adozona.hu
T/500. számú törvényjavaslat indokolással - Karácsony vigíliájának munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
T/500. számú törvényjavaslat indokolással - Karácsony vigíliájának munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A karácsony a keresztény kultúrkör és a magyar hagyományok egyik legfontosabb családi ünnepe. Karácsony vigíliája a gyakorlatban már az ünnepi készülődésről szól.
[2] A szabályozás célja, hogy december 24. napját, a karácsonyi ünnepkör kezdetét, karácsony vigíliáját hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítsa.
[3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt hozza:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdése helyébe a következő ren...
[2] A szabályozás célja, hogy december 24. napját, a karácsonyi ünnepkör kezdetét, karácsony vigíliáját hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítsa.
[3] A fenti célok elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt hozza:
"(1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 24., december 25. és december 26."
A karácsony a keresztény kultúrkör és a magyar hagyományok egyik legfontosabb családi ünnepe. Karácsony vigíliája a gyakorlatban már az ünnepi készülődésről szól.
A közvélemény-kutatások és civil kezdeményezések a mai napig egyöntetűen mutatják, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége - 80% feletti arányban - támogatja december 24. napjának szabadnappá tételét.
Számos európai uniós tagállamban december 24. napja részben vagy teljesen munkaszüneti nap. A modern gazdasági struktúrák és a digitalizáció növekvő hatékonysága mellett egy plusz szabadnap már nem jelent mérhető versenyképességi hátrányt a nemzetgazdaságnak, különösen úgy, hogy sok hazai vállalat már most is kollektív szerződésben vagy fizetett szabadság kiadásával biztosítja ezt a napot a dolgozók számára.
Jelenleg azon munkavállalók, akiknek a munkaadója nem biztosít gyárleállást vagy kollektív szabadnapot, kénytelenek a saját éves szabadságuk terhére otthon maradni szenteste. Ez indokolatlan különbséget tesz az egyes szektorok és munkahelyek dolgozói között. A törvénymódosítás egységes és igazságos szabályozást teremtene minden magyar munkavállaló számára.
A módosítás minimális gazdasági hatás mellett jelentős és pozitív társadalmi jóléti változást eredményezne, méltó módon biztosítva a családok számára az év legmeghittebb ünnepére való felkészülést.