adozona.hu
T/12739. számú törvényjavaslat indokolással - harmadik országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának kollektív szerződéshez kötése érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
T/12739. számú törvényjavaslat indokolással - harmadik országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának kollektív szerződéshez kötése érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról

- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Országgyűlés, szem előtt tartva a hazai munkavállalók jogos társadalmi, gazdasági és szociális érdekei,t meg kívánja erősíteni a kollektív szerződések szerepét a foglalkoztatáspolitikában. Ennek érdekében szükséges áttekinteni a kollektív szerződésekkel kapcsolatos szabályozás egyes elemeit.
[2] A kollektív szerződés egyik alapvető célja, hogy megteremtse a munkavállalói érdekérvényesítés kereteit, ezzel minden egyes munkavállaló részére ugyanolyan munkafeltételeket és jövedelmi keret...
[2] A kollektív szerződés egyik alapvető célja, hogy megteremtse a munkavállalói érdekérvényesítés kereteit, ezzel minden egyes munkavállaló részére ugyanolyan munkafeltételeket és jövedelmi kereteket biztosítva. Másrészt strukturált keretet biztosít a munkavállalókkal folytatott tárgyalásokhoz, így elkerülhetővé válnak az egyéni megállapodások okozta adminisztratív és jogi terhek.
[3] A fentebbi célokra tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
"278/A. §
Kizárólag kollektív szerződés hatálya alatt álló munkáltató állhat munkaviszonyban harmadik országból érkező munkavállalóval."
Mára sajnálatos módon meghatározó trenddé vált, hogy elbocsátják a magyar dolgozókat az itthon működő cégek, miközben külföldről - jellemzően harmadik országból - hoznak dolgozókat a helyükre.
A KSH nyár folyamán közölt adataiból levonható az a következtetés, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek száma idénre történelmi csúcsra emelkedett. Az év elején új lendületet vett a harmadik országból érkezők száma, akik aránya már bő négyszeresen felülmúlja az európaiak számát. A korábban közölt adatokból az is körvonalazódik, hogy a legtöbb munkavállaló még mindig Ukrajnából érkezett, de már több Fülöp-szigeteki és vietnámi dolgozik nálunk, mint szlovákiai vagy romániai. Ez azt a folyamatot jelzi, hogy Magyarország már leginkább a harmadik országból érkezők számára vonzó, szemben a szomszédos országokban élőkkel.
Egyre elterjedtebb munkáltatói gyakorlat, hogy kifejezetten keresik a külföldi dolgozókat, akár a magyarok kárára is. Ez a munkáltató magatartás és munkaerőpiaci folyamat egy pontig elfogadható és érhető is, hiszem a munkáltatók jogos érdeke a működés és profit fenntartása. Azonban, ha ez a munkáltatói magatartás már a hazai munkavállalók érdekeinek a rovására megy akkor elengedhetetlenné válik a folyamat állami szabályozása. A jelenlegi helyzet e területen odáig jutott, hogy szükségessé vált az állami beavatkozás. A szabály módosításának a célja az az, hogy csak kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók foglalkoztathassanak harmadik országokból érkező munkavállalókat.