szerződés megkötését követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az ÁPB-ben kötött kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá
a)[32] a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek együttesen a kollektív szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy
b)[33] az a) pontban megjelölt szakszervezet hiányában a kollektív szerződéshez való csatlakozásról a munkavállalók szavaznak. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz. A csatlakozáshoz a résztvevők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3)[34] Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az azt megkötő munkáltatói érdekképviselet érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok csak az abba az ágazatba - főtevékenységük szerint - tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti ÁPB-ben a kollektív szerződést megkötötték.
16. § (1) Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több ágazati szakszervezet kötötte, és azt bármelyik szakszervezet felmondja, a kollektív szerződés akkor veszti hatályát, ha e szakszervezet részvétele nélkül a kollektív szerződés nem lett volna megköthető. E rendelkezés alapján nem illeti meg a felmondás joga a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatójánál képviselettel rendelkező szakszervezetet. Felmondás esetén a kollektív szerződés hatálya hat hónapos felmondási idő leteltével szűnik meg.
(2)[35] Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több munkáltatói érdekképviselet kötötte és azt bármelyikük - ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviseletet is - felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 280. §-ának és 283. §-ának figyelembe vételével, csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve veszti hatályát.
(3) A kollektív szerződés hatályát veszti továbbá, amennyiben a megkötését követően bekövetkezett változás eredményeként a 14. § (5)-(8) bekezdésben foglalt feltételek egyike sem áll fenn.
17. § (1)[36] Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát az ÁPB két oldala képviselői együttes kérelmének megfelelően, a miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után, az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. Ha a kollektív szerződést nem az ÁPB-ben kötötték, a kiterjesztésre - a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén - e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.
(2)[37] A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződést aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint a kiterjesztést megkötő szakszervezetek között legyen legalább egy, a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet. Ezek a rendelkezések irányadóak akkor is, ha a kiterjeszteni kért kollektív szerződést nem ÁPB-ben kötötték.
(2a)[38] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 26. § 14. pontjában meghatározott ágazatra vonatkozó, ágazati párbeszéd bizottságban kötött kollektív szerződés hatálya kiterjeszthető a 26. § 14. pontjában említett ágazatba tartozó tevékenységet melléktevékenységként végző munkáltatónak az e tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállalóira, feltéve, hogy a munkáltató nem tartozik a főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés hatálya alá.
(3)[39] A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten megengedi.
(4)[40] A miniszter a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztési és a kiterjesztés visszavonására irányuló eljárásában hatóságként jár el. A miniszter határozatát az érintett érdekképviselet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet hiányában az az érintett munkáltató támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg.
(5)[41] A miniszter eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(6)[42] A (4) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban
a) az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
b) az eljárási cselekmény teljesítésére, illetve a végzés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap,
c) a miniszter döntése szóban nem közölhető,
d) előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem nem nyújtható be,
e) a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,
f) sommás eljárásnak nincs helye,
g) a miniszterre irányadó ügyintézési határidő 120 nap,
h) a miniszter a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja akkor is, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért,
i) a kérelmet a miniszterhez személyesen nem lehet előterjeszteni,
j) a kérelmező a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg, a kapcsolattartás írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történik az e törvényben meghatározottak szerint,
k) a kérelmező az eljárás szünetelését nem kérheti,
l) a miniszter eljárása eljárási költségmentes.
18. § (1)[43] A kiterjesztés hatályát veszti, ha
a) a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi,
b) a miniszter a kiterjesztésre vonatkozó határozatot visszavonja.
(2)[44] Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése - ideértve azt az esetet is, ha a kollektív szerződés a 16. § (1), illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg -, illetve ha a kiterjesztés 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést - a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint - visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is - legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év elteltével kerülhet sor.
(2a)[45] A 17. § (2a) bekezdése alapján történő kiterjesztés esetén a kollektív szerződés hatályát veszti arra a munkáltatóra nézve, amelyre melléktevékenysége keretében terjedt ki, ha a munkáltató főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés lép hatályba, ez utóbbi hatálybalépésének időpontjában.
(3)[46] A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

A megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd

19. § (1) A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság (a továbbiakban: RPB) a különböző ágazatokban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat képviselő szakszervezetek és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók érdekképviseletei közötti - a munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszony, valamint a foglalkoztatás kérdéseiben folytatott - kétoldalú szociális párbeszéd fóruma.
(2)[47] Az RPB-re az ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 12. § (2) bekezdése és a 14-18. § kivételével. Ettől eltérően, az RPB-ben a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapodások köthetők.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az RPB-ben való részvétel és a jogosultságok szempontjából ágazati adatok helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adatait kell figyelembe venni. Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak minősülnek:
a) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban szereplő munkáltatók,
b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló jogszabály alapján védett szervezeti szerződést kötött munkáltatók, továbbá
c) a költségvetési szervként működő szociális foglalkoztatók.
(4) A 7. §-ban foglaltaktól eltérően:
a) a rehabilitációs szociális párbeszédben az a szakszervezet vehet részt, amely:
aa) legalább tíz, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál szervezettel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló érdekképviseleti tagok száma eléri a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál összesen foglalkoztatott munkavállalók egy százalékát, vagy
ab) legalább három, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónál szervezettel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló érdekképviseleti tagok száma eléri a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál összesen foglalkoztatott munkavállalók tíz százalékát;
b) a rehabilitációs szociális párbeszédben az a munkáltatói érdekképviselet vehet részt, amelynek
ba) megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató tagszervezeteinél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állók száma eléri a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazott munkavállalók összlétszámának öt százalékát, vagy
bb) legalább negyven, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató a tagja.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa

20. § (1) Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (a továbbiakban: ÁPBT) a miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ÁPB-k működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az ÁPBT, illetve annak oldalai
a) egymást tájékoztatják,
b) véleményt nyilváníthatnak,
c) javaslatot tehetnek,
d) nyilatkozatot adhatnak ki.
(2) Az ÁPBT
a) megalkotja az ÁPBT döntéshozatala rendjéről, szervezetéről és működéséről szóló alapszabályt és az ÁPBT munkatervét,
b) konzultál a kétoldalú autonóm párbeszéd finanszírozásának rendjéről,
c) a 22. §-ban szabályozott eljárás alapján javaslatot tesz a miniszternek az ÁRMB tagjainak személyére.
(3) Az ÁPBT tagjai az ÁPB-k munkavállalói, illetve munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a miniszter képviselői. Az ÁPB-k oldalai maguk alakítják ki az oldalt alkotó személyek delegálásának és visszahívásának rendjét.
(4)[48] Ha a nemzetgazdasági ágban több szinten működik ÁPB, a (3) bekezdésben foglalt jogosultság a legmagasabb szinten működő ÁPB-t illeti meg. Ha egy szinten több ÁPB működik, akkor ezek az ÁPB-k közösen jelölik a képviselőt.
(5)[49] A (4) bekezdésben foglalt esetben, ha a legmagasabb szinten működő ÁPB megszűnt, az általa delegált képviselő ÁPBT tagsága megszűnik, és a (3)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával új képviselő delegálására kerül sor.
(6) Az ÁPBT titkársági teendőinek ellátásáról a miniszter gondoskodik.

Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság

21. § (1) Az ÁRMB kérelemre megállapítja,
a) hogy az érdekképviselet megfelel-e az ágazati párbeszéd bizottságban való, a 6-8. § szerinti részvétel feltételeinek, továbbá
b) az ÁPB jogszerű létrejöttének, valamint megszűnésének tényét.
(2) Az ÁRMB - a 13. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti megállapodás hiányában - megállapítja, hogy az érdekképviselet a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok gyakorlásához kapcsolódóan hány ponttal rendelkezik.
(3)[50] Az ÁRMB kérelemre, illetve - a b) pontban foglalt esetben - szakhatóságként eljárva megállapítja, hogy az érdekképviselet
a) megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá
b) a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek.
(4)[51] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB határozatot hoz:
a) a megelőző határozat véglegessé válásától számított öt év elteltével erre irányuló kérelem esetén,
b) ha az az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat véglegessé válásától számított három év elteltét követően kéri.
(4a)[52] A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállásáról az ÁRMB határozatot hoz, ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a 17. § (2) bekezdésének való megfelelés vizsgálatát kéri.
(5)[53] Az ÁRMB az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben hatóságként jár el, eljárására az Ákr. szabályait azzal kell alkalmazni, hogy
a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott közigazgatási tapasztalattal rendelkező elnököt kell tekinteni,
b) az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben
ba) az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
bb) az Ákr. 50. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően az eljárási cselekmény teljesítésére, illetve a végzés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap,
bc) az érdekképviseletnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (a továbbiakban: NGTT) részt vevő érdekképviseleti szövetségben fennálló tagságára vonatkozó igazolást és az érdekképviselet nemzetközi munkavállalói, illetve munkáltatói szervezeti tagságáról szóló igazolást az ügyfél nyilatkozatával nem lehet pótolni, kötelező azokat a kérelem mellékleteként az ÁRMB részére megküldeni,
bd) az ÁRMB döntése szóban nem közölhető,
be) előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem nem nyújtható be,
bf) a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,
bg) sommás eljárásnak nincs helye,
bh) az ÁRMB ügyintézési határideje 120 nap,
bi)[54]
bj) az ÁRMB döntését módosíthatja vagy visszavonhatja akkor is, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért,
bk) a kérelmet az ÁRMB-hez személyesen nem lehet előterjeszteni,
bl) a kérelmező a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg, a kapcsolattartás írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történik az e törvényben meghatározottak szerint,
bm) a kérelmezők az eljárás szünetelését nem kérhetik.
(6)[55] Az ÁRMB határozatát az az ágazati érdekképviselet támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti.
(7)[56] Az ÁRMB véglegessé vált határozatait a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
(8) Az ÁRMB a jogszabályok keretei között maga határozza meg működésének szabályait.
(9)[57] Az ÁRMB eljárása eljárási költségmentes.
22. § (1)[58] Az ÁRMB hat - elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező -, büntetlen előéletű tagból álló szerv.
(2) Az ÁRMB két tagját a miniszter delegálja.
(3) Az ÁRMB további két-két tagját az ÁPBT
a) munkáltatói oldala, illetve
b) munkavállalói oldala
választja meg, az ÁPBT tagjai által állított jelöltek közül. Az ÁPBT minden tagja legfeljebb két jelöltet állíthat.
(4)[59] Az ÁRMB tagjainak választása esetén a jelöltállítás határidejét, a választás időpontját, a lebonyolítás rendjét e törvény keretei között az ÁPBT három oldala két-két képviselőjéből álló választási bizottság határozza meg. A választási bizottság gondoskodik a jelölés és a szavazás lebonyolításáról, a szavazatok megszámlálásáról, az eredmény megállapításáról és közzétételéről. A szavazásra az oldal valamennyi szervezetét meg kell hívni.
(5) A jelöltek közötti választás szavazással történik. Az ÁPBT munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának minden tagját (a továbbiakban: választásra jogosult) egy-egy szavazat illeti meg.
(6) A választásra jogosultak legfeljebb két jelöltre adhatják le szavazatukat. A munkáltatói, illetve munkavállalói jelöltekre csak az adott oldalhoz tartozó választásra jogosult szavazhat.
(7)[60] A szavazás akkor érvényes, ha oldalanként a választásra jogosultak legalább kétharmada a szavazáson részt vesz. A szavazat akkor érvényes, ha
a) abból egyértelműen megállapítható, hogy azt mely jelöltre adták le, és
b) abban legfeljebb két személy megjelölésére került sor.
(8) Megválasztottnak azt a két jelöltet kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezték, feltéve, hogy a megszerzett szavazatok száma személyenként meghaladta az összes leadott szavazat számának felét.
(9) Ha a szavazás érvénytelen, illetve - részben vagy egészben - eredménytelen, azt a tagok teljes körű megválasztásáig meg kell ismételni.
(10)[61] Az ÁRMB tagjainak tagsági jogviszonyát a miniszter által kiadott okirat tanúsítja.
(11)[62] Az ÁRMB tagjának tagsági jogviszonya megszűnik:
a)[63] a tagsági jogviszonyt tanúsító miniszteri okiratban megjelölt időpontot követő 5 év elteltével,
b) ha a miniszter az általa delegált tagot visszahívja,
c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az ÁPBT-t, valamint a minisztert,
d) a tag lemondásával,
e)[64] ha a tag az ÁRMB tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeit az ÁRMB elnökének ismételt felhívását követően sem teljesíti,
f) a tag halálával,
g) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, ha a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg,
h) ha bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(12) A visszahívásra a választás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(13)[65] Az ÁRMB tagság megszűnése esetén a tagot delegáló oldal a (3)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával harminc napon belül, a (11) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogviszony lejártának időpontjáig az ÁRMB-be új tagot választ.
23. § (1)[66] Az ÁRMB tagja nem lehet olyan személy, aki ÁPB-tagsággal rendelkező ágazati érdekképviseletben választott tisztségviselői beosztást tölt be vagy ágazati érdekképviselet képviselője egy ÁPB-ben. E személy legkésőbb a miniszter 22. § (10) bekezdés alapján adott okirattal egyidejűleg az összeférhetetlenséget eredményező tagságát, megbízatását köteles megszüntetni.
(2) Az ÁRMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet ÁPB-tagsághoz, illetve reprezentativitáshoz előírt feltételeknek való megfelelése elbírálásában,
a) amellyel vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője,
b) ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, amelynek a vizsgált szervezet tagszervezete.
(3) A (2) bekezdésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt az ott felsorolt körülmény megszűnésétől számított egy éven belül is alkalmazni kell.
(4) Az ÁRMB-tag köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a miniszternek, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha tagsága fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, egyúttal az összeférhetetlen helyzetet megszüntetni.
(5) A miniszter az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles harminc napos határidő kitűzésével írásban felszólítani az ÁRMB tagját az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
(6) Amennyiben az ÁRMB tagja
a) írásbeli bejelentésével egyidejűleg, vagy
b) a miniszter felszólításának kézbesítésétől számított harminc napon belül
az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, ÁRMB-tagsága az a), illetve b) pontban meghatározott időpontban megszűnik.

