adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
Végső előterjesztői indokolás a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi CXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvény célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) hatékony...
Végső előterjesztői indokolás a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvényhez - Indokolások Tára 2026/3.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvény célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) hatékonyabban lássa el a kormányzati képzési és oktatási feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzési tevékenységét.
Ezzel összefüggésben módosul a rendvédelmi hivatásos állományra vonatkozó törvény is, kiegészítve az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást betöltők körét.
A helyi önkormányzatokra és közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítik a tiszteletdíj megállapítását. Bővül a Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre is, annak érdekében, hogy a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozó munkavállalói jogviták rendezése gyorsabb és költségmentes legyen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Alaptörvény 14. cikke a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának alapvető szabályait állapítja meg. Ezekhez az alapelvi szintű rendelkezésekhez kapcsolódóan ugyanakkor ezidáig nem születtek meg azok a törvényi szintű részletszabályok, amelyek - figyelembe véve a köztársasági elnök közjogi jogállását és a hatalommegosztás rendszerében betöltött önálló, más hatalmi ágaktól elkülönülő alkotmányos szerepét is - egyértelmű jogalkalmazási kereteket biztosítanak egy esetleges akadályoztatás felmerülése esetére.A rendelkezés - az Alaptörvény 14. cikkében foglaltakkal összhangban, a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának gyakorlati szempontjait alapul véve - egyértelművé teszi, hogy az átmeneti akadályoztatás tényének az Országgyűlés általi megállapítását követően értelemszerűen kizárólag maga a köztársasági elnök az, aki az átmeneti akadályoztatásának megszűnéséről hitelesen nyilatkozni tud, amely nyilatkozattétel egyúttal megkérdőjelezhetetlen tanúbizonysága is annak, hogy az akadályoztatás megszűnt. Ha a köztársasági elnök - például egy egészségügyi kezelés esetén - előre látja akadályoztatása teljes egészében történő megszűnésének időpontját, akkor a nyilatkozatában ezt a jövőbeli időpontot előzetesen is meghatározhatja. A nyilatkozat érvényességéhez annak elfogadására nincs szükség.
2. §
A köztársasági elnök az Alaptörvény értelmében Magyarország államfője, első számú közjogi méltósága, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.A köztársasági elnöknek a közjogi jogállása, a hatalommegosztás rendszerében betöltött önálló, más hatalmi ágaktól elkülönülő alkotmányos szerepe indokolttá teszi a köztársasági elnöki működés önállósága szervezeti és pénzügyi garanciáinak a megerősítését, illetve annak egyértelművé tételét, hogy az e garanciákat biztosító szabályok a köztársasági elnök jogállásának immanens részét képezik.
A rendelkezés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényen belül a köztársasági elnök jogállásáról szóló alcímben helyezi el a köztársasági elnöknek a saját hivatali szervezete szabad kialakítására vonatkozó - az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés m) pontja által kifejezetten biztosított - hatáskörét érintő rendelkezéseket, valamint a Köztársasági Elnökség fejezetet érintő költségvetési garanciákat.
Az államfői alapfeladatok zavartalan és biztonságos ellátásához elengedhetetlen a köztársasági elnök védelmére vonatkozó részletes szabályok törvényi szinten történő meghatározása. A törvény kifejezésre juttatja, hogy a védelem nem egyfajta juttatásként értelmezendő, hanem a köztársasági elnök jogállásához tartozó, az állam biztonságos működéséhez szükséges elem.
A rendelkezés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényen belül a köztársasági elnök jogállásáról szóló alcímben helyezi el a köztársasági elnök, valamint meghatározott családtagjai személyvédelmére vonatkozó rendelkezéseket. Az új rendelkezések érdemben nem térnek el az alacsonyabb jogszabályi szinten meghatározott hatályos rendelkezésektől.
3. §
A törvény a volt köztársasági elnök személyvédelmére vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.4. §
Szövegpontosító rendelkezések.5. §
Deregulációs rendelkezések.6. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény) 1/C. §-ának kiegészítése hozzájárul, hogy az Egyetem alaptevékenységeként megjelenő, a kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezeti feladatait minél nagyobb hatásfokkal végezhesse, amely a speciális képzetti kör okán kiemelt közérdeknek tekinthető. A kiegészítés szükségességét alátámasztja a képzés és a képzettek speciális jellege, valamint a képzés eredményének az állampolgárok széles körére gyakorolt pozitív hatása is. A kiegészítés révén az állami foglalkoztatottak szakmai kompetenciájának növelését célzó képzések az ország egész területén azonos magas színvonalon állnának rendelkezésre minden érintett szervezet számára. Kiemelendő továbbá, hogy az érintett szervezetek széles spektrumán, és az általuk ellátott sokszínű közfeladaton keresztül az állampolgárok kiterjedt körére gyakorol hatást az, hogy az állami szféra humán erőforrásának fejlesztése a lehető leghatékonyabb módon valósul meg. Ennek megfelelően a módosítási javaslat nyomán az érintett szervezeteknél dolgozók képzései valósulhatnának meg hatékonyabban és eredményesebben, amely hozzájárulna ahhoz, hogy e szervezetek munkatársai még magasabb szakmai szinten lássák el feladataikat, ezáltal még nívósabb szolgáltatást nyújtsanak a lakosság részére. A módosítás nyomán egyszerre érvényesülhet az a szándék, hogy a kormányzati képzések, oktatások szervezésére professzionálisan, egységes irányelvek alapján és magas színvonalon kerüljön sor, ugyanakkor az egész országot lefedő tevékenység ellátásába minél több kis- és középvállalkozás is be tudjon csatlakozni. A javaslat biztosítja a felnőttképzésre vonatkozó adatvédelmi, minőségi és tartalmi követelmények érvényesülését és a képzésben részt vevők jogainak védelmét a képzésbe bevont szervezetekre vonatkozó garanciális szabályok meghatározása révén.7. §
Az NKE törvény 13. § (1) bekezdése - technikai pontosításként - kiegészítésre kerül a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személyekkel.8. §
Átmeneti rendelkezés az NKE törvény módosításához.9. §
A polgármesteri tisztség keletkezésekor és a 64. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a képviselő-testület határozatban állapítja meg a polgármester illetményét, tiszteletdíját.10. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. §-a rendelkezik arról, hogy a törvény 131. § (1) bekezdését a polgármesteri illetmény megállapítása esetén is alkalmazni kell. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a polgármester illetményének összegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)-(4b) bekezdésének megfelelően kell megállapítani.11. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/J. § (1) bekezdésében meghatározott, a képviselő-testületnek a polgármesteri illetmény megállapításával kapcsolatos hatáskörét módosítja.12. §
Jogtechnikai pontosítás.13. §
Az NKE törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza azon jogviszonyok felsorolását, amelyek keretében az Egyetemen munkakör, illetve vezető beosztás tölthető be. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tagjai tekintetében az Egyetem működésének megkezdése óta fennáll e lehetőség [NKE törvény 13. § (1) bekezdés b) pontja].Időközben felmerült az igény arra, hogy az elkülönített és célzott forrással rendelkező, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységhez kötődő feladatra is lehetővé váljon a vezénylés. E cél megvalósításának adekvát formája a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. §-ának módosítása, amelyben rögzítésre kerül, hogy a vezénylésre a vezénylő rendvédelmi szerv és az Egyetem megállapodása alapján kerülhet sor.
14. §
Egy magánvád vagy pótmagánvád miatt folyamatban lévő büntető eljárás, amely a tapasztalatok alapján alacsony váderedményességű, akár évekig elhúzódhat. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításának célja, hogy abban az esetben, ha a büntető eljárás magánvádra indult, vagy azt olyan pótmagánvád alapozza meg, amelyet munkáltatói intézkedéssel összefüggésben indítottak meg, a büntetőeljárás ténye ne legyen kizáró ok a fizetési fokozatban való előre sorolás, illetve rendfokozatban való előléptetés során.15. §
A módosítás az uniós értékhatárt el nem érő egyes beszerzések esetén kiegészül a növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzése vagy elhárítása, valamint növény-egészségügyi közérdekű védekezés érdekében történő beszerzésre vonatkozó kivétellel, amely az ilyen helyzetekben való gyors és hatékony fellépés lehetőségét hivatott biztosítani.16. §
Szövegpontosító módosítás.17. §
A módosítás alapján a bíróságok a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos jogvitákat közigazgatási perben bírálják el. Jelenleg ugyanis a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény fogalommeghatározása szerint a munkaviszonyból származó jogviták nem minősülnek közszolgálati jogvitáinak, és emiatt a közigazgatási bíróságok hatásköre nem terjed ki rá. Tekintettel azonban arra, hogy jelen törvényjavaslat alapján a Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre ki fog terjedni a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos jogvitáira is, a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos panaszok alapján hozott döntőbizottsági döntéssel szembeni jogorvoslattal azonos módon szükséges biztosítani a munkaviszonnyal kapcsolatos panaszok alapján meghozott határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőséget is.18. §
A törvényjavaslat biztosítja a - Nemzeti Fejlesztési Központban működő - Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság számára a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 58. §-ban meghatározott egyéb érdekelti jogállásból eredő jogok gyakorlását.19. §
A törvényjavaslat alapján a Nemzeti Fejlesztési Központ önállóan gondoskodhat a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti informatikai rendszerek tekintetében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényből fakadó feladatai ellátásáról.20. §
A javaslat célja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 168. §-át érintő módosításokkal való összhang megteremtése. E tervezett módosítás kiterjesztené a Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörét a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyából származó igényére.21. §
A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár halála esetén a törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni a kinevezést.22. §
Jelenleg nem rendelkezik a törvény arról, hogy a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos halála esetén megszűnik az érintett személy biztosi jogviszonya. Egyrészt ez a hiányt pótolja a módosítás, másrészt rendelkezik arról, hogy a biztos halála esetén a törvény erejénél fogva hatályát veszti a biztost kinevező normatív határozat, illetve utasítás.23. §
A módosítás a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár vonatkozásában rendelkezik arról, hogy az érintett halála esetén a törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni a kinevezést.24. §
A Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörét érintő módosításhoz szükséges átmeneti rendelkezés megállapítása.25. §
A módosítás kiegészíti a Kit. Közszolgálati Döntőbizottság eljárására vonatkozó rendelkezéseit a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóval, és egyéb szövegpontosító technikai javításokat tartalmaz.26. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.27. §
A módosítás folytán egyértelműen kerül szabályozásra az, hogy aki rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a szerint kiadott szolgálati idő igazolással, akkor függetlenül attól, hogy azt társszervnél vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál került kiadásra, vagy attól, hogy a hivatásos, vagy pénzügyőri szolgálati viszonya valamikor megszakadt, a szolgálati időket a szerint kell megállapítani, ha az kedvezőbb, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerint megállapított szolgálati idő. A módosítás eredményeként - ha a foglalkozatott számára az kedvezőbb, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény által megállapított szolgálati idő - akkor a szolgálati időigazolásban jogszerző időszakoknak minősülő időket a 2012. január 1-jei időszak tekintetében el kell ismerni.28. §
Hatályba léptető rendelkezések.29. §
Sarkalatossági záradék.