adozona.hu
BH 2005.3.117
BH 2005.3.117
Rendkívüli felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegést a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása alapján kell vizsgálni [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a bizonyítási eljárás jogszabálysértő voltát sérelmezte az alábbiak miatt: teljes bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy az eljárásban a tőle leszerelt órát vizsgálták; a szakértő véleménye nem tekinthető meggyőzőnek [a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 28. § (2) bekezdése, és az ennek végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése]; a felperes nem volt jelen a leplombázott zsák felbontásánál; a szakértő ...
BH 2005.3.117 Rendkívüli felmondás indokául megjelölt kötelezettségszegést a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása alapján kell vizsgálni [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a bizonyítási eljárás jogszabálysértő voltát sérelmezte az alábbiak miatt: teljes bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy az eljárásban a tőle leszerelt órát vizsgálták; a szakértő véleménye nem tekinthető meggyőzőnek [a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 28. § (2) bekezdése, és az ennek végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése]; a felperes nem volt jelen a leplombázott zsák felbontásánál; a szakértő kirendelése a Pp. 177. § (1) bekezdésébe, a 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 11. § (3) bekezdésébe, illetve a rendelet 3. számú melléklet A) pont 21. pontjába ütközött; a szakértői ellenőrzésre nem az Országos Mérésügyi Hivatal laboratóriumában került sor. A felperes érvelése szerint mindezek következtében a bíróságok quasi büntető hatóságként eljárva jogszabálysértően állapították meg a felperes büntetőjogi felelősségét - figyelembe véve a nyomozás során tett vallomásának későbbi visszavonását, és hozzátartozójának állapotát is. Részletesen kifejtette érvelését H. Z. tanúvallomása figyelmen kívül hagyása jogszabályba ütközéséről. A felperes a jogerős ítéletet az Alkotmány 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az 50. § (1) bekezdésébe ütközés miatt is támadta. A kifejtettek miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása eredményeképpen a felülvizsgálati eljárás elrendelésére nem talált alapot.
A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. A fellebbezési kérelmét a bizonyítékok téves mérlegelésével, a "nyomozati eljárást és a büntető joghatóságot" megelőző döntéssel, a munkaügyi bíróság hatáskörébe nem tartozó "büntetőjogi mérlegeléssel", a gázóra manipulálásának bizonyítatlanságával, H. Z. tanúvallomásának indokolatlan mellőzésével, az alperesnek a plombákkal kapcsolatos szabálytalanságaival indokolta. Hangsúlyozta, hogy nem nyert bizonyítást, miszerint a nála leszerelt gázórával kapcsolatban folyt a manipulációt vizsgáló eljárás. A fellebbezése további indokolását újabb beadványban kívánta benyújtani, ez nem történt meg, és a fellebbezését a másodfokú bíróság tárgyalásán az írásbelivel egyezően fenntartotta.
A felülvizsgálat a másodfokú eljárásban szereplő jogkérdéseken alapulhat, olyan kérdésekre nézve, amelyek a fellebbezési eljárásnak nem képezték tárgyát, a felülvizsgálatot nem lehet kérelmezni. Ebből következően a felülvizsgálati kérelemnek az 1994. évi XLI. törvénnyel, a Pp. 177. § (1) bekezdésével, a 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 11. § (3) bekezdésével, a 3. számú melléklete A) pont 21. pontjával, az Országos Mérésügyi Hivatallal és az Alkotmánnyal kapcsolatos előadása - minthogy e jogkérdések a másodfokú eljárásnak nem voltak részei - nem volt vizsgálható.
A felperes a fellebbezésében nem vitatta azt az elsőfokú bíróság által megállapított tényt, hogy tudta, miszerint a lakásába felszerelt gázmérőóra szabálytalanul mér. Ebből következően az ügyfélszolgálati szerelők művezetője munkakörben foglalkoztatott személyként a saját lakásában lévő gázmérőórával összefüggésben a szabálytalan gázvételezés eltitkolásával az Mt. 103. § (1) bekezdés c) pontba ütköző, a kollektív szerződésben külön megjelölt kötelezettségszegést követett el. Ennek súlyát és jelentős mértékét, továbbá legalább a súlyos gondatlanságot a felperes munkaköre, szakismerete, az alperes szervezetében elfoglalt helyzete kellően megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont]. Ily módon - figyelemmel arra, hogy a bírói gyakorlat értelmében több kötelezettségszegésre való hivatkozás esetén egy, törvénynek megfelelő kötelezettségszegés is alátámaszthatja a rendkívüli felmondást - a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül minősítette helyesnek az elsőfokú bíróság érdemi döntését. Mindezek miatt nincs ügydöntő jelentősége H. Z. tanúvallomásának, a gázmérőóra esetleges manipuláltságának, az erre vonatkozó szakértői és egyéb bizonyítás eredményének, a gázmérőóra azonosító számának. A kifejtettek miatt a felperes esetleges büntetőjogi felelősségétől és a büntetőeljárásban tett jognyilatkozatától függetlenül a munkaviszonyával összefüggő, a rendkívüli felmondás egyik indokaként külön megjelölt szabálytalan gázvételezésben megvalósult kötelezettségszegést a bíróságok jogszabálysértés nélkül bírálták el [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont; Pp. 22. § (2) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak tehát nem alkalmasak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárás elrendelésére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.038/2004. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2006.2.62 Munkahelyi felettesnek a beosztottjához intézett, - szabálytalan magáncélú munkavégzésre vonatkozó - kérése rendkívüli felmondást alapozhat meg [Mt. 96. § (1) bekezdés].
EH 2012.10.M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése
