44/1996. (X. 22.) AB határozat

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizgsálatára irányuló indítvány tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 1996. december 31-i hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indítványozó a közalkalmazot...

44/1996. (X. 22.) AB határozat
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizgsálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 1996. december 31-i hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. Indítványozó a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Megítélése szerint az R. túlterjeszkedik a Kjt.-ben kapott felhatalmazáson, és a Kjt.-vel ellentétes módon, a Munka Törvénykönyvénél kedvezőtlenebbül szabályozza a pedagógusok túlmunkára vonatkozó díjazását.
2. Az Alkotmánybíróság megkereste a művelődési és közoktatási minisztert, aki válaszában közölte, hogy egyes pedagógusi munkakörökben, melyekben a kötelező óraszám 27 vagy annál több a díjazás valóban alacsonyabb az Mt.-ben előírt túlóradíjazásnál.
II.
Az indítvány megalapozott.
A Kjt. 76. § szerint nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a) a magasabb vezető és vezető állású, továbbá b) a kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakört betöltő alkalmazottnak, aki munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. A (2) bekezdés rendelkezése alapján a miniszter az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására a Munka Törvénykönyve 146-148. §-ban meghatározottaktól magasabb mértéket állapíthat meg.
Az R. 16. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a túlmunkadíj - a Munka Törvénykönyvében meghatározott rendes díjazást és bérpótlékot magában foglaló - egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot a rendkívüli munkaidőben ellátott pedagógusi munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. A túlmunkadíj számításánál a pedagógusnak járó besorolás szerinti illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (4) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni.
A Munka Törvénykönyve hivatkozott paragrafusai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15%-os bérpótlék is megilleti.
(2) Több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakpótlék mértéke 30%. A folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további 10% műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § megfelelően irányadó.
(4) Délutáni műszaknak minősül a 14 és 22 óra között végzett munka.
147. § (1) Túlmunkáért a munkavállalót a rendes munkabérén felül - esetenkénti elszámolás alapján vagy átalányként - 50%-os bérpótlék is megilleti.
(2) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint a munkavállaló a túlmunka ellenértékeként a rendes munkabéren felül bérpótlék helyett szabadidőre jogosult, ez nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál. A szabadidőt a munkavégzést követő hónap végén kell kiadni.
(3) Kollektív szerződés előírhatja, hogy nem jár túlmunka ellenérték annak, aki - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása értelmében - a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
148. § (1) A heti pihetőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabéren felül legalább 50%-os bérpótlékra jogosult, ha a 127. § (2) bekezdésének megfelelően másik pihenőnapot, pihenőidőt kap. Ennek hiányában legalább százszázalékos bérpótlék jár. A 117. § (4) bekezdésében meghatározott munkavállalók tekintetében kollektívszerződés eltérő szabályokat állapíthat meg.
(2) A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabérén felül átlagkeresete is megilleti.
Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány a Kjt. 16. § (2) bekezdésén alapuló rendeletalkotási jogának korlátja az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének rendelkezése. A törvényi felhatalmazás alapján a Kormány rendeletalkotási jogköre arra terjed ki, hogy a pedagógusoknak a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására vonatkozóan a Mt.-nél kedvezőbb szabályokat állapíthasson meg. Mindaddig, amíg az R. szabályai szerint kedvezőbb túlmunkadíjazás illeti meg a pedagógust, mint amilyen az Mt. szabályai szerint megilletné, felhatalmazáson túli, Alkotmányba ütköző jogalkotásról nem beszélhetünk. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy konkrét esetekben az R. 16. § (2) bekezdése alapján számított túlmunkadíj kedvezőbb-e az Mt. rendelkezésein alapuló túlmunkadíjnál.
A vizsgálat során az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy az Mt. rendelkezései a túlmunkát végző dolgozó munkabérét a túlmunka idejére járó rendes munkabér és ennek ötvenszázalékos pótléka összegében határozza meg. A túlmunka idejére járó rendes munkabér a munkavállaló időarányos munkabére. Az időarányos munkabér a személyi bér és a havi munkaidőkeret hányadosának a túlmunka idejével való szorzata. A pedagógus dolgozók esetében a havi munkaidőkeret 176 óra. Ez egyrészt a kötelező heti óraszámból (annak 4,33-mal való szorzatából), másrészt az óraadáshoz kapcsolódó, illetve neveléssel kapcsolatos pedagógusi tevékenységből áll össze. Az Mt. szabályai szerint számolt túlmunkadíjat az R. 16. § (2) bekezdése szerint számolt óradíj általában - ha a kötelező óraszám a heti 27 órát nem éri el - meghaladja. Ezekben az esetekben az R. rendelkezése nem lépi túl a Kjt.-ben kapott felhatalmazást. Abban az esetben azonban, ha a pedagógus heti óraszáma eléri vagy meghaladja a 27 órát, a pedagógus R. 16. § (2) bekezdése alapján számolt túlmunkadíja alatta marad az Mt. szerint számolt túlmunkadíjnak. Ezekben az esetekben az R. rendelkezése túllép a Kjt.-ben kapott felhatalmazáson, és alkotmányellenes módon, törvénnyel ellentétesen szabályozza a túlmunka esetére járó túlmunkadíjat.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította a jogszabály alkotmányellenességét, annak megsemmisítéséről azonban csak megfelelő határidő tűzése mellett rendelkezett. A jogalkotónak a nyitva álló határidő alatt lehetősége van a jogszabályi rendelkezést úgy módosítani, hogy az a teljes személyösszesség tekintetében is megfeleljen az Alkotmány által támasztott feltételeknek.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 230/B/1993.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.