2005. évi LXXXVIII. törvény

adozona.hu

2005. évi LXXXVIII. törvény

a közérdekű önkéntes tevékenységről

Hivatalos rövidítése: Köt.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Közigazgatási jog , Munkajog , Non-profit szervezetek szabályozása
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

2005. évi LXXXVIII. törvény

a közérdekű önkéntes tevékenységről[1]

Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A kitűzött célok elérése és a közérdekű önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A törvény hatálya
a)[2] a 3. § (1) bekezdése szerinti természetes személynél, jogi személynél és egyéni cégnél (a továbbiakban: fogadó szervezet) Magyarországon végzett,
b)[3] a magyar állampolgár által a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti fogadó szervezetnél Magyarország területén kívül (a továbbiakban: külföld) végzett
közérdekű önkéntes tevékenységre terjed ki.
(2) A törvény hatálya nem terjed ki
a) az önkéntes véradásra,
b) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenységre,
c) a polgári természetőrként végzett tevékenységre.
d)[4] a közösségi szolgálatra.
(3) E törvény nem érinti a 3. § (1) bekezdésén kívüli személynél, szervezetnél, illetve tevékenységi körben más vagy mások javára, ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységet.
2. § (1) Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, kivéve, ha[5]
a)[6] a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi,
b)[7] a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, vagy
c)[8] a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban egyesület, alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének, vagy jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tagjaként.
(2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.
(3) Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által
a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,
b)[9] a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát,
c) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás,
d) az önkéntes részére biztosított - a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges - iskolarendszeren kívüli képzés költségei,
e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,
f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz - közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő - működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
g)[10] az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,
h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát,
i) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.
(4) Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat, és erről köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet.
(5) A külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén nem magyarországi székhelyű szervezet a (3) bekezdés szerinti juttatások biztosítását a fogadó szervezettel megkötött szerződésben átvállalhatja. Ebben az esetben a fogadó szervezet és a nem magyarországi székhelyű szervezet a (3) bekezdés szerinti juttatások biztosításáért egyetemlegesen felel.
3. § (1) Fogadó szervezet lehet
a)[11] a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
b)[12] a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
d)[13] a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
e)[14] a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási egyesület a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
f)[15] a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
fb) egészségügyi szolgáltató,
fc) köznevelési intézmény,
fd) szakképző intézmény,
fe) felsőoktatási intézmény,
ff) muzeális intézmény,
fg) nyilvános könyvtár,
fh) közlevéltár,
fi) nyilvános magánlevéltár,
fj) közművelődési intézmény [az fa)-fj) alpont a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];
g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.
(2) Építésiengedély-köteles munkában való részvételre önkéntes az (1) bekezdés a)-e) pontja szerint foglalkoztatható.
(3) A fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban, illetve hatósági határozatban előírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetőek.
(4)[16] Az a fogadó szervezet, amely jogszabály alapján köteles az általa nyújtott szolgáltatás során okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére felelősségbiztosítási szerződést kötni, önkéntest akkor foglalkoztathat, ha a felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az önkéntes által okozott kár megtérítésére, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére is.
4. § (1)[17] Önkéntes az lehet, aki tizedik életévét betöltötte.
(2) Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,
a) amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint
b) amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.
(3) Aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti.
(4) Aki a fogadó szervezetnél jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapuló tevékenységet végez, az e körbe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti.
(5)[18] A tanuló nem létesíthet önkéntes jogviszonyt azzal a nevelési-oktatási intézménnyel, amellyel tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll. Ez a korlátozás nem vonatkozik a köznevelési intézmény által szervezett és a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kötelezettséget nem érintő táboroztatási tevékenységre és egyéb közösségi programokra.
(6)[19] A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) - ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyt - közérdekű önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha[20]
a)[21] a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére felelősségbiztosítási szerződést kötött,
b)[22] az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított, valamint
c) az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítással.
5. § (1)[23] A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.
(2)[24] A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.
(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.
(4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
b) tanítási időben a heti hat órát és
ba) tanítási napon a napi két órát,
bb) tanítási napon kívül a napi három órát.
(5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.
(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.
6. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni
a) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
c)[25] a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamint
d) azokat a 2. § (3) bekezdésének a)-h) pontja szerinti juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.
(2) A fogadó intézménynél, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés további kötelező tartalmi elemeit is.
(3)[26] A korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy önkéntes szerződést csak a törvényes képviselő beleegyezésével köthet.
(4) Kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat a törvényes képviselő teszi meg, de az önkéntes szerződés megkötéséhez és módosításához az önkéntes beleegyezése szükséges.
(5) Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha
a)[27] az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra - tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes esetén legalább két napra - kötik,
b) az önkéntes a 2. § (3) bekezdésének b)-h) pontja szerint juttatásban részesül,
c) az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,
d) a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
e)[28] az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyt,
f) bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
g)[29] az önkéntes kéri, vagy
h) ezt jogszabály elrendeli.
(6)[30] A fogadó szervezet az írásba foglalt önkéntes szerződést annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.
7. § (1) Az önkéntes szerződés megszűnik
a) az önkéntes halálával vagy cselekvőképtelenné válásával,
b) a fogadó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy esetén halálával,
c) a vállalt közérdekű önkéntes tevékenység teljesítésével,
d) a szerződésben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével,
e) közös megegyezéssel történő megszüntetéssel,
f) felmondással,
g)[31] az önkéntesek foglalkoztatásának - a 13. § (3) bekezdése szerinti - megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásával.
(2) Az önkéntes szerződést - ha jogszabály vagy az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik - bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.
(3)[32] A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes az önkéntes szerződést a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is felmondhatja.
(4)[33] A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes, illetve törvényes képviselője azonnali hatályú felmondáshoz való joga az önkéntes szerződésben nem korlátozható.
8. § (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani
a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
b) a szükséges pihenőidőt,
c)[34] a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, valamint
d)[35] tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.
(2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik
a) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről, ha a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár,
b) a 4. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti biztosítási szerződés megkötéséről és a biztosítási díj megfizetéséről.
9. § (1) Az önkéntes köteles
a)[36] a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni, és
b) a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.
(2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.
(3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása
a)[37] az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy
b) jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.
(4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.
10. § (1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.
(2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy
a)[38] a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, vagy
b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára
az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.
(3) Az önkéntes közeli hozzátartozója az önkéntes halálából eredő kárát a (2) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.
11. § (1)[39] A fogadó szervezet a családpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) köteles - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével előzetesen - bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített honlapon (a továbbiakban: Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszter), valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. melléklet határozza meg.
(2)[40] Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettségnek a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül kell eleget tenni. Az 1. melléklet 1-3. pontja szerinti adatokban bekövetkező változást az azt követő tizenöt napon belül kell bejelenteni.
(3)[41] A bejelentéshez csatolni kell
a) helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát,
b)[42] nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 18. § (3) bekezdése szerinti igazolás másolatát,
c) civil szervezet, közalapítvány vagy közhasznú szervezet esetén a fogadó szervezet hatályos létesítő okiratának másolatát,
d) nem költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár, közlevéltár és nyilvános magánlevéltár esetén az alapító okirat másolatát,
e) nem költségvetési szervként működő közművelődési intézmény esetén a létesítő okirat másolatát vagy a közművelődési megállapodás másolatát.
(4)[43] Ha a fogadó szervezet
a) civil szervezet vagy közalapítvány, a miniszter a civil és egyéb, bírósági bejegyzéssel létrejött, cégnek nem minősülő szervezetek országos névjegyzékéből beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet bírósági nyilvántartásba vett adatait,
b)[44] egyházi jogi személy, a miniszter a bevett egyházak, illetve nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyeik vonatkozásában az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter nyilvántartásából, a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyházak, illetve nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyeik vonatkozásában a bíróságtól beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet adatait, illetve nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot kiállító belső egyházi jogi személy adatait,
c) cég, a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel beszerzi a fogadó szervezet cégkivonatát,
d) egyéni vállalkozó, a miniszter az egyéni vállalkozók nyilvántartásából beszerzi, illetve ellenőrzi az egyéni vállalkozó adatait,
