adozona.hu
BH 1993.12.773
BH 1993.12.773
I. A közalkalmazott jogviszonyát a munkáltató felmentéssel csak akkor szüntetheti meg, ha megszűnt az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Emellett is a felmentésre csak akkor van lehetőség, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló munkáltatónál nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (1) bek. a) pont, (3) bek.]. II. A perben nincs helye oly
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. augusztus 16-tól tanár munkakörben állt alkalmazásban az alperesnél. Az alperes 1992. augusztus 11-én a felperes határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette. Arra hivatkozott, hogy az 1992/1993-as tanévben demográfiai csökkenés miatt indokolttá vált két nevelői státusz megszüntetése, és a felperes részére nem tudott a végzettségének megfelelő munkakört felajánlani. Az alperes a munkaviszony megszűnése napjaként 1993. január 15. napját jelölte meg...
BH 1993.12.773 I. A közalkalmazott jogviszonyát a munkáltató felmentéssel csak akkor szüntetheti meg, ha megszűnt az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Emellett is a felmentésre csak akkor van lehetőség, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló munkáltatónál nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá [1992. évi XXXIII. tv. 30. § (1) bek. a) pont, (3) bek.].
II. A perben nincs helye olyan új felmentési ok elbírálásának, amelynek közlése a felmentésben nem történt meg [MK 95. sz. III. pont].
A felperes 1987. augusztus 16-tól tanár munkakörben állt alkalmazásban az alperesnél. Az alperes 1992. augusztus 11-én a felperes határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette. Arra hivatkozott, hogy az 1992/1993-as tanévben demográfiai csökkenés miatt indokolttá vált két nevelői státusz megszüntetése, és a felperes részére nem tudott a végzettségének megfelelő munkakört felajánlani. Az alperes a munkaviszony megszűnése napjaként 1993. január 15. napját jelölte meg. A felperes a munkaviszonyának helyreállítása végett nyújtott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy az általa tanított biológia és kémia tantárgyak tanítása ugyanolyan csoportszámban történik, mint korábban.Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a felmentés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. §-ának megfelelt.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, ezért elrendelte a felperes eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. Az ítélet indokolásának lényege szerint a munkáltató szervezetében bekövetkezett változások csak a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában írt feltételek megvalósulása esetén teszik lehetővé a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését. E feltételek azért nem valósultak meg, mert az alapfokú oktatás tovább folyt, a kémia tantárgy oktatása nem szűnt meg, a tanulócsoportok megszüntetéséről nem az önkormányzat, hanem az alperes döntött, és e döntése nem volt visszavezethető a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szervek döntésére.
A jogerős ítélet ellen az alperes a törvényes határidőben a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása végett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem vette figyelembe a demográfiai változás következtében előállott tanulói létszámcsökkenést. Az ítélet olyan helyzetet hozott létre, hogy az iskolában pedagógusi munka végzése nélkül kell foglalkoztatni a korábbi demográfiai hullám miatt megnövekedett tanári létszámot. Azt is előadta, hogy a felmentés azért nem volt jogellenes, mert a gyermeklétszám csökkenése következtében az oktatói tevékenység egy része is megszűnt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az
a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Az idézett jogszabály (3) bekezdése értelmében azonban az említett okból a felmentésre csak akkor van lehetőség, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.
Az alperes a felmentésben a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozott. Álláspontja szerint a munkáltatónak az a tevékenysége - az adott esetben a kémia tantárgy oktatása -, ahol a felperest foglalkoztatták, a tanulói létszám csökkenése következtében szűnt meg. E körben helytállóan hivatkozott a jogerős ítélet arra, hogy az alperesnél sem az alapfokú oktatás, sem pedig a kémia tantárgy oktatása nem szűnt meg. Azzal, hogy a tanulók létszáma csökkent, és ezért kevesebb tanulót kell az iskolában oktatni, nem valósult meg az említett 30. § (1) bekezdésének a) pontjában megkívánt az a feltétel, amely szerint az iskolában teljesen megszűnt a kémia oktatása, ami a tanárnő munkáját képezte. A kifejtetteket tehát nem dönti meg a felülvizsgálati kérelemnek az az állítása, amely szerint az oktatói tevékenység egy része megszűnt, mert ez csak a tanulók mennyiségi csökkenését jelenti. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja nem szűkíthető le az adott esetben arra, hogy a munkáltató tevékenységének terjedelme, az oktatott tanulók létszámának megfogyatkozása miatt csökkent.
Ezért helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a Kjt. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a felperest eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni.
A Legfelsőbb Bíróság végül utal arra, hogy a Kjt. 30. §-a (1) bekezdése b) pontjának az ügyben azért nincs jelentősége, mert az alperes a felmentésben erre nem hivatkozott, és a perben nincs helye olyan új felmentési ok elbírálásának, amelynek közlése a felmentésben nem történt meg. (Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalásának III. pontja.)
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I 10 120/1993. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2010.2166 A 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés jogellenességét megalapozza, ha a munkáltató e tervezett intézkedése előtt megteendő állásfelajánlási kötelezettségét elmulasztja (Kjt. 30/A. §).
