adozona.hu
BH 1994.5.275
BH 1994.5.275
Ha a társaság a cégbejegyzési kérelmének a társasági szerződés semmissége miatt történt elutasítása ellenére folytatja tevékenységét, a cégbíróság e tény tudomására jutása esetén a cégjegyzékbe - jogerős elutasítás miatt - be nem jegyzett, s ezért jogszabályellenesen működő társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárást nem folytathat [1988. évi VI. tv. 11. § (1) bek., 24. § (1) bek., 26. §, 1989. évi 23. tvr. 14. § (5) bek., 19. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság tudomást szerzett az A.-C. Ipari és Kereskedelmi Betéti Társaság működéséről, amelynek a bejegyzését a cégbíróság az 1991. április 16. napján jogerőre emelkedett végzésével - a társasági szerződés semmis rendelkezései miatt - elutasította. A társaság az elutasítást követően újabb bejegyzés iránti kérelmet nem nyújtott be, ezért a cégbíróság a társasági szerződés semmis rendelkezése alapján a képviseletre jogosított K. J. kültagot 50 000 Ft pénzbírsággal sújtot...
BH 1994.5.275 Ha a társaság a cégbejegyzési kérelmének a társasági szerződés semmissége miatt történt elutasítása ellenére folytatja tevékenységét, a cégbíróság e tény tudomására jutása esetén a cégjegyzékbe - jogerős elutasítás miatt - be nem jegyzett, s ezért jogszabályellenesen működő társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárást nem folytathat [1988. évi VI. tv. 11. § (1) bek., 24. § (1) bek., 26. §, 1989. évi 23. tvr. 14. § (5) bek., 19. § (3) bek.].
A megyei bíróság mint cégbíróság tudomást szerzett az A.-C. Ipari és Kereskedelmi Betéti Társaság működéséről, amelynek a bejegyzését a cégbíróság az 1991. április 16. napján jogerőre emelkedett végzésével - a társasági szerződés semmis rendelkezései miatt - elutasította. A társaság az elutasítást követően újabb bejegyzés iránti kérelmet nem nyújtott be, ezért a cégbíróság a társasági szerződés semmis rendelkezése alapján a képviseletre jogosított K. J. kültagot 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Indokolásában a cégbíróság kifejtette, hogy a pénzbírság kiszabását azért látta indokoltnak, mert egy cég jogszerű működésének jogszabályi feltétele, hogy a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezze, és ezen kötelezettség alól akkor sem mentesül, ha a bejegyzési kérelem valamilyen oknál fogva elutasításra kerül. A társaság ezen kötelezettségének nem tett eleget, a mulasztásával megrendítheti a gazdasági társaságokba vetett bizalmat, ezzel súlyos károkat okozhat a nemzetgazdaságnak és megingathatja a bizalmat a Magyar Köztársaság törvényei iránt.A végzés ellen K. J. fellebbezett, álláspontja szerint a nem létező gazdasági társaságok felett a cégbíróság nem láthat el törvényességi felügyeletet, így pénzbírság kiszabásának sincs helye.
A fellebbezés megalapozott.
A többször módosított 1988. évi VI. törvény (Gt.) 24. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg - jön létre. A Gt. 11. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági társaságok felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető bíróság, tehát a cégbíróság látja el. A jelen esetben a társaság cégbejegyzését a cégbíróság a társasági szerződés semmisségére figyelemmel elutasította, ez a határozat jogerőre emelkedett és azóta sincs a társaság a cégjegyzékbe bejegyezve. Így nincs olyan társaság, amely felett a cégbíróság a törvényességi felügyeletet elláthatná.
A Gt. 26. §-ának rendelkezése szerint ha a cégbíróság a gazdasági társaság bejegyzését megtagadta, a társasági tevékenységet a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. A társasági szerződés megkötésétől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakban pedig a felek egymás közti viszonyára - ha ennek egyéb feltételei fennállnak, és a felek másként nem rendelkeztek - a polgári jogi társaság szabályait kell megfelelően alkalmazni. A társaság cégbejegyzésének elutasítására a társasági szerződés semmis rendelkezése miatt került sor, így a társaságnak a tevékenységét meg kellett volna szüntetnie. A cég bejegyzésének elutasítása esetén a bejegyeztetési kötelezettség - az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. §-ának (5) bekezdése alapján - csak akkor áll fenn, ha az elutasítás alapja nem a társasági szerződés érvénytelensége volt, hanem más okirati mellékletek hiányossága. A jelen esetben a társaság bejegyzésének elutasításával a társaságnak a tevékenységét meg kellett volna szüntetni, és ha a társaság a törvényi rendelkezés ellenére tovább működött, akkor nem cégbírósági törvényességi felügyeleti, hanem más államigazgatási, esetleg bírósági eljárás lefolytatásának van helye.
A cégbíróságnak nincs hatásköre a gazdasági életben jogilag nem rendezett módon, esetleg jogszabályellenesen megjelenő szereplők felett a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlására, így a velük vagy képviselőjükkel szembeni pénzbírság kiszabásának sincs jogszabályi alapja. A Ctvr. 19. §-ának (3) bekezdése szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az ügyész, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult államigazgatási szerv vezetője, az alapító (létesítő) szerv vezetője, valamint az is kezdeményezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A cégbíróság tehát hivatalból ilyen eljárást csak a Ctvr. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezhet, ennek feltételei azonban a jelen esetben hiányoztak. A cégbíróság a jelen ügyben is érintett társaság felszámolási eljárását intéző bíróságtól szignalizálás útján értesült a társaság működéséről, amelynek alapján az erre irányuló kérelem nélkül megindította a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást. A társaság a cégjegyzékben nem szerepel, így a társaság működésével, bejegyeztetésével kapcsolatosan törvényességi felügyeleti eljárás megindításának és lefolytatásának nem volt helye.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 259. §-a és 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. (Legf. Bír. Cgf. VII. 33 701/1992. sz.)
Bírósági jogesetek
AVI 2006.10.110 A Gt. és a Ptk. mint mögöttes jogszabály tartalmaz a cégbírósági bejegyzés elutasítását követő megszűnésig terjedő időszakra vonatkozó felelősségi szabályokat [1990. évi XCI. tv. 25. §]