e) vagy a fogadó intézmény bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenység keretében kíván önkéntest foglalkoztatni, a miniszter a hatóságtól beszerzi a bejelentés, illetve az engedély adatait.
(4a)[45]
(4b)[46]
(5)[47]
(6) Közhasznú szervezet esetén az adatváltozás bejelentésekor a létesítő okirat másolatát csak akkor kell mellékelni, ha az abban megjelölt cél, illetve tevékenységi kör megváltozott.
(7)[48] Az (1)-(2) bekezdések szerinti változásbejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fogadó szervezet kéri - az (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti a családpolitikáért felelős minisztert.
(8)[49] A fogadó szervezetek bejelentésére, az adatváltozás bejelentésére és a fogadó szervezetek nyilvántartásából történő törlésre irányuló eljárások költségmentesek.
12. § (1)[50] A 11. §-ban foglaltak szerint bejelentett adatokról a miniszter a fogadó szervezetek nyilvánossága és az önkéntesek védelme érdekében nyilvántartást vezet.
(1a)[51] A fogadó szervezetek nyilvántartása hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a bejelentkezési kötelezettség teljesítését, a bejelentés tartalmát az 1. melléklet 1., 4. és 5. pontja szerinti adatok tekintetében, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti adatokat.
(2)[52] A miniszter megtagadja a bejelentő, illetve a bejelentésben meghatározott tevékenységi kör nyilvántartásba vételét, valamint törli a nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve tevékenységi kört, ha
a) a bejelentő nem lehet fogadó szervezet, vagy
b) a bejelentő által benyújtott iratokból és a 11. § (4) bekezdése szerint beszerzett adatokból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a bejelentésben megjelölt tevékenységi körben önkéntes nem foglalkoztatható.
(3)[53] A nyilvántartásban szereplő adatokat a miniszter a Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszterben közzéteszi.
(4)[54] A miniszter a nyilvántartásban szereplő adatokat átadja a munkavédelmi hatóságnak az önkéntesek jogszabályszerű foglalkoztatásának ellenőrzése céljából.
13. § (1)[55] Ha a munkavédelmi hatóság, az adóhatóság, a fogadó szervezet szakmai vagy törvényességi ellenőrzését, illetve felügyeletét ellátó szerv észleli, hogy a fogadó szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, erről a fogadó szervezet nevének, székhelyének és adószámának megjelölésével értesíti a minisztert.
(2)[56] Ha a miniszter tudomására jut, hogy a fogadó szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, felhívja a fogadó szervezetet a kötelezettség teljesítésére.
(3) Ha a bejelentési kötelezettségének a fogadó szervezet a felhívás kézhezvételét követő harminc napon belül nem tesz eleget, a miniszter határozatban - a jogsértés súlyának figyelembevételével - legfeljebb egy évre megtiltja a fogadó szervezetnek önkéntes foglalkoztatását, és az általa vezetett nyilvántartásban feltünteti[57]
a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát,
b) a tilalom kezdetének és megszűnésének időpontját.
14. § (1)[58] A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza
a) az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,
b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
c) kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d) a 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,
e) a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, valamint
f) azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.
(2) A fogadó szervezet a nyilvántartást az önkéntes jogviszony megszűnését követően öt évig köteles megőrizni. A fogadó szervezet megszűnése, illetve halála esetén a nyilvántartást a jogutódja, örököse, jogutód nélküli megszűnése esetén az iratok megőrzésére jogszabály vagy határozat alapján kötelezett őrzi.
(3) A fogadó szervezet az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az önkéntes hozzájárulásával közölhet. Az önkéntesre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatóak.
(4)[59] A fogadó szervezeteknek az önkéntesre vonatkozó adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
15. § (1)[60] Ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkéntes szerződés megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszűnésére, a szerződésszegésre, a törvényes képviselő közreműködésére, az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére, valamint a kárviselésre és a kártérítésre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az önkéntes jogviszonyra vonatkozó szabályaitól - ha e törvény vagy nemzetközi szerződés kivételt nem tesz - az önkéntes szerződésben érvényesen eltérni nem lehet.
16. §[61]
17. §[62]
18. §[63]
19. §[64]
20. §[65]
21. §[66]
22. §[67]
23. §[68]
24. §[69]
25. §[70]
26. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2)[71] Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.
(3)[72] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4)[73]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2005. évi LXXXVIII. törvényhez[74] A fogadó szervezet és az adatmódosítás bejelentésére szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalma 1. A fogadó szervezet neve, székhelye, típusa és adószáma, cégjegyzékben nyilvántartott fogadó szervezet esetén cégjegyzékszáma, költségvetési szerv fogadó szervezet esetén törzskönyvi nyilvántartási száma.
2. A fogadó szervezet kapcsolattartójának neve, beosztása és elérhetősége.
3. A fogadó szervezet telephelye, telefonszáma, elektronikus levélcíme vagy más olyan, a kapcsolat felvételéhez szükséges adata, amelynek nyilvántartásba való felvételét kéri.
4. Az önkéntesek közreműködésével ellátni kívánt tevékenységi körök és tevékenységek, bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenységek esetén annak adatai, valamint a fogadó szervezet nyilatkozata arról, hogy ezek a tevékenységi körök és tevékenységek megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak.[75]
5. A fogadó szervezet nyilatkozata arról, hogy a fogadó szervezet kíván-e
5.1. építésiengedély-köteles munkában való részvételre önkéntest foglalkoztatni, és ha igen, annak helyéről,
5.2. tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntest foglalkoztatni,
5.3. a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntest foglalkoztatni,[76]
5.4. külföldön végzendő közérdekű önkéntes tevékenységre önkéntest foglalkoztatni,
5.5. olyan önkéntest foglalkoztatni, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyt.[77]

