adozona.hu
T/13270. számú törvényjavaslat indokolással - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról
T/13270. számú törvényjavaslat indokolással - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Különösen az erősen koncentrált vagy oligopolisztikus piacok, illetve a vertikálisan integrált ágazatok esetében az összefonódás-ellenőrzéstől mentes vállalatfelvásárlásokból, a piacról való kilépésekből, a belső növekedésből vagy a jelentős piacra lépési korlátok miatti alacsony (potenciális) versenyből származó, konkrét versenyjogi jogsértéshez nem köthető strukturális problémák előidézhetik a piaci verseny jelentős és folyamatos torzítását vagy korlátozását, amelyek a versenyhatóság re...
T/13270. számú törvényjavaslat indokolással - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról
2025. évi ... törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról
[1] Különösen az erősen koncentrált vagy oligopolisztikus piacok, illetve a vertikálisan integrált ágazatok esetében az összefonódás-ellenőrzéstől mentes vállalatfelvásárlásokból, a piacról való kilépésekből, a belső növekedésből vagy a jelentős piacra lépési korlátok miatti alacsony (potenciális) versenyből származó, konkrét versenyjogi jogsértéshez nem köthető strukturális problémák előidézhetik a piaci verseny jelentős és folyamatos torzítását vagy korlátozását, amelyek a versenyhatóság rendelkezésére álló jogi eszközökkel nem vagy nem elég hatékonyan kezelhetőek.[2] E célok megvalósítására az Országgyűlés - figyelembe véve az Európai Unió jogi aktusaihoz való közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a következő törvényt alkotja:
1. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"43/F. §
(1) Ha a piacelemzés, az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljeskörűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal
a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,
b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy
c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.
(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatára vagy építőiparra vonatkozó gyorsított ágazati vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy a vizsgált ágazatban egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vállalkozás) piacokon átívelő jelentőséggel rendelkezik, amelynek következtében a verseny jelentős mértékben és folyamatosan torzulhat vagy korlátozódhat, akkor versenyfelügyeleti eljárást indít az érintett vállalkozással, illetve vállalkozáscsoport nevesített tagjával szemben.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a verseny jelentős mértékű és folyamatos torzulása vagy korlátozása akkor állhat fenn, ha
a) a versenytorzulás vagy versenykorlátozás a gyorsított ágazati vizsgálat megindítását megelőzően legalább két éve folyamatosan fennáll, vagy
b) a versenytorzulás vagy versenykorlátozás a gyorsított ágazati vizsgálat megindítását megelőző három éven belül visszatérően előfordult.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásként minősüléshez vizsgálni kell különösen
a) a vállalkozás
aa) piaci részesedését,
ab) pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését,
ac) vertikális integráltságát, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piacokon való tevékenységét,
ad) versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését,
b) a vállalkozás által nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségét, illetve
c) a vállalkozás tevékenységének jelentőségét harmadik felek vagy a fogyasztók beszerzési és értékesítési piacokhoz való hozzáférése szempontjából, valamint ezzel összefüggésben a vállalkozás harmadik felek üzleti tevékenységére gyakorolt befolyását."
2. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A versenyfelügyeleti eljárás az e törvény - ide nem értve a II. Fejezetet - rendelkezései megsértésének megállapítására, a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, valamint a 43/F. § (2) bekezdése alapján indított, továbbá a külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás."
3. §
(1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az ügyintézési határidő
a) a III. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatt indított eljárásban három hónap,
b) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított eljárásban hat hónap,
c) a 43/F. § (2) bekezdése alapján indított eljárásban három hónap,
d) a 67. § (3), (6) vagy (8) bekezdése alapján indított eljárásban hat hónap,
e) a 67. § (4) bekezdés a) pontja, (5) vagy (5a) bekezdése alapján indított eljárásban négy hónap,
f) a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel -harminc nap,
g) a 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban hatvan nap,
h) a 67. § (9) bekezdése alapján indított eljárásban - a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően - az a) vagy a b) pont szerinti időtartam."
