adozona.hu

1998. évi LXXXIV. törvény

1998. évi LXXXIV. törvény

a családok támogatásáról

Hivatalos rövidítése: Cst.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Családjog , Szociális jog és szociálpolitika , Társadalombiztosítási jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.01.01
Érvényesség vége: 2024.06.30
Jogszabály indoklása: A családok támogatásáról szóló T/331. számú törvényjavaslat indokolása

Szakértői magyarázatok Tovább »

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a gyermekeket vállaló és nevelő családok jólétéért és jól-létéért, valamint a magyar népesedéspolitikai célok megvalósításáért érzett felelősségétől vezérelve, az Alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben foglaltak érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény célja, hogy a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében meghatározza az állam ál...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

1998. évi LXXXIV. törvény

a családok támogatásáról [1]

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

128/2021. (III. 13.) Korm. rendelet (különösen: 1-2. §)

69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet (különösen: 19. § (1) bekezdés 9. pont)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (különösen: 13. §, 16. §)

501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 2. §, 3. §)

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 71. §, 72. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

144/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet

59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 2. §, 3. §, 4. §)

Az Országgyűlés a gyermekeket vállaló és nevelő családok jólétéért és jól-létéért, valamint a magyar népesedéspolitikai célok megvalósításáért érzett felelősségétől vezérelve, az Alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben foglaltak érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:[2]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §[3] E törvény célja, hogy a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

A törvény hatálya

2. §[4] E törvény hatálya - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed
a) a Magyarország területén élő
aa) magyar állampolgárra,
ab)[5] huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
ac) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ad) - az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ae) - az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
af) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték;
b) a 29. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a nem Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, illetve vele együtt élő házastársára, élettársára;
c) az anyasági támogatás tekintetében a b) pontban foglaltakon túl a nem Magyarország területén élő, külföldön született,
ca) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy
cb) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott "Magyar igazolvánnyal" rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

Alapelvek

3. § (1)[6] A családnak mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar társadalom alapvető egységének a sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának, a gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítása az állam egyik legfontosabb feladata.
(2)[7] A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.
(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.
(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában
a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
b)[8] intézetben született újszülött: az az újszülött, akinek születését az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése szerint jelentik be az illetékes anyakönyvvezetőnek;
c)[9]
d)[10] kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység;
e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;
f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
fb)[11] az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;
g)[12] nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság végleges határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;
h)[13]
i)[14] jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;
j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
k)[15] saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Családtámogatási ellátási formák

5. § A családtámogatási ellátások a következők:
a)[16] családi pótlék
aa) nevelési ellátás (7. §),
ab) iskoláztatási támogatás (8. §);
b) gyermekgondozási támogatás
ba)[17] gyermekgondozást segítő ellátás (20. §),
bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);
c) anyasági támogatás (29. §).

II. Fejezet[18]

CSALÁDI PÓTLÉK

6. § (1)[19] A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.
(2)[20] A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.

Nevelési ellátás

7. § (1)[21] Nevelési ellátásra jogosult
a)[22] a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
b)[23] a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c)[24] a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
d)[25] a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
(2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
(3)[26] Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy
a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.
c)[27] az a) és b) pontban meghatározottakon túl a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

Iskoláztatási támogatás

8. § (1)[28] Iskoláztatási támogatásra jogosult
a)[29] a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
ab)[30] a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulói jogviszony keretében tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá
b)[31] a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
ba) tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,
bb)[32] a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.
(2)[33] A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
(3) Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,[34]
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
c)[35] aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
e)[36] aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy
f)[37] ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.
(3a) [38] Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.
(4) Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
(5)[39] A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony középfokú iskolával vagy szakképző intézménnyel áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói jogviszonnyal és hallgatói jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe.

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok

9. § (1)[40] Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - csak egy jogosultat illet meg.
(2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
(3) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.
(4)[41] Ha a gyermeket a - közös szülői felügyeletet gyakorló - külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák, a családi pótlékra 50-50%-os arányban mindkét szülő jogosult.
10. § (1) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
(2)[42] A kizárólag az ellátás megnevezésében - a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben - bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról hozott döntést nem kell határozatba foglalni.
11. § (1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
g)[43] tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 20 300 forint,
j)[44] a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.
(2)[45] A köznevelési intézményben vagy a szakképző intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.
(3)[46] A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.
(4)[47] Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:152. § (4) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.
12. § (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa)[48] akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab)[49] aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac)[50] aki a családi pótlékra - a 8. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével - saját jogán jogosult; vagy
b)[51] aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.
(2) A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. § alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,[52]
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b)[53] akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
c)[54] aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.
(3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
a)[55] köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
c)[56] megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
d)[57] nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, és egyéb jövedelme nincs,
e)[58] időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
13. §[59] A gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, továbbá a szociális intézményben, a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlékot jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kell felhasználni.
14. §[60] Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását - a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével - a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti.

Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések[61]

15. §[62] (1)[63] Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetője[64]
a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.
(1a)[65] A nevelési-oktatási intézmény és a szakképző intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt felhívásokat tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul,
a) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy
b) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el.
(3) A családtámogatási ügyben eljáró hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha[66]
a) a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban
aa) a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot, vagy
ab) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt; vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike következett be.

A bűncselekmény elkövetéséért elítélt gyermekre (személyre) tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggő rendelkezések[67]

16. §[68] Ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermeket (személyt) a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre (személyre) tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság - az ítéletet hozó bíróság központi családtámogatási szervnek megküldött tájékoztatása alapján, a szüneteltetés elrendelése hónapjától számított 12 naptári hónapon át - szünetelteti.
17. §[69]
18. §[70]

III. Fejezet

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

19. §[71] A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

Gyermekgondozást segítő ellátás[72]

20. § (1)[73] Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt[74]
a)[75] gyermek 3. életévének betöltéséig,
b)[76] ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig
c)[77] tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
(2)[78] Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
20/A. §[79] (1)[80] A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha[81]
a) a gyermek az első életévét betöltötte,
b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
c)[82] a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
d)[83] a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.
(3)[84] Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.
(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha[85]
a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
b)[86] a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.
(5)[87] A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
(6)[88] Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.
20/B. §[89] (1)[90] A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő - a (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti életkort már betöltötte.
(2)[91] Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
(2a)[92] Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra az örökbe fogadni szándékozó személy
a) házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén,
b) ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan saját háztartásában nevelte, vagy
c) ha a gyermek után a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. §-a szerinti örökbefogadói díjban részesül vagy részesült.
(3)[93] Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
21. §[94] (1)[95] A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
(2)[96] A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
21/A. §[97] (1)[98] A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
(2)[99] A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.
21/B. §[100] A 20/B-21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.
22. §[101] A családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot[102]
a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
b)[103] megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.

Gyermeknevelési támogatás

23. §[104] (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.
(2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
24. §[105] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai

25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.
(2)[106] Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet - csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(2a)[107] Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet megállapítani azzal, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság megállapítása esetén a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3)[108] Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy a (2a) és e bekezdés, valamint a 26. § (2) bekezdése alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.
26. § (1)[109] A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos a szociális vetítési alap összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
(2)[110] A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként - ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket - azonos a szociális vetítési alap összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik a szociális vetítési alap összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
a)[111] az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,
ab)[112] a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat és gyermekgondozási díjat, az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az Szt. 39/A. § (3) bekezdése szerinti összegét, a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díját, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását,
ac) a gyermeknevelési támogatás esetében a gyermekek otthongondozási díját;
b)[113] olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el, kivéve ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki;
c)[114]
d)[115] letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt.
(2)[116]
28. §[117] (1) Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.
(2)[118] Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.

IV. Fejezet

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

29. § (1)[119] Anyasági támogatásra jogosult
a) a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt;
b) az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában;
c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - véglegessé vált határozat alapján - a gondozásába kerül.
d)[120] a vér szerinti apa, ha a szülő nő az anyasági támogatás igénylését megelőzően meghal, és a gyermekről a vér szerinti apa saját háztartásában gondoskodik.
(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
(3)[121] E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt.
(4)[122] A 2. § a) pont aa) alpontja alapján anyasági támogatásra az a személy is jogosult, aki a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatot (a továbbiakban: tartós külszolgálat), vagy más jogszabály szerint tartós külföldi szolgálatot teljesít, ide értve a vele életvitelszerűen együtt élő házastársat, élettársat.
30. § Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.
31. §[123] Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában hatályos szociális vetítési alap összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.
32. §[124] (1) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
(2) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha
a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
b)[125] a megszületett gyermek a gyámhatóság végleges határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
(2)[126] Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha[127]
a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

V. Fejezet

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az igényelbírálás szabályai

34. § (1)[128] Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén - feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik. Egyéb esetekben a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.
(2)[129]
(3)[130] Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók.
(4)[131] A 2. § c) pont ca) alpontjában meghatározott személy által anyasági támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem esetén, ha a gyermek külföldön történt születésének hazai anyakönyvezése még nem történt meg, a családtámogatási eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
35. § (1)[132] A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet elbíráló szerv[133]
a)[134] a családtámogatási ügyben eljáró hatóság,
b)[135] a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely (az a) és b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: igényelbíráló szerv).
(2)[136]
(3)[137] Az ellátás szünetel
a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem
aa) az Európai Unió tagállama,
ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy
b)[138] az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak.
(4)[139] Amennyiben az uniós rendeletek alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.
35/A. §[140] A Külszoltv. hatálya alá tartozó személy részére a külszolgálatra tekintettel az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után bármilyen jogcímen járó ellátás, díj vagy támogatás megállapításáról valamint megszűnéséről a külpolitikáért felelős miniszter adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére.
36. §[141] A családtámogatási ellátással kapcsolatos eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.
36/A. §[142] (1) Az igényelbíráló szerv részére adatot szolgáltat[143]
a)[144] a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti szerv a köznevelési intézmény tanulója tanulói jogviszonyának,
b)[145] a szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmény tanulója tanulói jogviszonyának, és
c)[146] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói jogviszonyának
fennállásáról, szüneteléséről és megszűnéséről.
(2)[147] Az adatok átadásának módjáról a központi családtámogatási szerv, illetve a családtámogatási kifizetőhely és az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatásra köteles szerv egymással megállapodást köt.
(3) Jogszabályban meghatározott módon kell igazolni a tanulmányok köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben történő folytatását[148]
a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
b) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, de az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem érintett gyermek, illetve tanuló esetében.
37. § (1)[149] A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.
(2)[150] A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell folyósítani.
(3)[151] Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkező ügyfél esetén a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv a döntését és az általa kiállított más iratot vagy értesítést - a választott kapcsolattartási formára tekintet nélkül - az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha ezt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki. A kézbesítésre az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a küldemény nem minősül kézbesítettnek, és a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, illetve a központi családtámogatási szerv postai úton intézkedik az irat vagy értesítés kézbesítéséről.
(4)[152]
(4a)[153]
(5)[154]
(6)[155]
(7)[156]
(8)[157]
(9)[158]
38. § (1)[159] Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított öt éven belül járó összeget ki kell fizetni.
(2) A jogosult halála esetén - az anyasági támogatás kivételével - az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
(2a)[160] A családi pótlékra saját jogon jogosult személy halála esetén az elhalálozás hónapjára járó ellátást a vele közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozó, ennek hiányában az elhunyt tartására annak elhalálozásakor jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, ennek hiányában az elhunyt örököse veheti fel, a halál napjától számított - az örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított - egy éven belül.
(3) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást - az anyasági támogatás kivételével - az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
39. § Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
40. § Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Jogalap nélkül igénybe vett ellátás

41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki
a) arra nem jogosult, vagy
b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
(2)[161] Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték.
(3)[162] A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint öt év telt el.
(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha
a)[163] az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;
b)[164] az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.
(4a)[165] Ha a szülők egyike jogalap nélkül vett fel a gyermekük után járó gyermekgondozási támogatást vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának minősülő ellátást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított gyermekgondozási támogatás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.
(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.
(6)[166] Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért vagy felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni vagy visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.
(7)[167] Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
42. § (1)[168] A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás visszafizetéséről, az igényelbíráló szerv vagy az egyéb szerv részére előírt megtérítési kötelezettségről határozatban kell rendelkezni.
(2)[169] Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított öt éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ügydöntő határozata szerint bűncselekmény, úgy a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
43. § (1)[170] A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az ellátás jogosulatlan igénybevételét megállapító szerv hozza meg.
(2)[171] A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.
(3)[172] A levonást végleges visszafizetésre kötelező határozat alapján lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.
(3a)[173] A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.
(4)[174] Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
(5)[175] A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti,
b) a követelés még folyósított ellátásból vagy keresetből történő levonás útján nem téríthető meg, és
c) a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.
(6)[176] A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.
(6a)[177] Az (5) és (6) bekezdés alapján benyújtott méltányossági kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
(7)[178] A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegére a magánszemély kérelme alapján a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból részletfizetést engedélyezhet vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) adhat.
(8)[179] Fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(9)[180] A központi családtámogatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

Jogorvoslat

44. §[181] (1)[182]
(2) A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.
(3)[183]

VI. Fejezet

ADATVÉDELEM

45. § (1)[184] Az igényelbíráló szerv - ideértve a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során -, valamint a központi családtámogatási szerv természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása, ellenőrzése, valamint a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelése céljából - TAJ számon - tart nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:
a)[185] a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai;
b)[186] a jogosult állampolgárságára, illetőleg huzamos tartózkodási jogosultságára vagy menekült jogállására vonatkozó adat;
c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat;
d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat;
e)[187] a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;
f)[188] a jogosult fizetési számlaszámára vonatkozó adat;
g)[189] a jogosult, a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat;
h) az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat.
i)[190] a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat.
j)[191] a 2. § c) pont cb) alpontjában meghatározott személy nevére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott "Magyar igazolvány" sorszámára vonatkozó adat.
k)[192] a jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban fennálló követelések keresetből történő levonása esetén a fizetésre kötelezett személy foglalkoztatójának neve, székhelye és adószáma.
(2a)[193] A (2) bekezdés h) pontja szerinti adatkör tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)[194] Az igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adatokat kezelheti.
(5)[195] Az igényelbíráló szerv, valamint a központi családtámogatási szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.
46. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a 45. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján vezetett nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével - a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
47. §[196] (1) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(2) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szerveknek a nyilvántartásban szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adniuk, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
48. §[197] (1)[198] A családtámogatási igazgatási eljárás során a központi családtámogatási szerv a 45. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából.
(2)[199] A központi családtámogatási szerv megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről.
(3)[200] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a központi családtámogatási szerv az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről.
49. §[201] (1)[202] A központi családtámogatási szerv ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára.
(2)[203] A családtámogatási ügyben eljáró hatóság - családtámogatási kifizetőhely esetében a központi családtámogatási szerv - a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti.
49/A. §[204] Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igényelbíráló szerv által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
49/B. §[205] (1)[206] A központi családtámogatási szerv a családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatosan egységes szociális nyilvántartást vezet. A központi családtámogatási szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve ha e korlátozás alól a szakmai irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
(2) A családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az egységes szociális nyilvántartás keretében jogosult kezelni a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy[207]
a) természetes személyazonosító adatát,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét, és
c) ellátásának jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.
(3) A fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatban eljáró hatóságok, valamint a fogyatékossági ellátásokkal összefüggő nyilvántartás vezetésére a Kormány által kijelölt szerv a fogyatékossági ellátások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az egységes szociális nyilvántartás keretében jogosult kezelni a fogyatékossági ellátásban részesülő személy[208]
a) természetes személyazonosító adatát,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét, és
c) ellátásának jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.
49/C. §[209] (1) Az egységes szociális nyilvántartás a családtámogatási ellátás jogcíme és összege adatkör, valamint a fogyatékossági ellátás jogcíme és összege adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) Az egységes szociális nyilvántartásból
a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
b)[210] fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala az Szt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
c)[211] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Gyvt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,
d) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához és a Diákhitel Központ Zrt. célzott kamattámogatás megállapításával összefüggő döntésével szemben benyújtott kifogás elbírálására jogosult szerv a kifogás elbírálásához szükséges adatokat,
e) a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
f) a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó támogatások jogosultsági feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat
g)[212] a nevelési-oktatási intézmény a feladatkörébe tartozó támogatások, kedvezmények megállapításához szükséges adatokat
h)[213] a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a központi családtámogatási szerv által kibocsátott, az utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványon szereplő személyekre vonatkozóan az ellenőrzéshez szükséges adatokat
i)[214] az állami foglalkoztatási szerv a gyermekek után járó támogatások lekérdezése, nyilvántartásba vétel, ellátás megállapítása érdekében szükséges adatokat
j)[215] a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében szükséges adatokat
közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.
(3)[216] A központi családtámogatási szerv a 49/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 49/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a Kormány által kijelölt szerv és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.
49/D. §[217] Az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § p) pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonatkozó 9., 16-18. §-okat 1999. október 1-jétől kell alkalmazni.
(2)[218] A gyermekgondozási segélyt 2016. január 1-jétől gyermekgondozást segítő ellátásként kell továbbfolyósítani, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
(3)[219]
(4)[220]
(5)[221]
(6)[222]
(7)[223]
(8)[224]
50/A. §[225] Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 29. § (1) bekezdés b) pontja szerinti anyasági támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - a 2019. december 31-ét követően véglegessé vált határozatban engedélyezett örökbefogadások esetén kell alkalmazni.
50/B. §[226] (1)[227] Az állam - a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott babaváró támogatással nyújtott kölcsönre.
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a.
(3) A babaváró támogatással nyújtott kölcsön biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem jogosult.
(4)[228] E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 45. §-ával megállapított 50/B. § (1) bekezdése a 2023. január 1. és a Módtv. hatálybalépése között létrejött kölcsönszerződésekre is alkalmazandó.
50/C. §[229]
50/C. §[230] Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 25. § (2) és (3) bekezdésében és 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám háztartásába került első gyermek esetében, továbbá azon 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám háztartásába került második vagy további gyermek esetében kell alkalmazni, akinek a szülője, gyámja a háztartásában 2014. január 1-jét megelőzően született vagy háztartásba került, a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti életkorú gyermeket nevel.
50/D. §[231] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
50/E. §[232] A 7. § (2) bekezdése alapján járó, 2021. július 1-jén - a 2021. június 30-án hatályos 14. § alapján - szünetelő nevelési ellátást kérelemre, 2021. július 1-jei időponttól újra folyósítani kell.
51. § Felhatalmazást kap
a) a Kormány arra, hogy a családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával és a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével, megtérítésével, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos, továbbá a hatáskör átadásból adódó végrehajtási szabályokat rendeletben szabályozza;
b)[233] a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza[234]
ba)[235] - az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét,
bb) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát;
c)[236] a Kormány arra, hogy a 2. § a) pont ac)-af) alpontjában meghatározott személyekre vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg.
d)[237] a Kormány, hogy a családtámogatási ügyben eljáró hatóságot és a központi családtámogatási szervet rendeletben kijelölje.
e)[238] a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait.
52. §[239]

Az Európai Unió jogának való megfelelés[240]

53. §[241] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke,
c)[242] a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
d)[243] a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont, valamint 12. cikk (2) bekezdés b) pont.
e)[244] a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
f)[245] a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
g)[246] a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
53/A. §[247]
54. §[248] Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el.

[2]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 46. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[3]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 47. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[4]Megállapította a 2017. évi CLXXVIII. törvény 20. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[5]Módosította a 2023. évi XC. törvény 329. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[6]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 48. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[7]Módosította a 2005. évi CXXVI. törvény 29. § aa) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[8]Beiktatta a 2019. évi CXVI. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.02.01.

[9]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.09.01.

[10]Módosította a 2023. évi LII. törvény 180. § (11) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[11]Megállapította a 2012. évi CXVIII. törvény 30. §-a. Hatályos 2012.07.26.

[12]Módosította a 2017. évi L. törvény 165. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[13]Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CCV. törvény 68. § a) pontja. Hatálytalan 2014.01.01.

[14]Megállapította a 2004. évi XXVI. törvény 14. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[15]Megállapította a 2005. évi CXXVI. törvény 2. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[16]Megállapította a 2010. évi LXVI. törvény 1. §-a. Hatályos 2010.08.30.

[17]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § b) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[18]A fejezet szövegét megállapította a 2010. évi LXVI. törvény 2. §-a. Hatályos 2010.08.30.

[19]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 49. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[20]Megállapította a 2012. évi XCIII. törvény 48. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[21]Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 66. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[22]Módosította a 2016. évi CLXVII. törvény 38. § a) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[23]Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 160. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[24]Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 160. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[25]Beiktatta a 2016. évi CX. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[26]Beiktatta a 2013. évi XXVII. törvény 83. §-a. Hatályos 2013.04.01.

[27]Beiktatta a 2016. évi CLXVII. törvény 33. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[28]Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[29]Módosította a 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[30]Módosította a 2023. évi LXXVI. törvény 18. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[31]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 50. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[32]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § a) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[33]Módosította a 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.09.01.

[34]A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § b) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[35]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § d) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[36]Módosította a 2010. évi CLXXI. törvény 83. § a) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[37]Módosította a 2012. évi XCIII. törvény 48. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[38]Beiktatta a 2010. évi CLXXI. törvény 67. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[39]Megállapította a 2021. évi LIII. törvény 16. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[40]Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[41]Megállapította a 2023. évi XXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[42]Módosította a 2017. évi L. törvény 165. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[43]Megállapította a 2018. évi CXIX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[44]Megállapította a 2018. évi CXIX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[45]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § c) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[46]Megállapította a 2019. évi CX. törvény 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[47]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § f) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[48]Módosította a 2013. évi CCV. törvény 68. § b) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[49]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § d) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[50]Módosította a 2010. évi CLXXI. törvény 83. § c) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[51]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 59. § b) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[52]A felvezető szöveget módosította a 2010. évi CLXXI. törvény 83. § d) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[53]Megállapította a 2018. évi CXIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[54]Megállapította a 2017. évi CLXXVIII. törvény 21. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[55]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § e) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[56]Megállapította a 2011. évi CXCI. törvény 162. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[57]Módosította a 2022. évi L. törvény 82. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[58]Módosította a 2011. évi CXCI. törvény 168. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[59]Megállapította a 2016. évi CX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[60]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § f) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[61]Az alcímet megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 259. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[62]Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 259. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[63]Megállapította a 2019. évi CX. törvény 40. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[64]A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § g) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[65]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § h) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[66]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[67]Beiktatta a 2020. évi LXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2020.09.06.

[68]Beiktatta a 2020. évi LXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2020.09.06.

[69]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdése f) pontja. Hatályos 2002.11.08.

[70]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdése f) pontja. Hatályos 2002.11.08.

[71]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § m) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[72]Az alcím címét módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § i) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[73]Számozását módosította a 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[74]A nyitó szövegrészt módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § j) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[75]Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 72. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[76]Beiktatta a 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[77]Jelölését módosította a 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[78]Beiktatta a 2002. évi XXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[79]Beiktatta a 2001. évi XII. törvény 5. § -a. Hatályos 2001.05.01.

[80]Megállapította a 2013. évi CCXXIV. törvény 18. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[81]A nyitó szövegrészt módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § h) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[82]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § k) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[83]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § l) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[84]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § h) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[85]A nyitó szövegrészt módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § h) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[86]Módosította a 2013. évi CCXXIV. törvény 25. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[87]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § m) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[88]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § h) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[89]Beiktatta a 2010. évi CLXXI. törvény 74. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[90]Megállapította a 2018. évi CXVII. törvény 77. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[91]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § h) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[92]Beiktatta a 2018. évi CXVII. törvény 77. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[93]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § n) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[94]Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 75. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[95]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § o) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[96]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § n) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[97]Megállapította a 2010. évi CLXXI. törvény 76. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[98]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § a) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[99]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § b) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[100]Beiktatta a 2013. évi CCV. törvény 65. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[101]Módosította a 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) bekezdés a) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[102]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés c) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[103]Módosította a 2012. évi CXVIII. törvény 34. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.09.01.

[104]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 51. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[105]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § b) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[106]Megállapította a 2013. évi CCXXIV. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[107]Beiktatta a 2016. évi CLXVII. törvény 35. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[108]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § c) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[109]Módosította a 2022. évi L. törvény 82. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[110]Módosította a 2022. évi L. törvény 82. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[111]Megállapította a 2018. évi CXVII. törvény 78. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[112]Módosította a 2018. évi CXVII. törvény 82. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[113]Megállapította a 2018. évi CXIX. törvény 19. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[114]Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CXXVI. törvény 29. § ad) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[115]Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 103. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[116]Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése bb) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[117]Szerkezetét módosította a 2005. évi CXXVI. törvény 11. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[118]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § n) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[119]Megállapította a 2018. évi CXVII. törvény 79. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[120]Beiktatta a 2023. évi XXVIII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[121]Módosította a 2015. évi CCXXIII. törvény 58. § q) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[122]Megállapította a 2017. évi CLXXVIII. törvény 22. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[123]Módosította a 2022. évi L. törvény 82. § d) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[124]Megállapította a 2018. évi CXVII. törvény 80. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[125]Módosította a 2017. évi L. törvény 165. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[126]Módosította a 2001. évi XII. törvény 10. § (2) bekezdés. Hatályos 2001.05.01.

[127]A felvezető szöveget módosította a 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2009.10.01.

[128]Megállapította a 2019. évi CXVI. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.02.01.

[129]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 166. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.

[130]Beiktatta a 2015. évi CLXXXVI. törvény 63. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[131]Beiktatta a 2017. évi CLXXVIII. törvény 23. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[132]Megállapította a 2007. évi CXXI. törvény 73. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[133]A nyitó szövegrészt megállapította a 2017. évi L. törvény 165. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[134]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[135]Módosította a 2017. évi L. törvény 165. § e) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[136]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXXI. törvény 82. § (1) bekezdése b) pontja bb) alpontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[137]Megállapította a 2010. évi XCII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.10.03.

