adozona.hu
T/12743. számú törvényjavaslat indokolással - a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülményeinek hatékonyabb biztosítása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
T/12743. számú törvényjavaslat indokolással - a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülményeinek hatékonyabb biztosítása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a munkavédelmi szabályok megsértésének büntetőjoginál enyhébb szankció nem elégségesek a munkavállalók munkahelyi védelméhez.
[2] Az Alaptörvény II. cikkében szereplő életvédelmi kötelezettségre, valamint az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésére, amely szerint minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a következő törvényt alkotja:
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ...
T/12743. számú törvényjavaslat indokolással - a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülményeinek hatékonyabb biztosítása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
2025. évi ... törvény a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülményeinek hatékonyabb biztosítása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
[1] Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a munkavédelmi szabályok megsértésének büntetőjoginál enyhébb szankció nem elégségesek a munkavállalók munkahelyi védelméhez.[2] Az Alaptörvény II. cikkében szereplő életvédelmi kötelezettségre, valamint az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésére, amely szerint minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a következő törvényt alkotja:
1. §
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XV. fejezete az alábbi 165/A. §-al egészül ki:"165/A. §
(1) Akinek a munkáltatói jogok gyakorlása körében feladata a munkáltatónak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben, vagy annak végrehajtására szolgáló kormányrendeletben meghatározott, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, mely kötelezettségét megszegve más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen és súlyos veszélynek teszi ki, vagy súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetése jogi személy munkáltató javára előny szerzését célozta vagy azt eredményezte, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerinti intézkedések közül a jogi személy tevékenységének korlátozása és pénzbírság egyidejű alkalmazásának van helye.
(5) E § vonatkozásában munkáltatónak minősül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 8. pontjában meghatározott munkáltató."
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.Általános indokolás
Július végén a győri Nemak gyárban egy hőkezelő gép több száz kilogrammos alkatrésze zuhant a gépkezelőre, aki azonnal életét vesztette. A rendőrség "halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés" gyanújával indított eljárást ismeretlen tettes ellen, de a baleset pontos körülményei egyelőre nem tisztázottak.A tragédia nem egyedi eset. Bár bizonyos nagyvállalatok, komolyan veszik a munkavédelem kérdését, a kisebb cégek körében a felelősség érvényesítése gyenge. A kkv-szektorban gyakori az esetek eltusolása adminisztratív megfontolásokból, míg a szabályozás lazulása a megelőzés alapját, a kockázatértékelést például három évről öt évre emelte, és a szóbeli munkavédelmi oktatás több esetben írásbelire cserélhető.
A szakértők egyértelműen kormányzati és jogszabályi fellépést sürgetnek. A kockázatértékelés hosszabb ciklusra bővítése és a munkavédelmi oktatás egyszerűsítése jelentős gyengülést okoz a dolgozók biztonságában. Ennél is aggasztóbb az ellenőrzések hiánya: előfordul, hogy cégeknél 810 éve nem járt munkavédelmi ellenőr, és az alacsony szakemberszám, illetve gyenge finanszírozás miatt az állami felügyelet nem működik megfelelően.
Egyértelműnek látszik, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem biztosít megfelelő visszatartó erőt, különösen akkor, ha mulasztás tragédiákhoz, akár halálesetekhez vezet. A Nemak-ügyben mindez tragikusan megmutatkozott: egy elközelgő nyugdíjas munkavállaló vesztette életét munka közben a biztonsági intézkedések hiányosságai vagy szervezeti felelőtlenség eredményeként.
Jelen Javaslat célja annak biztosítása, hogy a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülményeit az Országgyűlés elősegítse azzal, hogy szigorúbb büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki a munkáltatói jogok gyakorlása körébe tartozó feladatát megszegi és ez azt eredményezi, hogy más sérülést, egészségkárosodást szenved.
Részletes indokolás
1. §
A szabályozás a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéshez hasonló új tényállást hoz létre a munkavédelmi szabályok munkáltatói oldalról történő megszegésének esetére. A szabályozás, hasonlóan a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéshez, keretdiszpozíció, amely bizonyos esetekben a munkavédelmi törvény és annak végrehajtási rendeleteinek megsértése esetén rendeli a büntetőjogi eszközök alkalmazását. A büntetési tételek főként a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásához igazodnak azzal, hogy a bűncselekmény alapesetének elkövetéséhez súlyosabb fokú veszély vagy súlyos testi sértés, mint eredmény meglétére van szükség.A szabályozás egyértelműen meghatározza az elkövetői kört, aki a foglalkoztatás körében ténylegesen biztosítani és ellenőrizni tudja a munkavédelmi szabályok betartását. Ez a szabályozási logika egyezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82/D. § szankciós rendelkezéseivel.
2. §
Hatályba léptető rendelkezés.