adozona.hu
BH 1996.2.116
BH 1996.2.116
A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen előterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolója pályázatot írt ki a gazdálkodó szervezet húsüzemének és kirendeltségének értékesítésére. A pályázat feltételei miatt a felszámoló intézkedése ellen az adós egyik hitelezője kifogást terjesztett elő az 1991. évi IL. törvény (Csftv.) 51. §-ának (1) bekezdése alapján, amelyben kérte a bíróságot a pályázati kiírás eredménytelennek minősítése mellett a felszámolót új, a jogszabályoknak megfelelő pályázat kiírására kötelezni.
Sérelmezte, hogy a felszámoló nem tett eleget a Csf...
BH 1996.2.116 A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen előterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
Az adós felszámolója pályázatot írt ki a gazdálkodó szervezet húsüzemének és kirendeltségének értékesítésére. A pályázat feltételei miatt a felszámoló intézkedése ellen az adós egyik hitelezője kifogást terjesztett elő az 1991. évi IL. törvény (Csftv.) 51. §-ának (1) bekezdése alapján, amelyben kérte a bíróságot a pályázati kiírás eredménytelennek minősítése mellett a felszámolót új, a jogszabályoknak megfelelő pályázat kiírására kötelezni.Sérelmezte, hogy a felszámoló nem tett eleget a Csftv. 48. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettségének. Az értékesítésre ugyan nyilvános pályázatot írt ki, de annak elbírálása során a nyilvánosságot már nem kívánja biztosítani, hiszen a tenderbontás helyét, időpontját és a pályázók meghívását a kiírás nem tartalmazza, és a benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül kívánja a pályázókat értesíteni, tehát még arra sem kíván lehetőséget adni, hogy a pályázók a pályázatokat és egymást megismerjék. A pályázat kiírása nem azonos a nyilvános értékesítéssel, holott a jogszabály ezt írja elő. Álláspontja szerint a pályázatokat a jelenlévőkkel ismertetni kell, és lehetőséget kell adni nekik arra is, hogy ennek ismeretében pályázatukat módosíthassák.
A felszámoló a kifogásra tett észrevételében kifejtette, hogy sem a felszámolói gyakorlat, sem a jogszabályi előírás nem erősíti meg a kifogásolónak azt az álláspontját, hogy a nyilvános értékesítést csak a licitálással folytatott árverés valósíthatja meg. A felszámoló nyilvános értékesítésre egy országos és egy helyi napilapban közölte a pályázati feltételeket, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek, annál is inkább, mert a jogszabály nem rögzíti a legkedvezőbb értékesítés módszerét.
Az elsőfokú bíróság a kifogást megalapozottnak találta, és a felszámolót a vagyontárgyak nyilvános értékesítésére utasította.
Döntésének indoka szerint a nyilvános értékesítés nem merülhet ki a nyilvános pályázati felhívásból, annak nyilvános közzétételéből. A felszámolónak a hitelezői érdekeket is szem előtt kell tartania az eljárása során. Amennyiben csak a pályázat meghirdetése nyilvános, a potenciális vevők nem tudnak olyan árajánlatot tenni, amellyel tényleges vételi szándékukat megvalósíthatják. Az elővételi jog gyakorlásának lehetőségére ilyen körülmények között nem nyílik mód. Kizárttá válik a hitelezők ellenőrzési jogának gyakorlása is a tekintetben, hogy a felszámoló valóban az elérhető legmagasabb áron értékesítette-e a vagyont. Mindezek alapján a bíróság a Csftv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján a felszámoló számára előírta a nyilvános értékesítés intézkedésének megtételét, melynek során biztosítani kell, hogy a vevők egymás árajánlatáról tájékozódhassanak, az elővételi jogosultság, valamint a hitelezői tájékoztatás érvényesülhessen, a nyilvános értékesítés tartami elemei megvalósulhassanak.
A végzés ellen a felszámoló fellebbezést nyújtott be, és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett. Igazolási kérelmében a fellebbezési határidő elmulasztása kimentésére előadta, hogy az elsőfokú bíróság bejelentése ellenére a végzést nem a szegedi postacímre, hanem a budapesti iroda címére postázta, és emiatt az ügyintézésre feljogosított szegedi iroda csak késve - 1994. április 7-én - kapta meg a végzést, így csak ezt követően nyílott mód fellebbezése előterjesztésére, amelyet 1994. április 12-én nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint a pályázati hirdetmény mindenben megfelel a Csftv. 48. §-ában meghatározott nyilvános értékesítés fogalmának.
A fellebbezés szerint a pályázati feltételek tartalmazzák az elővásárlási jog gyakorlásának módját, és arra is utalnak, hogy minden pályázóval minden esetben a felszámoló közli a nyertes ajánlatot. Az is gyakorlatához tartozik, hogy amennyiben az egyes ajánlatok között nincs lényeges eltérés, úgy a legjobb ajánlattevőket záros határidőn belül javító ajánlat megtételére hívja fel, ezen ajánlatok beérkezése után dönt a pályázat elbírálása kérdésében, melyről valamennyi pályázót külön-külön értesíti. Megítélése szerint a jogszabályi előírásokból nem következik, hogy a nyilvános értékesítésnek csak az ún. árverési eljárás felel meg, ahol valamennyi pályázó együttesen van jelen.
A Legfelsőbb Bíróság az igazolás kérelem elbírálása körében az alábbiakat vette figyelembe.
Az adós felszámolója az elsőfokú bírósághoz 1993. szeptember 24-én érkezett beadványában bejelentette, hogy az eljárásban a felszámolóbiztos feladatkörét dr. A. A. szegedi lakos látja el.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésének kézbesítése nem a fenti címre, hanem a felszámoló budapesti címére történt. E végzést a felszámoló megbízottja - a tértivevény tanúsága szerint - 1994. március 23-án vette át. Ettől számítottan 8 nap alatt a fellebbezés benyújtására nem került sor, ezért a fellebbezés elkésett.
A Legfelsőbb Bíróság az igazolási kérelmet a Pp. 109. §-ának (3) bekezdése szerint méltányosan elbírálva a mulasztást igazoltnak tekintette, és a fellebbezést érdemben bírálta el.
A fellebbezés azonban alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetéssel adott helyt a hitelezői kifogásnak.
A Csftv. 48. §-ának (2) bekezdése a felszámoló kötelességévé teszi a vagyontárgyak nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A nyilvános értékesítés nemcsak a pályázat nyilvános kiírását jelenti, hanem az értékesítés nyilvánosságát is, tehát annak lehetővé tételét, hogy az értékesítésen nemcsak a vevőként jelentkező személyek, hanem a hitelezők is jelen lehessenek, valamint biztosítani kell az elővásárlási jog jogosultjainak is a jelenlétét jogaik gyakorlása végett.
A hitelezők érdekeinek védelme, de az adós gazdálkodó szervezet érdekeinek védelme is megkívánja, hogy az értékesítés teljes folyamatát figyelemmel kísérhesse, megismerhesse a pályázati kiírásra adott vételi ajánlatokat, a felajánlott vételár összegét, a teljesítés módjára vonatkozó ajánlatot, ezek ismeretében - a forgalomban elérhető legmagasabb ár előírt követelményére figyelemmel - a vevők a magasabb árajánlatukat megtegyék, és közöttük licitálás eredményeként alakulhasson ki a végleges ár a legkedvezőbb fizetési feltételekkel.
Az iratokhoz csatolt értékesítésre vonatkozó hirdetmény csupán a pályázat feltételeit és azt tartalmazza, hogy az elővásárlásra jogosultak a jelen pályázati eljárásban gyakorolhatják elővásárlási jogukat, valamint, a pályázat kiírója a tenderbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhet a pályázóktól.
A hirdetmény önmagában nem alkalmas a Csftv. 48. §-ának (2) bekezdésében megkívánt nyilvános értékesítés biztosítására. Amennyiben ugyanis a nyilvános értékesítésen részt vevő személyek nem ismerik meg a feltételeket, az sem eldönthető: azonos feltételek esetén mely elővásárlásra jogosultat illeti meg az elővásárlási jog, illetve ellenőrizhetetlenné válik a hitelezők számára, hogy az esetleg több elővásárlásra jogosult hitelező közül a felszámoló valóban a sorrendben az elővásárlási jogra jogosult személyt részesítette-e előnyben.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Békés Megyei Bíróság Fpk. 110/1993. sz. - Legf. Bír. Fpkf. VI. 31 118/1994. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2011.3.128 A felszámolás során a nyilvános értékesítés nem mellőzhető akkor sem, ha a korábbi értékesítési kísérletek sikertelenek voltak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 48. §].
