adozona.hu
BH 2001.3.142
BH 2001.3.142
I. Az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem vagy tévesen hivatkozik jogszabályhelyre, a felmentést nem teszi jogellenessé, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a felmentés indokolásában írt tényállásnak van jelentősége [1992. évi XXXIII. tv 30. § (2) bek.]. II. A felmentés utólag nem egészíthető ki újabb felmentési okkal, nincs helye új felmentési indok igazolásának sem [1992. évi XXXIII. tv 30. § (1) bek. d) pont, MK 95. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1986-tól dolgozott az alperesi általános iskolában, biológia szakon szerzett általános iskolai tanári oklevelet 1990-ben. Kezdetben napközis tanár volt, majd több éven keresztül a biológia tantárgyat oktatta. Az 1994-1995-ös tanévben vettek fel egy tanárházaspárt, akik mindketten biológia-testnevelés szakos tanárok voltak. Az 1995-1996-os tanévben a felperes környezetismeretet, technikát tanított, továbbá néhány órát kisegítő osztályban, amely nem a végzettségének megfelelő tevéken...
BH 2001.3.142 I. Az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem vagy tévesen hivatkozik jogszabályhelyre, a felmentést nem teszi jogellenessé, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a felmentés indokolásában írt tényállásnak van jelentősége [1992. évi XXXIII. tv 30. § (2) bek.].
II. A felmentés utólag nem egészíthető ki újabb felmentési okkal, nincs helye új felmentési indok igazolásának sem [1992. évi XXXIII. tv 30. § (1) bek. d) pont, MK 95. sz.].
A felperes 1986-tól dolgozott az alperesi általános iskolában, biológia szakon szerzett általános iskolai tanári oklevelet 1990-ben. Kezdetben napközis tanár volt, majd több éven keresztül a biológia tantárgyat oktatta. Az 1994-1995-ös tanévben vettek fel egy tanárházaspárt, akik mindketten biológia-testnevelés szakos tanárok voltak. Az 1995-1996-os tanévben a felperes környezetismeretet, technikát tanított, továbbá néhány órát kisegítő osztályban, amely nem a végzettségének megfelelő tevékenység volt. A munkáltató az 1996. augusztus 1. napján kiadott felmentő intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1997. február 28-ai hatállyal, hat hónap felmentési idővel megszüntette, és 1996. szeptember 1-jétől a munkavégzés alól mentesítette. Intézkedése indokolásában a munkáltató arra hivatkozott, hogy a közoktatási törvény módosítása miatt a pedagógusok kötelező óraszáma 1996. szeptember 1-jétől heti 20 órára emelkedett, amelynek következtében az óratantárgy felosztásban a felperes számára a képesítési szakának megfelelő munkakört nem tud biztosítani. Rendelkezett a felmentési időre járó munkabér, valamint 8 havi végkielégítés kifizetéséről, amit a felperes nem vett fel. Az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetében a felperes a felmentő intézkedés hatálytalanítását, a jogviszonya helyreállítását és az elmaradt illetménye megfizetését kérte.A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, hatályában fenntartva a munkáltató közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető intézkedését, kötelezte továbbá a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére. A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a munkáltató a közoktatási törvény módosításának megfelelően járt el, amikor 18-ról 20-ra emelte az alperes iskolában a pedagógusok kötelező óraszámát. Az óraszám emeléséből következett, hogy a pedagóguslétszámot emiatt csökkenteni kellett. A munkáltató csatolta a nagyközségi önkormányzat közoktatási racionalizálási programját, amely az 1996-1997-es tanévben megoldandó konkrét feladatként szabta meg a kötelező óraszám megemelésével összefüggő pedagóguslétszám kialakítását 1996. augusztus 1-jei határidővel. Tényként állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes helyett ebben a tanévben más biológia szakos tanárt nem vettek fel. Ekként tehát a felmentés jogszerűségét megállapíthatónak tartotta, miután azt nem vizsgálhatta, hogy az alperes a biológia szakos tanárok közül miért a felperes közalkalmazotti jogviszonyát mondta fel.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a munkaügyi bíróság a tényállást a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően állapította meg, azt a megyei bíróság ítélkezése alapjául elfogadta. Helytállónak tartotta a felhívott jogszabályok körét és az abból levont következtetést is. Tényként állapította meg, hogy az alperes már az 1995-1996-os tanévben sem tudta a felperes részére biztosítani a képzettségének megfelelő órákat, minthogy csupán egyszakos biológiatanári képesítéssel rendelkezik, ezért más tantárgyak oktatását kellett ellátnia. Egyetértett azzal az elsőfokú bírósági állásponttal is, hogy elégséges, ha a létszámcsökkentéssel járó átszervezés a munkáltatónak azt a szervezeti egységét is érinti, ahol a munkavállaló tevékenykedik, és nem vizsgálhatja a bíróság, hogy a biológia szakos tanárok közül miért éppen a felperes közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg az alperes.
