BH 1994.4.216

Az minősül vámárut jogellenesen forgalomba hozónak, akinek felróható magatartása miatt kerül az áru belföldi forgalomba; a fuvarozó polgári jogi felelőssége nem alkalmazható a közigazgatási jogviszonyban [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM. r. 70. § (1) bek. b) p.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú vámhivatal az 1992. január 24-én kelt határozatával kötelezte a felperest a tranzitfuvarozásra átvett, de ismeretlen személy által 44 800 Ft értékben eltulajdonított és így jogellenesen belföldi forgalomba került vámáruk utáni, összesen 17 976 Ft vám és általános forgalmi adó megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1992. március 4-én hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a Ptk. és a Vas...

BH 1994.4.216 Az minősül vámárut jogellenesen forgalomba hozónak, akinek felróható magatartása miatt kerül az áru belföldi forgalomba; a fuvarozó polgári jogi felelőssége nem alkalmazható a közigazgatási jogviszonyban [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM. r. 70. § (1) bek. b) p.].
Az elsőfokú vámhivatal az 1992. január 24-én kelt határozatával kötelezte a felperest a tranzitfuvarozásra átvett, de ismeretlen személy által 44 800 Ft értékben eltulajdonított és így jogellenesen belföldi forgalomba került vámáruk utáni, összesen 17 976 Ft vám és általános forgalmi adó megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1992. március 4-én hozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a Ptk. és a Vasúti Árufuvarozás Szabályzata szerint a vasút mint fuvarozó köteles - a küldemény átvételétől kezdve a kiszolgáltatásig terjedő időben - a küldeményben keletkezett kár megtérítésére. A felperes nem gondoskodott a küldemény megfelelő őrzéséről, ennek következtében a felperest a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kellett tekinteni, amely megalapozza a vámfizetési kötelezettségét.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát kérte, arra hivatkozva, hogy részéről felróhatóság nem állapítható meg, ezért nem tekinthető vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: PM-KkM r.) 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a felperes csak abban az esetben minősül vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak, ha a vámáru neki felróható okból kerül belföldi forgalomba. A közigazgatási eljárás során nem vizsgálták azt, hogy a felperes terhére a felróhatóság megállapítható-e, ezért az alperes nem hozhatott megalapozott döntést arra vonatkozóan, hogy a felperes jogellenesen belföldi forgalomba hozónak minősül-e. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete nem felel meg a jogszabályoknak, mivel a PM-KkM r. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a felperestől ellopott vámáruk után a felperes azért köteles vámot fizetni, mert az áru nem megfelelő őrzése a fuvarozónak felróható olyan mulasztás, amelynek következtében a vámáru jogellenesen került a belföldi forgalomba. A vámáru fuvarozásánál az általános polgári jogi felelősség mellé vámjogi felelősség is járul, amennyiben a jogellenesen forgalomba hozott vámáruk vámját is - a nem megfelelő őrzésre hivatkozással - a fuvarozónak kell megfizetnie. Kérte ezért a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelmet fenntartotta.
Az alperes nyilatkozatában a megyei főügyészség felülvizsgálati kérelmével - annak indokolásával együtt egyetértett.
A felperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a másodfokú határozat hatályában való fenntartását kérte. Kérelmében kifejtett álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban nem került sor annak bizonyítására, hogy a vámáru a felperes felróható magatartása miatt került forgalomba. A felülvizsgálati kérelemben a nem megfelelő őrzésre történő hivatkozás ezért megalapozatlan.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A PM-KkM r. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak azt kell tekinteni, aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de a vámáru neki felróható okból a belföldi forgalomba kerül. E jogszabályi előírás alapján a vámhatóságnak a vámfizetési kötelezettség megállapításához vizsgálnia kell, hogy a vámáru a kötelezett felróható magatartásának következtében került-e a belföldi forgalomba. A kötelezett mentesül ezért a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az alperes keresettel támadott határozatában a felperes felelősségét a Ptk. és a Vasúti Árufuvarozás Szabályzata alapján állapította meg. A Ptk. azonban a fuvarozó fokozott - nem általános polgári jogi - kártérítési felelősségét a feladóval kötött polgári jogi szerződés alapján létrejött polgári jogviszonyban állapítja meg. Ez a felelősség nem alkalmazható a vámhivatallal szemben fennálló államigazgatási jogviszonyban. Erre vonatkozóan a PM-KkM r. tartalmaz előírást, melynek 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kifejezetten a fuvarozó felróható magatartásának vizsgálatát írja elő. Nem megalapozott ezért a megyei főügyészség felülvizsgálati kérelmében az áru nem megfelelő őrzésére való hivatkozás. Az alperes eltérő jogi álláspontja miatt a felróhatóság vizsgálatára nem került sor. Helyesen mutattak rá az eljárt bíróságok arra, hogy a vámáruban keletkezett hiány önmagában nem alapozza meg a fuvarozó vámfizetési kötelezettségét. Az előzőekben kifejtettek alapján a vámfizetési kötelezettség megállapításához szükséges a fuvarozó magatartásának vizsgálata alapján a felróhatóság megállapítása. Jelen ügyben ezt az első- és másodfokú hatóság elmulasztotta, ezért határozatuk hatályon kívül helyezése és új eljárásra kötelezésük nem sértett jogszabályt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25 166/1993. sz.)

Bírósági jogesetek

AVI 2003.7.83 Az a körülmény, hogy a vámárut ellopták, vagy az ismeretlen körülmények között elveszett, a jogszabály alkalmazása szempontjából nem minősül elháríthatatlan külső oknak (1995. évi C. tv. 125. §)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.