adozona.hu
BH 2007.7.243
BH 2007.7.243
A baleseti kártérítési járadékra jogosult igényelheti annak a balesete után bevezetett választható béren kívüli juttatásnak figyelembevételét, amelyet a munkáltató a munkavállalói részére biztosít [Mt. 178. § (1) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperestől járó kártérítési járadéka felemelését kérte arra tekintettel, hogy az alperes a munkavállalói részére évi 165 000 forint értékben választható béren kívüli juttatásokat biztosít, amiben az üzemi balesete hiányában ő is részesülne.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes havi járadékát 2005. január 1-jétől 50 031 forintra felemelte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2004. évi járadékkülönbözetként 114 000 forintot. Ezt meghaladóan a k...
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes havi járadékát 2005. január 1-jétől 50 031 forintra felemelte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2004. évi járadékkülönbözetként 114 000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes alkalmazottjaként 1996-ban balesetet szenvedett, rokkanttá vált, részére az alperes teljes felelőssége alapján kártérítési járadékot fizetett. Az alperes 2004. január 1-jétől 12 választható célra igénybe vehető béren kívüli javadalmazási rendszert vezetett be 150 000 forint összegig, amelyet 2005-ben 165 000 forintra emelt. A különböző juttatásokhoz - az szja és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség figyelembevételével - különböző átváltási szorzók tartoztak, és a munkavállalók az így számolt összeget kapták meg a választott juttatási célhoz.
A munkaügyi bíróság az Mt. 178. § (1) bekezdése alapján úgy ítélte meg, hogy ez a jövedelem a felperest, ha nem szenved balesetet, megillette volna. Mérlegeléssel a teljes összeg 76%-át találta az elmaradt jövedelemmel arányos összegnek, figyelemmel az egyes választható juttatásokhoz kapcsolódó adókötelezettségekre.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az Mt. 178. § (1) és (3) bekezdése alapján találta alaptalannak a keresetet arra tekintettel, hogy a perbeli javadalmazás a balesetkor még nem létezett, továbbá akkor annak bevezetésével előre nem lehetett számolni. Utalt arra is, hogy az adott béren kívüli juttatások a munkahelyi baleset miatt keresőképtelen munkavállalónak sem járnak. Ennek azonban az előbbiekre tekintettel már nem tulajdonított jelentőséget.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte az Mt. 178. § (1) bekezdését, ezen túlmenően ítélete sérti az Mt. 174. §-át és 184. § (1) bekezdését, mivel a teljes reparáció elve alapján a perbeli juttatásokból ő is részesült volna, ha nem éri üzemi baleset.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A felülvizsgálati kérelem helytállóan sérelmezte a másodfokú bíróság jogszabályértelmezését az adott jogkérdés körében, mivel az Mt. 178. § (1) és (3) bekezdései nem zárják ki a kártérítési járadék felemelésére irányuló kereset teljesítését azon az alapon, hogy az adott juttatást a munkáltató előre nem láthatóan utóbb vezette be.
A munkaügyi bíróság az Mt. 178. § (1) bekezdése helyes értelmezésével fejtette ki, hogy a munkáltató a kártérítési felelőssége alapján köteles a munkavállalót olyan helyzetbe hozni, mintha nem szenvedett volna balesetet. Ezért a felperes a baleset miatt elmaradt jövedelemként jogosult volt mindazon juttatásokra, amelyekre a munkaviszonya alapján igényt tarthatna. Nincs tehát jelentősége - és alaptalan az ezzel összefüggő alperesi védekezés -, hogy a felperes rokkantsági nyugdíjas (egyébként éppen az alperes kártérítési felelősségét megalapozó üzemi balesettel összefüggésben). Az előbbiek miatt a másodfokú bíróság által hivatkozott baleset miatti keresőképtelenség sem lehet a felperesnél kizáró tényező, minthogy a felperes a teljes reparáció alapján jogosult az elmaradt jövedelemre (MK 111. számú állásfoglalás).
A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes az üzemi baleset miatti rokkantsága hiányában részesülne a perbeli javadalmazásból, de az egyes juttatások közötti választhatóságra tekintettel - melyre vonatkozó jövőbeli döntésre a felperes nem kötelezhető - a munkaügyi bíróság az egyes juttatásokhoz az adókötelezettség miatt kapcsolódó eltérő szorzókat figyelembe véve törvénysértés nélkül vette számításba az adható éves összeg 76%-át [Mt. 183. § (2) bekezdés]. Ennek megfelelően kötelezte az alperest a havi kártérítési járadék jövőbeli felemelésére, a 2004. évre pedig a teljes évi hátralékos összeg megfizetésére. Az elmaradt jövedelem ily módon számítását a felek a fellebbezési eljárásban nem kifogásolták.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.524/2006.)