1996. január 22-én az alperes jogelődje, a korábbi F. Kft. cégnevét megváltoztatta, és ettől kezdődően NETWORX Számítógéphálózatok Kft. néven működött, ..." />

BH 2001.2.73

Jogsértő az olyan cégnév használata, amelyről a versenytársat szokták felismerni, függetlenül attól, hogy a versenytárs a cégnevében használta-e a kifogásolt nevet [1996. évi LVII. tv. 6. §, 86. § (2) bek., 88. § (1)-(2) bek., 95. § (1) bek., 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §, Ptk. 77. §, Pp. 213. § (2) és (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a K. Sz. Kft. 1994 februárjától kezdődően tevékenysége során rendszeresen használta a "NETWORX" fantáziaszót mint üzletjelzőt. 1996. április 30-án e cég és az LS Kft. összeolvadásából jött létre a felperes, amely a korábban üzletjelzőként használt megjelölést a cég nevébe is felvette.
1996. január 22-én az alperes jogelődje, a korábbi F. Kft. cégnevét megváltoztatta, és ettől kezdődően NETWORX Számítógéphálózatok Kft. néven működött, ...

BH 2001.2.73 Jogsértő az olyan cégnév használata, amelyről a versenytársat szokták felismerni, függetlenül attól, hogy a versenytárs a cégnevében használta-e a kifogásolt nevet [1996. évi LVII. tv. 6. §, 86. § (2) bek., 88. § (1)-(2) bek., 95. § (1) bek., 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §, Ptk. 77. §, Pp. 213. § (2) és (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a K. Sz. Kft. 1994 februárjától kezdődően tevékenysége során rendszeresen használta a "NETWORX" fantáziaszót mint üzletjelzőt. 1996. április 30-án e cég és az LS Kft. összeolvadásából jött létre a felperes, amely a korábban üzletjelzőként használt megjelölést a cég nevébe is felvette.
1996. január 22-én az alperes jogelődje, a korábbi F. Kft. cégnevét megváltoztatta, és ettől kezdődően NETWORX Számítógéphálózatok Kft. néven működött, ugyanazon a területen, mint a felperes, illetve a jogelődje.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy a cég nevében a NETWORX szót használja, tisztességtelen piaci magatartást tanúsít, ezért kérte az alperes eltiltását a jogsértő tevékenységtől, kérte továbbá megfelelő elégtétel adására, a sérelmes helyzet megszüntetésére és 23 700 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatva a kereset jogalapját, állítva, hogy a felperes jogelődjei cégnevükben a NETWORX szót nem használták.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 213. §-ának (3) bekezdésére utalással közbenső ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor cégnevébe a NETWORX szót felvette, és ezért az alperest a további jogsértéstől eltiltotta azzal, hogy a felperes kártérítési követelése vonatkozásában a tárgyalást a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatja.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes 1997. február 12-én nyújtotta be keresetét a bírósághoz, ezért annak elbírálására az 1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. Nem látott lehetőséget a kereset elutasítására azon az alapon, hogy a felperes a Tpt. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hat hónapos határidőt elmulasztotta, mert - folyamatos jogsértésről lévén szó - a Tpt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott határidők nem vehetők figyelembe.
Érdemben azt vizsgálta, hogy a Tpt. 6. §-a alapján a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző tevékenység az alperes terhére megállapítható-e. A felperes által csatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes jogelődje, a KFKI Számítógéphálozatok Kft. a NETWORX szót üzletjelzőként rendszeresen használta, a jogelőd ezen a néven vált ismertté, olyannyira, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetségébe is ezen a néven jelentkezett be. Ezért - függetlenül attól, hogy a felperes jogelődje e néven a cégjegyzékbe nem lett bevezetve - megállapította, hogy az alperes a Tpt. 6. §-át megsértve vette fel cégnevébe a fenti üzletjelzőt. Arra figyelemmel, hogy a felperes a jogsértés miatt kártérítést is követelt, közbenső ítélettel állapította meg a "felperesi kereset jogalapját".
Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az alperes fellebbezett. Elsődlegesen a per megszüntetését kérte, állítva, hogy a felperes a Tpt. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott perindítási határidőt elmulasztotta. Érdemben a közbenső ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását kérte. Fellebbezési álláspontja szerint a Tpt. 6. §-ában meghatározott jogsértést nem követte el, mert e rendelkezés csak az árura, illetve szolgáltatásra vonatkozik és nem a cégnévre. Érdemben legfeljebb a Ptk. 77. §-a adna alapot a felperes keresetének elbírálására. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a Tpt. szabályai szerint bírálta el, holott a felperes a korábban hatályban volt 1990. évi LXXXVI. tv. alapján terjesztette elő keresetét. Megalapozatlannak is tartotta az ítéletet, mert nem látta aggálytalanul bizonyítottnak azt, hogy a felperes jogelődje által használt üzletjelző miatt a jogelőd ezen a néven vált ismertté az üzleti életben. Hivatkozott arra, hogy a NETWORX szó önmagában csak hálózatokat jelent, amelyet a felperes nem sajátíthat ki.
A felperes a közbenső ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Elöljáróban megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a korábbi alperes átalakulás folytán 1999. március 18-án megszűnt, jogutódja a ComNETWORX Rendszerintegrációs Rt. A felperes azonban ugyanezen alperessel szemben is változatlanul fenntartotta keresetét, mert a kifogásolt szóelem a jogutód alperes nevében is szerepel.
Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes a Tpt. 88. §-ának (1) bekezdésében írt perindítási határidőt elmulasztotta. Attól kezdődően, hogy az alperes jogelődje cégnevében a felperes által kifogásolt szót felvette, és azt azóta üzleti tevékenysége során szükségképpen folyamatosan használja, a jogsértés olyan folyamatos tevékenységgé vált, amely miatt a Tpt. 88. §-ának (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben írt határidők meg sem nyíltak. Nem volt ezért lehetőség a jogvesztő határidő elmulasztása miatt a per megszüntetésére, függetlenül attól, hogy a felperes a jogsértésről való tudomásszerzést követően több mint hat hónap után nyújtotta be keresetét.
Nem sértett eljárási jogszabályt az elsőfokú bíróság azáltal sem, hogy a felperes keresetét - helyesen - a Tpt. 95. §-ának (1) bekezdése alapján a Tpt. szabályai szerint bírálta el, függetlenül attól, hogy a felperes a korábbi jogszabály rendelkezéseire hivatkozott. A kereseti kérelemhez kötöttség ugyanis nem jelent jogszabályhoz kötöttséget, és az elsőfokú bíróságnak a hatályos jogszabály alapján kellett a keresetet elbírálnia. (A perbeli esetben egyébként ennek ügydöntő jelentősége nincs, mert az 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §-a a jelenlegi Tpt. 6. §-ával megegyezően szabályozta a tisztességtelen piaci magatartásnak a felperes által kifogásolt esetét.)
Érdemben is alaptalanul támadta az alperes az elsőfokú bíróság döntését, azzal azonban, hogy a Legfelsőbb Bíróság (tartalma szerint) a közbenső ítéletet részítéletnek tekintette. A felperes a tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozással a Tpt. 86. §-ának (2) bekezdésében meghatározott objektív és szubjektív (kártérítés) szankciók alkalmazását kérte keresetében. A Tpt. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján igényelt megállapítás, illetve a b) pont alapján követelt eltiltás a kereseti kérelemnek olyan önállóan elbírálható egyes részei, amelyek felől a bíróság a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján - ha annak feltételei egyébként is fennállnak - részítélettel határozhat. A kártérítés iránti igény esetében a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése alapján lenne lehetőség közbenső ítélet hozatalára, amelyben azonban a bíróságnak meg kellene határoznia, hogy a jogsértő tartozik-e és milyen mértékben kártérítő felelősséggel. A jogsértés megállapítása azonban önmagában nem minősül a kárfelelősség alapját képező jogalap megállapításának, mert a jogsértés elkövetése önmagában csak a jogellenes magatartás megállapítását teszi lehetővé, és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a jogellenes magatartás csak a kártérítő felelősség egyik eleme, amely önmagában kártérítő felelősséget még nem alapoz meg. Ezért tekintette a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részítéletnek.
Téves az alperesnek az a fellebbezési álláspontja, hogy a Tpt. 6. §-a kizárólag az áruval, illetve az árunak minősülő szolgáltatással kapcsolatban tiltja az utánzást. A Tpt. 6. §-a szerint tilos olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját (szolgáltatását) szokták felismerni. Tisztességtelen tehát a gazdasági tevékenység is, ha a versenytárs, bármilyen formában olyan nevet használ (akár bejegyzett cégnévként is), amelyről a versenytársat szokták felismerni (függetlenül attól, hogy a versenytársnak a cégnevében a kifogásolt név esetleg nem is szerepel). A perbeli esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság hogy a felperes jogelődje 1996. január 22-ét - tehát a NETWORX cégnév felvételét - megelőzően üzletjelzőként már rendszeresen használta gazdasági tevékenységében a NETWORX szót, és az ismertté vált olyan mértékben, hogy egyes üzleti partnerek ezen a néven leveleztek a felperessel, illetve jogelődjével. Aggálytalanul bizonyította tehát a felperes, hogy ezen a néven őt (jogelődjét) szokták felismerni. A felperes és az alperes is azonos gazdasági tevékenységet folytat, számítástechnikai szolgáltatásaik azonossága, illetve hasonlósága nem teszi mellőzhetővé a szolgáltatás nyújtásakor szükségképpen használt cégnév eltérő kialakítását. Bizonyította tehát a felperes, hogy az alperes és jogelődje a jellegzetes NETWORX név felvételével és annak használatával tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak. Az ezt támadó fellebbezés ezért nem alapos.
Végül irreleváns az alperesnek az a hivatkozása, hogy a cégnévvel kapcsolatban a jogvitákat a Ptk. 77. §-a alapján szokta a bíróság elbírálni. A cégnév védelmét valóban biztosítja a Ptk. 77. §-a is, a felperes azonban nem erre hivatkozással kért jogvédelmet.
Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pf.IV.25.804./1999. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2012.3.72 A vásárló (fogyasztó) a meghatározó személy annak megítélésénél, hogy a versenytársak árui összetéveszthetők-e. A Tpvt. 6. §-ának megsértése megvalósul akkor, ha a konkurens cég termékének elnevezése és a később felvett cégnév vezérszava azonos [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2/A. §, 6. §, 2008. évi XLVII. tv. (Fttv.) 4. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.