adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XCVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/111.
Végső előterjesztői indokolás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XCVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/111.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi XCVIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Különösen az erősen koncentrált vagy oligopolisztikus piacok, illetve a vertikálisan integrált ágazatok esetében az összefonódás-ellenőrzéstől mentes vállalatfelvásárlásokból, a piacról való kilépésekből, a belső növekedésből vagy a jelentős piacra lépési korlátok miatti alacsony (potenciális) versenyből származó, konkrét versenyjogi jogsértéshez nem köthető strukturális problémák előidézhetik a piaci verseny jelentős és folyamatos torzítását vagy korlátozását, amelyek a versenyhatóság rendel...
Végső előterjesztői indokolás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XCVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/111.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Különösen az erősen koncentrált vagy oligopolisztikus piacok, illetve a vertikálisan integrált ágazatok esetében az összefonódás-ellenőrzéstől mentes vállalatfelvásárlásokból, a piacról való kilépésekből, a belső növekedésből vagy a jelentős piacra lépési korlátok miatti alacsony (potenciális) versenyből származó, konkrét versenyjogi jogsértéshez nem köthető strukturális problémák előidézhetik a piaci verseny jelentős és folyamatos torzítását vagy korlátozását, amelyek a versenyhatóság rendelkezésére álló jogi eszközökkel nem vagy nem elég hatékonyan kezelhetők.A tisztességes gazdasági verseny feltételei fennállásának, és az ezt elősegítő egészséges piacszerkezetnek a biztosítása, továbbá a fogyasztók jogainak védelme teszi szükségessé a szabályozást. A rendelkezés olyan objektív körülmények figyelembe vételét írja elő döntések meghozatalakor, melyek egytől egyig olyan helyzetet teremtenek egy vállalkozás számára, hogy az piaci erejét felhasználva a maga oldalára billentheti a piacot, a piacon uralkodó feltételeket.
A piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás olyan piaci helyzetet idézhet elő vagy konzerválhat, amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a Gazdasági Versenyhivatal részéről. A versenyvédelem érdekében a Gazdasági Versenyhivatalnak egy ilyen esetben folyamatos ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések az érintett piacot hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárítását és a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák.
E törvénymódosítás preventív célokat is szolgál (pl. a tájékoztatási kötelezettség előírásával), annak érdekében, hogy ha az érintett piacon már fennáll egy piaci erőhöz köthető helyzet, akkor a felmerülő belső vagy külső piaci strukturális ok ne eredményezzen további versenytorzítást.
Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi egyoldalú magatartások esetén, hogy az uniós erőfölényes szabályozásnál szigorúbb nemzeti szabályok szülessenek. Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy az erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartásokat vizsgáló eljárások rendkívül hosszúak, gyakran elhúzódnak, és a versenyhatósági szankció sem tud minden esetben kifejteni konkrét piaci hatást, mert mire realizálódik a Gazdasági Versenyhivatal döntése, a piaci magatartás vagy meghaladottá vált, vagy a piaci környezet megváltozott. Ezen túl a törvénymódosítás olyan speciális ágazati sajátosságokra kíván reagálni, amelyek hagyományos versenyjogi jogalkalmazással (azaz a monopólium- vagy kartelltilalmi szabályok alkalmazásával) nehezen megfoghatóak, így példának okán egyedi piaci struktúrákhoz, egyoldalú keresleti erőhöz, piacralépéshez, illetve piacról való kilépéshez kapcsolódó korlátozásokhoz, vagy vertikális beágyazottsághoz kapcsolódó kiszorításhoz.
A törvénymódosítással a vállalkozások tulajdonhoz való joga ezzel az alkotmányjogi követelményeknek megfelelően kerül korlátozásra, és a módosítás tiszteletben tartja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mivel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) eljárási garanciái teljes körűen érvényesülnek a védekezéshez való jog és a jogorvoslati jog kapcsán. A vállalkozások az újonnan beiktatni kívánt versenyhatósági kötelezések ellen bírói felülvizsgálatot kezdeményezhetnek, melynek során a versenyügyekben szokásos teljes felülvizsgálat elve érvényesül.
Az indokolás szövege a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-8. §-hoz
Az előterjesztéssel érintett módosítás célja, hogy a strukturális versenyproblémák elleni fellépés hatékonyságának növeléséhez megfelelő eszközöket biztosítson a versenyhatóság számára, német (GWB 19a és 32f §) és angol (UK Enterprises Act 2002) minta alapján. Ha a Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálat eredményeként elfogadott jelentés megállapítja, hogy a gyorsított ágazati vizsgálattal érintett piacokon jelen van egy piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás, amelynek következtében valószínűsíthető, hogy a verseny jelentősen és folyamatosan korlátozódik vagy torzul, versenyfelügyeleti eljárás indítható, amelynek eredményeként az eljáró versenytanács jogsértés megállapítása nélkül is meghozhatja azokat a magatartási vagy szervezeti korrekciós intézkedéseket, így a Tpvt. új 76/A. §-ában foglalt döntéseket, amelyek a versenykorlátozás és versenytorzulás kiküszöböléséhez szükségesek. Ez a szabályozási struktúra megfelel a német és angol mintának, azaz a gyorsított ágazati vizsgálat lefolytatása után a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárás keretében megállapítja az érintett vállalkozás piacokon átívelő jellegét (kijelölés), majd ehhez kapcsolódóan hatósági intézkedést alkalmaz (kötelezés). A piacokon átívelő jelleg megállapítása nem jelenti a jogsértés megállapítását, csupán a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport kiemelt jelentőségét az érintett piaci struktúrában.A módosítás érvényesíti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szakértelmét és piaci tapasztalatát - a Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott - a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatára vagy építőiparra vonatkozó gyorsított ágazati vizsgálatban. Amikor a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozás piacokon átívelő jelentéségének fennállása körében a vállalkozás
- piaci részesedését,
- vertikális integráltságát, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piacokon való tevékenységét,
- által nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségét, illetve
- tevékenységének jelentőségét harmadik felek vagy a fogyasztók beszerzési és értékesítési piacokhoz való hozzáférése szempontjából, valamint ezzel összefüggésben a vállalkozás harmadik felek üzleti tevékenységére gyakorolt befolyását
vizsgálja, egyidejűleg kikéri a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának állásfoglalását, amely köti a Gazdasági Versenyhivatalt. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága eljárási határideje hatvan nap.
A kötelezések a tájékoztatási kötelezettség előírásától, az önpreferenciális kezelés tilalmán át a vállalkozásrész értékesítésig terjedhetnek. Ez utóbbi - tulajdoni viszonyokat is érintő - hatáskör már most is része a versenyjogi eszköztárnak az összefonódás vizsgálatára irányuló ügyekben [76. § (1) bekezdés ab) pontja], továbbá a kartelltilalomba és erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartások [Tpvt. 76. § (1) bekezdés i) pontja] esetében is.
A 9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.