adozona.hu
EH 2003.977
EH 2003.977
A munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről a részvénytársaság társasági szerződésben rendelkezhet, illetve a jogkör a társaság legfőbb szervének határozata alapján átruházható. Ezt a döntést a kollektív szerződés is tartalmazhatja [Gt. 28. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek keresetükben az 1998. október 8-án kelt rendes felmondások jogellenességének megállapítását és az Mt. 100. §-a alkalmazását kérték a munkaviszonyuk helyreállítása mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
A tényállás szerint az alperes a rendes felmondásokat átszervezéssel, a munkakörök más munkakörrel való összevonásával indokolta.
A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a felperesek a nemzetközi...
EH 2003.977 A munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről a részvénytársaság társasági szerződésben rendelkezhet, illetve a jogkör a társaság legfőbb szervének határozata alapján átruházható. Ezt a döntést a kollektív szerződés is tartalmazhatja [Gt. 28. § (2) bekezdés].
A felperesek keresetükben az 1998. október 8-án kelt rendes felmondások jogellenességének megállapítását és az Mt. 100. §-a alkalmazását kérték a munkaviszonyuk helyreállítása mellőzésével.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
A tényállás szerint az alperes a rendes felmondásokat átszervezéssel, a munkakörök más munkakörrel való összevonásával indokolta.
A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a felperesek a nemzetközi bankkapcsolatok területén dolgoztak, amelynek vezetője a felmondásokat aláíró T. Gy. ügyvezető igazgató volt, aki az alperes kollektív szerződése mellékletében meghatározottak szerint az adott terület munkavállalói tekintetében munkáltatói jogkört gyakorolt. Az alperes a nemzetközi bankkapcsolatok területét is magában foglaló igazgatóságot 1999. október 1-jén megszüntette, megváltozott feladatkörökkel új szervezeti egységeket hozott létre, az átszervezések miatt szükségessé vált csoportos létszámleépítést az Mt. 94/A. §-ában szabályozottak betartásával hajtotta végre.
Az elsőfokú bíróság mindezek alapján a rendes felmondásokat jogszerűnek minősítette.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította a rendes felmondások jogellenességét, és a felperesek munkaviszonyának a közbenső ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését.
A másodfokú bíróság részbizonyítás keretében beszerezte az alperes alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát valamint kollektív szerződését, és a tényállást kiegészítette annak megállapításával, hogy az alapszabály a munkáltatói jogkörrel az alperes vezérigazgatóját ruházta fel. Az így kiegészített tényállásból a bizonyított átszervezés ellenére a rendes felmondások jogellenességére következtetett, mivel az azokat aláíró ügyvezető igazgató munkáltatói jogkörét a Gt. 28. § (1) és (2) bekezdése megsértésével állapította meg az alperes a kollektív szerződésben.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatásával" a kereseteket elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát kérte, mert álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Gt. 28. §-át. Érvelése szerint a Gt. 8. § (1) bekezdése alapján - miszerint a gazdasági társaságoknál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni - az alperes az Mt. 13. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a kollektív szerződésében az Rt. szakszervezetével együtt szabályozhatta a munkáltatói jogkör gyakorlás módját, az arra jogosultak körét, továbbá az alperes a jogkör gyakorlója személyét a munkavállalókkal is ismertette. A másodfokú bíróság a kereseti kérelmeken túlterjeszkedve vizsgálta a felperesek által nem vitatottan ismert és a kollektív szerződésen alapuló munkáltatói jogkörgyakorlás jogszerűségét. Utalt még arra, hogy nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná a vezérigazgató munkáltatói jogköre "továbbadását", illetve ehhez előírná a tulajdonosok hozzájárulását vagy az alapszabály erre vonatkozó szabályozását, annál is inkább, mert az alapszabály a vezérigazgató munkáltatói jogkörét nem kizárólagos jogkörként határozta meg.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek keresetükben a rendes felmondások jogellenességének megállapítását elsősorban a munkáltatói jogkör hiánya miatt kérték, és a kereseteket elutasító elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésükben fenntartották ezt a kérelmüket, mert vitatták az elsőfokú ítéletnek a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó álláspontját. Az alperes tehát alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésre.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó, az alperes által vitássá nem tett jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes részvénytársaság az alapszabálya egyik pontjában a társaság egyéb, nem az ügyvezetők körébe tartozó alkalmazottaival szemben munkáltatói jogkörrel a vezérigazgatót ruházta fel, e jogkörnek más vezetőkre történt átruházásáról a kollektív szerződés melléklete rendelkezett.
E tényállás alapján a másodfokú bíróságnak a munkáltatói jogkörgyakorlás szabálytalanságára levont jogerős ítéleti következtetése a Gt. 28. § (2) bekezdése alapján megalapozott és jogszerű.
A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy részvénytársaság esetében a munkáltatói jogok gyakorlása a társasági szerződés (alapító okirat) vagy a társaság legfőbb szervének határozata alapján, az abban meghatározott, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre vagy személyekre átruházható. Nincs tehát annak akadálya, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosultak körét a kollektív szerződés is tartalmazza, a Gt. 28. §-a (2) bekezdésének egyértelmű szabályozásából következően erre azonban az alapító okirat vagy a társaság legfőbb szervének az adott jogkör átruházására vonatkozó rendelkezésének megfelelően kerülhet sor. Mindezeket nem érinti, hogy az Mt. a kollektív szerződés megkötésére kit jogosít fel, és azt egyébként szabályszerűen kötötték-e meg.
A felülvizsgálati kérelemben az Mt. 13. § (1) bekezdése és a 74. § (1) tekintetében kifejtettek mindezt ugyancsak nem érintik, mert az adott esetben nem annak volt jelentősége, hogy a munkavállalókkal ismertetett kollektív szerződés alapján az alperes a felperesekkel közölte-e a munkáltatói jogkör gyakorló személyét, hanem annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó alperesi belső szabályozás nem felelt meg a gazdasági társaságnál az adott hatáskör gyakorlása kereteit, feltételeit meghatározó Gt. 28. § (1) és (2) bekezdésében szabályozottaknak.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemben előadott törvénysértés hiányában a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.285/2002/3. sz.)