adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2026/43.
Végső előterjesztői indokolás az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2026/43.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2026. évi XVIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Magyarország alapvető érdeke, hogy a számára rendelkezésre álló európai uniós források teljes körűen hozzáférhetővé váljanak, és azok a magyar emberek, a magyar vállalkozások, valamint a közszolgáltatások fejlődését szolgálják. Az elmúlt időszak egyeztetései és tárgyalásai nyomán lehetőség nyílt arra, hogy Magyarország rendezze mindazon kérdéseket, amelyek az uniós források folyósításának akadályát képezték.
A törvény célja, hogy egységes keretben rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárá...
Végső előterjesztői indokolás az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2026/43.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország alapvető érdeke, hogy a számára rendelkezésre álló európai uniós források teljes körűen hozzáférhetővé váljanak, és azok a magyar emberek, a magyar vállalkozások, valamint a közszolgáltatások fejlődését szolgálják. Az elmúlt időszak egyeztetései és tárgyalásai nyomán lehetőség nyílt arra, hogy Magyarország rendezze mindazon kérdéseket, amelyek az uniós források folyósításának akadályát képezték.A törvény célja, hogy egységes keretben rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek szükségesek Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférésének biztosításához. A szabályozás elősegíti a Magyarország és az Európai Unió intézményei közötti megállapodások végrehajtását, valamint a fejlesztési források mielőbbi rendelkezésre állását.
A törvényjavaslat előkészítésére és benyújtására olyan kivételes körülmények között került sor, amelyek gyors és határozott jogalkotói fellépést tettek szükségessé. Magyarország érdeke azt kívánta, hogy a törvényben foglalt intézkedések a lehető legrövidebb időn belül elfogadásra kerüljenek.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Alaptörvény 39. cikke szerint a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Mindezekre figyelemmel a Javaslat kiterjeszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott, a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire is az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét.A Javaslat értelmében az kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a pártnak járó állami támogatás folyósítását - a kötelezettség teljesítéséig - fel kell függeszteni.
2. §, 4. §, 14. §, 18. §, 20. §, 24. §, 29. §, 33. §, 44. §, 53. §, 57. §, 64-66. §, 95. §, 119. §
Átmeneti rendelkezés a vagyonnyilatkozat-tétel első időpontját illetően, az ezzel összefüggő szabályozás felülvizsgálatával összhangban.3. §, 40. §
Jogtechnikai pontosítás a sarkalatossági záradék tekintetében.5-8. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályozás felülvizsgálatának keretében szükséges összhangot teremteni az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) és az Integritás Hatóság eljárása között is. A Javaslat értelmében az Integritás Hatóság az őrzésért felelős személy esetleges eljárásától függetlenül is ellenőrizheti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését, illetve a vagyonnyilatkozat tartalmát.A Javaslat továbbá különös szabályokat állapít meg az Integritás Hatóság eljárásával összefüggésben is. A Javaslat e körben az Integritás Hatóság eljárásához ugyanazon jogkövetkezményeket alkalmazza, amelyeket az őrzésért felelős személy által lefolytatott eljárás esetében a Vnytv. jelenleg is levon. Eszerint, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a Vnytv. szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az érintett személy jogviszonya megszűnik vagy azt - meghatározott esetekben - meg kell szüntetni, illetve ahhoz elhelyezkedési tilalom is kapcsolódik.
Szükséges a Vnytv. pontosítása is arra figyelemmel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese akár igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy is lehet, így a módosítás az egyes törvényi rendelkezések közötti összhang kialakítását szolgálja.
9-12. §
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knytv.) meghatározza azon személyek körét, akik nem vagy csak külön rendelkezések alkalmazásával részesülhetnek támogatásban.A Javaslat e tekintetben egyrészt tovább részletezi a hatályos szabályok szerint már jelenleg is meghatározott, ún. kizárt és nem kizárt közjogi tisztségviselők körét.
A Javaslat továbbá meghatározza a felelős személy fogalmát is, amely szerint az e személy az olyan személy, aki az adott jogi személy vezető tisztségviselője, létesítő okiratában, illetve belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy más döntési jogkörrel rendelkezik, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a jogi személy döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a jogi személy képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult. A felsorolt szervezetek tekintetében felelős személynek minősülő személyek sem indulhatnak a jövőben pályázóként, és nem részesülhet támogatásban, ha a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben a Knytv. 6. § (1) bekezdés a)-c) pont alá tartozó személynek minősültek.
13. §
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény meghatározza azon tervezetek körét, amelyek esetében a társadalmi egyeztetés nem szükséges, illetve amelyek esetében - ha annak feltételei fennállnak - a társadalmi egyeztetés kizárt.A Javaslat értelmében a jövőben az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése és 46. § (3) bekezdése szerinti utónévjegyzékről szóló jogszabályokat is társadalmi egyeztetésre kellene bocsátani, továbbá a természetvédelmi, környezetvédelmi jogszabályokat minden esetben egyeztetésre kellene bocsátani.
15-17. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az egyes ágazati törvényekben annak egyértelmű meghatározása, hogy a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő rendelkezések esetében milyen eljárással alapozható meg az érintett közjogi tisztségviselő megbízatásának megszüntetése.Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény esetében a Javaslat ezt akként határozza meg, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása, továbbá a nyilatkozattétel során szándékosan és valótlanul tett adatok közlése esetén az Országgyűlés kizárással szünteti meg az Állami Számvevőszék elnökének megbízatását. Továbbá, a Javaslat szerint az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles volna a kizárási eljárást kezdeményezni akkor is, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.
Ehhez hasonlóan - figyelemmel arra, hogy az Állami Számvevőszék elnökhelyettese tekintetében a kizárással történő megbízatás megszüntetése az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik - szükséges az Állami Számvevőszék elnöke esetében is a fentiekkel analóg szabályok elfogadása.
Továbbá, figyelemmel arra, hogy az Állami Számvevőszék elnökére, elnökhelyettesére vonatkozóan az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is. A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága az összeférhetetlenségi eljárást állapítja meg a bírságolás szabályait. Az ezen önálló eljárásban kiszabott bírság összege százezertől ötmillió forintig terjedhet.
A módosító javaslat továbbá jogorvoslatot is biztosít az Országgyűlés előtt, amelynek részletszabályait szintén tartalmazza a módosító javaslat. A bírságot a központi költségvetés Állami Számvevőszék fejezete javára kellene teljesíteni.
Az Állami Számvevőszék elnöke mellett szükséges az alelnök kapcsán is megteremteni a vagyoni szankció kezdeményezhetőségének lehetőségét. Tekintettel arra, hogy az alelnök jogviszonyát az Állami Számvevőszék elnöke jelenleg is kizárással szüntetheti meg a neki felróható mulasztások okán, a vagyoni szankciót ebben az esetben az Állami Számvevőszék elnöke állapítaná meg. A vagyoni szankció ebben az esetben az Állami Számvevőszék alelnökének illetményét érintő - legfeljebb egy évig tartó, legfeljebb 10%-kal csökkentett mértékű - illetménycsökkentésében nyilvánulhat meg.
19. §, 21. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges a köztársasági elnök jogállását szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy a köztársasági elnök, illetve - főként a nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett családtag- vagyonnyilatkozatába az Integritás Hatóság is betekinthet.Szükséges továbbá annak meghatározása is, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával összefüggő eljárást köteles akkor lefolytatni, az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy a köztársasági elnök a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.
A Javaslat továbbá meghatározza azt is, hogy a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a jövőben a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi.
22-23. §, 25. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az alapvető jogok biztosa jogállását szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatának az Integritás Hatóság általi ellenőrzése nyomán az Országgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága tisztségtől való megfosztással összefüggő eljárást köteles lefolytatni, ha az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy az alapvető jogok biztosa vagy helyettese a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.Figyelemmel arra, hogy az alapvető jogok biztosára, helyettesére vonatkozóan az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága az összeférhetetlenségi eljárást alkalmazva állapítja meg a bírságolás szabályait. Az ezen önálló eljárásban kiszabott összege százezertől ötmillió forintig terjedhet.
A módosítás továbbá jogorvoslatot is biztosít az Országgyűlés előtt, amelynek részletszabályait szintén tartalmazza a módosító javaslat. A bírságot a központi költségvetés Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezete javára kellene teljesíteni.
26-27. §,
Mind az adatkezelők és igénylők viszonylatában, mind pedig az esetleges hatósági és bírósági eljárások esetére indokolt megjeleníteni, hogy az információszabadság érvényesítése - így különösen a közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerése - olyan kiemelt alkotmányos érték, amelynek érvényesítése érdekében a közfeladatot ellátó szerv és az adatigénylő jóhiszeműen, egymással kölcsönösen együttműködve járnak el.Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37/C. § (1) bekezdése szerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében Központi Információs Közadat-nyilvántartás felület működik, amelyen a közzétételre kötelezett szervek meghatározott gazdálkodási adataikat kötelesek kéthavonta közzétenni, illetve amelyhez bárki, korlátozásmentesen és díjmentesen hozzáférhet. A felületen való közzététel teljesítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban ellenőrzi - hivatalból és bejelentés alapján -, amely eljárásában a mulasztó adatkezelőt akár ötvenmillió forintos bírság megfizetésére is kötelezheti.
A Javaslat jelentősen bővíti azon kört, amelyek tekintetében a felületen történő közzététel kötelező. Ekként a felületen a törzskönyvi jogi személyeken (a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével) kívül közzétételre kötelezetté válnak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek, az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is.
A Javaslat továbbá pontosítja az Infotv. 37/C. § (2) bekezdése a) pontját akként, hogy abból egyértelműen kitűnjön azon jogalkotói szándék, hogy a helyi önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is közzé kell tenni a felületen, függetlenül attól, hogy azokat az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből nyújtották.
Az Infotv. 37/C. § (3) bekezdése egészének újraszabályozása indokolt annak érdekében, hogy az Európai Uniós követelményeknek megfelelő tartalommal tegyék közzé a közzétételre kötelezettek a szerződésekre vonatkozó, továbbá - ezen belül - a közbeszerzésekkel és beszerzésekkel összefüggő adataikat.
28. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének jogállását szabályozó rendelkezések körében annak meghatározása is, hogy a NAIH elnöke vagyonnyilatkozatának az Integritás Hatóság általi ellenőrzése nyomán a miniszterelnök a vagyonnyilatkozati eljárást köteles lefolytatni akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése azt állapítja meg, hogy a NAIH elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.A Javaslat ezzel összefüggésben továbbá pontosítja az Infotv.-ben már rögzített adatkezelési és tájékoztatási rendelkezéseket is.
30. §
Az Infotv. 30. § (2a) bekezdése szerint az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévő - így különösen az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő - adat beszerzését, begyűjtését, vagy a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé.Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, indokolt a fenti rendelkezés hatályon kívül helyezése annak érdekében, hogy az információszabadság megfelelő érvényesülése a gyakorlatban is biztosított legyen, függetlenül attól, hogy az az adatkezelő számára esetlegesen - kisebb mértékű, a tevékenységét érdemben nem befolyásoló - többletmunkát eredményez-e vagy sem.
31. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése valamely alkotmánybíró esetében azt állapítja meg, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.A Javaslat - figyelemmel az Alaptörvény C) cikkére is - a hatályos szabályozáshoz illeszkedően az Alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörében hagyja a kizárási eljárás lefolytatását, azzal, hogy az eljárás megindítása minden esetben kötelező, amelyet az elnök, illetve érintettsége esetén az elnökhelyettes kezdeményez az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt.
Továbbá, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira vonatkozóan az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén, figyelembe véve az Alkotmánybíróság függetlenségét is, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozhatná meg a szankció alkalmazását és annak mértékét is. A bírság az Alkotmánybíróság költségvetési fejezetének bevétele.
A Javaslat végül meghatározza azt is, hogy a főtitkár az Alkotmánybíróság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának a megszűnését követő három évig őrzi.
32. §
A Javaslat 117. §-a meghatározza, hogy ha a miniszterelnök az e kötelezettségének tizenöt napon belül nem tesz eleget, az Integritás Hatóság határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a Kúriától a miniszterelnöknek az Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A kérelmet a Kúria harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. A Javaslat értelmében a Kúria döntésével szemben az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezései szerint három napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő az Alkotmánybíróságnál.Mindezekre figyelemmel szükséges az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben meghatározni az Alkotmánybíróság eljárásának alapvető kereteit. A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése esetén a jogorvoslati kérelemben - a vonatkozó iratok szükség szerinti egyidejű megküldésével -meg kell jelölni azon az okokat, amely alapján az indítványozó megítélése szerint a Kúriának a magatartásra kötelezés tárgyában hozott döntése nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek.
Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az indítványozó jogorvoslati kérelme megalapozott, a Kúria döntését megsemmisíti, vagy a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az Alkotmánybíróság eljárásában alkalmazhatóak azon rendelkezések, amelyek általában az Alkotmánybíróság eljárását szabályozzák, így az Alkotmánybíróság - az Abtv. 21. alcíme szerint - szükség szerint iratokat is bekérhet az érintettektől, továbbá meghallgatást is tarthat.
34. §
A Javaslat az Alkotmánybíróság tagjai (és hozzátartozói) körében is megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozatokat a megbízatásuk megszűnésétől számított három évig meg kell őrizni.35. §
Az Abtv. 16/A. alcíme szerint az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága megkeresésére és az uniós alapító szerződésekben biztosított hatáskörének tiszteletben tartása mellett - meghatározott alkotmányos kérdések értelmezésére vonatkozóan - előzetes véleményt nyilvánít az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából, ha az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben történő döntéshozatallal összefüggésben felmerül ezen kérdések érintettsége, és az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.Megállapítható, hogy ez az eljárás az Abtv. rendszerében idegen és szükségtelen, annak továbbá az Európai Uniós jogában sincs jogalapja, így az eljárás valójában nem funkcionál, mindezekre figyelemmel a Javaslat az ezzel összefüggő rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.
36. §
Figyelemmel arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese vonatkozásában az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén az Országos Bírósági Hivatal elnöke alkalmazza a szankciót az elnökhelyettesével szemben.
37-40. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) annak egyértelmű meghatározása, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, illetve a nyilatkozat tartalma az Integritás Hatóság által is ellenőrizhetővé váljon, illetve hogy milyen eljárással alapozható meg az érintett bíró szolgálati viszonyának megszüntetése, ha a bíró a nyilatkozattétel során szándékosan és valótlan adatokat közölt.A Javaslat szerint egyrészről - a hatályos szabályozással összhangban - az Integritás Hatóság ellenőrzése során az ehhez szükséges adatokat megismerheti, amely érdekében a személyi és vagyoni részt egymáshoz kell rendelni. Másrészt szükséges annak meghatározása, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása, továbbá a nyilatkozattétel során szándékosan és valótlanul tett adatok közlése esetén az OBT a Bjt.-ben jelenleg is meghatározott vagyonnyilatkozati eljárást köteles lefolytatni a bíróval szemben, biztosítva, hogy a bíróval szemben megállapított bármely jogkövetkezményt csak a Bjt.-ben rögzített hatályos rendelkezéseknek megfelelően - az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító módon - lehet levonni.
Figyelemmel arra, hogy a bírák vonatkozásában az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon a további érintett személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén az Országos Bírósági Tanács volna jogosult az ellenőrzési eljárás keretében a mulasztást megállapítani, és ennek figyelembevételével a mulasztás jellegére is figyelemmel, vagyoni szankciót megállapítani.
Figyelemmel továbbá arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökére vonatkozóan az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén szintén a Bjt.-ben már hatályos vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell eljárni. Ha a hiányosság megalapozott, a vizsgálóbizottság százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megállapításáról dönt. Az ezen önálló eljárásban kiszabott bírság teljesítését úgy kell biztosítani, hogy az a központi költségvetés bíróságokra vonatkozó fejezete működési költségvetésének bevételét képezze.
A módosítás biztosítja a jogorvoslatot a vizsgálóbizottság döntése ellen azzal, hogy az érintett vezető kérelmére a bírság kiszabásáról az Országgyűlés határoz, amely alapján azt vagy fenntartja vagy azt hatályon kívül helyezi. A Javaslat - összhangban a Bjt. hatályos rendelkezéseivel - azt is meghatározza, hogy az OBH és a Kúria elnöke esetében az e személyek vagyonnyilatkozati eljárása esetében felállítandó vizsgálóbizottság eljárása kötelező.
41. §
A Javaslat a Bjt. átmeneti rendelkezését is pontosítja. A módosítás nyomán a korábban hatályos rendelkezések szerint szükséges eljárni a bírák beosztása során.42-43. §
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályok felülvizsgálatával összefüggésben szükséges az ügyészek jogállását szabályozó törvényben annak meghatározása, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentése a legfőbb ügyész, illetve helyettese, továbbá valamely ügyész esetében azt állapítja meg, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.Figyelemmel arra, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény értelmében az összeférhetetlenséget a legfőbb ügyész esetén a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész helyettese esetén pedig a legfőbb ügyész vonja le, szükséges a szabályozást ehhez igazítani.
Figyelemmel arra, hogy a legfőbb ügyészre és helyettesére az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén a legfőbb ügyésszel szemben a Mentelmi Bizottság (és az Országgyűlés) állapíthat meg vagyoni szankciót. A szabályozás alapja a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója, amely szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja és mentheti fel. Az ezen önálló eljárásban kiszabott bírság százezertől ötmillió forintig terjedhet, amely az ügyészség központi költségvetési fejezetét illeti.
A legfőbb ügyész helyettese tekintetében a módosítás tekintettel van arra, hogy vele szemben a legfőbb ügyész - mint a fegyelmi jogkör gyakorlója - fegyelmi eljárást is indíthat. Ekként a módosítás alapján a legfőbb ügyész köteles volna megindítani a kapcsolódó fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárásban lehetőség nyílik a legfőbb ügyész helyettese fizetési fokozatának csökkentésére is, amely vagyoni szankcióként értékelhető.
A módosítás a legfőbb ügyész esetén jogorvoslatot is biztosít, mivel a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.
45-50. §
A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő szabályok felülvizsgálatával összhangban szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosítása is.A Javaslat egyrészt kezeli az Mötv. hatályos szövegében fennálló azon hiányosságot, amely nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat-tétel esetén milyen eljárásrend követendő. A Javaslat értelmében az e jogsértésekkel összefüggésben méltatlansági eljárást lefolytatható le, amelynek eredménye, hogy a képviselő (illetve a polgármestert, főpolgármester) megbízatását a képviselő-testület megszünteti.
Ezzel párhuzamosan a Javaslat azt is meghatározza, hogy ha Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a vagyonnyilatkozati eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság hivatalból folytatja le, illetve annak eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
Figyelemmel arra, hogy az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre (főpolgármesterre) az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén az Mötv. rendszerében már jelenleg is adott megoldásokat veszi alapul. Eszerint az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján -legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja, amely ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
A módosítás a helyi önkormányzatok szabályozási körébe helyezve kötelezővé teszi, hogy a szervezeti és működési szabályzatában rendelkezzenek az (1) bekezdés szerinti azon vagyoni szankcióról, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörével összefüggésben eljáró Integritás Hatóság a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben - a képviselő méltatlanságát meg nem alapozó - kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó hiányosságot tárt fel.
A módosítás kellő felkészülési időt biztosít a helyi önkormányzatok számára azzal, hogy 2026. október 31-ig kell az ezzel összefüggő szabályokat megalkotni.
51. §
A KEKVA szabályozással összefüggésben hatályon kívül kell helyezni az Mötv.-ben a KEKVA-kra utaló sarkalatossági záradékot.52. §
Megállapítani szükséges a Költségvetési Tanács elnökére vonatkozó, a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztására és a szándékosan valótlan vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó elmozdítási szabályokat.Figyelemmel arra, hogy a Költségvetési Tanács elnökére vonatkozóan az Integritás Hatóság bírságot nem szabhat ki, az Európai Uniós vállalásoknak megfelelően szükséges annak megteremtése, hogy kisebb súlyú - a hivatalvesztés szintjét el nem érő, ugyanakkor a csekély mulasztásnál nagyobb mérvű - jogsértések esetében lehetőség nyíljon az alkotmányos tisztségeket betöltő személyek vagyoni szankcionálására is.
A módosítás alapján a kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosság esetén az Országgyűlés bizottsága állapítja meg a bírságot, amelynek összege százezertől ötmillió forintig terjedhet.
A módosítás biztosítja a jogorvoslat lehetőségét is, figyelemmel arra, hogy a Költségvetési Tanács elnöke a bírságról szóló döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti az Országgyűléstől - a házelnökhöz benyújtott kérelemmel - a döntés hatályon kívül helyezését.
54-56. §, 58-59. §, 1. melléklet
A Törvény pontosítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ogytv.) részletszabályait, amelyek az országgyűlési képviselőkön kívül más tisztségviselők vagyonnyilatkozataira is alkalmazandóak.Az Ogytv. 90. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti -hozzátartozójának (családtagjának) vagyonnyilatkozatát köteles csatolni. A vagyonnyilatkozat tartalmát és formáját az Ogytv. új 1. melléklete határozza meg, amely immáron - az elektronikus kitöltésre is figyelemmel - kötelező adattartalmat (és nem egy kész nyilatkozati formát) rögzít.
Az Ogytv. 94. § (1a)-(1c) bekezdése előírja, hogy a vagyonnyilatkozatokat digitális formátumban kell benyújtani, elektronikus azonosítást követően. A strukturált adatbevitelre szolgáló elektronikus nyilvántartási rendszer és kapcsolódó felhasználói felület működtetését az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
Ennek köszönhetően a vagyonbevallások valóban kereshetőek lesznek. Az Ogytv. 94. § (2) bekezdése szerint a 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell az egyes országgyűlési képviselők, valamint az e törvény vagy külön jogszabály szerint az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más tisztviselők vonatkozásában.
A digitális formátumban benyújtott vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága papír alapon is őrzi. Az Ogytv. 94. § (4) bekezdése értelmében a volt képviselő és családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő három évig őrzi a jelenlegi egy év helyett.
A Javaslat rögzíti továbbá annak eljárásrendjét is, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy az országgyűlési képviselő valamely adatot szándékosan, valótlanul közölt,. Ebben az esetben a Mentelmi Bizottság elnöke az a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást mérlegelés nélkül megindítja.
A Javaslat továbbá - az e körbe nem eső hiányosságok - helyesbítésének lehetőségét is rögzíti arra az esetre, ha a Hatóság intézkedési javaslatot, ajánlást fogalmaz meg. Ebben az esetben a nyilatkozat további kiegészítő nyilatkozattal helyesbíthető.
Szükséges annak meghatározása is, hogy milyen eljárásrend követendő, ha a képviselő esetében az Integritás Hatóság jelentésében a képviselő vagyonnyilatkozata kapcsán az Ogytv. 94/A. § (1a) bekezdése alá nem tartozó - kizárólag adminisztratív jellegű, ugyanakkor csekély vagy elhanyagolható jelentőséget meghaladó - hiányosságot tárt fel.
Ebben az esetben a módosítás nagyban épít az Országgyűlés kapcsán már fennálló megoldásokra, így különösen arra, hogy a tiszteletdíj csökkentésére már jelenleg is lehetőség nyílik. A módosítás alapján a Mentelmi Bizottság a jelentés megállapításainak figyelembevételével az ellenőrzést az (1a) bekezdés szerint haladéktalanul lefolytatja, és ha a hiányosság feltárása megalapozott, a 47. § szerint kezdeményezi a házelnöknél a képviselő tiszteletdíj csökkentését, azzal, hogy az eljárásra az 51. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
60. §
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett személyek tekintetében az átlátható és világos vagyoni viszonyok ismeretéhez fűződő társadalmi érdek védelme alapvetően szükséges ahhoz, hogy a közélet tisztasága megerősíthető legyen. Az új tényállással a módosítás a hivatali bűncselekmények körét egészíti ki, amely a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését önálló büntetőjogi értékelés alá vonja.Az új tényállás azzal együtt is szükséges, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése egyes formáiban a hatályos büntetőjog alapján is büntetendő lehet. Így különösen a vagyonnyilatkozat valótlan adatok szolgáltatásával történő teljesítése jelenleg is megvalósíthat közbizalom elleni bűncselekményt. Ez a büntetőjogi védelem ugyanakkor egyrészt nem kellően hangsúlyos ahhoz, hogy a jogalkalmazás megfelelően és következetesen kezelje az ezzel kapcsolatos szabályszegéseket, másrészt nem is teljes körű, mert bizonyos, a közélet tisztaságára és a társadalmi bizalomra is veszélyt jelentő kötelezettségszegések nem feltétlenül valósítanak meg bűncselekményt. Ilyen hiányosságként jelentkezhet különösen az, ha a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy egyáltalán nem tesz vagyonnyilatkozatot.