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (9) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ügyintézési határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve - a versenytanácsi eljárás szakaszában - a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt)
"c) a (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb két hónappal,
d) a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb húsz nappal,
e) a (2) bekezdés h) pontja szerinti eljárásban - a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően - az a) vagy a b) pontban meghatározottak szerint,"
(meghosszabbíthatja.)
4. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 67. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a 43/F. § (2) bekezdése szerinti esetben."
5. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 76. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:(Az eljáró versenytanács határozatában)
"p) a jogsértés tényének megállapítása nélkül megállapítja a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport piacokon átívelő jelentőségét, valamint, hogy a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport magatartása hozzájárul a 43/F. § (2) bekezdése szerinti jelentős mértékű és folyamatos versenytorzuláshoz vagy versenykorlátozáshoz, és számára arányos és a versenytorzulás vagy versenykorlátozás megszüntetéséhez szükséges kötelezettséget - ideértve különösen a magatartásra vonatkozó vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket - ír elő."
6. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény "Határozat" alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:"76/A. §
Az eljáró versenytanács a 43/F. § (2) bekezdése alapján indított eljárásban hozott határozatában
a) megtilthatja, hogy a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás vagy vállalkozáscsoport (a továbbiakban együtt: piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás) a saját ajánlatát kedvezőbben kezelje az üzletfelei ajánlatánál,
b) tájékoztatási kötelezettséget állapíthat meg a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás számára az általa üzletfeleknek nyújtott szolgáltatás teljesítményéről, illetve annak minőségéről,
c) előírhatja, hogy a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás a saját ajánlatát tegye hozzáférhetővé más vállalkozások számára is,
d) kötelezheti a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás tulajdonosait a társasági részesedésük részben vagy egészben történő értékesítésére, illetve a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozást a vagyonának részben vagy egészben történő értékesítésére, amennyiben az a)-c) pontokban foglalt intézkedések nem lehetségesek, nem hatékonyak vagy a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás számára aránytalanul nagyobb terhet jelentenének."
7. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(A Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálat keretében hivatalból ellenőrzi az eljáró versenytanács végrehajtható határozatában előírt,)
"e) a 76/A. § szerinti kötelezettség teljesítését."
8. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 63. § (3) bekezdésében a "d) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja" szöveg lép.9. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.Általános indokolás
Különösen az erősen koncentrált vagy oligopolisztikus piacok, illetve a vertikálisan integrált ágazatok esetében az összefonódás-ellenőrzéstől mentes vállalatfelvásárlásokból, a piacról való kilépésekből, a belső növekedésből vagy a jelentős piacra lépési korlátok miatti alacsony (potenciális) versenyből származó, konkrét versenyjogi jogsértéshez nem köthető strukturális problémák előidézhetik a piaci verseny jelentős és folyamatos torzítását vagy korlátozását, amelyek a versenyhatóság rendelkezésére álló jogi eszközökkel nem vagy nem elég hatékonyan kezelhetők.A tisztességes gazdasági verseny feltételei fennállásának, és az ezt elősegítő egészséges piacszerkezetnek a biztosítása, továbbá a fogyasztók jogainak védelme teszi szükségessé a szabályozást. A rendelkezés olyan objektív körülmények figyelembe vételét írja elő döntések meghozatalakor, melyek egytől egyig olyan helyzetet teremtenek egy vállalkozás számára, hogy az piaci erejét felhasználva a maga oldalára billentheti a piacot, a piacon uralkodó feltételeket.
A piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás olyan piaci helyzetet idézhet elő vagy konzerválhat, amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a Gazdasági Versenyhivatal részéről. A versenyvédelem érdekében a Gazdasági Versenyhivatalnak egy ilyen esetben folyamatos ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések az érintett piacot hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárítását és a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák.
