adozona.hu
BH 2002.11.457
BH 2002.11.457
A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvébe ütközik, ha valamelyik érdekképviseleti szerv kizárólag azért nem hajlandó az általa egyébként elfogadott megállapodást aláírni, mert azzal más érdekképviselet - az adott esetben nem reprezentatív szakszervezet - is egyetért. A kollektív szerződésben felhatalmazást lehet adni arra, hogy bizonyos kérdéseket a munkáltató meghatározott részére kiterjedő hatállyal szabályoznak. Azt, hogy az eltérő szabályok - az ún. függelék - megalkotására kik, mely érdekképvisel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű kérelmezett a kérelmezővel, a II. és a III. rendű kérelmezettekkel, valamint a nem peres eljárásban részt nem vett M P Érdekvédelmi Szövetségével tárgyalást folytatott az igazgatóság 1999. évi bérfejlesztéséről. A megállapodást, amelynek tartalmát a résztvevők egyébként elfogadták, a II. rendű kérelmezett abban az esetben volt hajlandó aláírni, ha azt az érdekképviseletek közül csak az igazgatóságnál reprezentatív szakszervezetek írják alá. Ennek megfelelően a megállapodást a kére...
BH 2002.11.457 A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvébe ütközik, ha valamelyik érdekképviseleti szerv kizárólag azért nem hajlandó az általa egyébként elfogadott megállapodást aláírni, mert azzal más érdekképviselet - az adott esetben nem reprezentatív szakszervezet - is egyetért. A kollektív szerződésben felhatalmazást lehet adni arra, hogy bizonyos kérdéseket a munkáltató meghatározott részére kiterjedő hatállyal szabályoznak. Azt, hogy az eltérő szabályok - az ún. függelék - megalkotására kik, mely érdekképviseleti szervek jogosultak, a kollektív szerződésben lehet megszabni [Mt. 33. § (3)-(4) bek.].
Az I. rendű kérelmezett a kérelmezővel, a II. és a III. rendű kérelmezettekkel, valamint a nem peres eljárásban részt nem vett M P Érdekvédelmi Szövetségével tárgyalást folytatott az igazgatóság 1999. évi bérfejlesztéséről. A megállapodást, amelynek tartalmát a résztvevők egyébként elfogadták, a II. rendű kérelmezett abban az esetben volt hajlandó aláírni, ha azt az érdekképviseletek közül csak az igazgatóságnál reprezentatív szakszervezetek írják alá. Ennek megfelelően a megállapodást a kérelmezettek kötötték meg.A kérelmező kifogást nyújtott be a szakszervezeti jogainak megsértése miatt, mert a megállapodáshoz nem csatlakozhatott, majd annak sikertelenségét követően a munkaügyi bíróságtól a jogsértés megállapítását és a kérelmezetteknek a hasonló jogsértésektől való eltiltását kérte.
A munkaügyi bíróság a végzésével a kérelmet elutasította, mert az I. rendű kérelmezettnél a bértárgyalások a kollektív szerződés körébe tartoznak, amelynek megkötésére a reprezentatív szakszervezetek jogosultak. Az 1998. novemberi üzemi tanácsi választások során kialakult és a bíróság által jogerősen még felül nem bírált választási eredmények szerint a II. és III. rendű kérelmezettek minősültek reprezentatív szakszervezetnek, ezért a bérmegállapodást ők írhatták alá az I. rendű kérelmezettel.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett.
A másodfokú bíróság a végzésével helybenhagyta az első fokú bíróság végzését, mert ha a szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése nem lehetséges, arra a reprezentatív szakszervezetek jogosultak. A II. rendű kérelmezett álláspontja miatt az együttes szerződéskötés lehetősége meghiúsult, ezért az Mt. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint kellett eljárni.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Mt. 33. §-ának (3) bekezdésében foglaltak megsértése miatt. Álláspontja szerint az I. rendű kérelmezett a reprezentatív szakszervezetekkel akkor állapodhatott volna meg, ha a képviseletre jogosult szakszervezetek között vita lett volna a bérfejlesztéssel kapcsolatban. Valamennyi szakszervezet ugyanazt az álláspontot képviselte, ezért a rendeltetésszerű joggyakorlással ellentétesen sajátította ki az aláírás jogát a II. rendű kérelmezett.
Az I. rendű kérelmezett a jogerős végzés hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. Az eljárás irataiból következtethetően nem kollektív szerződés, hanem annak az I. rendű kérelmezett területén dolgozókra vonatkozó függeléke körébe tartozó megállapodás megkötésére való jogosultság volt a nem peres eljárás tárgya.
A kérdéses bérfejlesztés egy meghatározott évre vonatkozott, vagyis nem a függelék módosításáról, hanem új rendelkezés megalkotásáról volt szó. Ennek a jogvita elbírálása szempontjából azért van jelentősége, mert a kollektív szerződésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a függeléket is csak azok a felek módosíthatják, amelyek annak megalkotásában részt vettek.
A kollektív szerződésben felhatalmazást lehet adni arra, hogy bizonyos kérdéseket a munkáltató meghatározott részére kiterjedő hatállyal szabályozzanak. Azt, hogy az eltérő szabályok - az ún. függelék - megalkotására kik, mely érdekképviseleti szervek jogosultak, a kollektív szerződésben lehet megszabni. Mivel az eljárásban a felek nem vitatták, hogy a helyi szabályozásra az Mt.-nek a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálta, különös szabályok rendelkeztek-e a függelék megkötésének jogáról.
Ha a munkáltatónál több képviselettel rendelkező szakszervezet működik, fő szabályként együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére [Mt. 33. § (3) bekezdés]. A reprezentatív szakszervezetek [29. § (2) bekezdés] akkor jogosultak - támogatottságukat is figyelembe véve - együttesen megkötni a kollektív szerződést, ha valamennyi szakszervezet együttes kollektívszerződés-kötése nem lehetséges [Mt. 33. § (4) bekezdés].
A bérfejlesztéssel mindegyik, annak megtárgyalásában részt vett szakszervezet egyetértett, így az I. rendű kérelmezett tekintetében reprezentatív szakszervezetek nem zárhatták volna ki a megállapodásból a többi érdekképviseletet. Ha ugyanis valamelyik érdekképviseleti szerv kizárólag azért nem hajlandó a kollektív szerződés körébe tartozó és általa egyébként elfogadott megállapodást aláírni, mert azzal más érdekképviselet is egyetért, ez a magatartása a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvébe ütközik, ebből következően előnyére, illetőleg más érdekképviselet hátrányára nem szolgálhat.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság végzését pedig megváltoztatva a jogvita sajátosságára tekintettel orvosolta a kérelmezőt ért sérelmet.
A jogvitára a II. rendű kérelmezett magatartása adott okot, ezért a Legfelsőbb Bíróság őt kötelezte a kérelmező felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.113/2000. sz.)