adozona.hu
T/11116. számú törvényjavaslat indokolással - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
T/11116. számú törvényjavaslat indokolással - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Országgyűlés álláspontja szerint olyan tragikus esetekben, amikor egy család a várva várt babát elveszíti, minden eszközzel segíteni kell a nőknek a gyász feldolgozásában, az érintetteknek egyszerre kell megbirkózniuk az érzelmi traumával és a fizikai felépüléssel is. Egy elvesztett kisbaba utáni gyászidőszak hónapokig, de akár évekig is eltarthat, ezért különösen fontos, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a történtek feldolgozására és a gyógyulásra.
[2] A javasolt törvény célja,...
T/11116. számú törvényjavaslat indokolással - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
2025. évi ... törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
[1] Az Országgyűlés álláspontja szerint olyan tragikus esetekben, amikor egy család a várva várt babát elveszíti, minden eszközzel segíteni kell a nőknek a gyász feldolgozásában, az érintetteknek egyszerre kell megbirkózniuk az érzelmi traumával és a fizikai felépüléssel is. Egy elvesztett kisbaba utáni gyászidőszak hónapokig, de akár évekig is eltarthat, ezért különösen fontos, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a történtek feldolgozására és a gyógyulásra.[2] A javasolt törvény célja, hogy méltányos és emberséges jogokat biztosítson azoknak a nőknek, akiknek gyermekük halva született, vagy akik a szülést követően elvesztették gyermeküket. E törvény elismeri, hogy a szülés nemcsak fizikai, hanem érzelmi és pszichológiai megpróbáltatás is, és ennek megfelelően biztosítja az érintett nők számára a kellő időt és támogatást a gyászolás és a lelki felépülés folyamatában. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ezen nők teljes mértékben megélhessék gyászfolyamatukat, miközben megvédjük őket a munkahelyi terhektől, így segítve őket abban, hogy megfelelően feldolgozhassák a tragédiát és visszanyerjék életük stabilitását.
[3] E törvény rendelkezései nemcsak a nők szociális és gazdasági védelmét szolgálják, hanem alapvető tiszteletteljes hozzáállást is tanúsítanak a gyász és a veszteség iránt. A törvény a családi élet védelmét, a nők lelki egészségét és a társadalmi érzékenységet is szem előtt tartja, biztosítva, hogy a társadalom és a munkahelyek tiszteletteljes módon támogassák azokat, akik a legnagyobb veszteségen mennek keresztül. A javasolt intézkedés hozzájárul a méltóságteljes és humánus jogalkotáshoz, figyelembe véve a nők jogait, valamint a társadalmi és gazdasági környezetet, amelyben élnek. Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a munka törvénykönyvét a következők szerint módosítja:
1. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. §-a a következő (5) bekezdéssel egészülki:
"(5) Az anyának amennyiben várandóssága során korai vagy középidős magzati halál, vagy perinatális halál következik be, tizenöt munkanap, ikergyermekek esetén húsz munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni."
2. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 146. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) A munkavállaló a 118. § (5) bekezdés szerinti pótszabadság teljes időtartamára a távolléti díj száz százalékára jogosult."
3. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"o) Perinatális halál:
oa) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy testtömege az 500 g-ot eléri,
ob) mikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy testtömegétől.
p) Korai vagy középidős magzati halál: a 24 hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy ha a magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve született."
4. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:"(7a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az anyát a várandósság során, annak bármely szakaszában elvesztett magzatuk után őket megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat."