[138]Megállapította a 2017. évi CLXXVIII. törvény 24. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[139]Módosította a 2010. évi XCII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.10.03.

[140]Beiktatta a 2017. évi CLXXVIII. törvény 25. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[141]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 164. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[142]Megállapította a 2019. évi CXII. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[143]A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi LXXVI. törvény 18. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[144]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § i) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[145]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 19. § a) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[146]Módosította a 2021. évi LIII. törvény 19. § b) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[147]Módosította a 2023. évi LXXVI. törvény 18. § c) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[148]A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi LIII. törvény 18. § j) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[149]Megállapította a 2016. évi CLXVII. törvény 36. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[150]Megállapította a 2016. évi LXVII. törvény 169. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[151]Beiktatta a 2023. évi XXVIII. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[152]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[153]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[154]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[155]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[156]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[157]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[158]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[159]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § e) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[160]Beiktatta a 2015. évi CCXXIII. törvény 55. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[161]Módosította a 2010. évi CLXXI. törvény 83. § f) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[162]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § e) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[163]Módosította a 2005. évi CXXVI. törvény 32. § ad) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[164]Módosította a 2005. évi CXXVI. törvény 32. § ad) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[165]Beiktatta a 2016. évi CLXVII. törvény 37. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[166]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés d) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[167]Megállapította a 2007. évi CXXI. törvény 75. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[168]Megállapította a 2017. évi L. törvény 164. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[169]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § f) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[170]Megállapította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[171]Megállapította a 2015. évi CCXXIII. törvény 56. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[172]Módosította a 2017. évi L. törvény 165. § f) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[173]Beiktatta a 2018. évi CXIX. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[174]Megállapította a 2017. évi L. törvény 164. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[175]Megállaptotta a 2018. évi CXIX. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[176]Módosította a 2017. évi L. törvény 165. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[177]Beiktatta a 2019. évi CXXVI. törvény 72. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[178]Beiktatta a 2018. évi CXIX. törvény 20. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[179]Beiktatta a 2018. évi CXIX. törvény 20. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[180]Beiktatta a 2018. évi CXIX. törvény 20. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[181]Megállapította a 2017. évi L. törvény 164. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[182]Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CX. törvény 40. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2020.03.01.

[183]Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXIX. törvény 22. § a) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[184]Megállapította a 2023. évi LXXVI. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[185]Módosította a 2009. évi LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdése k) pontja. Hatályos 2009.10.01.

[186]Módosította a 2023. évi XC. törvény 329. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[187]Módosította a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.

[188]Megállapította a 2013. évi CCXXIV. törvény 22. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[189]Módosította a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.07.01.

[190]Beiktatta a 2007. évi CXXI. törvény 78. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[191]Beiktatta a 2017. évi CLXXVIII. törvény 26. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[192]Beiktatta a 2023. évi LXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[193]Beiktatta a 2013. évi LXXXIV. törvény 36. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[194]Módosította a 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) bekezdés b) pont 8. alpontja. Hatályos 2001.01.01.

[195]Módosította a 2018. évi CXIX. törvény 21. § g) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[196]Megállapította a 2017. évi XLIV. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.

[197]Megállapította a 2007. évi CXXI. törvény 79. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[198]Módosította a 2019. évi CXXVI. törvény 74. § b) pontja, 75. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[199]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés e) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[200]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés e) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[201]Megállapította a 2004. évi CXXXVI. törvény 69. § -a. Hatályos 2005.01.01.

[202]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés g) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[203]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés h) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[204]Beiktatta a 2011. évi CLXXVI. törvény 158. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[205]Beiktatta a 2015. évi VI. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[206]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés i) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[207]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés j) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[208]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés k) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[209]Beiktatta a 2015. évi VI. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[210]Módosította a 2022. évi XXII. törvény 77. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.

[211]Módosította a 2022. évi XXII. törvény 77. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.

[212]Beiktatta a 2017. évi CLXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[213]Beiktatta a 2019. évi CXXVI. törvény 73. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[214]Beiktatta a 2023. évi XXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[215]Beiktatta a 2023. évi LXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[216]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 49. § (7) bekezdés l) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[217]Módosította a 2022. évi XXI. törvény 118. §-a. Hatályos 2022.11.01.

[218]Beiktatta a 2015. évi CCXXIII. törvény 57. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[219]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CCXXIII. törvény 59. § c) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[220]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CCXXIII. törvény 59. § c) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[221]Hatályon kívül helyezte a 2018. évi CXIX. törvény 22. § b) pontja. Hatálytalan 2019.01.01.

[222]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CCXXIII. törvény 59. § c) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[223]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CCXXIII. törvény 59. § c) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[224]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése c) pont cb) alpontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[225]Beiktatta a 2018. évi CXVII. törvény 81. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[226]Beiktatta a 2019. évi XXXII. törvény 2. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[227]Módosította a 2023. évi LIII. törvény 45. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[228]Beiktatta a 2023. évi LIII. törvény 44. §-a. Hatályos 2023.07.07.