Adatkezelés

24. § (1) Az ÁRMB - határozata meghozatala érdekében - a következő adatokat kezelheti:
a) az érdekképviselet elnevezése, székhelye, képviselőjének neve;
b)[67] az NGTT-ben részt vevő országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás;
c) a nemzetközi ágazati érdekképviseleti tagság;
d) munkáltatói érdekképviselet esetén:
da) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, adószáma, fő tevékenységének TEÁOR szerinti besorolása,
db) a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,
dc) a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjai tárgyévet megelőző második év éves nettó árbevétele;
e) munkavállalói érdekképviselet esetén:
ea)[68] azon munkáltatók neve, székhelye, adószáma, amelyeknél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik,
eb) az ea) pontban meghatározott munkáltatóknál - munkáltatónként - munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint ebből az érdekképviseleti tagok száma,
ec)[69] az ea) alpontban meghatározott munkáltatók működő telephelyein, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon az érdekképviselet jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma.
(2) Az ÁRMB természetes személy szakszervezeti hovatartozásáról adatokat - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve - nem kezel.
(3)[70] A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB
a)[71] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 8. pontja alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat,
b) az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatok közül a december 31-i állapotnak megfelelően a munkáltatónál foglalkoztatottak létszámára, valamint a munkáltatók TEÁOR szerinti besorolására vonatkozó adatokat
is felhasználhatja.
(4)[72] Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló, az érdekképviselet képviselőjének nevére és szakszervezeti hovatartozására vonatkozó személyes adatokat az ÁRMB határozatának véglegessé válását követően ötévente felülvizsgálja. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló személyes adatokat az új határozat véglegessé válását követő 30 nap elteltével kell törölni.
(5) A kezelt adatok közül az (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott adatok nem nyilvánosak. Azokba csak az ÁRMB tagja, valamint az ÁRMB tevékenységét segítő, a 25. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feladatot ellátó munkatárs tekinthet be. Ezen túlmenően, az ÁPB oldalának tagjaira vonatkozó, e bekezdés szerinti adatokba betekinthetnek az oldal tagjai is. A betekintési joggal rendelkezők - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e bekezdésben meghatározott adatokat harmadik személy részére nem adhatják át.
(6) A kezelt adatok - személyazonosító adatok nélkül - statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.
(7)[73] Az ÁPB-ben részt venni kívánó érdekképviselet a 6-8. § szerinti részvételi feltételeknek való megfelelés vagy a 12. §-ban foglalt jogosultságok megállapítására vonatkozó ÁRMB eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, a kollektív szerződést kötő érdekképviseletek a szerződés kiterjesztésére vonatkozó kérelmet, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton nyújtja be, illetve teljesíti, az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlap felhasználásával.
(8)[74] Az állami foglalkoztatási szerv közreműködik az ÁRMB határozatát megalapozó adatok feldolgozásában. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv erre kijelölt szervezeti egységének munkatársa, akinek a munkaköri leírása az adatkezelési feladatot tartalmazza, az adatokat kezelheti.
(9)[75] A (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben az adóhatóság június 30-ig átadja a miniszter részére az előző évi adatokat.

