adozona.hu
BH 2006.1.29
BH 2006.1.29
A kollektív szerződés az idénymunkát objektív ismérv alapján - a törvénynek az idényjellegről szóló rendelkezésével összhangban - határozhatja meg [Mt. 117. § (1) bekezdés j) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes Felügyelősége 2003. június 17-étől július 14-éig munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes foglalkoztatónál. Az ellenőrzés eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartására, valamint a rendkívüli munkavégzés esetén a munkavá...
BH 2006.1.29 A kollektív szerződés az idénymunkát objektív ismérv alapján - a törvénynek az idényjellegről szóló rendelkezésével összhangban - határozhatja meg [Mt. 117. § (1) bekezdés j) pont].
A felperes keresetében az alperes közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes Felügyelősége 2003. június 17-étől július 14-éig munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes foglalkoztatónál. Az ellenőrzés eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartására, valamint a rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalókat megillető munkabér és bérpótlék fizetésére vonatkozó jogszabályokat. Mindezek miatt elsőfokú határozatában 300 000 forint bírságot szabott ki. A felperes fellebbezése folytán hozott másodfokú határozatában az alperes - a teljesítési határidő tekintetében történt módosítással - az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a határozata meghozatalánál tévesen hagyta figyelmen kívül a kollektív szerződésnek az építőipari tevékenységhez tartozó épületgépészeti idénymunka munkarendjére vonatkozó szabályozását.
A munkaügyi bíróság az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja és a (2) bekezdése alapján úgy ítélte meg, hogy az épületgépészeti tevékenység az év bármely szakában végezhető, ezért a törvényben megszabott objektív feltétel, az évszakhoz kötöttség hiányában a felperes kollektív szerződésének az adott idénymunkára vonatkozó rendelkezése semmis, az alperes jogerős határozata megalapozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mt. 13. § (2) és (3) bekezdésében, a 117. § (1) bekezdés j) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a 118/A. § (3) bekezdésében szabályozottakat. Érvelése szerint az épületgépészeti tevékenység jellege szerint idénymunka, a használt anyagok megfelelő minőségben történő beépítése, egyes tevékenységek elvégzése alacsonyabb hőmérsékleten nem lehetséges. Kifejtette még, hogy a kollektív szerződésében az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltaktól eltérhetett, annál is inkább, minthogy ez az érintett munkavállalókra kedvezőbb volt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint, minthogy az épületgépészeti tevékenység nemcsak az év meghatározott időszakában végezhető, a felperes kollektív szerződésének szabályozása nem fogadható el. Ezt támasztja alá az is, hogy a felperesnél a perbeli munkavégzési idő télen napi 7,5 óra, nyáron pedig 8,5 óra volt.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az adott esetben a per tárgyát képező közigazgatási határozatban megállapított munkaidővel és a bérezéssel kapcsolatos szabálytalanság az idénymunkával, és az ezen alapuló éves munkaidőkerettel függött össze.
Az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja szerint az idénymunka olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év valamely adott időszakához vagy időpontjához kötődik. A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés ettől eltérően is definiálhatja az idénymunka fogalmát.
A kollektív szerződés eltérő szabályozását megengedő jogszabályi rendelkezés - a felülvizsgálati érveléssel szemben - nem ad felhatalmazást a korlátlan eltérésre. A jogszabály helyes értelmezése szerint a kollektív szerződés az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételektől annyiban térhet el, hogy az idénymunka idényjellegét más objektív ismérvvel jelöli, az idényjelleget azonban mindez nem érintheti. Ebből a szempontból a munkavállalóra kedvezőbb feltételnek nincs jelentősége.
Egy adott munkavégzés abban az esetben minősíthető idénymunkának, ha az adott áru, vagy szolgáltatás természetéből fakadó objektív körülmények miatt a munkavégzés jelentősen eltérő mennyiségű bizonyos időszakokban, akár azért, mert jellegénél fogva az év adott időszakához kötődik, akár más, a kollektív szerződésben meghatározott objektív feltételek miatt áll fenn a munkavégzés periodikus jellege.
Amennyiben a munkavégzés időszakossága részben vagy egészben a munkaszervezés körülményeitől, a megrendelői igények változása miatti eltérő piaci körülményektől függ, a munkavégzés nem minősíthető idénymunkának.
Az adott munkakörbe tartozó munkavégzési feladatok idényjellege az összes körülmények vizsgálata alapján dönthető el, figyelemmel a jogszabályban vagy a kollektív szerződésben az Mt. 127. § (2) bekezdésének megfelelő szabályában előírtakra. Az idényjelleget az adott munka tekintetében kell vizsgálni. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az egyes tevékenységek egymáshoz kapcsolódása, illetve egymásra épülése. A kifejtettek szerint az idénymunka jelleg meghatározása, vagyis hogy fennáll-e a megadott munkavégzés tekintetében a munkáltatótól és a munkavégzés körülményeitől független objektív ok, szakértői meghatározást igényelhet a felekre háruló bizonyítási teher figyelembevételével.
A munkaügyi bíróság mindezek hiányában megalapozatlanul, a szükséges tényállás feltárása nélkül döntött a perbeli jogkérdésről [Pp. 206. § (1) bekezdés].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.567/2004. sz.)