A szabályozás célja annak egyértelművé tétele is, hogy a nyilatkozat tartalmi szempontból valótlan volta nem kizárólag kifejezetten valótlan tényállítás útján valósulhat meg, hanem akkor is, ha a nyilatkozattevő egyes lényeges tényeket elhallgat, és emiatt a vagyonnyilatkozat összességében nem tükrözi a valós vagyoni helyzetet.
A vagyoni helyzet eltitkolása körében a büntetőjogi értékelés szempontjából annak a körülménynek is jelentősége van, ha az adott vagyon formálisan nem a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy nevén szerepel, hanem azt harmadik személy tartja a nevén, miközben a vagyon ténylegesen a nyilatkozattételre köteles személy sajátja, illetve a vagyon tekintetében tényleges tulajdonosként értékelhető. Ebben az esetben ugyanakkor az "eltitkolás" elkövetési magatartása feltételez valamely többlet elemet, amely magában foglalja az elkövető konspiratív, kifejezetten leplező szándékú, rosszhiszemű többletmagatartását.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó büntetőjogi felelősség megállapításának alapvető feltétele továbbá, hogy a kötelezett tudomással bírjon a jogszabályon alapuló kötelezettsége fennállásáról, valamint annak teljesítési határidejéről. A kötelezett erre vonatkozó tájékoztatása ugyanakkor nem kizárólag hiánypótlási felhívás keretében történhet meg. Az ágazati jogszabályok alapján egyes eljárásokban hiánypótlási felhívás kibocsátására nem is kerül sor, ezért a büntetőjogi tényállás kizárólag ehhez az eljárási formához kapcsolása indokolatlanul leszűkítené annak alkalmazási körét.
A törvénymódosítás ezért generálisan minden olyan felhívást a tényállás körébe von, amelyet a vagyonnyilatkozat fogadására, kezelésére vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére jogosult személy vagy szervezet intéz a kötelezetthez. A felhívás számos formában megjelenhet az ágazati szabályokban, közös ismérve, hogy annak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kötelezettet tájékoztassa a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennállásáról és annak teljesítési határidejéről.
A felhívást követően a kötelezett már igazolható módon tudomással rendelkezik a kötelezettségéről. Amennyiben ennek ellenére, a jogszabályban meghatározott határidőn belül, önhibájából nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, mulasztása olyan fokú társadalomra veszélyességet és szubjektív tudattartamot hordozhat, amely megalapozhatja a büntetőjogi felelősségre vonást.
Az "arra jogosult felhívását követően" fordulat egyben garanciális jelentőséggel is bír. Biztosítja, hogy önmagában a jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy a teljesítési határidő ismeretének hiánya ne eredményezzen büntetőjogi felelősséget. A tényállás csak abban az esetben alkalmazható, ha a felhívás megtételére jogosult személy vagy szervezet a kötelezettet megfelelően tájékoztatta, és a kötelezett e tájékoztatásból származó tudomása ellenére, önhibájából mulasztotta el a kötelezettség határidőben történő teljesítését.
A tényállás bevezetése összességében a közélet tisztaságának védelmét a vagyonnyilatkozati rendszer hitelességének erősítésén keresztül, a korábbi büntetőjogi védelem hiányosságainak pótlásával szolgálja.
61-63. §
A Javaslat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény keretei között, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjaira vonatkozóan is megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtétele kötelezettségét, illetve az elmulasztás és a vagyonnyilatkozatban szándékosan és valótlan adatközlés jogkövetkezményeit.Eszerint a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja megbízatásának a megszűnését a (2) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani.
Továbbá, amennyiben az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásában hozott jelentése azt állapítja meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, illetve hogy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a (3) bekezdés szerinti eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága köteles megindítani.
67. §
A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága esetében a Bizottság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a jövőben a Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő három évig kellene őrizni, továbbá szövegpontosítás.68-77. §, 2. melléklet
A Javaslat alapján a jövőben a kockázati tőkealapkezelőkre vonatkozó felügyeleti keretrendszer átalakul - kiegészítve a Pmt. és az Afad.-ra vonatkozó módosításokkal -, ezért a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) módosítása is szükséges.A Javaslat alapján a Kbftv. egyes korábbi rendelkezéseit az alapok kezelési szabályzatára és a minősített befolyásra vonatkozóan szükséges hatályon kívül helyezni, illetve módosítani. A javasolt rendelkezések következtében a felügyeleti szempontok érvényesíthetőbbé, illetve az egész szektor prudensebbé válnak.
78. §
Az átlátható gazdasági szereplőnek a törvényjavaslattal bevezetett fogalma alapján a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is végez arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek. A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához.79. §
A közbeszerzési eljárás mellőzésének jogalapja lehet az uniós irányelvek alapján, amikor azt az ország alapvető biztonsági érdekei vagy különleges biztonsági intézkedések indokolják. Ez a kivétel kifejezetten szűken értelmezendő, az alkalmazás indokoltságát pedig szakmai szempontok szerint szükséges megítélni. A módosítás meghagyja az országgyűlési bizottsági kontrollt a kivétel alkalmazása felett, azonban a közbeszerzés alkalmazása alóli "felmentés" helyett a bizottság az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról dönt. A módosítás kifejezi, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is felelős beszerzésének jogszerű megvalósításáért, a kivétel alkalmazásának jogszerűségéért.80. §
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos módosítások célja az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása és megerősítése. A módosítás a 25. § (5) bekezdése szerinti vélelmet kiterjeszti a ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tényleges tulajdonosára, valamint a tényleges tulajdonosok hozzátartozóira. Ha egy vállalkozás tényleges tulajdonosa vagy annak hozzátartozója részt vesz a közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntéshozatalban, ez szintén komoly aggályt vethet fel a döntéshozatal pártatlanságával kapcsolatban így indokolt a vélelem ezen személyekre való kiterjesztése.A 25. § (6) bekezdésében felsorolt személyek esetén a hatályos szabályozás az összeférhetetlenséget a "közös háztartásban élő hozzátartozó" fordulat alkalmazásával állapítja meg, így a szabály a hozzátartozói minőséget egy további, életviteli feltételhez köti. Ez a jogalkalmazás során bizonytalanságot és nehézséget okozott, ugyanis nem zárta ki kategórikusan a (6) bekezdésben felsorolt tisztségeket betöltő személyekkel közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozó közbeszerzésekben történő részvételét, amely szintén összeférhetetlenségi aggályokat vet fel.
A fenti módosítások erősítik a közbeszerzési eljárások tisztaságát és az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzését, mivel kizárják a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét szélesebb körben. Összességében a módosítás hozzájárul az összeférhetetlenségi szabályok egyértelműbbé tételéhez, a visszaélések megelőzéséhez, valamint a közbeszerzési eljárásokba vetett közbizalom erősítéséhez.
81. §
A módosítás révén a közbeszerzési dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége a lehető legszélesebb körben megvalósul, azáltal, hogy azok az EKR publikus felületén bárki számára elérhetővé válnak. A közbeszerzési dokumentumok megtekinthetőségének nem lesz feltétele az EKR-ben történő előzetes regisztráció, valamint a közbeszerzési eljárásban az érdeklődés jelzése egy adott gazdasági szereplő részéről, így jelentősen egyszerűsödik a dokumentumok elérése. A 41/C. §-ban hivatkozott kivételes esetek mellett a dokumentumok nyilvános közzététele alól csak az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjai képeznek kivetélt, ami azonban nem befolyásolja érdemben a közbeszerzési eljárások részleteinek széles körű érdemi megismerhetőségét. A Kbt. 39. § (2) bekezdésének pontosítása annak egyértelművé tétele érdekében szükséges, hogy az ajánlattételhez szükséges elektronikus űrlapok regisztrációt követően lehetséges elérése továbbra is megfelel az elektronikus kommunikációval szemben támasztott elvárásnak, amely lehetővé teszi az ajánlattételi határidők rövidebb meghatározását a nem elektronikus kommunikáció eseteihez képest.82. §
A módosítás célja a közbeszerzési szerződések teljesítésének átláthatóságát és utólagos ellenőrizhetőségét erősíteni, különös tekintettel az egy évnél hosszabb időtartamú vagy határozatlan idejű szerződésekre. E szerződések sajátossága, hogy teljesítésük több költségvetési évet érinthet, valamint a szerződéskötést követően hosszabb időn keresztül fejtenek ki gazdasági hatást, ezért indokolt, hogy a közpénzek felhasználásáról ne csak a szerződés megkötésekor, hanem a teljesítés során is rendelkezésre álljanak releváns adatok.A hatályos szabályozás elsősorban a szerződéskötéskor aktuális adatok közzétételére helyezi a hangsúlyt, azonban a szerződés teljesítésének előrehaladása, tényleges alakulása - így különösen a mennyiségi teljesítés, a kifizetések ütemezése és a teljesítés során felmerülő eltérések - jelenleg korlátozottan követhetők nyomon. Ez a gyakorlatban csökkenti az átláthatóságot, és megnehezíti mind az ajánlatkérői, mind a külső ellenőrzési mechanizmusok - ideértve a közpénzek felhasználásának társadalmi kontrollját - érvényesülését.
A módosítás ennek megfelelően előírja, hogy az ajánlatkérő az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időtartamú szerződések esetében a teljesítés folyamatáról évente, a szerződés megkötésének napjától számítottan 12 havonta kiegészítő adatokat tegyen közzé az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. Az éves gyakoriság biztosítja, hogy az adatszolgáltatás rendszeres és összehasonlítható legyen.
A közzéteendő adatok köre kifejezetten a szerződés teljesítésének lényegi elemeire irányul. A teljesített szolgáltatások vagy szállítások rövid leírása segíti a szerződés tartalmának és a tényleges teljesítésnek az összekapcsolását. A kifizetések összegére vonatkozó adatok biztosítják a pénzügyi teljesítés átláthatóságát, míg a késedelemre vagy eltérésre vonatkozó információk feltárják a szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges problémákat.
83. §
Az átlátható gazdasági szereplő fogalmának bevezetésével összefüggésben változik a tulajdonosi-ellenőrzési viszonyok átláthatóságát biztosító kizáró ok szövege.84. §
Az átlátható gazdasági szereplőnek a törvényjavaslattal bevezetett fogalma alapján a tényleges tulajdonos vagy annak hiányára vonatkozó nyilatkozat megismerésén túl az ajánlatkérő tartalmi vizsgálatot is végez arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő tulajdonosi és irányítási viszonyai a kizáró ok igazolására benyújtott információk alapján valóban megismerhetőek. A tulajdonosi és irányítási viszonyok alaposabb vizsgálata hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóságához és az összeférhetetlenségi helyzetek vagy versenyt korlátozó magatartások azonosításához.85. §
A koncesszió fogalmának központi eleme, hogy a nyertes ajánlattevő tényleges működési kockázatot visel a szerződés alapján nyújtandó szolgáltatáshoz vagy építmény építéséhez-üzemeltetéséhez kapcsolódóan. A Kbt. 133. § (2) bekezdése szerint, ha az építési vagy szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek számításokkal kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt - ésszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek a koncesszióra vonatkozó befektetései és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni. A koncesszióra vonatkozó előbbi elvárások ellenőrzését segíti az ajánlatkérő számára annak kifejezett előírása, hogy az előkészítés során dokumentálja a megfelelő kockázatvállalás és időtartam tekintetében a vizsgálatot és ennek eredményét publikálja a közbeszerzési dokumentumokban. Mivel a koncessziók jellemzően hosszú távú, összetett szolgáltatást tartalmazó és nagyértékű szerződések, az ajánlatkérőnek kiemelt figyelmet kell fordítania az előkészítés során a piac felmérésére és a lehető legszélesebb versenyt biztosító feltételek alkalmazására. A törvényjavaslat ezek tekintetében is előírja a közbeszerzési dokumentumokban információk közzétételét.86. §
A törvényjavaslat értelmében, ha a koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlat érkezik, csak akkor lehet építési vagy szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szerződést kötni, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye. A szigorú szabály annak biztosítéka, hogy az ajánlatkérő ne alakíthasson ki olyan közbeszerzési feltételeket, amelyek a verseny korlátozására irányulnak. A versenyt nélkülöző eljárásokban az ajánlatkérő számára sokszor hátrányos gazdasági feltételekkel köthető szerződés, a koncessziók pedig jellemzően hosszú távú és nagyértékű szerződések, ezért indokolt, hogy esetükben szigorú feltétellel lehessen egyajánlatos eljárásban szerződést kötni.87. §
A módosítás célja a közbeszerzési szerződések teljesítési szakaszához kapcsolódó integritási és korrupcióellenes garanciák megerősítése, valamint a közbeszerzések stratégiai szerepének erősítése a közpénzek átlátható és ellenőrizhető felhasználása érdekében.A közbeszerzési szabályozás hagyományosan az eljárási szakasz tisztaságára és a verseny biztosítására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor a korrupciós kockázatok jelentős része a szerződés teljesítése során merül fel. A módosítás ennek megfelelően kiterjeszti az integritási követelmények érvényesítését a teljesítési szakaszra is, és kifejezetten nevesíti a korrupcióellenes feltételek alkalmazásának lehetőségét.