[229]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CCXXIII. törvény 59. § e) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[230]Újból beiktatta a 2013. évi CCXXIV. törvény 23. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[231]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 164. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[232]Beiktatta a 2021. évi LIII. törvény 17. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[233]Módosította a 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[234]A felvezető szöveget módosította a 2010. évi CLXXI. törvény 84. § b) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[235]Módosította a 2006. évi CXVII. törvény 39. § (7) bekezdés m) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[236]Módosította a 2017. évi CLXXVIII. törvény 28. § b) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[237]Beiktatta a 2016. évi CIV. törvény 49. § (6) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[238]Beiktatta a 2019. évi XXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[239]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 170. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[240]A cím szövegét beiktatta a 2007. évi I. törvény 117. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.

[241]Beiktatta a 2007. évi I. törvény 117. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.

[242]Megállapította a 2023. évi XXXVIII. törvény 31. §-a. Hatályos 2023.11.19.

[243]Beiktatta a 2013. évi XCIII. törvény 45. §-a. Hatályos 2014.01.01.

[244]Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 14. §-a. Hatályos 2016.09.30.

[245]Beiktatta a 2016. évi XXXIX. törvény 14. §-a. Hatályos 2016.09.30.

[246]Beiktatta a 2017. évi CXLIII. törvény 11. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[247]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi XLIV. törvény 19. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2017.06.02.

[248]Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/2 «Előző Következő»

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1999. évi CXXII. törvény egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1995. évi XLVIII. törvény a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról

8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

18/2000. (VIII. 3.) HM rendelet a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságairól

2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2002. évi XLVII. törvény a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról

8002/2002. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató a 2002. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

2001. évi XII. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról

2001. évi XLI. törvény a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő törvények módosításáról

2001. évi LXX. törvény az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról

2001. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról

14/2002. (III. 29.) HM rendelet a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól

28/2004. (XI. 8.) HM rendelet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tartós vagy ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő, valamint külföldi tanulmányokat folytató tagjai ellátásáról

27/2004. (XII. 14.) FMM-ICSSZEM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról

319/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

2006. évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról

53/2007. (III. 28.) Korm. rendelet az egyes foglalkoztatási és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról

126/2007. (VI. 1.) Korm. rendelet a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól, valamint egyes kormányrendeleteknek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre való jogosultság igazolásával összefüggő módosításáról, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendele

387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

Bírósági jogesetek

BH 2003.11.482 I. A hatályban lévő jogszabályban előírt jövedelempótlékot az újonnan szabályozott gyermekgondozási segély mellett is folyósítani kellett. II. Családtámogatási ellátás utólagos megállapításának jogkövetkezményei [1998. évi LXXXIV. tv. 26., 38., 50. §, 26/1979. (VII. 21.) MT r. 20. §].

BH 2003.12.499 A családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt a kár összegének a megállapításánál a kártérítés címén járadékra jogosult gyermek terhére nem lehet figyelembe venni; ezek a járulékok ugyanis nem a gondozásra szoruló gyermeket, hanem - a gyermekneveléssel kapcsolatos terhek enyhítése érdekében - az őt ellátó szülőt illetik meg [1997. évi LXXX. tv. 14. §, 1998. évi LXXXIV. tv., Pp. 51. § a)-b) pont, 64. § (3) bek., 164. § (2) bek., 206. § (1) bek., 229. § (1) bek., Legf. Bír. PK. 47. és 195. sz. állásfogl.]

EH 2003.909 I. A jövedelempótlékot megállapító jogszabályi rendelkezést a hatályon kívül helyezéséig, 2002. március 7. napjáig kellett alkalmazni. II. A jogszabálysértő módon nem folyósított jövedelempótléknak a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összege illeti meg a gyermekgondozási segélyre jogosultat, mely után kamat vagy késedelmi pótlék nem jár [26/1979. (VII. 21.) MT r. 20. §, 1998. évi LXXXIV. tv. 19., 26., 38. §, 1952. évi III. tv. 339. §].

BH 2005.5.193 A gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék folyósításának elévülésére az adóigazgatási szabályok nem alkalmazhatók, mert a jövedelempótlék nem költségvetési támogatás, hanem szociális ellátás [1998. évi LXXXIV. tv. 38. §; 152/2003. (IX. 23.) Korm. r. 1., 3. §; 2003. évi XCII. tv. 4. §; 1993. évi III. tv.].

BH 2005.6.216 A családi adókedvezmény nem tekinthető a kötelezett jövedelmét befolyásoló, olyan juttatásnak, amelyet a gyermektartásdíj alapjául szolgáló nettó jövedelem kiszámításakor külön figyelembe lehetne venni [Csjt. 69/C. §; 1995. évi CXVII. tv.; 4/1987. (VI. 14.) IM r.]

EH 2004.1128 A családi adókedvezmény nem tekinthető a kötelezett jövedelmét befolyásoló, olyan juttatásnak, amelyet a gyermektartásdíj alapjául szolgáló nettó jövedelem kiszámításakor külön figyelembe lehetne venni [Csjt. 69/C. §; 1995. évi CXVII. tv. 40. §; 4/1987. (VI. 14.) IM r. 10-11. §-ok].

EH 2006.1577 Családi pótlékra csak az jogosult, akinek háztartásában a gyermek ténylegesen él. Nem állapítható meg jóhiszeműség annak a javára, aki a hatóságot nem tájékoztatja a valóságnak megfelelően [1998. évi LXXXIV. tv. 39. §, 41. §].

