adozona.hu
BH 2006.4.123
BH 2006.4.123
A rendkívüli felmondás írásba foglalásának és közlésének hiányát vita esetén az összes körülmény mérlegelésével kell megállapítani [Pp. 206. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító ítélet hozatalát kérte. Jogszabálysértésként a Pp. 164. § (1) bekezdés és 206. § (1) bekezdés megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint, minthogy a perben bizonyította a 2003. június 25-én postára adott küldemény felperes általi átvételét, a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az ajánlott küldemény nem az alperes rendkívüli felmondását tartalmazta. Mindezeket tanúnyil...
BH 2006.4.123 A rendkívüli felmondás írásba foglalásának és közlésének hiányát vita esetén az összes körülmény mérlegelésével kell megállapítani [Pp. 206. § (1) bekezdés].
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító ítélet hozatalát kérte. Jogszabálysértésként a Pp. 164. § (1) bekezdés és 206. § (1) bekezdés megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint, minthogy a perben bizonyította a 2003. június 25-én postára adott küldemény felperes általi átvételét, a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az ajánlott küldemény nem az alperes rendkívüli felmondását tartalmazta. Mindezeket tanúnyilatkozatokkal egyébként ő maga is bizonyítani tudta volna, a fellebbezésében ezért kérte a tanú, különösen a könyvelő meghallgatását. További előadása szerint a perbeli postai küldemény díja, és a munkáltatói igazolás dátuma is alátámasztja az általa előadottakat, mindezeket azonban a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok megsértették a bizonyítási teherre vonatkozó eljárási szabályokat. Annak megállapításánál ugyanis, hogy nem bizonyított, miszerint a perbeli ajánlott küldemény az alperes által állított rendkívüli felmondást tartalmazta, döntően az ezt alátámasztó egyéb körülményeket értékelték, és a bizonyítottság hiányát törvénysértés nélkül vették figyelembe az alperes terhére [Pp. 164. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt eseti döntésre - az eltérő tényállásra tekintettel - az alperes által előadottak nem vonatkoztathatók.
Az eljárt bíróságok a perbeli összes bizonyíték együttes mérlegelése alapján jutottak arra a következtetésre, hogy nem bizonyított, miszerint az alperes a 2003. június 25-én postára adott, és június 27-én a felperes által átvett küldeménye az alperes rendkívüli felmondását tartalmazta.
A nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes a perben csatolt egy 2003. június 23-ai keltezésű géppel írt felszólítást arról, hogy a felperes vegye fel a munkát, továbbá ezt a felszólítást a tanúként meghallgatott könyvelő ajánlott küldeményként javasolta feladni. Az elsőfokú eljárásban meghallgatott könyvelő tanúnyilatkozatában előadta, hogy az alperes által hivatkozott rendkívüli felmondás elkészítésében nem vett részt, az állított okiratokat az alperes június 25-én nem adhatta postára, mivel bízott a felperes munkára jelentkezésében. Ezt - tehát a rendkívüli felmondás hiányát - támasztotta alá az a tény is, hogy a felperest - a könyvelő tanúnyilatkozata szerint - nem jelentették ki "a hivatalos szerveknél". Továbbá az alperes által csatolt rendkívüli felmondásnak az igazolások kiadására vonatkozó szövegezése is ellentmond a 2003. június 25-ei postára adásra vonatkozó alperesi előadásnak. A perben csatolt, állítólagosan 2003. június 25-én feladott rendkívüli felmondás szövege szerint a felperes a felmondás napján átveheti a megszüntetéssel kapcsolatos munkáltatói igazolásokat. Ezzel szemben azok 2003. június 30-ai keltezésűek. Mindamellett az alperes könyvelője is azt adta elő, hogy visszamenőlegesen történt a felmondás és az igazolások kiállítása, az alperes többször felhívta a felperest a munkavégzésre, és a tanú által is ismert 2003. június 23-ai felhívást követően hosszabb idő, több hét is eltelt, mire az alperes a munkaviszonyt megszüntette. Az a körülmény, hogy mindezen aggálytalan peradatok mellett a másodfokú bíróság, mint szükségtelent mellőzte a felperes felesége tanúkénti meghallgatását, nem ad alapot az ügy érdemére vonatkozó jogszabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárás elrendelésére, arra is figyelemmel, hogy a jogerős ítélet kihirdetése előtti tárgyalás berekesztését megelőzően az alperes úgy nyilatkozott, hogy nincs bizonyítási indítványa.
Az első- és a másodfokú bíróság a perbeli bizonyítékokat - közöttük a postai küldemény díját és a munkáltatói igazolás dátumát is - meggyőződése szerint és okszerűen, életszerűen értékelte, mérlegelését a törvénynek megfelelően indokolta [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés]. Egymagában a bizonyítékok nem megfelelőnek tartott mérlegelése a Legfelsőbb Bíróság törvényen alapuló következetes gyakorlata szerint nem adhat alapot a felülvizsgálati eljárás elrendelésére, minthogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének [Pp. 270. § (1) bekezdés, BH 1997/54; BH 1999/44.].
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban megjelölt jogszabálysértések hiányában annak tartalma nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek - a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.160/2005. sz.)