A szociális párbeszéd működési feltételei

25. § (1) A miniszter
a) támogatja az ÁPB-k szakmai programjainak megvalósulását,
b) elősegíti az ÁPB-k működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását,
c) biztosítja az ÁPB-k, valamint az ÁPBT működésének infrastrukturális feltételeit,
d) biztosítja az ÁRMB működését, ideértve az ÁRMB működéséhez szükséges adminisztratív és technikai feladatok ellátásának személyi feltételeit.
(2)[76] Az (1) bekezdésben meghatározottakra az ÁRMB 21. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott véglegessé vált határozatával elismert ÁPB jogosult.
(3)[77] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény az ágazati társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében jóváhagyott költségvetés határozza meg.

Értelmező rendelkezések

26. § E törvény alkalmazásában
1. szociális párbeszéd: a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást, megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását;
2.[78] szociális párbeszéd bizottság: kétoldalú - munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével az e törvény által előírt módon létrejött - fórum, amely működhet egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjaira kiterjedően; e törvény alkalmazásában magasabb szintű ÁPB-nek minősül a nemzetgazdasági ágban, illetve a kevesebb számjegyű TEÁOR-kóddal jelölt ágazatban létrejött ÁPB;
3. megállapodás: az ÁPB tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás vagy cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;
4. tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban előírt vagy az ÁPB tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz megállapodása. Így megállapodás szükséges
a) az ÁPB számára törvényben rögzített egyetértési jog gyakorlásához,
b) az ÁPB tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén,
c) az ÁPB ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra feljogosított szerv vagy személy számára,
d) kollektív szerződés kötéséhez (kollektív tárgyalás);
5. konzultáció: a szociális párbeszéd során folytatott, tárgyalásnak nem minősülő véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása; konzultáció esetén megállapodás hiányában is dönthet az arra feljogosított szerv vagy személy;
6.[79] szociális partnerek: a munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviselet, valamint érdekképviseleti szövetség;
7. fórum: az Ágazati Párbeszéd Bizottság, a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság;
8. TEÁOR-kód: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti kód, amely a vállalkozás (munkáltató) cégbírósági bejegyzésében főtevékenységként szerepel;
9.[80]
a) nemzetgazdasági ág: egy betűs TEÁOR-kóddal,
b) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,
c) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,
d) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel, illetve a betűvel jelzett szintet kell tekinteni;
10. redukált szavazat: az üzemi tanács, illetve megbízott (együtt: üzemi tanács) választáson a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma és az üzemi tanács tagjainak száma egytizedes pontossággal meghatározott hányadosa;
11. koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek megállapodása arról, hogy a kétoldalú szociális párbeszéd fórumai részvételi feltételeinek való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, és hogy a szociális párbeszéd folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el;
12. nettó árbevétel:
a)[81] a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetén - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-a alapján - az előző évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéke,
b) egyéni vállalkozó esetén az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel,
c) egyszerűsített vállalkozói adózást választó adóalany esetén a bevétel,
d) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó adóalany esetén az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. §-a (2) bekezdésében meghatározott, az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel.
13.[82] tágabb (általános) hatályú kollektív szerződés a szélesebb munkavállalói körre kiterjedő kollektív szerződés, így tágabb hatályúnak minősül az Mt. 276. § (5) bekezdésében említett kollektív szerződéseknél a munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatóinak munkavállalóira kiterjedő hatályú, ezeknél pedig a miniszter által ágazatra (szakágazatra, alágazatra, nemzetgazdasági ágra) kiterjesztett hatályú kollektív szerződés;
14.[83] a postai szolgáltatásokról szóló külön törvény szerinti egyetemes szolgáltatás, valamint az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő és azt nem helyettesítő postai szolgáltatás körébe tartozó tevékenységet végző, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenysége az 53. Postai, futárpostai tevékenység ágazatba tartozó tevékenységnek minősül.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény
a) 21-23. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, valamint 28. §-ának (4) bekezdése a kihirdetést követő 8. napon,
b)[84] 7. § (1) bekezdés ac) pontja, valamint 1. számú melléklet 1. pontja 2015. január 1-jén
lép hatályba.
(3)[85]