E törvénymódosítás preventív célokat is szolgál (pl. a tájékoztatási kötelezettség előírásával), annak érdekében, hogy ha az érintett piacon már fennáll egy piaci erőhöz köthető helyzet, akkor a felmerülő belső vagy külső piaci strukturális ok ne eredményezzen további versenytorzítást.
Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi egyoldalú magatartások esetén, hogy az uniós erőfölényes szabályozásnál szigorúbb nemzeti szabályok szülessenek. Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy az erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartásokat vizsgáló eljárások rendkívül hosszúak, gyakran elhúzódnak, és a versenyhatósági szankció sem tud minden esetben kifejteni konkrét piaci hatást, mert mire realizálódik a Gazdasági Versenyhivatal döntése, a piaci magatartás vagy meghaladottá vált, vagy a piaci környezet megváltozott. Ezen túl a törvénymódosítás olyan speciális ágazati sajátosságokra kíván reagálni, amelyek hagyományos versenyjogi jogalkalmazással (azaz a monopólium- vagy kartelltilalmi szabályok alkalmazásával) nehezen megfoghatóak, így példának okán egyedi piaci struktúrákhoz, egyoldalú keresleti erőhöz, piacralépéshez, illetve piacról való kilépéshez kapcsolódó korlátozásokhoz, vagy vertikális beágyazottsághoz kapcsolódó kiszorításhoz.
A törvénymódosítással a vállalkozások tulajdonhoz való joga ezzel az alkotmányjogi követelményeknek megfelelően kerül korlátozásra, és a módosítás tiszteletben tartja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mivel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) eljárási garanciái teljes körűen érvényesülnek a védekezéshez való jog és a jogorvoslati jog kapcsán. A vállalkozások az újonnan beiktatni kívánt versenyhatósági kötelezések ellen bírói felülvizsgálatot kezdeményezhetnek, melynek során a versenyügyekben szokásos teljes felülvizsgálat elve érvényesül.
Az indokolás szövege a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-8. §
Az előterjesztéssel érintett módosítás célja, hogy a strukturális versenyproblémák elleni fellépés hatékonyságának növeléséhez megfelelő eszközöket biztosítson a versenyhatóság számára, német (GWB 19a és 32f §) és angol (UK Enterprises Act 2002) minta alapján. Ha a Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálat eredményeként elfogadott jelentés megállapítja, hogy a gyorsított ágazati vizsgálattal érintett piacokon jelen van egy piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozás, amelynek következtében valószínűsíthető, hogy a verseny jelentősen és folyamatosan korlátozódik vagy torzul, versenyfelügyeleti eljárás indítható, amelynek eredményeként az eljáró versenytanács jogsértés megállapítása nélkül is meghozhatja azokat a magatartási vagy szervezeti korrekciós intézkedéseket, így a Tpvt. új 76/A. §-ában foglalt döntéseket, amelyek a versenykorlátozás és versenytorzulás kiküszöböléséhez szükségesek. Ez a szabályozási struktúra megfelel a német és angol mintának, azaz a gyorsított ágazati vizsgálat lefolytatása után a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárás keretében megállapítja az érintett vállalkozás piacokon átívelő jellegét (kijelölés), majd ehhez kapcsolódóan hatósági intézkedést alkalmaz (kötelezés). A piacokon átívelő jelleg megállapítása nem jelenti a jogsértés megállapítását, csupán a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport kiemelt jelentőségét az érintett piaci struktúrában.A kötelezések a tájékoztatási kötelezettség előírásától, az önpreferenciális kezelés tilalmán át a vállalkozásrész értékesítésig terjedhetnek. Ez utóbbi - tulajdoni viszonyokat is érintő - hatáskör már most is része a versenyjogi eszköztárnak az összefonódás vizsgálatára irányuló ügyekben [76. § (1) bekezdés ab) pontja], továbbá a kartelltilalomba és erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartások [Tpvt. 76. § (1) bekezdés i) pontja] esetében is.
9. §
Hatályba léptető rendelkezés.