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés a 2005. június 27-i ülésnapján fogadta el.

[2]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[3]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 274. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[4]Módosította a 2019. évi CXII. törvény 50. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[5]A felvezető szöveget módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[6]Módosította a 2009. évi LVI. törvény 330-331. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[7]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[8]Módosította a 2019. évi XXXVI. törvény 33. § a) pontja. Hatályos 2019.04.15.

[9]Módosította a 2009. évi LVI. törvény 331. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[10]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[11]Módosította a 2012. évi CCX. törvény 58. § f) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[12]Módosította a 2011. évi CLXXIX. törvény 215. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[13]Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 159. § b) pontja. Hatályos 2011.12.22.

[14]Módosította a 2019. évi XXXVI. törvény 33. § b) pontja. Hatályos 2019.04.15.

[15]Megállapította a 2019. évi CXII. törvény 49. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[16]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése a)-b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[17]Megállapította a 2010. évi XXXIX. törvény 31. §-a. Hatályos 2010.05.01.

[18]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § d) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[19]Megállapította a 2007. évi II. törvény 118. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.

[20]A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi XC. törvény 341. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[21]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[22]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § e) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[23]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[24]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[25]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § f) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[26]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése e) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[27]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[28]Módosította a 2023. évi XC. törvény 341. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[29]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § g) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[30]Beiktatta a 2015. évi CLXXXVI. törvény 111. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[31]Módosította a 2017. évi L. törvény 252. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[32]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[33]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[34]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § h) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[35]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[36]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § i) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[37]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § j) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[38]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § k) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[39]Megállapította a 2021. évi LIII. törvény 20. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[40]Módosította a 2013. évi XLIV. törvény 5. § l) pontja. Hatályos 2013.07.01.

[41]Megállapította a 2017. évi L. törvény 251. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[42]Módosította a 2019. évi XXXVI. törvény 33. § c) pontja. Hatályos 2019.04.15.

[43]Megállapította a 2017. évi L. törvény 251. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[44]Megállapította a 2019. évi XXXVI. törvény 32. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[45]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 253. § a) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[46]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 253. § a) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[47]Hatályon kívül helyezte a 2013. évi XLIV. törvény 6. § - a. Hatálytalan 2013.07.01.

[48]Beiktatta a 2016. évi XXXII. törvény 19. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[49]Beiktatta a 2016. évi CLXVI. törvény 52. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.12.22.

[50]Módosította a 2012. évi LXXVI. törvény 61. § 2. pontja. Hatályos 2012.06.27.

[51]Beiktatta a 2013. évi XLIV. törvény 3. § - a. Hatályos 2013.07.01.

[52]Megállapította a 2017. évi L. törvény 251. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[53]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 21. §-a. Hatályos 2021.05.28.

[54]Módosította a 2017. évi L. törvény 253. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[55]Módosította a 2017. évi L. törvény 253. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[56]Módosította a 2012. évi LXXVI. törvény 61. § 2. pontja. Hatályos 2012.06.27.

[57]A felvezető szöveget módosította a 2012. évi LXXVI. törvény 61. § 2. pontja. Hatályos 2012.06.27.

[58]Megállapította a 2015. évi CLXXXVI. törvény 111. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[59]Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 31. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.

[60]Módosította a 2009. évi LVI. törvény 330. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[61]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[62]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[63]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[64]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[65]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[66]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[67]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[68]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[69]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[70]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[71]Megállapította a 2017. évi CXLIII. törvény 13. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[72]Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.

[73]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 812. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[74]Megállapította a 2013. évi XLIV. törvény 4. § - a. Hatályos 2013.07.01.

[75]Módosította a 2017. évi L. törvény 252. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[76]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 5. § (1) bekezdése h) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[77]Módosította a 2023. évi XC. törvény 341. § c) pontja. Hatályos 2024.01.01.

Hivatkozó joganyagok

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről

141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekről

2013. évi XLIV. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu