adozona.hu
BH 2005.3.119
BH 2005.3.119
A szakszervezet a szervezeti rendjét maga határozza meg, ez magában foglalja az előzetes egyetértési jog gyakorlására jogosult szerv megjelölését is [1989. évi II. törvény 25. § (2) bekezdés; Mt. 28. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes 1998. október 12-én kelt rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és az alperesnek a jogellenesség jogkövetkezményeiben való marasztalását, valamint baleseti kártérítés megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság részítéletével megállapította a rendes felmondás jogellenességét, és a munkaviszonynak az ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését, további részítéletével pedig vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest a fel...
BH 2005.3.119 A szakszervezet a szervezeti rendjét maga határozza meg, ez magában foglalja az előzetes egyetértési jog gyakorlására jogosult szerv megjelölését is [1989. évi II. törvény 25. § (2) bekezdés; Mt. 28. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében az alperes 1998. október 12-én kelt rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és az alperesnek a jogellenesség jogkövetkezményeiben való marasztalását, valamint baleseti kártérítés megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság részítéletével megállapította a rendes felmondás jogellenességét, és a munkaviszonynak az ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését, további részítéletével pedig vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest a felperes üzemi balesetével összefüggésben.
A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendes felmondás tekintetében az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a szakszervezeti bizalmi felperessel közölt rendkívüli felmondáskor nem a felettes szakszervezet adott előzetes egyetértő nyilatkozatot, ennélfogva a rendes felmondás az Mt. 28. § (1) bekezdésébe ütközött.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint az alperes ügyvezetőjének kérelmére az OSZIB titkára, T. V.-né 1998. szeptember 4-én kelt átiratában egyetértését adta a felperes rendes felmondásához. Erre az OSZIB 1998. április 29-ei testületi határozata alapján került sor, amikor a testület egyhangúlag felhatalmazta az OSZIB titkárát, hogy az alapszervezetek titkárai hatáskörébe, vagy az OSZIB hatáskörébe tartozó tisztségviselők tekintetében az egyetértési jogot gyakorolja.
A munkaügyi bíróság az OSZIB 1998. április 29-ei testületi felhatalmazása alapján az OSZIB titkára által gyakorolt egyetértési joggyakorlás miatt - mivel az a szakszervezet alapszabályába ütközött - minősítette a rendes felmondást jogsértőnek. Az alapszabály 12.66. pontja értelmében ugyanis az OSZIB mint testület hatáskörébe tartozott az alapszervi bizalmi felperes tekintetében az előzetes egyetértési jog gyakorlása, a testület nyilatkozatát a titkár nyilatkozata nem helyettesíthette.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéleteit helybenhagyta.
Az alperes a munkaügyi bíróságnak a felülvizsgálati kérelemmel érintett részítélete ellen benyújtott fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a titkár által gyakorolt egyetértési jog megfelelt a szakszervezet alapszabályának, az elsőfokú bíróság az alapszabályt tévesen értelmezte.
A másodfokú bíróság érdemben egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával, annak indokait azonban nem osztotta. Álláspontja szerint a szakszervezet alapszabályának figyelembe vett 12.66. pontja nem az előzetes egyetértési jogról rendelkezett. Ehelyett az alperes kollektív szerződése D/E. pontját kellett alkalmazni, mely szerint szakszervezeti bizalmi esetében a helyi SZB minősült felsőbb szakszervezeti szervnek. Az OSZIB 1998. április 29-ei határozata a helyi SZB hatáskörének az OSZIB titkár hatáskörébe átadására nem vonatkozott, ennélfogva a titkár által gyakorolt előzetes egyetértés nem felelt meg a kollektív szerződésnek, és az Mt. 28. § (1) bekezdésének.
A jogerős részítéletnek a munkaügyi bíróság részítéletét helybenhagyó rendelkezése ellen az ügyben irányadó Pp. 270. § (2) bekezdés ba) és bb) pontja alapján az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, kérte a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését, és a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását a rendes felmondás indokának valós és okszerű oka vizsgálata érdekében. Jogszabálysértésként az Mt. 28. § (1) és (2) bekezdése, az Mt. 100. §-a, a Pp. 215. §-a, 221. §-a, valamint Pp. 252. § (3)-(4) bekezdése megsértésére, a tényállás megállapítása körében pedig iratellenességre hivatkozott. Álláspontja szerint a jogerős döntés sérti a Legfelsőbb Bíróság 238. számú elvi határozatát is, mely szerint a szakszervezet maga jogosult a szervezetét meghatározni, ezért az alapszabály és nem pedig a kollektív szerződés ezzel ellentétes rendelkezései az irányadók. Az alapszabály 17.72. pontja szerint az OSZIB titkár gyakorolta az Mt.-ben meghatározott szakszervezeti jogosítványokat, a 24.12. pont a bizalmiak felsőbb szakszervezeti szerveként az alapszervi titkárt jelölte meg, így az 1998. április 29-ei OSZIB felhatalmazás alapján az OSZIB titkár az alapszervi titkár helyett jogszerűen gyakorolhatta az egyetértési jogot. Az alperes sérelmezte az OSZIB titkár tanúkénti meghallgatására tett indítványa indokolás nélküli elutasítását, továbbá annak figyelmen kívül hagyását, hogy az érintett alapszervi titkár is értesült az egyetértés megadásáról, ellene kifogással nem élt, és e körben együttműködött az OSZIB titkárral. Az alperes mindezeket elvi jelentőségű jogkérdésként jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Részletesen kifejtett előadásának lényege szerint a másodfokú bíróság a kollektív szerződést, mint kétoldalú megállapodást helytállóan vette figyelembe a szakszervezet alapszabályával szemben. Vitatta az OSZIB 1998. április 29-ei üléséről készült emlékeztetőt, továbbá a felülvizsgálati kérelemnek az előzetes egyetértési joggal és a kifogás jogával kapcsolatos álláspontját.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes Dolgozói Szakszervezetének Alapszabálya (Alapszabály) 12.66. pontját a munkaügyi bíróság tévesen alkalmazta a szakszervezeti tisztségviselő felperessel közölt rendes felmondáshoz szükséges előzetes egyetértés megadására jogosult közvetlen felettes szakszervezeti szerv meghatározásánál. Ez a szabály ugyanis az alperes szervezetében átalakulással, privatizációval kapcsolatos OSZIB állásfoglalási hatáskörökre vonatkozik.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott az alapszabály 24.12. pontjára, mely szerint a szakszervezeti bizalmiak felsőbb szakszervezeti szerve az alapszervi titkár. A másodfokú bíróság a szakszervezet alapszabályával szemben a kollektív szerződés D/E. pontjában meghatározottakat vette döntése alapjául; eszerint a szakszervezeti bizalmi esetében felsőbb szakszervezetnek a helyi SZB minősül. A kollektív szerződés ezen rendelkezése eszerint ellentétes a szakszervezet alapszabályának 24.12. pontjával.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint az OSZIB - mint a szakszervezet legfőbb testületi szerve az alperesnél országosan végrehajtott létszámleépítéssel érintett olyan szakszervezeti tisztségviselők tekintetében, akiknél az Mt. 28. § (1) bekezdés szerinti előzetes egyetértés az alapszervi titkár, illetve az OSZIB mint testület hatáskörébe tartozott - a hatáskör gyakorlására egyhangúlag az OSZIB titkárát hatalmazta fel. Az alapszabály 12.1. pontja szerint az OSZIB egyebek között az alapszervi titkárokból állt.
Az egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény 25. § (2) bekezdése értelmében a szakszervezet a szervezeti rendjét maga jogosult meghatározni. Ez az Mt. 28. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés gyakorlására jogosult közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározására is kiterjed.
Mindezekből következően a másodfokú bíróság a kollektív szerződésnek a szakszervezet rendelkezésével ellentétes D/E. pontját tévesen alkalmazta az alapszabály 24.12. pontjával és az OSZIB 1998. április 29-ei, az előzetes egyetértési jog gyakorlásáról szóló határozatával szemben.
A per aggálytalan adatai szerint a felperes munkaviszonyának megszüntetésére az alperesnél országosan végrehajtott létszámcsökkentés keretében került sor, a rendes felmondáshoz az OSZIB titkár 1998. szeptember 4-én írásban előzetes egyetértését adta, erről az üzemi tanács elnökével közösen 1998. október 12-én írt levelében a felperest is tájékoztatta.
A jogerős ítélet ezért alaptalanul állapította meg a felperessel közölt rendes felmondás tekintetében az Mt. 28. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés hiánya miatti jogellenességet, figyelmen kívül hagyva az EH 2000.238. elvi határozatban kifejtett jogelvet, mely szerint a szervezeti rendjét - beleértve az Mt. 28. § (1) bekezdése szerint az előzetes egyetértés gyakorlására jogosult közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározását is - a szakszervezet maga jogosult megállapítani.
Az eljárt bíróságok téves jogi álláspontjuknál fogva nem vizsgálták a kereset további hivatkozásait, mely szerint az alperes a csoportos létszámcsökkentés szabályait megsértette, továbbá a létszámleépítés a felperes munkakörét nem érintette.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a munkaügyi bíróság részítéletét helybenhagyó részében - a munkaügyi bíróság részítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 275. § (4) bekezdés]. Ezt meghaladóan a jogerős részítéletet nem érintette. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.079/2004. sz.)