28. § (1) A 7. § (1) bekezdés ac) pontjának, a 12. § (1) bekezdése a)-b) pontjának, (2) bekezdése a) pontjának, valamint a 13. § (2) bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatálybalépését követően tartott üzemi tanács választásokon elért eredményt lehet figyelembe venni. Ezzel összefüggésben a 27. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott időpontig terjedő időszakban az 1. számú melléklet 2-5. pontjaiban foglalt szempontok alapján kell az egy munkavállalói érdekképviseletre jutó legfeljebb 100 pontot meghatározni. Ennek során az 1. számú melléklet
a) 2. pontjában található 25 pont helyett 47 ponttal,
b) 3. pontjában található 20 pont helyett 38 ponttal
kell számolni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő, "az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban" című, 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) alapján működő ÁPB-k a 21. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, az ÁPB jogszerű létrejöttének tényét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb 2010. január 1-ig a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően tevékenységüket tovább folytatják, továbbá igénybe vehetik a törvény hatálybalépésekor a működésükhöz nyújtott állami támogatást.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ÁPB-k legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül nyújthatják be a 9. § (5) bekezdésében meghatározott adatok és okiratok csatolásával a 21. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmet a (4) bekezdés rendelkezései alapján létrejött ÁRMB-nek.
(4) Az ÁRMB-t a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól számított harminc napon belül létre kell hozni. Ennek során - a 22. § (2)-(9) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a miniszter a törvény hatálybalépése előtt működő ÁPB-k véleményének kikérése után delegálja az ÁRMB hat tagját a 22. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személyek közül. Az ezen szabályok alapján létrejött ÁRMB eljárása során határozatait kilencven napos határidővel hozza meg. Az ÁRMB a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig működik. Az ezen időpontig jogszerűen létrejött ÁPB-k munkáltatói, illetve munkavállalói oldalai, illetve a miniszter a 22. § alkalmazásával megválasztják, illetve delegálják az ezen időponttól működő ÁRMB tagjait.
(5) Az e törvényben szereplő jogosultságok és kötelezettségek szempontjából 2010. december 31-ig munkáltatói érdekképviseletnek kell tekinteni az e törvény hatálybalépése előtt alakult és "Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban" című, 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás alapján működő ÁPB-ben részt vett
a) munkáltatói érdekképviselet alapszabályában megnevezett, ott meghatározott ágazatban tevékenykedő ágazati tagozatát, továbbá
b) munkáltatói érdekképviseleti tevékenységet ellátó egyesülést.
(6) A törvény hatálybalépését megelőzően ágazatra kiterjesztett kollektív szerződések hatályát a jelen módosítás nem érinti, arra az Mt. e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseit - hatályának megszűnéséig vagy módosításáig - továbbra is alkalmazni kell.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e törvény hatálybalépése előtt ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés módosításának kiterjesztésére 2010. január 1-jétől a korábban hatályos szabályok alapján nem kerülhet sor. Amennyiben az adott ÁPB-ben sor kerül kollektív szerződés megkötésére, e szerződés aláírásának időpontjában az e törvény hatálybalépése előtt ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés hatályát veszti.
(8) A 30. § rendelkezését az e törvény hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.
29. § Felhatalmazást kap a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:
a) a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztése részletes, valamint
b) az ÁRMB részére történő adatszolgáltatás, az adatok igazolása, az ÁPB-tagság, az ahhoz kötődő jogosultságok, illetőleg a reprezentativitás feltételei megállapításának, valamint az ÁPB megalakulása és jogszerű létrejötte megállapításának eljárási
szabályait.
30. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatosan hozott határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata; ennek során a munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el."
31. § Az Mt. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az ágazati párbeszéd bizottságban köthető kollektív szerződés létrejöttének, valamint e kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésének feltételeiről külön törvény rendelkezik."
32. § Az Mt. 41/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés]
"c) hatályának az ágazatra történő kiterjesztésével, illetve a kiterjesztés bármely okból való megszűnésével összefüggő, valamint a 36. §-ban foglaltakat érintő változását, továbbá"
33. § Az Mt. 53. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségekkel konzultálva rendeletben határozza meg az üzemitanács-választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása érdekében az országos szavazatösszesítés módját és rendjét. Az ágazati (szakágazati) és területi szavazatösszesítés módjának és rendjének meghatározása tekintetében a Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével alkot rendeletet."
34. §[86] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemi tanács választás szavazólapjának tartalmát, a szavazatösszesítés módját és rendjét - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban résztvevő országos szakszervezeti szövetségekkel és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.