A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkáltató felmentő intézkedésének hatálytalanítását kérte, és az elmaradt jövedelmének megállapítása céljából új eljárás lefolytatását, új határozat hozatalát. Álláspontja szerint mindkét fokon eljárt bíróság ítélete megalapozatlan, tényleges átszervezés nem történt, az intézmény fenntartója létszámcsökkentést nem rendelt el. Állította, hogy a munkáltatói felmentés valós oka nem a kötelező óraszám emelkedése, hanem a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti alkalmatlanság, holott a felmentési okiratban nem ez szerepelt. Az átszervezés kizártságát igazolja az is, hogy a fenntartó önkormányzat nem biztosította a felmentéshez igényelt pénzügyi fedezetet.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre nincs lehetőség, csupán a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes értékelése alapján lehet szabálysértést megállapítani. A jelen perben erre nincs adat, az eljárt bíróságok által kialakított tényállás iratellenességet, téves ténybeli vagy jogi következtetést nem tartalmaz, ezért azt a felülvizsgálati eljárásban irányadónak kellett tekinteni.
Egyetért a Legfelsőbb Bíróság azzal a már kialakult ítélkezési gyakorlatnak megfelelő okfejtéssel is, amely szerint önmagában az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem avagy tévesen hivatkozik jogszabályhelyre, a felmentést nem teszi jogellenessé, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a felmentés indokolásában írt tényállásnak van jelentősége. A munkáltató a felmentő intézkedésben a közoktatási törvény módosításában előírt kötelező óraszámnövelésre, illetve az ebből reá háruló feladatokra utalt. A felmentés utólag további felmentési okkal nem egészíthető ki, nincs helye új felmentési indok igazolásának sem (MK 95/III. számú állásfoglalás). Tény, hogy a felperes vonatkozásában a felmentés oka nem a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakmai alkalmatlanság volt, hanem a közoktatási törvény módosításából eredő kötelező óraszám emelésével kapcsolatos alperesi kötelezettség.
Minthogy a felperes helyett az 1996-1997-es tanévben más biológiai szakos tanárt nem vettek fel, továbbá okszerű az a következtetés, hogy az óraszámemelés magával hozta a pedagóguslétszám szükségszerű csökkentését is, ezért az eljárt bíróságok mérlegelés alapján kialakított tényálláshoz fűzött következtetése nem tekinthető törvénysértőnek. Kizárólag az iskola igazgatójának jogkörébe tartozik annak az eldöntése, hogy a létszámcsökkentést miként oldja meg, az ezzel kapcsolatos munkáltatói eljárás célszerűségét a bíróságok nem vizsgálhatják.
A kifejtettekre tekintettel a Pp. 275/A. §-a (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta; a felülvizsgálati eljárási illeték megállapítását a peres felek tárgyi, illetve személyes költségmentességére tekintettel mellőzte. (Mfv.II.10.723/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2008.6.164 Két község polgármesteri hivatala megszűnése folytán az egyiknél szervezett körjegyzőség látja el a feladatokat - Ez a tény kellő indokul szolgál az egyik jegyző jogviszonyának megszüntetésére [Ktv. 17. § (1) bekezdés].