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Általános indokolás
A hatályos szabályozás szerint abban az esetben, amikor a magzat elvesztése a várandósság korábbi szakaszában következik be, tehát korai vagy középidős magzati halál következik be, a nők számára nem biztosított a pótszabadság igénybevételének a lehetősége. A korai vagy középidős magzati halál, azaz a vetélés akkor következik be, ha a 24 hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy ha a magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve született.Ebben a korai szakaszban az édesanyák keresőképtelenségük esetén táppénzre tarthatnak igényt. Ugyanakkor a táppénz nem minden esetben indokolt és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fizetett szabadság anyagilag is nagyobb támogatást jelent. Az Mt. ugyan lehetővé teszi, hogy a munkáltató keresőképtelenség, vagy különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt mentesítse a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, ugyanakkor a munkavállalók a munkáltatónak alárendelt, sokszor kiszolgáltatott helyzetéből eredően nem biztos, hogy tudnak élni e lehetőségekkel.
A statisztikák szerint minden negyedik - egyes becslések szerint akár minden harmadik - terhesség vetéléssel végződik. Az érintett nőknek egyszerre kell megbirkózniuk az érzelmi traumával és a fizikai felépüléssel is - ám erről csak igen ritkán beszélünk. A tanulmányok szerint egy elvesztett kisbaba utáni gyászidőszak hónapokig, de akár évekig is eltarthat, ezért különösen fontos, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a történtek feldolgozására és a gyógyulásra.
A Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy olyan tragikus esetekben, amikor egy család a várva várt babát elveszíti, minden eszközzel segíteni kell a szülőket a gyász feldolgozásában, tehát a pótszabadság legyen igénybe vehető a várandósság megszakadásának bármely szakaszában. A veszteség, a fájdalom és a gyász érzésénél indokolatlan különbséget tenni a magzat kora, vagy a terhesség előrehaladottsága okán, a lényeg ugyanaz, hogy egy élet veszett el. A pótszabadság, amely jelen törvényjavaslat célja szerint jár függetlenül a várandósság előrehaladottságától, a már meglévő támogatások mellett segíthet a veszteség feldolgozásában.
A német parlament alsóháza, a Bundestag, elsöprő többséggel fogadta el január 30-án azt a törvényt, amely lehetővé teszi az szülési szabadság kiterjesztését azokra a nőkre, akiknek várandóssága a 13. hét után megszakad. Az új törvény értelmében azok a nők, akik a terhességük 13. hete után vesztik el kisbabájukat, ugyanúgy jogosultak szülési szabadságra, mint azok, akik a várandósság 24. hete után. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
• akik a 13. hét után, de a 17. hét előtt vesztik el a babájukat, két hét szülési szabadságot kapnak,
• akik a 17. és 20. hét között, hat hét szabadságra jogosultak,
• akik pedig a 20. hét után, nyolc hét szabadságot vehetnek igénybe.
Fontos tudni azonban, hogy a szabadság kivétele nem kötelező - az érintett nők saját döntésük szerint élhetnek ezzel a lehetőséggel, vagy elutasíthatják azt.
Nem csak Németországban létezik ilyen szabályozása a szülési szabadságnak
• Indiában azok a nők, akiknek várandóssága idő előtt megszakad, hat hét fizetett szabadságot kapnak.
• A Fülöp-szigeteken közel két hónapnyi szabadság jár ilyen esetekben - és akkor is, ha a várandósságot életveszélyes okokból műtéti úton kell megszakítani.
• Új-Zélandon mindkét szülő három-három nap szabadságot vehet ki.
• Az Egyesült Királyságban pedig jelenleg is vita folyik a parlamentben egy olyan törvényjavaslatról, amely két hét fizetett szabadságot biztosítana az érintett nőknek.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés megteremti a lehetőségét annak, hogy az édesanya amennyiben a magzata a várandósságának bármely szakaszában meghal, úgy ilyen jogcímen pótszabadságot vegyen igénybe.2. §
A javaslat értelmében az anya pótszabadságának teljes időtartamára a távolléti díj 100%-a jár.3. §
Értelmező rendelkezések.4. §
A törvényjavaslat tartalmazza a módosítással kapcsolatos kormányrendeleti szintű szabályozás megalkotására vonatkozó felhatalmazásokat.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.