A 132. § (1) bekezdésének módosítása a korrupcióellenes feltételek kifejezett megjelenítésével egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérők a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan olyan követelményeket határozhatnak meg, amelyek az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást szolgálják. Ez a módosítás illeszkedik az Európai Unió közbeszerzési irányelveiben megjelenő azon törekvésekhez, amelyek a közbeszerzéseket a közpolitikai célok érvényesítésének eszközeként is értelmezik.
A 132. § új (4)-(5) bekezdései részletesen meghatározzák a korrupcióellenes feltételek lehetséges tartalmát. A felsorolás nem taxatív jellegű, hanem példálózó módon sorolja fel azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a korrupciós kockázatok csökkentésére. Ide tartoznak különösen az átlátható működésre, az összeférhetetlenség kezelésére, az alvállalkozói lánc ellenőrizhetőségére, valamint a visszaélések bejelentésére és a monitoring mechanizmusokra vonatkozó követelmények.
A szabályozás kockázatalapú megközelítést követ: a korrupcióellenes feltételek csak a szerződés tárgyához kapcsolódóan, azzal arányosan határozhatók meg. Ez biztosítja, hogy a rendelkezések ne jelentsenek indokolatlan terhet a gazdasági szereplők számára, ugyanakkor lehetővé teszik a magasabb kockázatú beszerzések esetében erősebb kontrollmechanizmusok alkalmazását.
88. §
Az átlátható gazdasági szereplő fogalmának bevezetésével összefüggésben a 136. § (1) bekezdés b) pontjában szükséges kiegészíteni azokat a rendelkezéseket is, amelyek a szerződés teljesítésének időtartama alatt biztosítják a nyertes ajánlattevő tulajdonosi-ellenőrzési viszonyaival kapcsolatos átláthatóságot.A 136. § (1) bekezdés új c) pontja a korrupcióellenes megközelítést kötelező szerződéses elemmel erősíti meg. A nyertes ajánlattevő együttműködési kötelezettségének előírása a korrupciós és versenykorlátozó bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében biztosítja, hogy a szerződés teljesítése során a gazdasági szereplők aktívan hozzájáruljanak a jogszerű és tisztességes működéshez.
A módosítás különösen hangsúlyozza a Büntető Törvénykönyvben meghatározott korrupciós és gazdasági bűncselekmények megelőzésének jelentőségét, ezzel erősítve a közbeszerzési és büntetőjogi eszközök közötti kapcsolatot. Ez a megközelítés hozzájárul a közpénzek védelméhez és a közbeszerzési piac integritásának erősítéséhez.
89. §
A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjának módosításával való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás.90. §
A módosítás célja a közbeszerzési jogorvoslati rendszer hatékonyságának erősítése, valamint az állami korrupcióellenes és integritásvédelmi intézményrendszer és a közbeszerzési jogorvoslat közötti kapcsolat megerősítése.A módosítás keretében az Integritás Hatóság általános jogkört kap a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezésére, ezen joga a jövőben nem korlátozódik az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekre. Bár az Integritás Hatóság feladat- és hatásköre az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódik, nem szükséges a Kbt-ben kifejezetten korlátozni a jogorvoslat-kezdeményezési jogosultságot az uniós forrásokra szűkítéssel. A módosítás révén csökken annak kockázata, hogy az Integritás Hatóság által feltárt jogsértések következmények nélkül maradjanak.
91. §
A jelenleg hatályos rendelkezések rögzítik, hogy az Integritás Hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelésétől függ, hogy ilyen esetben ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését elrendeli-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyekben lép fel, ahol a közbeszerzési eljárás integritása sérülhet, így ezek esetében indokolt az eljárás felfüggesztése. A Javaslat szerinti módosítással az erre irányuló kötelezettség egyértelművé válik.92. §
A jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési jogsértésért való felelősségnek az ajánlatkérővel szerződő fél oldalán történő megállapítása és az azzal kapcsolatos szankció kiszabása tekintetében indokolttá vált a szabályozás pontosítása az arányosság elvének érvényesítése érdekében. A Kbt. rendelkezései nem tartalmaztak eddig kifejezett szabályt arról, hogy az ajánlatkérővel szerződő fél terhére is megállapítható jogsértés és szankció a közbeszerzési szabályok megsértése miatt, egyúttal ugyanakkor nem is zárják ki ennek lehetőségét. Az Európai Unió Bírósága a C-263/19. T-Systems ítéletben megállapította, hogy az uniós jog nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy, az irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződés jogszerűtlen módosítása esetén a nyertes ajánlattevőként szerződő fél felelősségét is megállapítsák és vele szemben bírságot szabjanak ki, ugyanakkor a jogorvoslati eljárásoknak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, amely az uniós jog általános elvei közé tartozik.Figyelemmel arra, hogy a hazai joggyakorlat olyan irányba fejlődött, amely az uniós bírósági ítéletben az arányosság elvének alkalmazása tekintetében nyújtott értelmezést kizárólag a bírság mértéke tekintetében tartotta irányadónak, és az ajánlattevői oldal jogsértésért való felelősségét az objektív felelősség elvére hivatkozással állapítja meg, indokolttá vált a szabályozás pontosítása. Az arányosság elvét a jogalkotó álláspontja szerint a közbeszerzési jogsértések megállapítása során is alkalmazni kell. Ebből az következik, hogy az ajánlattevői oldal felelőssége kimondása tekintetében minden esetben vizsgálni szükséges, hogy az adott jogszabályi rendelkezés melyik félre ró kötelezettséget, és az ajánlattevő magatartása olyan cselekményt valósított-e meg, amelyet az érintett jogszabályi rendelkezés meg kíván akadályozni. Ezen túl, az arányosság elvéből az is következik, hogy az ajánlattevőként szerződő felek esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni annak értékelését a felelősség megállapítása során, hogy az adott féltől milyen információk ismerete várható el és ennek megfelelően milyen magatartás várható el tőle. Nem arányos például az ajánlattevői oldalon szerződő fél felelősségének kimondása és szankció kiszabása akkor, ha a közbeszerzés mellőzésével történt szerződéskötéskor egy gazdasági társasági formában működő ajánlatkérő nem szerepelt az ajánlatkérők hatósági nyilvántartásában, így a szerződő félben fel sem merülhetett, hogy közbeszerzési kötelezettség megszegésében vesz részt a szerződéskötésnél.
Másrészről ugyanakkor, egy állami vagy önkormányzati szervvel nagyértékű szerződést kötő gazdasági társaságtól egyértelműen elvárható annak ismerete, hogy ilyen beszerzést megelőzően közbeszerzési eljárást kell lefolytatni és egy közbeszerzési eljárásban indult nyertes ajánlattevőtől is elvárható, hogy tisztában legyen azzal a körülménnyel, hogy a közbeszerzési eljárás során kialakult feltételek újratárgyalása csak a jogszabályban foglalt feltételekkel lehetséges.
Míg az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési jogsértés megállapíthatósága és annak reparálhatósága, az ehhez fűződő közérdek érdekében indokolt az objektív felelősség elvéből kiindulni, és ez a jogalkotó álláspontja szerint azért sem aránytalan, mert az ajánlatkérőtől elvárt, hogy a közbeszerzési kötelezettségével összefüggő minden releváns körülményt ismerjen, az ajánlattevői oldalon indokolt vizsgálni az ajánlattevői oldalon szerződő fél konkrét magatartását az adott helyzetben - az adott helyzetben általában elvárható magatartás fényében.
A 165. § kiegészül egy új (14) bekezdéssel, amelynek értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közleményt köteles kiadni a bírságolási gyakorlatára vonatkozó elvekről. Ennek keretében meg kell határozni a gyakorlatban azonosított tipikus jogsértés típusok esetén irányadónak tartott bírságok mértékének tartományát. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiadott közleményben szereplő bírság mértékek nem bírnak ugyan kötelező erővel, viszont ezek közzététele hozzájárul a jogorvoslati rendszer transzparens működéséhez. Az irányadónak tartott bírság mérték tartományának megadása nem jelenti azt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság ne alkalmazhatna a megadottnál alacsonyabb vagy magasabb mértéket, amennyiben ezt a jogsértés egyedi körülményei indokolják. Ilyen lehet például, ha a meghatározott tartományba eső bírság mérték alkalmazása a szerződés értéke vagy az ajánlatkérő egyedi helyzete miatt aránytalan lenne.
A módosítás célja annak elősegítése a közbeszerzési jogorvoslatok eredményeképp megállapított jogsértések szankcionálása egységes elvek mentén történjen, valamint kiszámíthatóbbá váljon a Közbeszerzési Döntőbizottság szankcionálási gyakorlata, ezzel is erősítve a közbeszerzési jogorvoslatokba vetett bizalmat.
93. §
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai kiemelt szerepet töltenek be a közbeszerzési joggyakorlat alakítása szempontjából, így alapvető fontosságú a jogorvoslati döntések kiszámíthatósága és egységes elvek mentén történő meghozatala. A Kbt. rendelkezik ugyan az összkollégiumi állásfoglalás jogintézményéről, azonban ez a gyakorlatban csak nagyon ritkán kerül alkalmazásra. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak egyharmadán felül, a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kezdeményezésére jogosult bármely szervezet vagy személy, illetve a közbeszerzési szolgáltatók érdekképviseletét ellátó szervezet is kezdeményezhesse a Közbeszerzési Döntőbizottság összkollégiumi állásfoglalásának kiadását.94. §
Átmeneti rendelkezés.96. §
Jogtechnikai pontosítás a beiktatandó új pontra figyelemmel, továbbá a törvényjavaslat által módosított, a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjával összefüggésben a koherencia megteremtésére irányul a módosítás.97. §
A beszerzésekkel összefüggő közérdekű adatokhoz való hozzáférést korlátozó Kbt. 9. § (11)-(12) bekezdésének hatályon kívül helyezése.98-99. §
A közbeszerzési eljárásokhoz hasonlóan a védelmi beszerzések körében is megvalósul az ország alapvető biztonsági érdekeihez kapcsolódó kivétel szakmailag megalapozott alkalmazását biztosító törvénymódosítás.A módosítás meghagyja az országgyűlési bizottsági kontrollt a kivétel alkalmazása felett, azonban a Vbt. alkalmazása alóli "felmentés" helyett a bizottság az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról dönt. A módosítás kifejezi, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is felelős beszerzésének jogszerű megvalósításáért, a kivétel alkalmazásának jogszerűségéért.
100. §
A közbeszerzési eljárásokhoz hasonlóan a védelmi beszerzések körében is megvalósul az ország alapvető biztonsági érdekeihez kapcsolódó kivétel szakmailag megalapozott alkalmazását biztosító törvénymódosítás.A módosítás meghagyja az országgyűlési bizottsági kontrollt a kivétel alkalmazása felett, azonban a Vbt. alkalmazása alóli "felmentés" helyett a bizottság az ajánlatkérői döntés jóváhagyásáról dönt. A módosítás kifejezi, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is felelős beszerzésének jogszerű megvalósításáért, a kivétel alkalmazásának jogszerűségéért.
101-104. §, 106. §
A Javaslat célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni uniós jogi keretrendszerből eredő kötelezettségek teljesítése, különösen a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges tulajdonosi átláthatóságának terén.Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiterjesztette a tényleges tulajdonosi azonosítás és nyilvántartás követelményeit a befektetési alapok, különösen az alternatív befektetési alapok körére. Az (EU) 2015/849 irányelv (AMLD4) és annak az (EU) 2018/843 irányelv (AMLD5) általi módosítása kötelezővé tette a tagállamok számára, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartást az összes jogi személyre és kapcsolódó jogviszonyra kiterjesszék, valamint biztosítsák annak teljességét, pontosságát és naprakészségét.
Az (EU) 2024/1640 irányelv (AMLD6) tovább szigorítja a tényleges tulajdonos azonosítására vonatkozó követelményeket, és kifejezetten előírja a tagállamok számára, hogy a befektetési alapok összetett tulajdonosi struktúráira vonatkozóan hatékony azonosítási mechanizmusokat vezessenek be.