ÍH 2004.140 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELY KÁRFELELŐSSÉGE - KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁR - ELVÁRHATÓSÁG

BH+ 2008.6.268 I. Jogszabály eltérő értelmezése csak akkor alapozza meg az államigazgatási szerv dolgozójának felróható magatartását, ha nyilvánvaló, kirívó jogértelmezési hibát követ el [Ptk. 349. § (1) és (3) bek.]. II. A 2001. október 1. napját megelőzően esedékes családi pótlék megállapításával és kifizetésével kapcsolatos kárigények rendezése tárgyában az Államháztartási Hivatal (jelenleg Magyar Államkincstár) nem tekinthető a megyei egészségbiztosítási pénztárak jogutódának. A korábbi kártérítési igények a megyei eg

EH 2008.1741 A családi pótlékot vissza kell fizetni, ha a gyermek nincs az igénylő gondozásában. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a visszafizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a folyósított családi pótlékot ténylegesen a gyermek szükségleteire fordították (1998. évi LXXXIV. tv. 41. §).

BH+ 2009.12.567 Átmeneti nevelésbe vett, gyermekotthonban elhelyezett kiskorú után nem állapítható meg a családi pótlék, ha ténylegesen nem tartózkodik a gyermekotthonban [1998. évi LXXXIV. tv. 3. §, 7. §, 223/1998. (XII. 30.) Korm. r. 11. §]

BH+ 2010.5.219 Kölcsönszerződés biztosítékaként alapított vételi jog gyakorlójával létrejött adásvételi szerződésnek a Cstv. 40. §-ában írt jogcímen történő megtámadásának feltételei és jogkövetkezményei [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bekezdés b) pontja, Ptk. 237. §, 375. §, 3/2008. PJE].

BH+ 2010.7.325 Átmeneti nevelésbe vett, gyermekotthonban elhelyezett kiskorú után nem állapítható meg a családi pótlék, ha ténylegesen nem tartózkodik a gyermekotthonban [1998. évi LXXXIV. tv. 3. §, 7. §; 223/1998. (XII. 30.) Korm. r. 11. §]

BH 2013.11.314 A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban szűnik meg, melynek feltétele az erre vonatkozó jognyilatkozat megfelelő időpontban közlése. A munkáltatói jogkört gyakorló személyében történt változás a munkáltatónak a munkába állítási kötelezettségét nem érinti [1992. évi XXII. törvény 138. § (5) bekezdés a) pont, 102. § (1) bekezdés, 151. § (4) bekezdés].*

BH+ 2010.12.556 Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő jogosult [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 41. §]

BH 2011.1.23 A szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész a gyermek tényleges fizikai gondozása, és kire a nevelése terén. Ennek megítélésén önmagában az, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza, nem változtat [Mt. 132. § (2) bekezdés].

EH 2010.2251 Az Mt. 132. § (2) bekezdéséből nem következik, hogy a törvény a gyermek gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő szülőt vélelmezi a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek. Nem csupán a gyermekkel eltöltött idő függvénye, hogy a gyermek nevelésében ki vállal nagyobb szerepet, továbbá a gyermek nevelése nyilvánvalóan nem merül ki a gyermek gondozásában, az ehhez kapcsolódó háztartási tevékenységekben, hanem annál minőségében jelentősebb tevékenység, amelyben mindkét szülő saját

ÍH 2012.44 FELSZÁMOLÁS - VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG KÖVETELÉSEN Amennyiben a hitelezőt vagyont terhelő zálogjog illeti meg, a befolyt bevételek költségekkel csökkentett 50%-át a hitelezőnek kell megfizetnie akkor is, ha a felszámoló zálogjoggal biztosított követelést behajtja [Cstv. 49/D. § (2) bek.].

BH+ 2012.1.39 Ha a gyermeke gondozása végett fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló a munkáltatónak bejelenti, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkába kíván állni, a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettsége folytán ezt nem tagadhatja meg. Amennyiben a működési körében felmerült okból a munkavállalót nem tudja munkába állítani, részére az állásidő szabályai szerint jár díjazás [Mt. 102. § (1) bekezdés, 138. § (5) bekezdés a) pont, 151. § (4) bekezdés].

BH 2013.7.196 A tanulóviszonyban, ipari tanulóként eltöltött idő szolgálati időbe beszámít, de kedvezményre jogosító szabály alkalmazása esetén (nők 40 évi jogosultsági időhöz fűződő kedvezmény) ezt az időt a 40 év szempontjából nem lehet figyelembe venni. A törvény a figyelembe vehető szolgálati időket illetően taxatív felsorolást tartalmaz [Tny. 18. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. r. 12. § (1) bekezdés, 29. §].

BH+ 2012.6.268 A családi pótlék jogtalan felvétele körében annak van jelentősége, hogy a fél hozzájárulás-e a közös háztartás költségeinek fedezéséhez, nem pedig annak, hogy milyen mértékben veszi ki részét a gyermekei nevelésében [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 20. § (1) bek.]

BH+ 2012.6.269 A gyermekgondozási segély jogtalan felvétele körében annak van jelentősége, hogy a fél hozzájárul-e a közös háztartás költségeinek fedezéséhez, nem pedig annak, hogy milyen mértékben veszi ki részét a gyermekei nevelésében [1998. évi LXXXIV. tv. 4. §, 7. §, 20. § (1) bek.]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}