adozona.hu
BH 2004.8.332
BH 2004.8.332
Munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. - Munkaviszony hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók [Mt. 74. §, 10. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 270. § (2) bekezdés bb) pontjára alapította. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Legfelsőbb Bíróság MK 140. számú állásfoglalásában foglaltakkal, valamint az adott ügyben a társaság alapításakor irányadó, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi III. törvény 28. § (2) bekezdésével, 32. § (2) bekezdésével, 72. § (1), (3) és (4) bekezdésével, valamint a 74. § (1) bekezdésével. Ezekből következően az a körülmény, hogy a felperes a munkasze...
BH 2004.8.332 Munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. - Munkaviszony hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók [Mt. 74. §, 10. §].
A felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 270. § (2) bekezdés bb) pontjára alapította. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Legfelsőbb Bíróság MK 140. számú állásfoglalásában foglaltakkal, valamint az adott ügyben a társaság alapításakor irányadó, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi III. törvény 28. § (2) bekezdésével, 32. § (2) bekezdésével, 72. § (1), (3) és (4) bekezdésével, valamint a 74. § (1) bekezdésével. Ezekből következően az a körülmény, hogy a felperes a munkaszerződését a betéti társaság, mint munkáltató képviseletében és munkavállalóként egy személyben írta alá, nem eredményezheti a munkaszerződés érvénytelenségét. Annak megkötésére ugyanis a felperes jogosult volt a betéti társaság képviselőjeként.A Legfelsőbb Bíróság nem talált alapot a felülvizsgálat elrendelésére.
Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperest az 1996 elején alakult alperes betéti társaság 5 év időtartamra üzletvezetésre jogosult vezető tisztségviselőjének választotta, azzal, hogy ő képviseli a társaságot és gyakorolja az alkalmazottak fölött a munkáltatói jogokat. A tagok megállapodása rögzítette, hogy a felperes - mint gyógyszertárvezető és a személyi jog jogosultja - köteles a bt. tevékenységében személyesen közreműködni, amelyért külön díjazás illeti. A felperes 1996. február 16-án munkaszerződést kötött az alperessel, a szerződést munkavállalóként és a munkáltató képviselőjeként egy személyben írta alá. A munkaszerződés 3. pontja szerint a felperes felett a munkáltatói jogkört a bt. képviselője A. B. F.-né - azaz maga a felperes - gyakorolja. A felperes és az alperes kültagja között 2000. szeptember 25-én megegyezés jött létre a tagsági viszony és a személyi jogosultság, és a felperes alperesnél folytatott tevékenysége megszüntetéséről. A felperes ezt követően vetette fel az alperesnek a munkaviszonya fennállását. Az alperes 2000. december 18-án a munkaszerződés semmisségére hivatkozással azonnali hatállyal "felmondta" azt. A felperes a munkaviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei iránt élt keresettel.
A munkaügyi bíróság ebből a tényállásból megalapozottan, a gazdasági társaságról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 21. § (2) bekezdése, és a 28. § (1) bekezdése, valamint az Mt. 74. § (1) bekezdése helyes értelmezésével állapította meg azt, hogy a felek között érvényes munkaviszony nem jött létre. Az alperes kifogásolt intézkedése meghozatala időpontjára tekintettel az adott ügyben a társaság alapításakor hatályos 1988. évi VI. törvény rendelkezéseire a felperes tévesen hivatkozott.
A munkaviszony létesítésének - a Gt. és az Mt. hivatkozott szabályaiból következően - nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató (adott esetben az önálló jogalanyisággal és munkáltatói jogalanyisággal rendelkező betéti társaság) és a munkavállaló elkülönüljön, hanem az is, hogy ne essen egybe a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye. Ebben az esetben ugyanis fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése, mivel annak tartalmi elemei nem érvényesülhetnek. Ezt az elvet fejtette ki - egyebek mellett - a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. számú polgári jogegységi határozata. A felperes ezért alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az önmagával kötött munkaszerződés érvényes volt.
A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott törvénysértés nélkül hagyta helyben a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet. A felülvizsgálati kérelem alapján utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy munkaviszony fennállása hiányában nem jöhetett szóba a munkaszerződés érvénytelenségének az Mt. 10. §-ában szabályozott jogkövetkezményei alkalmazása sem, ilyen esetben a követelések elbírálása nem munkaviszony, hanem más jogviszony alapján lehetséges.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét - az abban hivatkozott jogszabálysértések hiányában - a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.042/2003. sz.).