Az uniós szabályoknak való teljeskörű megfelelés, valamint az európai uniós költségvetési források felhasználása ellenőrzésének az elősegítése érdekében szükséges a Pmt. módosítása.
A hatályos magyar jogi keretrendszerben - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pmt.) vonatkozásában az alábbi szabályozási hiányosságok azonosíthatók:
a) a Pmt. 3. § 38. pont g) alpontjának hatályos szövege nem fedi le azokat a természetes személyeket, akik de facto irányítási jogok vagy blokkoló szavazati jog révén tényleges befolyást gyakorolnak a zártkörű befektetési alap felett;
b) a Pmt. jelenleg kifejezetten nem rögzíti a zártkörű befektetési alapok összetett struktúrájára szabott fokozott ügyfél-átvilágítási előírásokat, amelyek a párhuzamos alapok, holdingstruktúrák révén megvalósuló tulajdonosi láncolatok feltárását kötelezővé tennék.
A Javaslat alapján a Pmt. 3. § 48. pontjának új szövege nevesíti azokat a természetes személyeket, akik a zártkörű befektetési alap felett de facto irányítási jog, blokkoló szavazati jog vagy egyéb tényleges befolyás révén tényleges tulajdonosnak minősülnek, kiegészítve a Pmt. általános tényleges tulajdonosi fogalmát az elsőbbségi részvényfajtákra és speciális üzletrészekre vonatkozó rendelkezéssel is.
A Javaslat szerint továbbá a Pmt. új 9/C. §-a a zártkörű befektetési alapokat befogadó pénzügyi és egyéb szolgáltatókra speciális, arányos fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő, amelynek keretében a szolgáltató megismeri az alap kezelési szabályzatát, tőkestruktúráját és befektetői körét, valamint vizsgálja a lehetséges tulajdonosi láncolati kockázatokat.
105. §, 147. §, 184. §
Jogharmonizációs záradék.107. §
A módosítás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 482. § f) pontjának kiegészítésével az Integritás Hatóság korrupció elleni küzdelemben betöltött szerepkörével összhangban erősíti meg a Hatóság eljárási pozícióját. Ennek érdekében biztosítja, hogy az Integritás Hatóság a felülbírálati indítvány elbírálásával hozott határozattal szemben fellebbezéssel élhessen, és ezáltal a törvényesség kérdésében a másodfokú bíróság dönthessen.A jogorvoslati lehetőség az Integritás Hatóság törvényben meghatározott kontrollfunkciójának tényleges és hatékonyabb érvényesülését szolgálja.
108. §
Az Integritás Hatóság megerősített, korrupció elleni küzdelemben betöltött szerepkörének biztosítása érdekében szükséges, hogy amennyiben felülbírálati indítvány benyújtásának lehet helye, az Integritás Hatóság a releváns határozatokat ne csupán anonimizált formában ismerhesse meg, hanem azt részére eredeti formában is megküldjék.A módosítás a Be. 817/C. §-ának kiegészítésével előírja továbbá, hogy az anonimizált határozatot és az anonimizált ügyiratjegyzéket az Integritás Hatóság honlapján is közzé kell tenni. Ez egységes felületet biztosít arra, hogy a jogkereső közönség a külön eljárással összefüggő döntéseket és eljárási információkat elérje, megismerhesse, és ezek alapján mérlegelhesse, hogy él-e a külön eljárásban számára biztosított jogkörével.
109. §
A módosítás azt az eljárási szakaszt érintve, amikor a felülbírálati indítványnak helyt adó döntést követően a nyomozás megindítására vagy az eljárás folytatására kerül sor, erősebb kötőerőt biztosít a bírósági határozat indokolásában meghatározottaknak, mert nem csupán az ott megjelölt hiányosságok kiküszöbölésére való törekvést írja elő, hanem azok tényleges orvoslását követeli meg.A szabályozás ezzel egyértelműbb és erőteljesebb jogi feladatot határoz meg az ügyészség és a nyomozó hatóság számára annak érdekében, hogy a bíróság által megállapított hiányosságok kiküszöbölésére sor kerülhessen. A kötőerőt az is megerősíti, hogy kizárja az eljárás ismételt megszüntetését azokban az esetekben, amikor a felderítettség vagy a hiányosságok kiküszöbölése még nem éri el a bírósági határozatban foglaltaknak megfelelő szintet.
Ez a megerősített kötelezettség ugyanakkor nem jelent eredményfelelősséget. Ha a hiányosságok kiküszöbölésére objektív és igazolható körülmények folytán nem kerülhet sor, ideértve azt is, ha olyan megszüntetési ok merül fel, amely nem függ össze a hiányosságok orvoslásával, nincs akadálya annak, hogy az eljárás megszüntetésére sor kerüljön.
A rendelkezés célja továbbá annak biztosítása, hogy a felülbírálati indítvány alapján elrendelt vagy folytatott nyomozások ne váljanak formálissá vagy eredménytelenné, hanem azok előrehaladása rendszeres külső ellenőrzés alatt álljon.
Ennek érdekében a nyomozó hatóság, illetve ügyészségi nyomozás esetén az ügyészség kéthavonta köteles beszámolni a nyomozás állásáról és bemutatni az ügyiratokat, amelyeket a bíróság is megismerhet. A módosítás egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a bíróság jelezze, ha a nyomozás nyilvánvalóan nem a törvényi előírásoknak megfelelően zajlik, és kezdeményezze a szükséges intézkedések megtételét, ezáltal a módosítás a nyomozás törvényességének, hatékonyságának és tényleges lefolytatásának garanciáját szolgálja.
110-113. §
A módosítás a vádindítvány megalapozottsági vizsgálatának elvégzésére irányuló feladatkört a hatályos szabályozásban szereplő perbíróságtól az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult nyomozási bíróhoz telepíti. E feladatkört országos illetékességgel a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja látja el.A hatáskör-áthelyezés alkotmányos garanciális szempontból is indokolható. Nem célszerű, hogy a későbbi érdemi elbírálásra hivatott perbíró előzetes döntést hozzon a bizonyítási eszközök, illetve a rendelkezésre álló adatok értékeléséről, mert ez potenciálisan befolyással lehet a későbbi, bűnösség kérdésével kapcsolatos bírói álláspontra vagy legalábbis annak látszatára.
A módosítás egyúttal uniós elvárásból is fakad, amely szerint a hatáskörök országosan illetékes nyomozási bíróhoz indokolt, hogy kerüljenek. A megoldás ezért egyszerre biztosítja a bírói feladatok világosabb elhatárolását és a külön eljárás garanciális szerkezetének megerősítését.
A rendelkezés továbbá átmeneti szabályt állapít meg annak érdekében, hogy a külön eljárás szabályai alkalmazhatók legyenek akkor is, ha az adott cselekményre vonatkozóan a külön eljárás 2023. évben történt hatályba lépését megelőzően született döntés: feljelentés elutasítása vagy eljárás megszüntetése.
Abban az esetben, ha a feljelentést korábban már elbírálták, de - az új rendelkezések hatályba lépését követően -újabb azonos cselekményre vonatkozó feljelentést tesznek, akkor újból szükséges azt elbírálni, és az újabb elutasítás alapján már sor kerülhet a külön eljárás alkalmazására.
Ezekre az esetekre a törvényben rögzített kifejezett alkalmazási feltétel ugyanakkor a "a 2023. január 1. napját megelőzően tett és elutasított feljelentés" megléte. Ezzel a feltétellel a jogalkotó célja kifejezni, hogy ha a 2026. évben bevezetett új rendelkezések hatálybalépését követően történik a feljelentés, akkor egy ezutáni (a 2026. évi rendelkezés bevezetését követő második) újabb feljelentésre már az átmeneti szabály nem alkalmazható. A rendelkezés ezért nem nyit lehetőséget arra, hogy ugyanazon cselekmény miatt az új - 2026. évben bevezetett - rendelkezések hatályba lépését követően akár csak kétszer is további feljelentés megtételével ismét megnyíljon a külön eljárás alkalmazási kerete. Az ilyen megismételt tartalmú feljelentéseket már nem szükséges újabb feljelentésként érdemben elbírálni.
A szabályozás ugyanakkor nem kizárólag a külön eljárás hatálybalépését megelőzően elutasított feljelentésekre terjed ki, hanem azokra az esetekre is, amelyekben a 2023. január 1-jét megelőző időszakban az eljárást már megszüntették. E körben a külön eljárás alkalmazhatósága sajátos eljárási rend kialakítását is szükségessé teszi, mivel az ilyen ügyekben az eljárás újbóli folytatására irányuló beadványok nem újabb feljelentésként, hanem az eljárás folytatása iránti indítványként értékelhetők.
Az eljárási sajátosság abból fakad, hogy megszüntetett eljárás esetén az ügynek már volt olyan eljárási előzménye, amelyben a hatóság a feljelentést nem pusztán elutasította, hanem az eljárást megindította, majd azt valamely törvényben meghatározott megszüntetési ok alapján befejezte. Ilyen esetben az ismételt eljárás-kezdeményezés jogi természete eltér egy újabb feljelentéstől: a beadvány tartalma szerint a korábban megszüntetett eljárás továbbfolytatására irányul, így feljelentésként nem értékelhető és nem is vonható ezzel az eljárás a külön eljárás hatálya alá.
Erre tekintettel szükséges annak rögzítése, hogy a 2023. január 1-jét megelőzően megszüntetett eljárások esetében milyen határozat alapozza meg a külön eljárás hatályát. Újabb eljárást megszüntető határozat hozatala vagy közlése, közzététele teljességgel indokolatlan lenne, ezért egy önálló eljárási mechanizmus szükséges ahhoz, hogy ezekben az esetekben a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett lehessen megnyitni a külön eljárás lefolytatásának a lehetőségét.
A módosításban szereplő mechanizmus szerint a releváns ügyekben - minden további előzmény nélkül - bárki indítványt tehet az eljárás továbbfolytatása érdekében. Következő lépésként az indítvány elutasítása esetén erről határozatot kell hozni, amelyben fel kell tüntetni azt a megszüntetési okot, amelynek alapján az eljárás korábban befejeződött, illetve amelynek alapján megítélhető, hogy a külön eljárás törvényi feltételei fennállhatnak-e.
Az indítványt elutasító határozat ekként pedig már rendelkezik azokkal a formai és tartalmi kellékekkel, amelyek alapján a külön eljárás további eljárási folyamatai szempontjából azonos módon kezelhető az eljárást megszüntető határozattal. Ennek megfelelően az ilyen határozatot a külön eljárás szempontjából az eljárás megszüntetéséről hozott határozathoz hasonlóan kell értékelni. Érdemi különbség, hogy a szóban forgó határozatot sem anonimizálni, sem közzétenni nem szükséges, hiszen ellene az eredeti indítványt benyújtó személy a kézbesítést követően élhet felülbírálati indítvánnyal. További lényeges különbségtétel az alaki jogerő védelme érdekében szükséges. Ha az eljárás folytatására a felülbírálati indítványnak saját hatáskörben, bírósági döntés nélkül adnak helyt, ahogy azt a külön eljárás szabályozza, e körülmény még önmagában nem alapozza meg az eljárás folytatását. Ilyenkor az ügyészség a 400. § vonatkozó rendelkezésének alkalmazásával az általános szabályok szerint a nyomozási bíróhoz fordul az eljárás folytatásának elrendelése érdekében.
Ha azonban a felülbírálati indítványt az ügyészség nem tartja alaposnak, az eljárás ezt követően a megszüntető határozattal szembeni felülvizsgálati indítvány esetére irányadó logika szerint folytatható, amely a külön eljárásra illetékes nyomozási bíró döntéséhez vezethet.
Önálló magyarázatot igényel a (7) bekezdésben szereplő kiegészítő szabály is. A rendelkezés célja, hogy az új rendelkezések bevezetését megelőzően tett feljelentések és indítványok esetén csak akkor merüljön fel a külön eljárás lefolytatása, ha a 2026. évben bevezetett rendelkezések hatályba lépését követően is érkezik beadvány az eljárás lefolytatása érdekében. Nincs szükség tehát arra, hogy a 2023-2026. időszakban tett indítványok tekintetében hivatalból vizsgálják, hogy mely esetekben vonatkoznak olyan cselekményre, amely 2023. év előtt történt és megfelelhet a külön eljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények egyikének. A külön eljárás hatályának vizsgálatára e körben csak a 2026. évi módosítás hatályba lépése után tett indítványokkal érintett ügyekben van lehetőség. Jogtechnikai szempontból lényeges, hogy a normaszöveg elválasztása és önálló megjelenítése azért indokolt a (3)-(4) bekezdéshez képest, mert felmerülhet olyan eset, amikor az új beadvány nem ismétli meg a korábbit, csupán utal rá azzal az akaratkijelentéssel, hogy egyetértve a korábbival, az annak megfelelő döntés meghozatalát kéri. Az ilyen beadványt úgy kell elbírálni, mintha a korábbi indítványt ismételte volna meg.
