BH 1993.8.492

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatójának felelősségére a polgári jog szabályai az irányadók, a kártérítési igények elbírálása azonban a Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartozik [Gt. 32. § (1) bek., Pp. 349. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az 1991. október 22. napján előterjesztett keresetében 291 000 Ft tőke, utána a benyújtástól számított törvényes mértékű kamat és perköltség fizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóként, ügyvezető igazgatói feladatokat látott el nála. Ennek során kötelezettségei megsértésével a társaságnak kárt okozott. Kérelme ennek megtérítésére irányult. Követelését a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt...

BH 1993.8.492 A korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatójának felelősségére a polgári jog szabályai az irányadók, a kártérítési igények elbírálása azonban a Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartozik [Gt. 32. § (1) bek., Pp. 349. § (2) bek.].
A felperes az 1991. október 22. napján előterjesztett keresetében 291 000 Ft tőke, utána a benyújtástól számított törvényes mértékű kamat és perköltség fizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóként, ügyvezető igazgatói feladatokat látott el nála. Ennek során kötelezettségei megsértésével a társaságnak kárt okozott. Kérelme ennek megtérítésére irányult. Követelését a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 32. §-ának (1) bekezdésére alapította.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen az alperesnek 4000 forint perköltséget. Részletes bizonyítási eljárás lefolytatása után sem tudta megállapítani azt, hogy az alperes a munkaszerződésben előírt kötelezettségeit megszegte. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, a kereset teljesítését és az alperesnek első- és másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és másodfokú perköltség megállapítására irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet felülvizsgálata során olyan lényeges eljárási szabálysértést észlelt, amely megakadályozta a fellebbezés érdemi elbírálását és újabb elsőfokú határozat hozatalát tette indokolttá. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte. E határozatát a Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
A Pp. 28. §-a előírja, hogy a bíróság hatásköre fennállását a per minden szakaszában vizsgálja, és annak hiányát hivatalból köteles figyelembe venni. A Pp. 239. §-ának utaló szabálya folytán e kötelezettség a másodfokú bíróságot is terheli.
A peres felek 1990. április 19. napján egymással munkaszerződést kötöttek. Ennek alapján a felperes az 1990. április 19. napjától 1995. április 19. napjáig terjedő meghatározott időre alkalmazta az alperest az ügyvezető igazgatói munkakör ellátására. A jelen perben érvényesített követelését e megállapodás megszegéséből eredő kárigényére alapította. A törvény idézett rendelkezése, valamint a fent rögzített tények egybevetése alapján megállapítható, hogy a peres felek között a felperes keresetével kibontakozott jogvita elbírálására az általános hatáskörű helyi bíróság nem volt jogosult. Ezen a következtetésen nem módosít a Gt. 32. §-a (1) bekezdésének azon előírása sem, mely szerint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a kötelezettségük megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel. Ez ugyanis a Munka Törvénykönyvének a kártérítés mértékére vonatkozó anyagi jogi szabályai alól állapít meg kivételt, de nem érinti az igény érvényesítésének fórumrendszerére vonatkozó jogszabályokat.
A fent feltárt hiányosságot a másodfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabálysértésként értékelte, amely álláspontja szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és újabb határozat hozatalát tette szükségessé. Ennek elrendelése mellett azért nem utasította az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, mert döntésének fogyatékosságát éppen annak lefolytatásában látta. Rámutat azonban, hogy a Pp. 252. §-a (2) bekezdésének alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a másodfokú bíróság az áttétel felől maga határozhasson. (Főv. Bír. 25 947/1992. sz.)

Bírósági jogesetek

MBH 2005.07.105 A cég által tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és kártérítés megfizetése iránt a vezető tisztségviselő ellen indított perben elsődlegesen azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy van-e a per lefolytatására hatásköre, vagy az munkaügyi pernek minősül. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 27. § (1) bek., 29. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 22. § (2) bek.; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. § (1) bek.; 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 4. §]

ÍH 2005.127 MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ ÜGYVEZETŐ KÁROKOZÁSA - ÜGYVEZETŐ ELLENI KÁRTÉRÍTÉSI PEREK FÓRUMRENDSZERE

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.