adozona.hu
T/13042. számú törvényjavaslat indokolással - a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztésével összefüggő egyes törvények módosításáról
T/13042. számú törvényjavaslat indokolással - a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kisgyermeket nevelő személyek társadalmi és munkaerőpiaci helyzetének javítása, a családbarát foglalkoztatási formák bővítése - az Alaptörvény L) és XV. cikkében foglaltak szerint - a családok védelmét és az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja.
[2] A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amely az érintettek számára a gyermekneveléssel és gondozással összeegyeztethető rugalmas foglalkoztatást, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít védett keretek között...
T/13042. számú törvényjavaslat indokolással - a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2025. évi ... törvény a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztésével összefüggő egyes törvények módosításáról
[1] A kisgyermeket nevelő személyek társadalmi és munkaerőpiaci helyzetének javítása, a családbarát foglalkoztatási formák bővítése - az Alaptörvény L) és XV. cikkében foglaltak szerint - a családok védelmét és az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja.[2] A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amely az érintettek számára a gyermekneveléssel és gondozással összeegyeztethető rugalmas foglalkoztatást, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít védett keretek között, közösséget teremt, lehetőséget nyújt a tagoknak a már meglévő ismeretük és tapasztalatuk naprakész megtartására és kamatoztatására, valamint azok fejlesztésére is.
[3] A törvény célja, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja lehessen az is, aki csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, ezzel elősegítve számukra is a rugalmas munkavégzést.
[4] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontjában az "a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját" szövegrész helyébe az "a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját" szöveg lép.2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;"
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]
"10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,"
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.4. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
4. §
(1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja a csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak."
(2) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép;
"38. §
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül."
(3) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 40. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy]
"b) csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,"
(4) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. §
A csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől nem részesül
a) csecsemőgondozási díjban,
b) gyermekgondozási díjban,
c) gyermekgondozást segítő ellátásban,
d) gyermeknevelési támogatásban vagy
e) gyermekek otthongondozási díjában."
5. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
5. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 6. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása6. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]
"k) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel."
7. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
7. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve]
"bd) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen - ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosított tagját,"
8. Záró rendelkezések
8. §
Ez a törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;
b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,
mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;"
2. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 14. pont 14.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az iskolaszövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, illetve a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a 3. pontban foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni]
"14.2. az iskolaszövetkezeti, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag, illetve a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá iskolaszövetkezeti tag esetén diákigazolványa számát, közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag esetén nyugdíjfolyósítási törzsszámát, illetve kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja esetén azt, hogy részesül- e csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban."
Általános indokolás
A törvény célja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete (a továbbiakban: szövetkezet) működésének és tagsági feltételeinek korszerűsítése, a szövetkezeti forma rugalmasabbá tétele és a családpolitikai célkitűzésekkel való szorosabb összhang megteremtése.A módosítás bővíti a szövetkezet alanyi körét, hogy a gyermekgondozási ellátások különböző formáiban - csecsemőgondozási díj, gyermekek otthongondozási díja, gyermeknevelési támogatás - részesülők is tagként bekapcsolódhassanak a szövetkezet tevékenységébe.
A törvény módosítja a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt, valamint a kapcsolódó adó, foglalkoztatási és társadalombiztosítási jogszabályokat, biztosítva ezzel, hogy a szövetkezeti tevékenység az ellátások folyósítása mellett is jogszerűen folytatható legyen.
A törvény hozzájárul a családbarát foglalkoztatási rendszer erősítéséhez, a nők munkaerőpiaci helyzetének javításához, és a munka-magánélet egyensúlyát támogató foglalkoztatási formák szélesebb körű elterjedéséhez.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása kiterjeszti a munkaviszony fogalmát a szövetkezet alanyi körének bővítéséhez igazodva.2. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása a keresőtevékenység fogalma módosításával egyértelművé teszi, hogy a szövetkezeti tevékenység ellenértékeként szerzett, adómentes bevétel nem minősül jövedelemnek a szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása során.3. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása kiterjeszti az adómentességet a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének újonnan bevont tagi körére is.4. §
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása a szövetkezeti forma célját és tagi összetételét az új alanyi körhöz igazítja.5. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása az adóhatósági adatgyűjtéshez szükséges adminisztratív pontosításokat tartalmazza a szövetkezeti tagokra vonatkozóan.6. §
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása rögzíti, hogy a szövetkezeti tagi tevékenység után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.7. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény rögzíti, hogy a szövetkezeti tevékenység nem keletkeztet biztosítotti jogviszonyt, ugyanakkor biztosítottnak minősül az a tag, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal vagy más, biztosítással járó jogviszonnyal. A módosítás e törvényen is átvezeti a szövetkezeti tagi kör bővülését.8. §
Hatályba lépésről szóló rendelkezés.1. melléklet
Az 1. melléklet pontosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti adómentes juttatások körét.2. melléklet
A 2. melléklet az adóhatósági adatszolgáltatás részletszabályait igazítja az új szövetkezeti formához.