Végül, rögzíteni kell, hogy a hatály kiterjesztése nem anyagi büntetőjogi visszaható hatályt teremt, hanem eljárási jellegű szabályt határoz meg arra, hogy a külön eljárás milyen korábbi eljárási előzmények esetén alkalmazható. A módosítás ezért nem a büntetőjogi felelősség feltételeit változtatja meg, hanem a korábban már elbírált feljelentések meghatározott körében biztosít eljárási kontrollt.
114. §
A Be. 101. §-ának szövegcserés módosításával a Javaslat lehetővé teszi, hogy az Integritás Hatóság a saját feladatainak ellátása és kibővített jogköreinek gyakorlása érdekében közvetlenül is megkereséssel élhessen a büntetőeljárást folytató szervek felé a büntetőeljárási iratok megismerése érdekében. Bár a Hatóság erre a korábbi szabályozás alapján közigazgatási hatóságként is jogosult volt, a törvény most kifejezetten nevesíti e jogkörét. A módosítás ezért a gyorsabb, egyértelműbb és a Hatóság feladatellátásához igazodó információáramlást szolgálja.A határozatok közzétételére vonatkozó határidő meghosszabbítása indokolt a Javaslattal annak érdekében, hogy az érdekelt személyek megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzenek jogaik gyakorlásának előkészítésére. A hosszabb határidő ezáltal hozzájárul ahhoz is, hogy megalapozottabb indítványok előterjesztésére kerülhessen sor.
A Javaslat által előirányzott módosítások az Integritás Hatóság szerepének megerősítésére irányulnak, és a Hatóságot a sértetthez és a feljelentőhöz hasonló eljárási helyzetbe hozzák a büntetőeljárás ügyiratainak megismerésével összefüggésben. Ez a megoldás biztosítja, hogy a Hatóság a külön eljárásban a törvényben meghatározott feladatait kellően hatékonyan gyakorolni tudja. A Javaslat továbbá a vádindítvány képviseletével kapcsolatos hatékonyságot is javítja
Végül, a módosítások alapján a Javaslat szerint az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság kap felhatalmazást a megalapozottsági vizsgálat elvégzésére. Ez a megoldás összhangban áll azzal a szabályozási céllal, hogy a megalapozottsági vizsgálat ne a későbbi érdemi döntést meghozó bíróság előzetes állásfoglalásaként jelenjen meg, hanem elkülönült bírói kontrollként működjön. A hatáskör ekként való telepítése a bírói feladatok világos elhatárolását, az eljárás pártatlanságának védelmét és a külön eljárás garanciális szerkezetének következetességét szolgálja.
115. §
A javaslat bővíti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények körét, továbbá jogtechnikai pontosítást végez el.116-118. §, 122. §
A Javaslat újraszabályozza a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 183. §-a szerinti országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezetők (és hozzátartozóik) vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslat szerint az e személyi kör a vagyonnyilatkozatait a jövőben már nem a Miniszterelnöki Kormányiroda, hanem az Országgyűlés kezeli.Emellett a Javaslat meghatározza, hogy milyen eljárásrend követendő akkor, ha az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy a fenti körbe tartozó politikai felsővezető a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt. Eszerint a miniszterelnök a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár esetében a Kit. 185. § (2) és (2a) bekezdésében már jelenleg szabályozottak szerint jár el, azaz kezdeményezni kell az e személyek felmentését vagy - ha amely esetben ez a miniszterelnök hatáskörébe tartozik - a miniszterelnök a felmentés érdekében maga intézkedik.
A hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elvére is figyelemmel továbbá a Javaslat önálló jogorvoslatot is biztosít az Integritás Hatóság számára, ha a miniszterelnök az Integritás Hatóság jelentése nyomán a felmentésről nem intézkedik. Ebben az esetben az Integritás Hatóság harminc napon belül keresettel kérheti a Kúriától a miniszterelnöknek az Integritás Hatóság jelentésében foglalt magatartásra való kötelezését. A kérelmet a Kúria harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. A Kúria döntésével szemben továbbá - az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezései szerint - további jogorvoslatnak van helye, amelyről az Alkotmánybíróság szoros - 15 napos - határidőben dönt.
Végül megjegyzendő, hogy a miniszterelnök esetében a Kit. hatályos szabályozásának felülvizsgálata nem szükséges, figyelemmel arra, hogy a Kit. 185. § (1) és (2) bekezdése szerint az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását.
A Kit. belső koherenciájának megteremtése érdekében szükséges a Kit. egyes további rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése is.
120. §
Sarkalatossági záradék felülvizsgálata szükséges az Alkotmánybíróság részére való új feladatkör megállapítása okán.121. §
Szövegpontosítás az adójogi jogszabályokkal való összhang érdekében.123. §
A Javaslat által elvégzett módosítás hatályon kívül helyezi a nemzeti vagyonról szóló törvény rövid megjelölését. Erre figyelemmel szükséges annak pótlása.124-127. §, 138-142. §, 148. §, 178. §, 180. §
A Javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével egyidejűleg elvégzi az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényi rendelkezések, illetve törvények hatályon kívül helyezését.128. §
A Javaslat korlátozza a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagok kijelölésének lehetséges időtartamát. Ennek értelmében egy tag legfeljebb egy alkalommal jelölhető újra, amelynek maximális időtartama négy évben kerül meghatározásra. Az e rendelkezéssel szemben hozott alapító okirati rendelkezés semmisnek minősül.Tekintettel továbbá arra, hogy a törvényjavaslattal megvalósítani tervezett szervezeti átalakítást megelőzően a tagok választására, a megbízatási időtartamuk meghatározására a törvénymódosítás hatályba lépését követően az alapítói jogok gyakorlására jogosult Kormány részéről nincs lehetőség, így megalapozott az igény arra, hogy e testületek személyi összetételét az alapítói jogok kormányzati gyakorlója a megváltozott helyzetnek megfelelően szabad mérlegelése szerint alakíthassa a 2027. augusztus 1-jéig terjedő átmeneti időszakban is.
129. §
A Javaslat meghatározza, hogy az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a Kormányt illeti, illetve csatlakozókénti való részvétel esetén a Kormányt illeti az alapítvány alapítói jogainak teljes köre osztatlanul. A Javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy az alapítói jogot a Kormány határozatában kijelölt miniszter gyakorolja kizárólagos jelleggel, e rugalmas szabályozás megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány diszkrecionális jogkörében dönthessen a jogokat gyakorló miniszter személyéről.A Javaslat továbbá a fentiek alapján szükségtelen rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.
130. §
A Javaslat meghatározza azon személyek körét (ideértve az ebből kizárt személyeket is), akik kuratóriumi, illetve felügyelőbizottsági taggá kinevezhetőek.Garanciális szabályként jelenik meg, hogy kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha a megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja.
Az akadémiai szabadság elvével összhangban azonban az adott egyetemi szenátus által szabadon választott rektor, rektorhelyettes, dékán - feltéve, hogy nem lát el gazdasági vezetői feladatokat - nem zárható ki e törvény erejénél fogva a kuratóriumi, vagy felügyelőbizottsági tagságból, így a jogszabály ezt is egyértelművé teszi. Az egyetemek belső szabályai alapján választható tisztségviselői, például a tanszékvezető hasonlóképpen nem zárható ki a vezető testületből e törvény erejénél fogva.
131. §
A Javaslat kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselő tekintetében - nem nyilvános tartalmú - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő, amelyet az e személyek az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően tesznek meg.A Javaslat meghatározza a vagyonnyilatkozat őrzésére vonatkozó szabályokat, illetve a nyilatkozat megtételének elmulasztására vonatkozó szigorú jogkövetkezményeket is.
132. §
A Javaslat értelmében a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselő a vagyonnyilatkozaton túlmenően összeférhetetlenségi nyilatkozatot is köteles tenni, amelynek megtételére - ideértve az elmulasztás esetét is - egyebekben a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.133. §
A Javaslat célja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények működési és irányítási kereteinek pontosítása, valamint azok egyértelmű összhangba hozása a nemzeti felsőoktatási jogszabályi rendszerrel, annak érdekében, hogy a tudományos élet szabadsághoz kapcsolódó horizontális feljogosító feltétel alapján blokkolt Európai Uniós források is hozzáférhetővé váljanak.A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények szervezeti és működési rendje, valamint egyes irányítási és működési kérdései tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény garanciális szabályai irányadóak.
A módosítás hozzájárul a felsőoktatási intézményrendszer egységes működéséhez, a jogbiztonság erősítéséhez, valamint ahhoz, hogy az alapítványi fenntartású intézmények működése megfeleljen az állami fenntartású egyetemekre vonatkozóan az Nftv. által megfogalmazott követelményeknek.
134. §
A 25/A. §-hoz
A fejezet rendelkezései azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, feladataik további sorsának rendezését, valamint vagyoni viszonyaik lezárását, rendezését biztosítják, amelyek közfeladatként nem látnak el felsőoktatási tevékenységet. Melléklet sorolja fel az érintett alapítványokat, amelyeket nem felsőoktatási alapítványnak nevez.A fejezet alapvető szabályozási célja, hogy 2026. augusztus 31. napjáig biztosítsa az állami vagyon kivonását a nem felsőoktatási alapítványokból, és azt, hogy a jelenlegi nem felsőoktatási alapítványok a továbbiakban a Kekva tv. hatálya alá tartozóan ne működhessenek. Ezen alapítványok sorsának rendezésére több szakaszos folyamatban kerül sor.
Az első fontos intézkedés, hogy az alapítói jogok gyakorlója határozatban dönt az érintett alapítvány megszüntetéséről, amelyet a Kormány további lényeges kérdésben való döntéssel együtt kormányhatározatban hoz nyilvánosságra. A Kormány dönt a közfeladat további ellátásának módjáról, másrészt a közfeladatnak nem minősülő közérdekű és egyéb célok és feladatok tekintetében pedig dönt arról, hogy a feladat ellátását a továbbiakban az állam vállalja-e. A közfeladat további ellátására költségvetési szervet kell kijelölni. Az, hogy a Javaslat a költségvetési szerv útján történő feladatellátás modelljét jeleníti meg, természetesen nem korlátozza az államot abban, hogy később a feladat ellátását egyéb formában biztosítsa (például nonprofit gazdasági társaság útján). A KEKVA modell egyértelmű és gyors kivezetése azt indokolja, hogy a Javaslat ne az összes lehetséges, hanem az észszerűen és alapvető megoldásként jelentkező megoldásokról rendelkezzen.
A nem felsőoktatási alapítványok viszonyainak lezárásával, az elszámolással számos feladat keletkezik, amelynek ellátására feladatellátó személy kijelölése indokolt.
Fontos jelezni, hogy a Javaslat szerinti eljárások nem ágyazódnak be az alapítványok normál működésében érvényesülő nyilvántartási, végelszámolási szabályokba, hanem a nem felsőoktatási alapítványok gyors kivezetése érdekében sajátos, külön eljárási rendként érvényesülnek. A Civil törvény rendelkezései csak akkor érvényesülnek, ha a Fejezet kifejezetten erről rendelkezik. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezésitől pedig több ponton el kell térni.
Az V/A. Fejezet az Alaptörvény tizenhatodik módosításán alapulva egy sajátos megszüntetési szabályrendszert fektet le, amelynek alapja, hogy a nem felsőoktatási alapítványok megszüntetéséhez az alapítói jogok gyakorlójának erről szóló határozata szükséges. Vagyis ezen alapítványok megszüntetéséhez nem szükséges, hogy törvényben meghatározott, az alapítvány megszűnéshez vezető ok álljon fenn. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az alapítói jogok gyakorlója a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésekor döntését a törvény felhatalmazása alapján hozza, nem kell megjelölnie a nem felsőoktatási alapítvány megszűnésének okát, ezáltal nincsen szükség a Cnytv. 59. §-a szerinti nemperes eljárás kezdeményezésére sem, és ilyen ok bekövetkeztét a nyilvántartó bíróságnak sem kell vagy lehet vizsgálnia.