35. §[87] E törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2009. évi LXXIV. törvényhez A munkavállalói érdekképviseletek döntési jogosultságának, valamint reprezentativitásának szempontjai Az ÁPB munkavállalói oldala az egyes szempontok alapján legfeljebb 100 pontot érhet el. Az egyes kritériumok alapján megszerezhető maximális pontszámot az adott kritériumnak megfelelő szervezetek között normatív módon, a szervezet 1-5. pontban meghatározott jellemzőivel arányosan kell felosztani.
1. Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény
Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény arányában 40 pont osztható fel, ha a választásra jogosultak 30%-a részt vett a választáson. Ha a részvétel 30%-nál alacsonyabb volt, a 40 pont arányosan csökkentve vehető figyelembe.
A számításban az ágazatba főtevékenység alapján besorolt, 15 fő felett foglalkoztató munkáltatóknál megtartott legutóbbi üzemi tanácsi választáson leadott összes redukált szavazatot kell figyelembe venni.
A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek a legutóbbi üzemi tanácsi választáson elért eredménynek megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
2. Az aktív szakszervezeti tagok létszáma
A munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok arányában összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 25 pontnak.
A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatott, tagdíjat fizető tagjaik létszámának megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
3. A kollektív szerződéses lefedettség
A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 20 pontnak.
A munkavállalói érdekképviseletek a részvételükkel kötött és az ágazatban hatályos, regisztrált kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámmal arányosan részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy munkaviszonyban foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltató, vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az ágazatra kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
4. Az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás[88]
Az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás arányában összesen 10 pont osztható fel.
Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
5. Az ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás
Nemzetközi szakszervezeti szövetséghez való tartozás arányában összesen 5 pont osztható fel. Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkavállalói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkavállalói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi négy feltétel alapján keletkező pontszámait 100/95-szörösükre kell emelni.
2. számú melléklet a 2009. évi LXXIV. törvényhez A munkáltatói érdekképviseletek döntési jogosultságának, valamint reprezentativitásának szempontjai 1. A képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma
A képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma arányában összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban állók összlétszáma felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba besorolt tagjaiknál munkaviszonyban állók létszámának arányában részesednek a felosztható pontszámból.
2. A képviselt gazdasági szervezetek által megtermelt éves nettó árbevétel
Az éves nettó árbevétel alapján összesen 25 pont osztható fel. Az ágazat éves nettó árbevétele felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt tagjaik éves nettó árbevételének megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
3. A munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma
Az érdekképviselet tagjainak száma alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt munkáltatók száma felel meg 20 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt érdekképviseleti tag munkáltatók számának megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
4. Kollektív szerződéses lefedettség
A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 15 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban állók összlétszáma felel meg 15 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek a maguk és tagszervezeteik által kötött és az ágazatban hatályos kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámnak megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy munkaviszonyban álló foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltató, vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az ágazatra kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
5. Az NGTT gazdaságot képviselők oldalán belül az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez (a továbbiakban: NGTT munkáltatói oldal) való tartozás[89]
Az NGTT tagság alapján összesen 10 pont osztható fel. Azok a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az NGTT munkáltatói oldalán résztvevő országos szövetségnek, vagy maguk tagjai az NGTT-nek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
6. Az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás
Nemzetközi ágazati szövetséghez való tartozás alapján összesen 5 pont osztható fel. Azok a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkáltatói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkáltatói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi öt feltétel alapján kapott pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni.

