adozona.hu
BH 2002.7.285
BH 2002.7.285
A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. A háromnapos idézési időköz megsértése önmagában nem ad alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére [1992. évi XXXIII. tv (Kjt.) 50. § (1) bek. és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes intézetvezetője az élelmezésvezető munkakört betöltő felperessel szemben 1998. augusztus 12-én fegyelmi eljárást rendelt el az élelmezési szabályzatban előírt kötelezettségének vétkes megszegése miatt.
A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelmi tanács a felperest az 1998. szeptember 10-én kelt határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a fegyelmi tanács tényként állapította meg, hogy a felperes súlyos gondatlansága miatt 15...
BH 2002.7.285 A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. A háromnapos idézési időköz megsértése önmagában nem ad alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére [1992. évi XXXIII. tv (Kjt.) 50. § (1) bek. és (3) bek.].
Az alperes intézetvezetője az élelmezésvezető munkakört betöltő felperessel szemben 1998. augusztus 12-én fegyelmi eljárást rendelt el az élelmezési szabályzatban előírt kötelezettségének vétkes megszegése miatt.A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelmi tanács a felperest az 1998. szeptember 10-én kelt határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a fegyelmi tanács tényként állapította meg, hogy a felperes súlyos gondatlansága miatt 15,5 kg hús megromlott, ennek ellenére az étkezésre alkalmatlan húst felhasználásra kiadta, veszélyeztetve ezzel az akkor gondozott 85 gyermek és 50 fő alkalmazott egészségét. Az utóbbi időben a felperes magatartása miatt megromlott a kapcsolat az élelmezésvezető és a konyhai dolgozók között.
A felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztett elő, amelyet az eljárás során módosított, és a visszahelyezés mellőzésével a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását és végkielégítés megfizetését kérte, elmaradt illetmény- és perköltségigényt nem terjesztett elő.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
A felperesnek a fegyelmi eljárás szabályainak megsértésére vonatkozó állításaival kapcsolatban megállapította, hogy a vizsgálóbiztos az 1992. évi XXXIII. tv (Kjt.) 47. §-ának (3) bekezdése szerinti 15 napos határidőt túllépte, ez a határidő azonban nem jogvesztő. A Kjt. 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltak ellenére a fegyelmi tanács tárgyalására szóló idézésnek a felperes részéről történő kézhezvétele és a megtartott tárgyalás között kevesebb, mint három munkanap telt el, a felperes azonban a tárgyaláson jelen volt, ezért a tárgyalás megtartható volt. A bíróság utalt arra, hogy a Kjt. 50. §-ának (3) bekezdése csak a távolmaradáshoz fűz jogkövetkezményt, ezért az eljárási szabálysértés nem tekinthető súlyosnak. A bíróság mindezek megállapítása után az ügy érdemi elbírálásába bocsátkozott, és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes 1998. szeptember 10. napján meghozott elbocsátás büntetést kiszabó határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél 1999. június 22. napjával szűnik meg, és kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 15 nap alatt 662 000 forint végkielégítést fizessen meg. Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, nem helytálló azonban az abból levont jogi következtetés, amely szerint nem súlyos eljárási szabálysértés, ha a fegyelmi tárgyalás időpontjáról szóló értesítéstől a tárgyalásig nem telik el három munkanap. A Kjt. 50. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidő alkalmazása a bíróság álláspontja szerint nem mellőzhető, mert a közalkalmazott számára eljárásjogi garanciát tartalmaz. A három munkanap ahhoz szükséges és elegendő, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a védekezésre, a fegyelmi tárgyalásra felkészülhessen, saját maga számára jogi képviselőt válasszon, akinek ugyanez a határidő áll rendelkezésére az ügy iratainak megtekintésére, a tárgyalásra való felkészülésre. Ha ezt a határidőt nem tartják meg, csorbul a közalkalmazottnak az az alapvető joga, hogy az ellene folyó fegyelmi eljáráshoz a védekezését előterjessze, és a fegyelmi tárgyaláson a munkáltatóval egyenrangú félként vehessen részt. Ez a lényeges eljárási szabálysértés az ügy érdemére is kihat, korlátozza a felperest megillető alapvető jogokat, ezért a jogszabálysértő fegyelmi határozatot a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint a felperesnek a költségekben való marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy a fegyelmi eljárás során a Kjt. 50. §-ának (1) bekezdésébe ütköző eljárási szabálysértés történt, azonban arra hivatkozott, hogy a felperes az állásából nem volt felfüggesztve, a fegyelmi tárgyaláson megjelent, halasztást nem kért, nem juttatta kifejezésre, hogy jogi képviselőt kívánna igénybe venni, illetve hogy a tárgyalásra nem tudott volna felkészülni. A hivatkozott határidő nem jogvesztő jellegű, a megyei bíróság annak elmulasztására nem alapíthatta volna jogszerűen az ítéletét.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kjt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. A másodfokú bíróság álláspontjával szemben azonban ez a határidő nem jogvesztő, elmulasztásának a Kjt. 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szempontjából van jelentősége. E szerint, ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és képviselőjét szabályszerűen értesítették. Peradat, hogy a felperes az 1998. szeptember 10-én tartandó fegyelmi tárgyalásra szóló értesítést 1998. szeptember 8-án, vagyis két munkanappal korábban kapta meg. A fegyelmi tárgyaláson személyesen megjelent, a védekezését előadta, jogi képviselő igénybevételének szándékát nem jelezte, és a tárgyalás elhalasztását nem kérte.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a háromnapos idézési időköz megsértése önmagában nem ad alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére. A másodfokú bíróság tévesen helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra, és téves álláspontja miatt mellőzte a felperes fellebbezésének érdemi elbírálását.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás költségeit a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján figyelembe vehető pertárgyértékre tekintettel csupán megállapította, annak viselése felől az új eljárásban kell dönteni [Pp. 275/A. § (3) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv.II.10.789/1999. sz.)