A 25/B. §-hoz
A rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy főszabályként az érintett, a kormányhatározattal megszüntetett nem felsőoktatási alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak hivatalból, tehát külön kérelem vagy jelzés nélkül, a törvény és a kormány határozata alapján 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal törölnie kell a nyilvántartásból.A törlés alól két esetben van kivétel. Ha a közfeladat nélkül "megmaradó" alapítványi célként értelmezhető közérdekű cél megvalósítása érdekében - nem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként működve - az alapítványban érintett nem állami személyek (akiket a Javaslat az államháztartáson kívüli alapítóknak hív) az alapítványt továbbra is fenn kívánják tartani vagy közérdekű cél nélkül Ptk. szerinti alapítványt kívánnak továbbműködtetni. Erre lehetőséget biztosít a Javaslat. Ha e lehetőséggel eredményesen élnek az államháztartáson kívüli alapítók, a nem felsőoktatási alapítvány a nem közfeladatnak minősülő egyes céljai immár csak magánvagyonnal bíró alapítványként kerülhetnek megvalósításra.
Az Alaptörvény tizenhatodik módosítására figyelemmel a Javaslat tételesen kimondja, hogy a nem felsőoktatási alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ha az államháztartáson kívüli alapító, alapítók a nem felsőoktatási alapítványt tovább kívánják működtetni, akkor is megvalósul 2026. augusztus 31-ig az állami vagyon kivonása, az állami szerepvállalás megszüntetése. Ebben az esetben a továbbműködtetéshez szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtásának ténye az a fordulópont, amely után az állam alapítói státuszban már semmilyen módon nem vesz részt az alapítvány működésében, az állami vagyon visszaszállásának időpontja ezért a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja, vagyis legkésőbb 2026. augusztus 30-a.
A 25/C. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi azt, hogy ha a nem felsőoktatási alapítványban nem állami szereplő akár alapítóként, akár csatlakozóként érdekelt, lehetőséget kapjon arra, hogy az alapítványt a közfeladat nélkül, az egyéb célok megvalósítása érdekében a továbbiakban is fenntartsa.A szabályozás alapja az, hogy a 25/A. § szerinti kormányhatározat az, amely a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott feladatok további sorsát rendezi. Azok a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott feladatok, amelyek ellátását az állam biztosítja a 25/A. § szerint meghatározott módon, azon feladatok tekintetében már nincs szükség e § szerinti eljárásra. Ezen alcím alá azon feladatokkal kapcsolatos esetleges továbbműködtetési lehetőség vonatkozik, amelyek tekintetében az állam a feladatátvételről nem döntött.
Ennek a lehetőségnek a feltétele, hogy az állammal megegyezik az államot illető vagyon meghatározásáról és annak kiadása módjáról, valamint az, hogy az álamháztartáson kívüli alapító biztosítani képes a közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy a Ptk. szerinti alapítványként való továbbműködéshez szükséges feltételeket. A szabályozás azt biztosítja, hogy ha az államháztartáson kívüli alapító a közfeladaton túli célok elérését továbbra is biztosítani akarja, ne kényszerüljön arra, hogy új alapítvány létesítésével kelljen újra létrehoznia a már fennálló jogviszonyokat. Ebben az esetben egy sajátos módosítása történik meg az alapító okiratnak. E sajátos helyzetre tekintettel a Javaslat számos ponton biztosít eltérést a Ptk. alapítványi szabályaitól, az észszerűség keretein belül megkönnyítve a sikeres módosítást. Így különösen a szigorú vagyonelvonási, vagyoncsökkentési szabályokat az államra visszaszálló vagyonra és az állammal történő elszámolásra tekintettel rugalmassá teszi. Kiemelhető az is, hogy az alapítványnak nem kell nevet változtatnia. A változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, ha a választott alapítványi forma nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. Így például ha a választott továbbműködési forma közérdekű vagyonkezelő alapítvány, akkor a Javaslat alapján a Vatv. 9. § (1) bekezdés folytán kötelező a jogi képviselet.
A szabályozás a folytonos működtetés érdekében egyértelművé teszi, hogy a továbbműködő alapítványban fennmaradó feladatokhoz - tehát a közfeladaton kívül ellátható feladatokhoz - kapcsolódó jogviszonyok, folyamatban lévő eljárások tekintetében a jogutódlás történik.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatok a civil nyilvántartásból a változásbejegyzési eljárás kimenetelére tekintet nélkül törlésre kerülnek.
25/D-25/F. §-hoz
Fontos, hogy az alapítvány kuratóriuma részletesen bemutassa az alapítvány helyzetét, a vagyoni viszonyokat tisztázza, az állam és az államháztartáson kívüli alapító között a vagyonmegosztás, elszámolás pontos és gyors lefolytatása érdekében a szükséges tájékoztatást megadja, vagyis az előkészítő munkát elvégezze. Emiatt a Javaslat az alapítvány kuratóriumára rója a feladatot, hogy részletes előterjesztést készítsen az alapítvány vagyoni helyzetéről, a hitelezőkről, és általában azokról a lényeges körülményekről, amelyek a fennálló vagyoni és szerződéses viszonyok lezárását érintik. Azon kuratóriumi tagokra is vonatkozik a kötelezettség, akiknek a megbízása a törvénymódosítás alapján tervezhetően megszűnik. A közelgő megszűnés azonban nem mentesíti őket azon kötelezettség alól, hogy az alapítvány helyzetének világos, átlátható és teljes értékeléséhez szükséges munkát elvégezzék.Ez az előterjesztés lesz az alapja az állami vagyon és az alapítványban lévő korábbi magánvagyon szétválasztásának, a jogosultnak való visszaszolgáltatásának. Ez az előterjesztés kell elsődlegesen ahhoz, hogy az állam és az államháztartáson kívüli alapító egymással el tudjon számolni, a közöttük a szükséges megállapodás létrejöjjön. Igaz ez arra az esetre is, ha az államháztartáson kívüli alapító az alapítvány továbbműködtetését kívánja, ha az alapítvány feladatainak továbbvitelét az állam vállalja, és akkor is, ha az alapítvány jogviszonyainak teljes felszámolása, megszüntetése történik. Ezért tehát ezen feladatokat és az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét minden esetben el kell végezni.
A 25/G. §-hoz
E § az állam, az alapítványban érdekelt államháztartáson kívüli alapító és a hitelezők közötti viszony egyik fontos alapja. Ezen elszámolás fő rendezési elve, hogy az állam a közfeladat ellátásához rendelve juttatta a vagyont, ezért főszabályként ezen közfeladathoz tapadó hitelezői igényekért felel.Ezen logika mellett pedig a nem az állam által juttatott vagyon a közfeladaton túli feladatok ellátásának alapjaként értelmezhető, vagyis a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, és más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az államháztartáson kívüli alapító a neki visszajuttatott vagyon erejéig áll helyt. Ezen felelősségi szabály megfelel a korlátozott alapítói tagi felelősséggel működő jogi személyek megszűnésekor érvényesülő általános polgári jogi szabálynak.
Ugyanakkor azért, hogy egyetlen jogos igénnyel fellépő hitelező se maradjon kielégítetlen, az állam helytáll, ha az államháztartáson kívüli alapítótól a hitelező kielégítést nem kapott. A hitelezői igények kielégítésére tartalékot kell képezni.
A megállapodás előkészítését az elszámolási biztos végzi, azonban minden fél közös érdeke, hogy a vagyoni viszonyokkal és a helytállási kérdésekkel összefüggő megállapodás minél előbb, és vitás kérdés fennmaradása nélkül létrejöhessen. A Javaslat kifejezetten kimondja az együttműködési kötelezettséget. Az együttműködési kötelezettségnek kiemelten nagy jelentősége van akkor, ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, mert a változásbejegyzési kérelem benyújtására szűkös időkeret áll rendelkezésre. Annak érdekében, hogy augusztus végéig az alaptörvényből folyó jogi helyzet gyakorlati megvalósítása is megtörténhessen, a Javaslat a megállapodás megkötésére is szoros határidőt állapít meg. A gyakorlati észszerűség mentén a Javaslat nem vitás, nem vitatott vagyoni viszonyokra és elszámolásra írja elő, hogy az arra vonatkozó megállapodást 2026. augusztus 30-ig meg kell kötni. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a 25/C. § (5) bekezdés alapján a továbbműködő alapítvány vagyonának rendelkezésre bocsátása csak nem vitatott vagyonelemekre terjedhet ki, vitás vagyonelem nem ajánlható fel a továbbműködő alapítvány vagyonaként.
A 25/H. §-25/J. §-hoz
Egyes feladatok állam általi átvétele más jogi személytől nem példa nélküli. Van rá szabályozás az államháztartási törvényben is, és a közalapítványok tekintetében is ismert megoldás az alapítványi feladatok átvétele annak érdekében, hogy a feladatellátás a lehető legeredményesebb legyen.A rendelkezések a jogviszonyok, vagyoni viszonyok garanciális rendelkezéseit állapítják meg. A feladatátvétellel együtt az ahhoz tapadó jogok, kötelezettségek is átszállnak az átvevő költségvetési szervre.
A 25K. §-hoz
A nem felsőoktatási alapítvány feladatainak, céljainak további biztosítására lehetőséget biztosít a Javaslat, ugyanakkor lesznek olyan feladatok, így akár a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott valamennyi feladat ilyen lehet, amelyek ellátása 2026. augusztus 31. után külön nem lesz nevesítve, vagyis ezen feladathoz kapcsolódóan létrejött jogviszonyokban nem lesz a nem felsőoktatási alapítványnak jogutódja. Ha nincs olyan jogutód, aki az alapítvány feladatát, vagy egyes feladatait tovább viszi és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyokban eljár, akkor ezeket a jogviszonyokat, vagyoni viszonyokat rendezni kell.Ahhoz, hogy a jogviszonyok rendezhetőek legyenek, az kell, hogy alapítvány ezen (más által át nem vett, tovább nem vitt) jogaival és kötelezettségeivel valaki élhessen. Ezért a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni, szerződéses, peres és egyéb jogviszonyaiból folyó jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én az államra szállnak.
A 25/L. §-hoz
Normál elszámolásnál, a végelszámolásnál a vagyoni viszonyok lezárását számviteli szempontból rendezett szakaszokra lehet osztani. Így van tevékenységet lezáró, végelszámolást nyitó számviteli elszámolási rend. Ezek alkalmazása jelen esetben nem indokolt, mert az alapítvány alapvető jogviszonyainak lezárására nyitvaálló időszak olyan rövid, hogy ezen számviteli feladatok elvégzése önmagában felőrölhetné ezt az időszakot. Ezért - az alapítvány kuratóriumának részletes tájékoztatásán alapuló átadás-átvétel alapján - a Javaslat az alapítvány üzleti évét nem bontja meg.A 25/M. §-hoz
A hitelezőkkel kapcsolatos feladatok nem különböznek a végelszámolásnál alkalmazott megoldástól, alapvetően mintázzák azt.25/N. §-25/O. §-hoz
Az elszámolási biztosnak szűk időkerete van arra, hogy a lezárható jogviszonyok lezárása iránt intézkedjen (helyiségbérlés, előfizetések, munkavállalók sorsának rendezése stb.) A jogviszony lezárására vonatkozó alapvető rendelkezéseket rögzíti a Javaslat.Vélhetően az alapítvány az állami vagyon és az államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon kivonása után érdemi, értékesíthető vagy értékesítendő vagyonnal nem fog rendelkezni, azonban ennek elvi lehetősége adott. Ennek kezelésére a Javaslat kimondja azt a végelszámoláskor megszokott szabályt, hogy a "felesleges" vagy a hitelező kielégítésére szolgáló vagyon a piaci forgalomban értékesíthető.
A 25/P. §-25/Q. §-hoz
Az elszámolási folyamatnak az elszámolási biztost érintő legfontosabb része, hogy a működési jogviszonyok megszüntetésére nyitva álló időszak végével az elszámolási biztosnak részletes előterjesztést kell készítenie, amelyben rendelkezésre bocsátja a záró számviteli iratokat, bemutatja a még függő ügyeket, és részletes beszámolót tesz.A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésének egyik fontos kiindulópontja, hogy az alapítvány megszüntetése harmadik személyek jogérvényesítési lehetőségeit ne szüntesse meg, tehát a hitelezők ne járjanak rosszabbul, mint ha működne az alapítvány. Ezért a Javaslat az elszámolási eljárás befejezéséig nem azt várja el, hogy minden jogviszony vagy jogi helyzet le legyen zárva (például minden per legyen megszüntetve), hanem azt, hogy a napi működéssel összefüggő kötelezettségek ne álljanak fenn. A hosszabb ideig elnyúló, adott esetben az alapítvány igényét érvényesítő eljárás vagy az alapítvánnyal szembeni igényérvényesítés azonban tovább folyhat.
Az elszámolási biztos tevékenységét a Kormány is értékeli, azonban végső soron az Állami Számvevőszék az, aki jóváhagyja az elszámolási biztos előterjesztését.
A 25/R. §-hoz
Az elszámolásra nyitva álló időszak szűk volta azt indokolja, hogy ahol arra lehetőség van, az elszámolást hatósági vagy bírósági szabályozott eljárási keretek ne korlátozzák. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy bárki, aki az elszámolás során érdeksérelmet szenved, vagy álláspontja szerint érdeksérelmet szenved, bíróság előtt eljárást tudjon indítani.Ezért a végelszámolási kifogás intézményének szabályait az elszámolási biztos intézkedésével szemben biztosítani kell. Továbbá tételesen ki kell mondani, hogy per útján rendezhetőek az elszámolás vitás vagyoni kérdései.
A 25/S. §-hoz
Az elszámolási eljárás befejezése, mint az a Javaslat rendelkezéséből következik, nem jelenti, hogy ne lehetnének folyamatban igényérvényesítési vagy egyéb eljárások. Mivel azonban az elszámolási eljárás befejezésével az elszámolási biztos feladata megszűnik, a továbbiakban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.135. §
Átmeneti rendelkezések.136. §, 3. melléklet
A Javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény mellékleti rendszerének kiegészítését tartalmazza egy új, 2. melléklet beiktatásával. A jogbiztonság és normavilágosság elveivel összhangban a hivatkozott melléklet taxatívan rögzíti azon alapítványokat, amelyek a Javaslat által módosított törvény alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal összefüggő törvényi szabályozás értelmében közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványoknak minősülnek és ennél fogva a Javaslat által módosított törvény alapján az alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig megszüntet.137. §
A Javaslat hatályon kívül helyezi a módosítás nyomán szükségtelenné váló rendelkezéseket.143-145. §
Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozása az elmúlt évtizedben fokozatosan kiterjesztette a tényleges tulajdonosi azonosítás és nyilvántartás követelményeit a befektetési alapok, különösen az alternatív befektetési alapok körére. A 2015/849/EU irányelv (AMLD4) és annak a 2018/843/EU irányelv (AMLD5) általi módosítása kötelezővé tette a tagállamok számára, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartást az összes jogi személyre és kapcsolódó jogviszonyra kiterjesszék, valamint biztosítsák annak teljességét, pontosságát és naprakészségét.A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) hatályos 1. § (1) bekezdés 30. pontja a zártkörű befektetési alapot adatszolgáltatóként nevesíti, azonban nem tartalmaz az alap sajátosságaira figyelemmel lévő speciális adatszolgáltatási szabályokat.
A Javaslat a fentiek szerint megteremti az ehhez szükséges rendelkezéseket a tényleges tulajdonos fogalmának újradefiniálása, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási keretek - ideértve a harmadik személyek hozzáférését is -megteremtése, továbbá a tényleges tulajdonosi nyilvántartás naprakészségének biztosítása útján.
Az adatszolgáltatási célú módosítás célja annak biztosítása, hogy az Integritás Hatóság a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásából az azt működtető NAV-tól ne csak a szervezetek neve, hanem azok adószáma alapján is kérhessen le adatokat. Az adószám megadásával az érintett szervezet egyértelműen beazonosítható, így az adatátadás és -átvétel célzottan, hatékonyan tud megvalósulni.
146. §
Átmeneti rendelkezés az Afad. módosításával összefüggésben.149. §, 182. §
A Javaslat alapján a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény hatályát veszti, illetve a Javaslat ezzel összefüggésben - a Tudás-Tér Alapítvány alapítói jogainak az állam részére történő átadása, illetve az Alapítvány megszüntetése érdekében - meghatározza a kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket is.150. §
A Javaslat akként módosítja európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. §-át azzal, hogy abban egyértelműsítse, a Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad.151. §, 153. §
A Javaslat új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, illetve a nyilatkozat teljeskörűségének ellenőrzését illetően.A Javaslat taxatív módon meghatározza, hogy az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultsága a vagyonnyilatkozattételre lényegében valamennyi jogszabályi rendelkezés előírása folytán - ideértve az Országgyűlésről szóló törvény, illetve az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján - vagyonnyilatkozattételre kötelezett személyre kiterjed, illetve ezekhez kapcsolódóan a Javaslat az Integritás Hatóságot érdemi jogosítványokkal is felruházza annak érdekében, hogy a vizsgálat teljes körű lehessen.
Az Integritás Hatóság ezen eljárását önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja, továbbá, a Hatóság az eljárása befejezésekor kiadott jelentésében további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet az arra jogosult szervnél, személynél, hatóságnál vagy bíróságnál.
Ha a Hatóság a vizsgálata alapján csak kisebb mértékű, - kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló - hiányosságot tár fel, úgy hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, illetve százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az érintett személlyel szemben. Az arányosság elvét is figyelembe véve, ha a vizsgált személy vagyonnyilatkozata a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat (így különösen a nyilatkozat helyesbítése) sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét az Integritás Hatóság lezárja.
152. §
Az Integritás Hatóságnak a védelmi és biztonsági célú beszerzések körében fennálló fellépési lehetőségére tekintettel szükséges módosítás.154. §
A Javaslat a közbeszerzésekről szóló törvény módosításával párhuzamosan az Eufetv. keretei között is rögzíti, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyintézési határidőn belül eljárási kötelességének nem tesz eleget, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat.155. §
A Javaslat pontosítja az Integritás Hatóság vizsgálati eszköztárát, így ezek között kiemelten az Integritás Hatóság adathozzáféréshez való jogát. A Javaslat keretei között kimondásra kerül, hogy az Integritás Hatóság bármely, az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat - illetve azon törvény által védett titkokat -, amelyek az eljárása lefolytatásához szükségesek.Az Integritás Hatóság az adat megismerésére egyrészt megkeresés útján jogosult, amelyre további jogszabályi rendelkezésre tekintet nélkül közvetlenül jogosult, másrészt az adat megismerésére közhiteles nyilvántartáshoz vagy adatbázishoz való hozzáférés útján jogosult amennyiben azt jogszabályi rendelkezés kifejezetten lehetővé teszi és amennyiben - az Integritás Hatóság az adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő elektronikus adatkapcsolattal rendelkezik.
A Javaslat továbbá meghatározza azt is, hogy az Integritás Hatóság adatkérésének vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított - legfeljebb 30 napos -határidőn belül köteles eleget tenni. Az Integritás Hatóság a nem teljesített megkereséssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül, azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz.
156-157. §
A Javaslat új hatáskörökkel ruházza fel az Integritási Hatóságot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, illetve a nyilatkozat teljeskörűségének ellenőrzését illetően.A Javaslat taxatív módon meghatározza, hogy az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultsága a vagyonnyilatkozat-tételre lényegében valamennyi jogszabályi rendelkezés előírása folytán - ideértve az Országgyűlésről szóló törvény, illetve az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján - vagyonnyilatkozattételre kötelezett személyre kiterjed, illetve ezekhez kapcsolódóan a Javaslat az Integritás Hatóságot érdemi jogosítványokkal is felruházza annak érdekében, hogy a vizsgálat teljes körű lehessen.
Az Integritás Hatóság ezen eljárását önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja, továbbá, a Hatóság az eljárása befejezésekor kiadott jelentésében további jogkövetkezmények levonására is javaslatot tehet az arra jogosult szervnél, személynél, hatóságnál vagy bíróságnál.
Ha a Hatóság a vizsgálata alapján csak kisebb mértékű, - kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló - hiányosságot tár fel, úgy hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, illetve százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az érintett személlyel szemben. Az arányosság elvét is figyelembe véve, ha a vizsgált személy vagyonnyilatkozata a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat (így különösen a nyilatkozat helyesbítése) sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét az Integritás Hatóság lezárja.
158-160. §, 162-164. §, 173. §
Az Integritás Hatóság a jövőben kettő helyett négy elnökhelyettessel fog működni. A módosítás emellett pontosítja a jelölési folyamat részletszabályait és meghatározza a pályázati eljárás időbeli kereteit, továbbá egyértelműsíti az elnök helyettesítésének egyes részletszabályait.161. §
A Javaslat az Eufetv. keretei között pontosan meghatározza, hogy az Integritás Hatóság mely döntéseket hozza meg testületi szinten.165. §
A Javaslat pontosítja az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy az Integritás Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles azt a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan.Ezen túlmenően, nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel. A Javaslat meghatározza végül az ehhez szükséges rendelkezéseket is.
166. §
A Javaslat által előirányzott módosítás célja az Integritás Hatóság Igazgatósága tagjai Alkalmassági Bizottság által végzett vagyonnyilatkozati ellenőrzési eljárása hatékonyságának növelése.A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az Alkalmassági Bizottság a Hatóság elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során jogosult megismerni mindazon adatokat, amelyek a Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása keretében is megismerhetők, azonban kizárólag az eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és a jogszabályi keretek között.
A szabályozás célja, hogy biztosítsa az ellenőrzési tevékenységek megalapozottságát és teljességét, miközben fenntartja az adatkezelésre vonatkozó garanciális követelményeket, különösen a szükségesség és arányosság elvét. A módosítás ezáltal hozzájárul az Integritás Hatóság Igazgatóságának átlátható és ellenőrizhető működéséhez, erősítve a közbizalmat és az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos intézményi kontrollrendszer hatékonyságát.
167-169. §, 172. §
A Javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésére vonatkozóan.Az állami szerveket képviselő tagok kijelölése a Javaslat alapján legfeljebb öt évre szól, de a kijelölés bármikor visszavonható. Állandó meghívottként részt vehet a munkában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy is.
Az állami tagok és a meghívottak a Javaslat szerint továbbra sem kapnak külön díjazást, ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat tiszteletdíj illeti meg. A nem kormányzati tagok megbízatása továbbá megszűnhet akkor, ha már nem felelnek meg a kiválasztási feltételeknek, illetve az megszűnik a törvény erejénél fogva a kinevezéstől számított öt év után.
A Javaslat alapján továbbá az ötéves időkorlát a korábban kinevezett nem kormányzati tagokra is vonatkozik. Emellett a Munkacsoport saját ügyrendjét és éves munkatervét az elnök javaslata alapján maga fogadja el.
170. §
A Javaslat az Alkalmassági Bizottság kapcsán pontosítja azt is, hogy az Alkalmassági Bizottság az Eufetv. 54. § (1)-(2) bekezdése szerinti kritériumok alapján dönt az Integritás Hatóság Igazgatóságának tagjelöltjeiről.A Javaslat továbbá akként módosítja az Eufetv. rendelkezéseit, hogy a tagok megbízást adhatnak távollétük esetére másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval, ebben az esetben ugyanakkor a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg.
171. §
A Javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésére vonatkozóan.Az állami szerveket képviselő tagok kijelölése a Javaslat alapján legfeljebb öt évre szól, de a kijelölés bármikor visszavonható. Állandó meghívottként részt vehet a munkában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy is.
Az állami tagok és a meghívottak a Javaslat szerint továbbra sem kapnak külön díjazást, ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat tiszteletdíj illeti meg. A nem kormányzati tagok megbízatása továbbá megszűnhet akkor, ha már nem felelnek meg a kiválasztási feltételeknek, illetve az megszűnik a törvény erejénél fogva a kinevezéstől számított öt év után.
A Javaslat alapján továbbá az ötéves időkorlát a korábban kinevezett nem kormányzati tagokra is vonatkozik. Emellett a Munkacsoport saját ügyrendjét és éves munkatervét az elnök javaslata alapján maga fogadja el.
174. §
Átmeneti rendelkezés.175. §
Sarkalatossági rendelkezés ismételt megállapítása szükséges az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának felülvizsgálatára figyelemmel.176. §
A Javaslat újraszabályozza a Korrupcióellenes Munkacsoport éves jelentéseivel összefüggő egyes határidőt, továbbá előírja, hogy az Alkalmassági Bizottságnak évente felül kell vizsgálnia az Integritás Hatóság Igazgatósága működését.177. §
Figyelemmel arra, hogy a Javaslat teljességgel felülvizsgálja az Eufetv.-ben rögzített, az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozat-ellenőrzési jogosultságait, az ezzel összefüggő szükségtelenné váló rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt.179. §
Mivel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LIII. törvény az a szükséges feltételek teljesülése hiányában nem léphetett hatályba, szükséges az e törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezni, figyelemmel arra is, hogy a Javaslat minden olyan kérdést rendez, amely általában a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általa létesített és fenntartott jogi személyeket sújtó uniós intézkedés megszüntetéséhez szükséges.180. §
Hatályba léptető rendelkezés.181. §
Sarkalatossági záradék.