adozona.hu
BH 2002.3.117
BH 2002.3.117
Jogellenes a közalkalmazottnak önkormányzati határozattal elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozással történt felmentése, ha a munkáltató a felmentés közlését követően - még a közalkalmazott jogviszonyának megszűnése előtt - más személyt nevez ki azonos munkakörbe [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (1) bek. b) pont, 34. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes régész muzeológus munkakörben fennállt közalkalmazotti jogviszonyát az alperes az 1999. április 29-én kelt felmentéssel 1999. szeptember 29-ei hatállyal megszüntette. Az indokolásban arra hivatkozott, hogy a Megyei Közgyűlés 1996. március 12-ei határozatával elrendelt létszámleépítés keretében hozott, a felperes felmentéséről szóló intézkedését a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte. E határozatot 1999. április 1-jén a mun...
BH 2002.3.117 Jogellenes a közalkalmazottnak önkormányzati határozattal elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozással történt felmentése, ha a munkáltató a felmentés közlését követően - még a közalkalmazott jogviszonyának megszűnése előtt - más személyt nevez ki azonos munkakörbe [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (1) bek. b) pont, 34. § (1) bek.].
A felperes régész muzeológus munkakörben fennállt közalkalmazotti jogviszonyát az alperes az 1999. április 29-én kelt felmentéssel 1999. szeptember 29-ei hatállyal megszüntette. Az indokolásban arra hivatkozott, hogy a Megyei Közgyűlés 1996. március 12-ei határozatával elrendelt létszámleépítés keretében hozott, a felperes felmentéséről szóló intézkedését a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte. E határozatot 1999. április 1-jén a munkáltató végrehajtotta. Emiatt a létszámkeret felemelését és a pénzügyi fedezet biztosítását kérte, az erre irányuló javaslatot a Közgyűlés elutasította. Így a továbbra is érvényes, 1996. március 12-én elrendelt létszámkeretre tekintettel szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát.A felperes keresetében a felmentés hatálytalanítását, az eredeti munkakörébe való visszahelyezését és elmaradt illetménye megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felmentést hatálytalanította, a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte, az alperest 149 890 forint és kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperesnél engedélyezett létszámkeret túllépése nem azért következett be, mert a bíróság a felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte, hanem amiatt, hogy az alperes a felperes 1996. évi felmentését követően a felperes helyett egy másik muzeológust alkalmazott. Ezért a bíróság az alperes részéről az ismételt felmentést joggal való visszaélésnek minősítette.
A jogellenesség jogkövetkezményeként az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 34. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes visszahelyezése mellett az alperest a jogviszony megszűnése időpontjától, 1999. szeptember 29-től járó elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte.
Az alperes a fellebbezésében a felmentés jogellenességére hivatkozott, és sérelmezte, hogy a bíróság az elmaradt illetmény megállapításánál a felperes részére kifizetett végkielégítés összegét nem vette figyelembe.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy az alperest a felperes tényleges munkába állásáig munkanaponként 4689 forint elmaradt illetmény és ennek kamatai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helytálló indokai alapján hagyta helyben. A Kjt. 34. §-ának (1) bekezdésére és a bírói gyakorlatra hivatkozással kifejtette, hogy a végkielégítés az elmaradt illetményen felül megilleti a felperest.
Az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a felmentés jogellenességének megállapítását és marasztalásának összegszerűségét támadta. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjába, 34. §-a (1) bekezdésébe, az Mt. 8. §-a (1) bekezdésébe, és az államháztartásról szóló törvénybe ütköző jogszabálysértést panaszolt. Álláspontja szerint a fenntartó önkormányzatnak a létszám emelését elutasító döntése folytán a felmentés indoka a törvénynek megfelelt. Ó. J. G. kinevezésének érvényességére, az alkalmazott régészek felmentési védettségére hivatkozott. A joggal való visszaélés megállapítását megalapozatlannak tartotta. Vitatta a végkielégítés figyelembevételének mellőzését az elmaradt illetmény címén történt marasztalása összegének megállapításánál. A jogerős ítélet "megváltoztatását", a felperes keresetének elutasítását kérte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
A jogerős ítéleti döntés alapjául szolgáló, jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdése].
E tényállás szerint az alperes a felperes felmentését arra alapította, hogy az önkormányzati döntés következtében nincs lehetősége a felperes foglalkoztatására [Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja]. A munkaügyi bíróság a perbeli tényállás alapján megalapozottan, érdemben helytálló jogi következtetéssel állapította meg a felmentés jogellenességét. A felperes első - önkormányzati határozattal elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozással történt - felmentésének indoka nem felelt meg a valóságnak, mert az alperes a felmentés közlését követően, még a felperes jogviszonya megszűnése előtt más személyt (Ó. J. G.) nevezett ki azonos munkakörbe. Ez a tény cáfolta, hogy az önkormányzati döntés a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését létszámcsökkentés miatt szükségessé tette. Ebből következően az alperes a felperes visszahelyezését követően sem hivatkozhatott az önkormányzat által 1996. évben előírt létszámkeretre mint a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését szükségessé tevő felsőbb döntésre. Ennélfogva a létszámemelésre vonatkozó javaslatot elutasító 1999. évi önkormányzati döntéssel sem áll okozati összefüggésben a felperes felmentése, mivel az előbbiek szerint az eredeti, előírt létszámkeret a felperes foglalkoztatását lehetővé tette. Ezért a felperes felmentése a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütközően, tehát jogellenesen történt.
A jogellenességgel kapcsolatos jogi minősítést, a joggal való visszaélés ítéleti megállapítását a felülvizsgálati kérelem alappal támadta, mivel az Mt. 4. §-ának megsértését megalapozó tényállás megállapítására a perben nem került sor. Ezt a másodfokú bíróság tévesen nem vette figyelembe. A felmentés jogellenességére vonatkozó érdemi döntés helytállóságát azonban ez nem érinti.
A felperes felmentésének hatálytalanítása, a közalkalmazotti jogviszonyának helyreállítása folytán a felperest az elmaradt illetményén felül végkielégítés nem illeti meg. Az ettől eltérő jogerős ítéleti álláspont téves. Ennél fogva az elmaradt illetmény megállapításánál az alperes által e jogcímen kifizetett összeget - mint megtérült jövedelmet - értelemszerűen figyelembe kellett volna venni. E tekintetben - az elmaradt illetmény címén történt marasztalás összegszerűsége körében - a jogerős ítélet törvénysértő [Kjt. 34. §-ának a perbeli időben hatályos (1) bekezdése]. Az erre vonatkozó - nagy terjedelmű bizonyítást nem igénylő - tényállás megállapítása a másodfokú eljárásban lehetséges [Pp. 252. § (3) bekezdése].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az elmaradt illetmény címen történt elsőfokú ítéleti marasztalást helybenhagyó, illetve azt kiegészítő részében a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és e körben a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperes a Pp. 78. §-a alapján köteles a felperes felülvizsgálati részköltségét megfizetni.
Az alperes személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárás részilletékét az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
(Legf. Bír. Mfv.I.10.288/2000. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2010.2166 A 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés jogellenességét megalapozza, ha a munkáltató e tervezett intézkedése előtt megteendő állásfelajánlási kötelezettségét elmulasztja (Kjt. 30/A. §).