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.

[2]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (19) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[3]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[4]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 334. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[5]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 113. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[6]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 113. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[7]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 113. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[8]Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 181. § - a. Hatályos 2011.12.22.

[9]Hatáylba lépése előtt megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[10]Módosítani rendelte a 2017. évi L. törvény 335. § 1. pontja. A módosítás nem hajtható végre.

[11]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[12]A záró szövegrészt módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 3. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[13]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (19) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[14]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CV. törvény 129. § (1) bekezdése l) pontja. Hatálytalan 2011.08.01.

[15]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[16]Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 69. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[17]Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 69. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[18]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[19]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 114. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[20]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 334. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[21]Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 69. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[22]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 4. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[23]Beiktatta a 2011. évi CV. törvény 114. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[24]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 5. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[25]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 6. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[26]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 334. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[27]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 7. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[28]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 8. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[29]Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[30]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[31]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 115. § - a. Hatályos 2011.08.01.

[32]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[33]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[34]Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[35]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[36]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[37]Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 67. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[38]Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[39]Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[40]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[41]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 334. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[42]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 334. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[43]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[44]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 9. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[45]Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[46]Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 69. § d) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[47]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 116. § - a. Hatályos 2011.08.01.

[48]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 117. § - a. Hatályos 2011.08.01.

[49]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 117. § - a. Hatályos 2011.08.01.

[50]Megállapította a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[51]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (10) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[52]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 334. § (10) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[53]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (11) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[54]Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XXX. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2020.07.01.

[55]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (12) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[56]Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 69. § e) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[57]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 11. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[58]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 12. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[59]Módosította a 2022. évi LXXIV. törvény 69. § f) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[60]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (9) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[61]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (13) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[62]Megállapította a 2017. évi L. törvény 334. § (14) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[63]Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[64]Megállapította a 2022. évi LXXIV. törvény 68. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[65]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 13. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[66]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 14. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[67]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 15. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[68]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 119. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[69]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (11) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[70]Megállapította a 2011. évi CV. törvény 119. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[71]Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 37. §-a. Hatályos 2021.03.01.

[72]Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 81. §-a. Hatályos 2019.04.26.

[73]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 16. pontja, valamint 336. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[74]Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 195. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[75]Beiktatta a 2011. évi CV. törvény 119. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.08.01.

[76]Módosította a 2017. évi L. törvény 335. § 17. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[77]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (13) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[78]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (20) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[79]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[80]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (15) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[81]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (16) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[82]Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[83]Beiktatta a 2012. évi CCXVI. törvény 15. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[84]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (17) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[85]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (20) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2012.07.01.

[86]Beiktatta a 2012. évi LXXXVI. törvény 68. § (18) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[87]Beiktatta a 2024. évi XXVIII. törvény 7. §-a. Hatályos 2024.05.11.

[88]Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 196. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[89]Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 197. §-a. Hatályos 2012.01.01.

Hivatkozó joganyagok

2009. évi CIX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

NGM közlemény (NGK 2011/10.) a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság tevékenységi területének kibővítéséről

NGM közlemény (NGK 2011/10.) a Sütő- és Édesipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásának kezdeményezéséről

NGM közlemény (NGK 2011/11.) a Vasútiszállítási Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásának kezdeményezéséről

135/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról

17/2012. (VII. 5.) NGM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításáról

2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

2012. évi CCXVI. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról

1/2013. (VII. 15.) NGM határozat a Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés kiterjesztésének visszavonása

89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu