Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Végső előterjesztői indokolás a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/3.

    Végső előterjesztői indokolás a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/3.

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2024. évi LXXIV. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvény a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényben ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Végső előterjesztői indokolás a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényhez - Indokolások Tára 2025/3.
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    (Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvény a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.
    Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Az 1. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy 2025. január 1. napjától a Pro-M Professzionális Mobilszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Pro-M Zrt.) egyedüli kormányzati célú hírközlési szolgáltatóvá válik, indokolt a Pro-M Zrt. üzemeltetésébe kerülő egyéb hírközlő hálózatokat érintő technikai jellegű módosítások átvezetése.
    A 2. §-hoz, az 5. §-hoz, a 6. §-hoz, a 123. §-hoz, a 138. §-hoz, a 143. §-hoz, a 149-hoz, a 155. §-hoz, a 166. §-hoz, a 181. §-hoz, a 186. §-hoz, a 191. §-hoz és a 200-202. §-hoz
    A módosítás a különleges gazdasági övezet jogintézményét kivezeti a törvényi szintű szabályozásból, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb módosításokat, hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
    A 3. §-hoz, a 4. §-hoz, a 13. §-hoz, a 14. §-hoz, a 19-28. §-hoz, a 29. §-hoz, a 30. §-hoz, a 31. §-hoz, a 34-38. §-hoz, az 52. §-hoz, az 53. §-hoz, az 59. §-hoz, a 63. §-hoz, a 71. §-hoz, a 82. §-hoz, a 124-126. §-hoz, a 167-169. §-hoz és az 14. melléklethez
    Az igazgatási szolgáltatási díjnak, mint az eljáró hatóság bevételének szükségszerűen fedeznie kell az eljáró hatóság költségeit a magas szakmai színvonalú munka fenntartásának érdekében. Tekintve, hogy a díjak mértéke az eljárások többsége esetén közel két évtizede változatlan, a hatóságok költségeinek és adminisztrációs terheinek növekedésére, valamint a megalapozott, gyakran összetett hatósági döntések színvonalának megtartására figyelemmel elengedhetetlenné vált az igazgatási szolgáltatási díjak mértékének felülvizsgálata és feladatellátáshoz történő igazítása.
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény hatályos normaszövege lehetőséget biztosít arra, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek tevékenységükkel összefüggésben nagy számban indítanak bírósági eljárásokat, nem az eljárás kezdeményezésekor, hanem utólagosan benyújtott bevallás szerint egyenlítsék ki az eljárási illetékfizetési kötelezettségüket. A jogintézmény az érintett adózói kör adminisztrációs terheinek csökkentése és az illetékbélyeg használatának visszaszorítása szempontjából volt hasznos.
    A bírósági eljárások elektronikussá válása, az elektronikus fizetési lehetőségek kiszélesedése és egyszerűsödése, valamint az illetékbélyeggel való illetéklerovás módszerének 2024. január 1-jétől történő megszüntetése okán a jogintézmény alkalmazásából eredő adminisztrációs terhek már nem állnak arányban a befizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékével. Ezért az eljárások egyszerűsítéséhez fűződő célszerűségi és költséghatékonysági szempontokra is figyelemmel a jogintézmény további fenntartása nem indokolt.
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértékének emelését tartalmazó rendelkezés, tekintettel arra, hogy a díj mértékének emelésére bevezetése óta nem került sor.
    A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet által meghatározott kábítószer-rendészeti eljárások esetében az állatgyógyászatban tevékenykedők nyilvántartásba vételéről hatósági bizonyítvány kiadásához, ellenőrzött anyaggal, valamint kábítószer prekurzorral tevékenykedők engedélyezési eljárásaiban lefolytatott szakhatósági eljárásokhoz az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. táblázat 16. pontjában - a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálatával összefüggésben - meghatározott eljárások vonatkozásában igazgatási szolgáltatási díj önálló miniszteri rendeletben történő meghatározása indokolt.
    Az igazgatásrendészeti szolgálati ág két szakterületét érintő igazgatási szolgáltatási díjak önálló BM rendeletben történő meghatározásához a felhatalmazó rendelkezést indokolt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdésében új pontként elhelyezni.
    A módosítás átstrukturálja a szabadalmi fenntartási díjak rendszerét, amelynek értelmében a szabadalmi oltalom harmadik évére is fenntartási díjat kell fizetni.
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. §-ának módosításával átalakul és kiszélesedik a szabadalmi díjakra vonatkozó kedvezményrendszer, amelynek értelmében a szabadalmi igény, illetve a szabadalom jogosultja a szabadalom megadására irányuló eljárásban a bejelentési, kutatási, vizsgálati és megadási díjak, valamint a szabadalmi fenntartási díjak felét köteles megfizetni, feltéve, hogy a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét. A hivatkozott elsőbbségalapú kedvezményrendszer bevezetésével tehát a bejelentő 50%-os díjkedvezmény igénybevételére lesz jogosult, ha a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban külföldi bejelentés elsőbbségének igénylésére nem került sor.
    A módosítás a 2024. január 1-jével hatályba lépett, a bejelentések elektronikus benyújtása esetén igénybe vehető tizenöt százalékos díjkedvezményt nem érinti, azt a bejelentők a továbbiakban is igénybe vehetik valamennyi iparjogvédelmi forma esetében.
    A fizetendő fenntartási díjak rendszerének átstrukturálására tekintettel szükséges az Szt. 115/P. § (1) bekezdésének korrekciója is.
    A minisztériumok közötti feladatmegosztás időközbeni változása okán szükséges a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása annak érdekében, hogy a természetvédelemért felelős miniszternek is lehetősége legyen a szakterületéhez tartozó igazgatási szolgáltatási díjak megállapításának szabályozásában részt venni.
    A közszolgáltatást végző víziközmű szolgáltatók tevékenységével összefüggésben kezdeményezett eljárások esetében nem indokolt az igazgatási szolgáltatási díjak növelése, ezért vonatkozásukban díjkedvezmény bevezetése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény kiegészítése szükséges.
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása a közigazgatás-szervezetésért felelős miniszter számára biztosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotásában történő részvételének lehetőségét.
    A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló 2023. évi LI. törvény a háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének megszüntetését visszamenőleges hatállyal rendelte el, mentesítéssel rendezve a korábban bejelentés és engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények helyzetét. A módosítás a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak fennmaradását érintette, ideértve azokat is, amelyeket vízkészletvédelmi szempontból kockázatosnak, érzékenynek minősülő területen alakítottak ki. A határidőkre vonatkozó rendelkezések megtartása a továbbiakban nem indokolt.
    Az adóazonosító jelet, illetőleg a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért - ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé -, továbbá az EU-Kártya kiadásáért - ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé - jelenleg általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. Tekintve, hogy az általános tételű eljárási illeték mértékének felülvizsgálatára 2011 óta nem került sor, az igazolvány előállítási költségeinek növekedése miatt indokolt a fizetési kötelezettség megemelése és annak 4 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjban való megállapítása.
    A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása megteremti az összhangot a Magyarország Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében nevesített közös önkormányzati hivatal jogintézményével. A Mötv. hatályba lépésével a körjegyzőség jogintézménye megszűnt, jelenlegi formája a közös önkormányzati hivatal. A Mötv. rendelkezéseinek más jogszabályokkal történő összhangba hozása során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 5. § (3) bekezdésében foglaltakra nem került sor.
    A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény további módosítása a közigazgatás-szervezetésért felelős miniszter számára biztosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotásában történő részvételének lehetőségét.
    Az összefonódási eljárások összetettségére és erőforrás-igényességére tekintettel indokolt az versenyfelügyeleti eljárásokban is az igazgatási szolgáltatási díjak emelése. A díjak emelése hozzájárul az összefonódás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás magas szakmai színvonalának megtartásához, a megalapozott hatósági döntések fenntartásához.
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdés c) pont ci) alpontja szerinti felhatalmazó rendelkezés módosítása szükséges, mivel annak hatályos szövege még a korábbi európai uniós szabályozás szerinti eljárásokra utal. A már irrelevánssá vált igazgatási szolgáltatási díjak deregulációjának ezért előfeltétele a vonatkozó felhatalmazó rendelkezés módosítása.
    Az egészségipari kutatás-fejlesztésben vezető szerep hárul a gyógyszerek engedélyezéséhez szükséges klinikai vizsgálatokra mind számosságukat, mind pedig értéküket tekintve. Klinikai vizsgálatot hatósági engedély birtokában lehet végezni. Az engedélyezési eljárás 2022. január 30-án az Európai Unióban egységessé vált, és a bevezető időszakot követően az eljárások kötelezően alkalmazandók 2023. január 31-től. A minőségi, szakszerű, időhatárok betartását szem előtt tartó hatósági feladatellátás, melynek része az illetékes etikai bizottság szakhatósági közreműködése is, megköveteli az eljárási díjak önköltséget fedező szintre történő emelését, amelynek mértékét az elmúlt időszak tapasztalatai alapoznak meg. A cél érdekében módosítani szükséges az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. számú mellékletét.
    Az igazgatási szolgáltatási díjnak, mint az eljáró hatóság bevételének szükségszerűen fedeznie kell az eljáró hatóság költségeit, erre figyelemmel időszerű a névváltoztatási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának az általános emelése.
    A születési családi nevet érintő magasabb összegű igazgatási szolgáltatási díj összegének meghatározását az eljárás eltérő jellegéből adódó többletköltség indokolja. Az ilyen típusú kérelmek elbírálása során a hatóságnak a születési utónév megváltoztatására irányuló kérelmekre is irányadó jogszabályi rendelkezéseken felül további feltételeket kell vizsgálnia, eljárási cselekményeket végeznie annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozzon.
    Ezen kívül a születési családi név megváltoztatására irányuló kérelmek okozta adminisztratív többletterhet a névváltoztatással érintett személyek potenciálisan nagyobb száma is indokolttá teszi. Amennyiben a férjes, illetve nős családi állapotú kérelmező házastársa házassági névként viseli az ügyfél nevét, a névváltoztatás a törvény erejénél fogva rá is kiterjed. A szülő családi nevének megváltoztatása - a szülők erre irányuló kérelmére - kiterjed a szülő családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is, ami azt eredményezi, hogy egy eljáráson belül a jogszabályban meghatározott valamennyi feltételt mind a kérelmező, mind a gyermekek vonatkozásában vizsgálni kell. Mindezekből következően a családi névre irányuló névváltoztatások összességében és az esetek többségében több adminisztratív teherrel járnak, mint a kizárólag az utónév megváltoztatására irányuló kérelmek.
    A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, a magyar családi nevek rendszerében nem szereplő vagy kis számban előforduló családi nevet, amely név kérelmezése során - amennyiben az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelemben előadott indokok és a rendelkezésre álló iratok alapján különös méltánylást érdemlő körülmények nem állnak fenn - a hatóság a születési családi név magyar névviselési szabályoknak való megfelelősége érdekében a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát kérheti. Az anyakönyvi szerv a módosítás alapján megkeresésenként 5000 forintot köteles fizetni a Nyelvtudományi Kutatóközpont felé, amelyről az anyakönyvi szerv a félévente köteles gondoskodni.
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása a közigazgatás-szervezetésért felelős miniszter számára biztosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotásában történő részvételének lehetőségét.
    A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) fő célja az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság megteremtése volt. Tekintettel arra, hogy az emberi élet védelme elsőbbséget élvez minden más céllal szemben, a jogalkotó a feladatellátást sormunka keretein belül első két alkalommal ingyenessé tette, a kiszállási díjat a kéményseprő-ipari szerv részére a harmadik alkalommal kell megfizetni.
    A Kstv. módosításával bevezetésre kerül a kiszállási díj fogalma. A bevezetett fogalom megtartja a ciklusidőn belüli egyszeri teljes költségmentességet, ugyanakkor a korlátlan számú megrendeléseket nem ösztönzi.
    Rögzítésre kerül továbbá, hogy a költségtérítés, valamint a kiszállási díj az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
    A 7. §-hoz és 8. §-hoz
    A módosítás megszünteti a javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP szervezeteknél az e célból tartott pénzügyi eszközök számviteli elszámolására vonatkozó külön szabályozást. E módosítás következtében az említett pénzügyi eszközök piaci értékének elszámolása az általános szabályok szerint (például, értékvesztésként, értékhelyesbítésként) történik. Az egyetlen lényeges eltérés az marad, hogy a résztvevők érdekeinek védelme érdekében az MRP szervezet továbbra is köteles a piaci értéket a mérlegfordulónapra megállapítani, valamint a beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított piaci értéket a kiegészítő mellékletben bemutatni. E szabályozás szintén biztosítja a javadalmazási előírásoknak történő megfelelést az olyan ágazatokban működő MRP szervezetek esetében, amelyeknél a javadalmazásra szigorú szabályok vonatkoznak (ilyenek például a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások).
    Az átmeneti szabály szerint az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolás alól (a számviteli törvény szerinti értékvesztést és annak visszaírását kivéve) az MRP szervezet a 2024-ben kezdődő üzleti évére is mentesül.
    A 9-12. §-hoz
    A törvény alapján átalakul az utcai szociális munka, az alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatás típusok finanszírozása. A korábbi pályázati úton történő finanszírozás megszüntetésével egyidejűleg ezen szolgáltatások tekintetében a fajlagos támogatások a 2025. évtől kezdődően a központi költségvetési törvényben kerülnek rögzítésre. Ez a módosítás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) módosítását igényli, tekintettel arra, hogy az érintett szolgáltatások jelenleg nem tartoznak a finanszírozási rendszerbe való befogadási eljárás hatálya alá. A módosítás alapján ezekre a szolgáltatásokra is ki fog terjedni a befogadási kötelezettség, vagyis a meglévő kapacitások bővítésére és új kapacitások létrehozására már csak miniszteri hozzájárulással kerülhet sor. A módosítás hatálybalépésekor már működő és finanszírozásban részesülő szolgáltatások a törvény erejénél fogva befogadást nyernek.
    A 15-18. §-hoz
    A módosítás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 62. § (1) bekezdésében a munkabérből és egyéb járandóságból való levonás alóli mentesség tekintetében a jelenlegi 60 ezer Ft-os összeghatárt úgy módosítja, hogy azt nem összegszerűen, hanem a mindenkori minimálbér nettó összegéhez képest százalékos formában határozza meg. A módosítás célja a végrehajtás alól mentesített összegek (mind a munkabérből vagy járandóságból való levonás, mind a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszeg esetén) értékhatárának valorizációja, annak érdekében, hogy a végrehajtás alól mentesített összeg a minimális megélhetési költségeket fedezze.
    A gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében a Vht. 74. §-ának kiegészítésével a végrehajtás alóli mentesség kiterjesztésre kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegére is.
    A módosítás a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek a végrehajtás mentes részére irányadó összeghatárt [Vht. 79/A. § (3) bekezdés] megemeli, és (összegszerű megállapítás helyett) a minimálbér nettó összegének 60%-ában állapítja meg.
    A módosítás - fentieken túlmenően - az érdemi módosítással összefüggő átmeneti rendelkezést állapít meg.
    A 25-27. §-hoz és a 31. §-hoz
    Szükségessé vált a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítása annak érdekében, hogy a vízügyi ágazatban dolgozók bérét a jelenlegi rendszer helyett, egy új, dinamikus módszer alkalmazásával lehessen megállapítani, továbbá cél koherens szabályok létrehozása a Vgtv. és a kapcsolódó kormányrendeleti szintű szabályozás között.
    A 32. §-hoz
    A módosítás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) átmeneti rendelkezéseit egészíti ki, amely kimondja, hogy a kiskereskedelmi tevékenység végzése mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozói átalányban megállapított jövedelem esetén a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó kedvezőbb költséghányad a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.
    A 33. §-hoz
    Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény új, kedvező adózási feltételek mellett adható béren kívüli juttatási elemeket (a SZÉP Kártya új, Aktív Magyarok alszámlájára adott munkáltatói támogatás, lakáscélú támogatás a 35 év alatti fiataloknak) vezetett be. Ezzel összefüggésben szükséges a juttatásokat terhelő közterhek megállapítására, megfizetésére és bevallására vonatkozó rendelkezések kiegészítése is.
    A módosítás a 2025-től induló vidéki otthonfelújítási támogatást is beemeli az adómentes lakáscélú támogatások körébe, a korábbi hasonló konstrukcióval egyezően.
    2014. március 15-én hatályba lépett (új) Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vezette be a sérelemdíj jogintézményét a magyar jogrendszerbe. A Ptk. alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A Ptk. a személyiségi jogok sérelmét példálózó jelleggel sorolja fel. Ezek közé tartozik pl. az élet, a testi épség és az egészség megsértése, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, a személy hátrányos megkülönböztetése, a becsület és a jóhírnév megsértése. Miután a sérelemdíj nem tekinthető kártérítésnek, ezért a rá vonatkozó szabályok nem a kártérítési jogban, hanem a személyiségi jogok megsértésének szankciói között találhatók. A Ptk. azt is rögzíti, hogy a sérelemdíjmértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.
    Az Szja tv. 2014. március 15-étől adómentes juttatásként határozta meg a sérelemdíjként kifizetett összeget. Az Szja tv. azért nem tartalmazott megszorítást a sérelemdíjra vonatkozóan, mert azzal a feltételezéssel élt a jogalkotó, hogy annak kifizetése kizárólag bírósági úton történhet.
    A jogalkotó azért módosítja 2025. január 1-jétől a szabályozást (szigorítására), mert a sérelemdíj visszaélésszerű alkalmazásáról érkeztek jelzések: a munkáltató és a munkavállaló (akik az Szja tv. alkalmazásában nem tekinthetőek független feleknek) peren kívül megállapodnak a jövedelempótló kártérítés (ami az Szja tv. alapján adóköteles) és a sérelemdíj (amely az Szja tv. alapján adómentes) összegéről. A felek továbbá úgy állapodnak meg, hogy a kifizetés jelentősebb része legyen a sérelemdíj (mert az adómentes), míg a kisebb (adóköteles) része a jövedelempótló kártérítés.
    A sérelemdíj témakörében utóbb a Kúria is megnyilvánult. A Kúria döntése alapján sérelemdíj fizetéséről a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül is megállapodhatnak.
    2025. január 1-jén (mindössze egyetlen napra) a sérelemdíjra vonatkozó normaszöveg úgy módosul, hogy csak a peres eljárásban (bírói ítélet alapján) megállapított sérelemdíj adómentes, míg a felek peren kívüli megállapodása alapján fizetett (bármely) sérelemdíj adóköteles.
    A módosítás 2025. január 2-ától a normaszöveg újbóli módosítását kezdeményezi, amelynek értelmében kizárólag az a sérelemdíj minősül adókötelesnek, melynek kifizetésére peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül kerül sor és a felek az Szja tv. alkalmazásában nem tekinthetők független feleknek. Ugyanekkor adómentes:
    a peres eljárásban bírósági ítélet alapján fizetett sérelemdíj,
    a peren kívül, de bíróság által jóváhagyott egyezség alapján fizetett sérelemdíj, továbbá
    a peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül kifizetett sérelemdíjak közül azok is, melyekben az érintett felek (a sérelemdíjat fizető személy és a sérelemdíjban részesülő magánszemély) független feleknek minősülnek (egy olyan esetben, amikor egy üzleti biztosító pl. felelősségbiztosításra tekintettel a károsult részére sérelemdíjat fizet, a felek függetlennek minősülnek).
    A peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül kifizetett sérelemdíjak közül azok is, melyekben az érintett felek (a sérelemdíjat fizető személy és a sérelemdíjban részesülő magánszemély) független feleknek minősülnek (egy olyan esetben, amikor egy üzleti biztosító pl. felelősségbiztosításra tekintettel a károsult részére sérelemdíjat fizet, a felek függetlennek minősülnek).
    A 38. §-hoz
    A bölcsődei intézmények körében is bevezetendő diabéteszpótlékra való jogosultsággal és annak összegszerűségével kapcsolatos törvényi szabályozást a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1991. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) szükséges megteremteni. A módosítás erre irányul.
    A 39. §-hoz, a 42. §-hoz és a 43. §-hoz
    A módosítás alapján átalakul a családok átmeneti otthonai által működtetett krízisközpontok, titkos menedékházak, félutas ház szolgáltatás típusok finanszírozása. A korábbi pályázati úton történő finanszírozás megszüntetésével egyidejűleg ezen szolgáltatások tekintetében a fajlagos támogatások a 2025. évtől kezdődően a költségvetési törvényben kerülnek rögzítésre. Ez a módosítás a Gyvt. módosítását igényli, tekintettel arra, hogy az érintett szolgáltatások jelenleg nem tartoznak a finanszírozási rendszerbe való befogadási eljárás hatálya alá. A módosítás alapján ezekre a szolgáltatásokra is ki fog terjedni a befogadási kötelezettség, vagyis a meglévő kapacitások bővítésére és új kapacitások létrehozására már csak miniszteri hozzájárulással kerülhet sor. A módosítás hatálybalépésekor már működő és finanszírozásban részesülő szolgáltatások a törvény erejénél fogva befogadást nyernek.
    A 40. §-hoz
    A módosítás alapján gyermekotthoni férőhelyszám esetén a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett férőhelyszám 100%-át, éves átlagban a gyermekek és az ifjúság védelméért, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel egyeztetett döntésben meghatározott mértékben lehet túllépni.
    A 41. §-hoz
    A Gyvt. 145. § (2g) bekezdése alapján a gyermekek átmeneti otthonára és a családok átmeneti otthonára a (2a)-(2f) bekezdés szabályai helyett a Szociális törvény 58/A. § (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár. Amennyiben tehát egy önkormányzat át akarja adni a két érintett szolgáltatás valamelyikét egy egyházi fenntartó részére, és nincs befogadható kapacitás, abban az esetben a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes döntése alapján történhet meg az átadás alapján a befogadás a finanszírozási rendszerbe.
    A Gyvt. 145/A. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor, ha a települési önkormányzat vagy a társulás - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartó fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a települési önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
    A Gyvt. 145/A. § nem egyeztethető össze a finanszírozási rendszerbe való befogadás elveivel. A finanszírozás ugyanis a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes döntése alapján az egyházi fenntartó részére biztosított, így indokolatlan az önkormányzat részére megtérítési kötelezettséget előíró szabály hatályban tartása.
    A 44. §-hoz
    A Gyvt. módosításához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések.
    A 45-55. §-hoz és az 1-13. melléklethez
    A módosítás technikai jellegű módosítást végez el a tisztviselők, bírósági ügyintézők, írnokok szabadságának szabályozása körében. A módosítás lényegében változatlan mértékben szabályozza a tisztviselők, bírósági ügyintézők és írnokok pótszabadságának mértékét, csak a jövőben azt nem a fizetési fokozatokhoz, hanem meghatározott szolgálati idő eléréséhez köti, tekintettel arra, hogy a módosítás a bíróságokon, az Országos Bírósági Hivatalban (a továbbiakban: OBH) és az Országos Bírói Tanácsnál (a továbbiakban: OBT) foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében új illetmény-rendszert vezet be. Ez az új illetmény-rendszer nem fizetési fokozatokat tartalmaz, hanem álláshelyi besorolási kategóriákat, így a pótszabadság mértéke sem kapcsolható össze a fizetési fokozattal.
    25-34. A módosítás a bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében új illetmény-rendszert vezet be. Az új illetmény-rendszer nem tartalmaz fizetési fokozatokat, ezért esetükben a fegyelmi büntetéseket is ehhez kell igazítani, mivel nem érvényesülhetnek fegyelmi büntetésként a fizetési fokozatban való visszavetést előíró rendelkezések. Ezek helyett a fegyelmi büntetések helyett esetükben a fizikai alkalmazottak esetében már jelenleg is alkalmazott két fegyelmi büntetés alkalmazható, kétévi időtartamra illetményemelés elmaradása, valamint a legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetés.
    A bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében az illetmény-rendszer a kormányzati tisztviselői illetmény-rendszerrel összhangban kerül meghatározásra. A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők illetménye a minisztériumi kormányzati tisztviselők esetében alkalmazott illetménytábla alapján kerül megállapításra. A többi tisztviselő, írnok és fizikai dolgozó, valamint a közülük kinevezett vezető illetménye a kormányzati főhivatalok, központi hivatalok, valamint a kormányhivatalok kormánytisztviselői esetében alkalmazott illetménytábla alapján kerül megállapításra. Ezen illetménytáblák alapján kialakított illetménytáblák kerülnek beépítésre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Iasz.).
    A módosítás rögzíti, hogy a bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében milyen álláshelyi besorolási kategóriákat kell alkalmazni. Az is meghatározza a módosítás, hogy a bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében hogyan kerül sor a besorolásra és az illetmény megállapítására. A módosítás rögzíti, hogy mely alkalmazottat mely illetménytáblába lehet besorolni. A módosítás a Kúrián foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében a Kúria elnökét hatalmazza fel a besorolás részletes szabályainak megállapítására, az egyéb bíróságokon és az OBH-ban foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében az OBH elnökét hatalmazza fel, hogy szabályzatban határozza meg a besorolás részletes szabályait, míg az OBT-nél foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében az OBT-t hatalmazza fel, hogy határozatban állapítsa meg a besorolás részletes szabályait.
    A módosítás a kormányzati tisztviselőkre vonatkozó szabályozással összhangban rögzíti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet megelőző teljesítményértékelés vagy értékelés alapján az illetményt az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül belül legfeljebb 20 %-kal csökkentheti, illetve legfeljebb 30 %-kal növelheti, továbbá az alkalmazott részére teljesítmény elismerés fizetését rendelheti el.
    A módosítás a bíróságokon, az OBH-nál és az OBT-ben foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében az adható elismeréseket az új illetmény-rendszerhez igazítja. Ennek megfelelően a jövőben számukra pénz- vagy tárgyjutatom, továbbá a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az Iasz.-ban kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb. adható.
    A módosítás megtartja a hatályos Iasz.-nak a kiemelt munkakörre vonatkozó szabályait, azonban az illetményrendszer átalakítása miatt azt áthelyezi egy új alcímbe.
    A módosítás ugyancsak megtartja a hatályos Iasz.-nak a munkakör ellátásához kapcsolódó terhelés figyelembe vételére vonatkozó szabályait, azonban azt az illetmény-rendszer átalakítása miatt azt szintén áthelyezi egy új alcímbe.
    Az illetmény-rendszer módosítására tekintettel szükséges átmeneti rendelkezéseket is rögzíti a módosítás. A bíróságokon, az OBH-nál és az OBT-ben foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében garanciális szabályként rögzíti a módosítás az átmeneti szabályban, hogy az illetményt úgy kell megállapítani, hogy az magasabb legyen mint a módosító rendelkezés hatályba lépése előtti illetményelemek együttes összege. Az emelt illetmény már 2025. január 1. napjától illeti meg az igazságügyi alkalmazottakat.
    A bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, valamint az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak illetményemelésének első ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa 0,15-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák. Az illetményemelésre tekintettel szükséges elvégezni az igazságügyi alkalmazottak besorolását, valamint emelt illetményének megállapítását. A módosítás az erre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza azzal, hogy azt is rögzíti, hogy az emelt illetmény már 2025. január 1. napjától illeti meg az igazságügyi alkalmazottakat.
    A bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, valamint az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak illetményemelésének második ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa további 0,18-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással 2026. január 1-jétől beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák. Az illetményemelésre tekintettel ekkor is szükséges elvégezni az igazságügyi alkalmazottak besorolását, valamint emelt illetményének megállapítását. A módosítás az erre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza azzal, hogy azt is rögzíti, hogy az újabb emelésnek köszönhetően az emelt illetmény 2026. január 1. napjától illeti meg az igazságügyi alkalmazottakat.
    A módosítás átmeneti rendelkezést tartalmaz a tisztviselők, bírósági ügyintézők és írnokok pótszabadsága mértékének újra-megállapításához kapcsolódóan.
    A bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, valamint az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak illetményemelésének első ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa 0,15-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák.
    A módosítás beiktatja az Iasz. 2. mellékletének módosítását is, tekintettel arra, hogy a személyügyi nyilvántartásban szükséges megjeleníteni az új illetmény-rendszer alapját képező álláshelyi besorolási kategóriát.
    Továbbá a módosítás beiktatja a bíróságokon, az OBH-ban és az OBT-nél alkalmazott tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében alkalmazandó illetménytáblákat.
    A bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, valamint az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak illetményemelésének második ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa további 0,18-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással 2026. január 1-jétől beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák.
    A módosítás az illetmény-rendszer átalakítására tekintettel szükséges szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.
    A módosítás az illetmény-rendszer átalakítására tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
    Az 56. §-hoz
    Egészségi állapottól függő hozzátartozói nyugellátások esetén az orvosi vizsgálatra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes vizsgálat nem végezhető. E rendelet 2024. július 1-je óta hatályos szabályai szerint csak azokat az orvosi iratokat kell csatolni, amelyekhez az orvosszakértő nem fér hozzá az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben. Ezért a továbbiakban nem tartható fenn a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 64. § (8) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint meg kell szüntetni az egészségi állapottól függő ellátást, ha a jogosult nem csatolja az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi dokumentációt. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban szükséges a személyes vizsgálat és az ehhez kapcsolódó szankció visszaállítása olyan esetekben, amikor az egészségi állapot a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg.
    Az 57. §-hoz
    A törvény az utalási költségek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjas összeghatár nélkül kérhesse a negyedéves, féléves vagy éves folyósítást. Ha a magyar nyugdíjrész összege legfeljebb 10 000 forint, az utalás főszabály szerint negyedévente történik, de jogosult kérhet féléves vagy éves folyósítást is.
    Az 58. §-hoz
    Több pénzellátás, így a rokkantsági ellátás is megszűnik, ha a jogosultnak öregségi nyugdíjat állapítanak meg. Ezért jelenleg az ügyfelet kiértesítik a nyugdíj várható összegéről, hogy legyen alkalma a kérelmét visszavonni, ha a folyósított ellátás összege magasabb lenne a megállapítandó nyugdíjnál. A törvény egyértelművé teszi, hogy ha az igénylő a nyugdíjról határidőben lemond, más ellátásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nem is állapították volna meg a nyugdíját.
    Az 59. §-hoz
    A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban többek között a lakcímre, a foglalkozásra, a munkahelyre, a jövedelemre, a levont járulékokra, a családi állapotra és az egészségi állapotra vonatkozó adatok más nyilvántartásokból származnak. Az adatok sokszor esetlegesen, csak konkrét hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan kerülnek be a nyilvántartásba. A hatályos rendelkezések szerint viszont számos hatóság igényelheti az említett adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásából. Ugyanakkor az adatigénylő hatóságoknak az az érdekük, hogy ezeket az elsődleges információforrásból szerezzék be, különben szükség esetén az ügyfeleket kell a legfrissebb adatok igazolására felhívni. Ezért a törvény értelmében az érintett azonosítására szolgáló adatokon túl kizárólag azok az adatok kérhetők a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokból, amelyeknek az az elsődleges forrása.
    A 60. §-hoz
    A törvény egyértelművé teszi, hogy a feléledéshez hasonlóan [Tny. 53. § (1) bekezdés] az özvegyi nyugdíj megkésett igénylése esetén is a jogszerző halálakor hatályos szabályok alapján kell megállapítani az özvegy nyugdíjkorhatárát, ami az érintettekre nézve egyetlen esetben sem lehet hátrányos. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a baleseti hozzátartozói nyugellátások utólagos megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból is eljárhasson, valamint rögzíti, hogy a jogosult halála miatt fel nem vett nyugellátás együtt élő hozzátartozó hiányában egyenlő arányban illeti meg az örökösöket. Az első nyugdíjfolyósítás időpontja - elsősorban a karácsonyi ünnepek és a hosszú hétvégék miatt - 13 napról 10 munkanapra változik, és törvényi szintre emelkedik a tizenharmadik havi nyugdíjfolyósításának februári időpontja. A módosítás a Tny. 96. § (3a) bekezdésén is átvezeti, hogy az érintett azonosítására szolgáló adatokon túl csak azok az adatok kérhetők a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokból, amelyeknek az az elsődleges forrása.
    A 61. §-hoz
    A törvény értelmében a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az általános szabályok szerint kell figyelembe venni arra tekintet nélkül, hogy nem fizettek korábban foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulékot, jelenleg pedig főszabályként szociális hozzájárulási adót. A törvény hatályon kívül helyezi a már megszűnt rehabilitációs járadékra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az egyes nyugdíjbiztosítási adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosító külön adatbázisra vonatkozó szabályt, mert az adatkérés és az adatátadás más formában valósul meg.
    A 67. §-hoz
    A módosítás megállapítja a hitoktatók díjazása vonatkozásában a központi költségvetés hozzájárulásának mértékét.
    A 68. §-hoz
    A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint a vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (ún. vallási tevékenység). A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet, és nem hozhat létre. A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. Az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése szerint az állam és a vallási közösségek különváltan működnek; a vallási közösségek önállóak. Az Európai Unió Bírósága több ítéletében részletezte a "közérdekű tevékenység" feltétele kapcsán, hogy olyan közérdekű szükségletekről van szó, amelyet az állam vagy a területi önkormányzat közérdekhez kapcsolódó indokokból általánosságban maga kíván biztosítani, illetve amelynek a tekintetében meghatározó befolyás gyakorlásának a fenntartására törekszik (C-360/96.; C-223/99. és C-260/99.; C-393/06.); a közérdekű tevékenység esetében közösségi jogi fogalomról van szó, amelynek az Unió egész területén önálló és egységes értelmezést kell biztosítani (C-373/00.). A módosítás erre tekintettel rögzíti, hogy a vallási közösségek hitéleti, vallási célú tevékenységei az uniós közbeszerzési jogban használt "nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű tevékenység" fogalmába nem tartoznak bele.
    Az Európai Unió Bírósága több ítéletében részletezte az "állami finanszírozás" feltétele kapcsán, hogy a közvetett finanszírozási mód elég ahhoz, hogy a közösségi szabályozásban előírt "állami finanszírozás" feltétele teljesüljön (C-337/06.); az uniós közbeszerzési irányelv nem határozza meg pontosabban azokat a módokat, amelyek szerint a finanszírozásnak meg kell valósulnia, így az irányelv különösen nem követeli meg, hogy az adott szervezet tevékenységét közvetlenül az állam vagy az egyéb közjogi intézmény finanszírozza ahhoz, hogy az erre vonatkozó feltétel teljesüljön (C-300/07.); e rendelkezést funkcionálisan kell értelmezni, a többségi részben az állami hatóságok általi finanszírozással kapcsolatos szempont a közvetett finanszírozási módot is magában foglalja (C-526/11.). A módosítás erre tekintettel rögzíti, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük (pl. köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek-és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek stb.) után megillető állami hozzájárulásokat az azokat ténylegesen felhasználó intézmény finanszírozása körében kell figyelembe venni.
    A 70. §-hoz
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    A 71. §-hoz
    A módosítás technikai jellegű, arra vonatkozik, hogy a tartós külszolgálat alatt folyósított gyermeknevelési költségtérítés a családtámogatási ellátások közül mely jogcímeket helyettesíti.
    Az 72. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    A 74-76. §-hoz és a 237. §-hoz
    A fiatal felnőtt részére az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetése kapcsán a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétámtv.) jelenlegi rendelkezése nem biztosít egyértelmű és végrehajtható szabályozást, annak ellenére, hogy az összeg átvételét a fiatal felnőtt 23. életévének betöltéséhez közi, továbbá nincs összhangban ugyanezen a Fétámtv. azon rendelkezésével, mely akként rendelkezik, hogy amennyiben a fiatal felnőtt a 23. életévének betöltéséig nem kezdeményezi az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését, a kiutalónak vissza kell utalnia a számlán lévő összeget az állam részére. A módosítással ez az ellentmondás megszűnne. Továbbá a módosítás rögzíti azt is, hogy ebben az esetben a határidő leteltét követően a kifizetés iránti igény elévül.
    A Fétámtv. kizárólag a számlavezető vonatkozásában rendelkezik a jogosultat megillető összeg kifizetésének módjáról, mely készpénz, vagy folyószámlára átutalás formájában történhet. A Magyar Államkincstárban (a továbbiakban: Kincstár) a Start-számlán nyilvántartott követelések esetében ezek a kifizetési módok működni tudnak. 2024. év az első év, amikor is azok a fiatal felnőttek, akik 18. életévüket betöltötték és nem nyitott részükre a szülő Start-számlát, a 18. életévük betöltésére tekintettel kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését, melyet a törvény szerinti terminussal élve a Kincstár, mint kiutaló szerv tud teljesíteni. A számlavezető vonatkozásában írt kifizetési módok analógiájának alkalmazása ebben az esetben a "készpénzes" kifizetés tekintetében nem költséghatékony és ügyfélbarát, ezért szükséges a folyószámlára történő átutalás mellett a postai kifizetés lehetőségének biztosítása is.
    Az esélyegyenlőségi, méltányossági szempontok figyelembevétele mentén a módosítás a Start-számlákra beérkező befizetések felső korlátját is meghatározza. A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy a fiatal felnőtt 18. életévének betöltése olyan esemény, amely esetben a 18. életév elérésének napjával bezárólag kamatot kell felszámítani az előző kamatszámítás óta eltelt időre, mint ahogy külön "nevesítve" van az az eset is, amikor a gyermek elhalálozik és az elhalálozás napjáig is történik kamatjóváírás.
    Ezzel egyidejűleg a módosítás hatályon kívül helyezi a korábbi, azonos tartalmú veszélyhelyzeti Korm. rendeletet.
    A 77. §-hoz és a 78. §-hoz
    Az "egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás" definíciója mellett az "intézeti gyógyszertári egységes közreműködői szolgáltatás" kerül bevezetésre a "közreműködő" fogalmával együtt. Emellett a módosítás felhatalmazó rendelkezéseket fogalmaz meg.
    A 79. §-hoz
    A módosítás biztosítja, hogy a borravalót a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a fogyasztó a fizetést készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel, vagy azonnali átutalással teljesíti.
    A 80. §-hoz
    A költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan a módosítás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében is rögzíti, hogy az államháztartásért felelős miniszter - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlását ellátó miniszterek bevonásával - ellátja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével kapcsolatos feladatokat.
    A 81. §-hoz
    A § jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgáló szövegpontosítást tartalmaz.
    A 83. §-hoz
    Megteremti annak a törvényi lehetőségét, hogy a Terrorelhárító Központ a felderítési tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult legyen az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáférés útján adatok lekérdezésére.
    A 84-89. §-hoz
    Az egyszerűsített foglalkoztatás évi maximális korlátja a munkavállaló vonatkozásában összesen 120 naptári nap.
    A nyugellátás számítási alapja mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,1 százaléka, alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 4,2 százaléka, filmipari statiszták esetében pedig változatlanul a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka.
    A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzésére irányadó maximális korlát betartása érdekében az állami adó- és vámhatóság visszautasítja a munkáltató bejelentését, ha a munkaviszony napjainak száma a bejelenteni kívánt napokkal 120 naptári napot meghaladná.
    Adatkezelésre vonatkozó rendelkezés, amely alapján lehetővé válik a foglalkoztató számára, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára jogviszonyt létesíteni kívánó természetes személy adóazonosító jelét, TAJ-számát, és nevét megismerje, és ezen adatokat kezelje annak érdekében, hogy a foglalkoztatási forma alkalmazásának feltételeinek meglétét előzetesen ellenőrizni tudja.
    Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénnyel megállapított közteher mértékeket első alkalommal a 2025. február hónapban keletkezett, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni. A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a 2025. február 1-jétől alkalmazandó közteher mértékeket és ellátási alapokat a NAV honlapján 2025. január 20-áig teszi közzé.
    Az átmeneti rendelkezés rögzíti továbbá, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek az a változása, amelynek értelmében a munkavállaló egész évben legfeljebb csak 120 napot dolgozhat ebben a foglalkoztatási formában, 2025. július 1-jétől alkalmazandó azzal, hogy a 120 napos időtartamot 2025-ben 2025. július 1-jétől kell számítani.
    A 90. §-hoz
    A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdése szabályozza az Alap felett rendelkező négytagú Bizottságot és annak összetételét, melyet módosítani szükséges annak érdekében, hogy a Bizottság tagjai számára a javadalmazás (tiszteletdíj) lehetősége biztosítva legyen.
    A 91. §-hoz és a 92. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében népegészségügyi termékadó alanya az egyébként fizetendő adó 10 százalékának élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program az egyébként fizetendő finanszírozása javára történő felajánlásáról utoljára a 2025. január 31-ét magába foglaló bevallási időszakról szóló adóbevallásában rendelkezhet.
    A módosítás megszünteti azt a lehetőséget, amely szerint a népegészségügyi termékadó alanya az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával a fizetendő adójának legfeljebb 10 százalékát felajánlhatja élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program finanszírozására.
    A 95. §-hoz
    A módosításnak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.) módosító rendelkezései átalakítják a Kúria bíráinak javadalmazási rendszerét. Ezen átalakítás részeként megszűnik a Kúria bírái esetében a "kúriai tanácsos" cím adományozásának a lehetősége. Erre figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény esetében is hatályon kívül helyezi a módosítás azokat a rendelkezéseket, amelyek a "kúriai tanácsos" címre vonatkoznak.
    A 96-109. §-hoz és a 15. melléklethez
    A módosításnak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.) módosító rendelkezései átalakítják a Kúria bíráinak javadalmazási rendszerét. Ezen átalakítás részeként megszűnik a Kúria bírái esetében a "kúriai tanácsos" cím adományozásának a lehetősége. Erre figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény esetében is hatályon kívül helyezi a módosítás azokat a rendelkezéseket, amelyek a "kúriai tanácsos" címre vonatkoznak.
    A hatályos szabályozás a bírói kinevezéshez jelenleg a jogi szakvizsgát követően 1 éves szakmai gyakorlatot követel meg. A szakmai gyakorlat - egyebek mellett - tölthető bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként, kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél. Az életviszonyok egyre bonyolultabbá válása, a jogviták összetettségének folyamatos fokozódása következtében a bírói feladatokat azok a jogászok tudják hatékonyan, magabiztosan, időszerűen elbírálni, akik a kellő élettapasztalat mellett, kellő szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek. Erre figyelemmel a módosítás szerinti módosítás ennek megfelelően újítja meg a bíróvá válás feltételeit. A bíróvá válás jövőbeni feltételei között erőteljesebbé válik, az élet- és szakmai tapasztalat értékelése. Erre tekintettel a bíróvá válás jelenlegi 30 éves korhatárát a módosítás felemeli 35 évre. Emellett az válhat bíróvá, aki - a hatályos szabályozás alapján megkívánt gyakorlaton túl - legalább két évig a bíróságon kívül joggyakorlatot folytatott.
    A módosítás a Kúria, mint a legfőbb bírói szerv esetében teljesen új alapokra helyezi az eddigi előmeneteli-és illetményrendszert annak érdekében, hogy a legmagasabb bírói szervezet bírái tevékenységükért kiemelt illetményben részesüljenek.
    Az új illetményrendszerhez kapcsolódóan a módosítás a Kúria bírái esetében újra szabályozza a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos szabályozás az alapszabadság mértékét a fizetési fokozatokhoz köti. Tekintettel arra, hogy a Kúria bírái esetében az új illetményrendszer nem tartalmaz fizetési fokozatokat, az alapszabadság mértékét a szolgálati időhöz indokolt kötni akként, hogy az alapszabadság mértéke lényegében nem változik.
    Ugyancsak az új illetményrendszerhez kapcsolódóan a fegyelmi büntetéseket is újra kell szabályozni, mivel a Kúria bírái esetében nem érvényesülhetnek fegyelmi büntetésként a fizetési fokozatban való visszavetést előíró rendelkezések. Ezek helyett a fegyelmi büntetések helyett esetükben az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetmény csökkentésének a mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.
    Az illetményrendszer átalakításának keretében a Kúriai bíráinak az illetménye - hasonlóan a Kúria elnökhelyettesének illetményéhez, ami a Kúria elnöke illetményének a 90 százaléka - a jövőben a Kúria elnökének illetményéhez igazodik vezetői szintenként, valamint úgy, hogy a kúriai bíró illetménye is elérje a Kúria elnöke havi illetményének a 60 százalékát.
    Az illetményrendszer módosításának eredményeként a Kúria főtitkárának havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka, a Kúria főtitkár-helyettese havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka lesz.
    Az illetményrendszer módosításának eredményeként a Kúria kollégiumvezetője, a Kúria kollégiumvezető-helyettese és a Kúria főtitkár-helyettese havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka, a Kúria tanácselnöke havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 70 százaléka lesz, a Kúriai bírójának illetménye pedig a Kúria elnöke havi illetményének a 60 százaléka lesz.
    A módosítás a Kúria bírái illetményrendszerének átalakítása miatt szükséges szövegpontosítást végzi el a Bjt. 175. §-a tekintetében.
    A törvény módosítja a Bjt. 4. § (1) bekezdését, amely alapján a jövőben az válhat bíróvá, aki betöltötte a 35. életévét, továbbá - a hatályos szabályozás alapján megkívánt gyakorlaton túl - legalább két évig bíróságon kívüli joggyakorlatot folytatott. Ugyanakkor a módosítás a folyamatban lévő pályázati eljárások esetében lehetővé teszi, hogy még a módosítás előtti szabályozás érvényesüljön. Ugyancsak lehetővé teszi a módosítás - ha a bírói állásra pályázó 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá olyan bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt - lehetővé teszi, hogy az esetében még a módosítás előtti szabályozás érvényesüljön. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy az új szabályozás a már kinevezett bírák esetében nem érvényesül.
    A fentiek mellett a módosítás átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Kúria bírái illetményrendszerének átalakítása tekintetében, valamint a Kúria bíráinak alapszabadságára vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel.
    A módosítás módosítja a Bjt. 3. mellékletét, amely a vezetői munkaköröket és az ahhoz tartozó pótlékokat tartalmazza. A mellékletből elhagyásra kerültek a kúriai vezetők, tekintettel arra, hogy a kúriai bírók illetményrendszerének átalakítása miatt a Kúria bírói tekintetében megszüntetésre került a vezetői pótlék.
    A szövegcserés módosítások elvégzik a Kúria bírói illetményrendszerének átalakítása miatt szükséges szövegpontosításokat.
    72-77., 214. A módosítás a Kúria, mint a legfőbb bírói szerv esetében teljesen új alapokra helyezi az eddigi előmeneteli- és illetményrendszert annak érdekében, hogy a legmagasabb bírói szervezet bírái tevékenységükért kiemelt illetményben részesüljenek.
    Az új illetményrendszerhez kapcsolódóan a módosítás a Kúria bírái esetében újra szabályozza a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos szabályozás az alapszabadság mértékét a fizetési fokozatokhoz köti. Tekintettel arra, hogy a Kúria bírái esetében az új illetményrendszer nem tartalmaz fizetési fokozatokat, az alapszabadság mértékét a szolgálati időhöz indokolt kötni akként, hogy az alapszabadság mértéke lényegében nem változik.
    Ugyancsak az új illetményrendszerhez kapcsolódóan a fegyelmi büntetéseket is újra kell szabályozni, mivel a Kúria bírái esetében nem érvényesülhetnek fegyelmi büntetésként a fizetési fokozatban való visszavetést előíró rendelkezések. Ezek helyett a fegyelmi büntetések helyett esetükben az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetmény csökkentésének a mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.
    Az illetményrendszer átalakításának keretében a Kúriai bíráinak az illetménye - hasonlóan a Kúria elnökhelyettesének illetményéhez, ami a Kúria elnöke illetményének a 90 százaléka - a jövőben a Kúria elnökének illetményéhez igazodik vezetői szintenként, valamint úgy, hogy a kúriai bíró illetménye is elérje a Kúria elnöke havi illetményének a 60 százalékát.
    Az illetményrendszer módosításának eredményeként a Kúria főtitkárának havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 90 százaléka, a Kúria főtitkár-helyettese havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka lesz.
    Az illetményrendszer módosításának eredményeként a Kúria kollégiumvezetője, a Kúria kollégiumvezető-helyettese és a Kúria főtitkár-helyettese havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 80 százaléka, a Kúria tanácselnöke havi illetménye a Kúria elnöke havi illetményének a 70 százaléka lesz, a Kúriai bírójának illetménye pedig a Kúria elnöke havi illetményének a 60 százaléka lesz.
    A módosítás a Kúria bírái illetményrendszerének átalakítása miatt szükséges szövegpontosítást végzi el a Bjt. 175. §-a tekintetében.
    A törvény módosítja a Bjt. 4. § (1) bekezdését, amely alapján a jövőben az válhat bíróvá, aki betöltötte a 35. életévét, továbbá - a hatályos szabályozás alapján megkívánt gyakorlaton túl - legalább két évig bíróságon kívüli joggyakorlatot folytatott. Ugyanakkor a módosítás a folyamatban lévő pályázati eljárások esetében lehetővé teszi, hogy még a módosítás előtti szabályozás érvényesüljön. Ugyancsak lehetővé teszi a módosítás - ha a bírói állásra pályázó 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá olyan bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt - lehetővé teszi, hogy az esetében még a módosítás előtti szabályozás érvényesüljön. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy az új szabályozás a már kinevezett bírák esetében nem érvényesül.
    A fentiek mellett a módosítás átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Kúria bírái illetményrendszerének átalakítása tekintetében, valamint a Kúria bíráinak alapszabadságára vonatkozó rendelkezésekre figyelemmel.
    A törvény módosítja a Bjt. 3. mellékletét, amely a vezetői munkaköröket és az ahhoz tartozó pótlékokat tartalmazza. A mellékletből elhagyásra kerültek a kúriai vezetők, tekintettel arra, hogy a kúriai bírók illetményrendszerének átalakítása miatt a Kúria bírói tekintetében megszüntetésre került a vezetői pótlék.
    A szövegcserés módosítások elvégzik a Kúria bírói illetményrendszerének átalakítása miatt szükséges szövegpontosításokat.
    A 110-128. §-hoz és a 18-23. melléklethez
    A módosítás a Kúria, mint a legfőbb bírói szerv esetében teljesen új alapokra helyezi az eddigi előmeneteli-és illetményrendszert annak érdekében, hogy a legmagasabb bírói szervezet bírái tevékenységükért kiemelt illetményben részesüljenek. Ehhez igazodóan a módosítás a legfőbb ügyészségi ügyészek előmeneteli- és illetményrendszerét is módosítja. A legfőbb ügyészségi vezető ügyészek és ügyészek illetményét a módosítás a Kúria vezetői és bírái illetményére hivatkozással állapítja meg.
    A módosítás a legfőbb ügyészség ügyészek illetményrendszerének átalakítása miatt szükséges szövegpontosítást végzi el a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénybe (a továbbiakban: Üjt.) 64. § (5) és (6) bekezdése tekintetében.
    Az új illetményrendszerhez kapcsolódóan a módosítás a legfőbb ügyészségi ügyészek esetében újra szabályozza a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos szabályozás az alapszabadság mértékét a fizetési fokozatokhoz köti. Tekintettel arra, hogy a legfőbb ügyészségi ügyészek esetében az új illetményrendszer nem tartalmaz fizetési fokozatokat, az alapszabadság mértékét a szolgálati időhöz indokolt kötni akként, hogy az alapszabadság mértéke lényegében nem változik.
    Ugyancsak az új illetményrendszerhez kapcsolódóan a fegyelmi büntetéseket is újra kell szabályozni, mivel a legfőbb ügyészségi ügyészek esetében nem érvényesülhetnek fegyelmi büntetésként a fizetési fokozatban való visszavetést előíró rendelkezések. Ezek helyett a fegyelmi büntetések helyett esetükben az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetmény csökkentésének a mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.
    A módosítás rögzíti továbbá, hogy a legfőbb ügyészségi ügyészek közül kinevezett főtitkár a Kúria főtitkárával, főtitkár-helyettes a Kúria főtitkár-helyettesével azonos illetményre és juttatásra jogosult. A módosítás továbbá a hatályos szabályozásnak megfelelően rögzíti, hogy mind az ügyészek, mind a tisztviselők közül kinevezett főtitkár, illetve főtitkár-helyettes az illetményén kívül a Kúria főtitkárával, illetve főtitkár-helyettesével azonos egyéb juttatásra jogosult.
    A módosítás az ügyészségen foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében új illetmény-rendszert vezet be. Esetükben az illetmény-rendszer a kormányzati tisztviselői illetmény-rendszerrel összhangban kerül meghatározásra. A Legfőbb Ügyészségen foglalkoztatott tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők illetménye a minisztériumi kormányzati tisztviselők esetében alkalmazott illetménytábla alapján kerül megállapításra. A többi tisztviselő, írnok és fizikai dolgozó, valamint a közülük kinevezett vezető illetménye a kormányzati főhivatalok, központi hivatalok, valamint a kormányhivatalok kormánytisztviselői esetében alkalmazott illetménytábla alapján kerül megállapításra. Ezen illetménytáblák alapján kialakított illetménytáblák kerülnek beépítésre az Üjt.
    A módosítás rögzíti, hogy a tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében milyen álláshelyi besorolási kategóriákat kell alkalmazni. Az is meghatározza a módosítás, hogy a tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében hogyan kerül sor a besorolásra és az illetmény megállapítására. A módosítás rögzíti, hogy mely alkalmazottat mely illetménytáblába lehet besorolni. A módosítás a tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében legfőbb ügyészt hatalmazza fel, hogy határozza meg a besorolás részletes szabályait.
    A módosítás a kormányzati tisztviselőkre vonatkozó szabályozással összhangban rögzíti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet megelőző teljesítményértékelés vagy minősítés alapján az illetményt az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül belül legfeljebb 20 %-kal csökkentheti, illetve legfeljebb 30 %-kal növelheti, továbbá az alkalmazott részére teljesítmény elismerés fizetését rendelheti el.
    A módosítás nem érinti a hatályos Üjt. kiemelt munkakörre vonatkozó szabályait.
    A módosítás megtartja a hatályos Üjt.-nek a munkakör ellátásához kapcsolódó terhelés figyelembe vételére vonatkozó szabályait, azonban azt az illetmény-rendszer átalakítása miatt azt új §-ba helyezi át.
    A módosítás technikai jellegű módosítást végez el a tisztviselők, ügyészségi megbízottak, írnokok szabadságának szabályozása körében. A módosítás lényegében változatlan mértékben szabályozza a tisztviselők, ügyészségi megbízottak és írnokok pótszabadságának mértékét, csak a jövőben azt nem a fizetési fokozatokhoz, hanem meghatározott szolgálati idő eléréséhez köti, tekintettel arra, hogy a módosítás a tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében új illetmény-rendszert vezet be. Ez az új illetményrendszer nem fizetési fokozatokat tartalmaz, hanem álláshelyi besorolási kategóriákat, így a pótszabadság mértéke sem kapcsolható össze a fizetési fokozattal.
    Az új illetmény-rendszer nem tartalmaz fizetési fokozatokat, ezért a tisztviselők, írnokok esetében a fegyelmi büntetéseket is ehhez kell igazítani, mivel nem érvényesülhetnek fegyelmi büntetésként a fizetési fokozatban való visszavetést előíró rendelkezések. Ezek helyett a fegyelmi büntetések helyett esetükben a fizikai alkalmazottak esetében már jelenleg is alkalmazott két fegyelmi büntetés alkalmazható, az egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra alapilletmény-csökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az alapilletmény öt százalékáig terjedhet.
    Az illetmény-rendszer módosítására tekintettel szükséges átmeneti rendelkezéseket is rögzíti a módosítás. A tisztviselők, írnokok és fizikai dolgozók, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében garanciális szabályként rögzíti a módosítás az átmeneti szabályban, hogy az illetményt úgy kell megállapítani, hogy az magasabb legyen mint a módosító rendelkezés hatályba lépése előtti illetményelemek együttes összege. Az emelt illetmény már 2025. január 1. napjától illeti meg az igazságügyi alkalmazottakat.
    A módosítás alapján az alügyészek és ügyészségi fogalmazók illetményemelésének első ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa 0,15-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák. Az illetményemelésre tekintettel szükséges elvégezni az alügyészek és ügyészségi fogalmazók besorolását, valamint emelt illetményének megállapítását. A módosítás az erre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza azzal, hogy azt is rögzíti, hogy az emelt illetmény már 2025. január 1. napjától illeti meg az igazságügyi alkalmazottakat.
    A módosítás a szabadság újra szabályozásához kapcsolódó átmeneti rendelkezést is tartalmaz.
    Az alügyészek és ügyészségi fogalmazók illetményemelésének második ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa további 0,18-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással 2026. január 1-jétől beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák. Az illetményemelésre tekintettel ekkor is szükséges elvégezni az alügyészek és ügyészségi fogalmazók besorolását, valamint emelt illetményének megállapítását. A módosítás az erre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza azzal, hogy azt is rögzíti, hogy az újabb emelésnek köszönhetően az emelt illetmény 2026. január 1. napjától illeti meg az alügyészeket és ügyészségi fogalmazókat.
    A módosítás átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a legfőbb ügyészség ügyészei illetményrendszerének, valamint alapszabadságára vonatkozó szabályok átalakítására tekintettel.
    A módosítás módosítja az ügyészek közül kinevezett vezetők vezetői pótlékát tartalmazó mellékletet, tekintettel arra, hogy a legfőbb ügyészségi ügyészek illetményrendszere átalakításra kerül, és így vezetői pótlékra nem jogosultak.
    Emellett a módosítás módosítja az Üjt. 3. mellékletét, mivel a személyügyi nyilvántartásban indokolt megjeleníteni az új illetmény-rendszer egyik alapját az álláshelyi besorolási kategóriát.
    Az alügyészek és ügyészségi fogalmazók illetményemelésének első ütemében a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa 0,15-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák.
    Továbbá a módosítás beiktatja a tisztviselők, írnokok, fizikai alkalmazottak, valamint a közülük kinevezett vezetők esetében alkalmazandó illetménytáblákat.
    Az alügyészek és ügyészségi fogalmazók illetményemelésének második ütemében, 2026. január 1. napjától a besorolásuk szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok alsó és felső határa további 0,18-dal kerül emelésre. Ezt az emelést tartalmazzák a módosítással 2026. január 1. napjától beiktatásra kerülő új mellékletekben szereplő illetménytáblák.
    A módosítás a legfőbb ügyészségi ügyészek illetményrendszerének átalakítására tekintettel szükséges szövegcserés pontosításokat végzi el.
    A módosítás a tisztviselők, írnokok illetményrendszerének átalakításához kapcsolódó szövegcserés módosításokat végez el, valamint kiegészíti a sarkalatossági záradékot, mivel az átmeneti rendelkezések közül az új 165/Y. § sarkalatos rendelkezést tartalmaz.
    A módosítás a legfőbb ügyészségi ügyészek illetményrendszere átalakítására tekintettel szükséges hatályon kívül helyezéseket végzi el.
    A módosítás az illetmény-rendszer átalakítására tekintettel szükséges hatályon kívül helyezéseket végzi el.
    A 129. §-hoz és a 130. §-hoz
    Az önkéntes tartalékos jogállásról szóló 13/2024. (VII. 23.) HM rendelet hatálybalépésével az egyes önkéntes tartalékos szolgálati formák (területvédelmi, védelmi, műveleti) megszűntek. Ezért a módosítás hatályon kívül helyezi a területvédelmi tartalékos szolgálati formára vonatkozó utalásokat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényből.
    A 131. §-hoz
    A törvény a Tny. módosításához hasonlóan kimondja, hogy a jogosult halála miatt fel nem vett megváltozott munkaképességű személyek ellátása együtt élő hozzátartozó hiányában egyenlő arányban illeti meg az örökösöket.
    A 132. §-hoz, a 134. §-hoz és a 137. §-hoz
    A módosítás alapján a kormányzati szektor egyenlegét az új gazdasági kormányzási keretrendszerben fokozatosan kell csökkenteni, elsősorban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló uniós jogszabály által előírtak szerint. Így általános követendő szabályként a továbbiakban nem célszerű előírni a 3%-os hiányplafon teljesítését, mert az a fokozatos hiánycsökkentés évében nem alkalmazandó kötelezően.
    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló uniós jogszabállyal összhangban a módosítás rögzíti, hogy ha a hazai államadósság a 60%-ot meghaladja, akkor 0,5 százalékpontos minimális csökkentést ír elő éves összevetésben. Ezért a jelenleg hatályos 0,1 százalékpontos minimális csökkentési előírás módosítása szükséges.
    Figyelemmel arra, hogy az államadósság csökkentésre vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítését a középtávú költségvetési céllal összhangban kell meghatározni, a középtávú költségvetési célnak, mint fogalomnak hatályon kívül helyezése indokolt.
    A 133. §-hoz
    A módosítás célja, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) módosításával a vártnál nagyobb gazdasági növekedés esetén garantálja az államháztartási hiány és így az államadósság csökkentése a bruttó hazai össztermék reálnövekedését használva fedezetként.
    A 135. §-hoz és a 241. §-hoz
    A rendelkezés a korábbi, az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályait a Gst.-be átemeli, ami kógens módon megtiltja, hogy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelését szerződéses jogviszonyban (így különösen faktorálási, vagy engedményezési szerződéssel) átruházza.
    Az ilyen tartalmú szerződés érvénytelen, így arra jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni (érvényesen) nem lehet.
    Ezzel egyidejűleg a módosítás hatályon kívül korábbi, azonos tartalmú veszélyhelyzeti Korm. rendeletet.
    A 136. §-hoz
    A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy ha törvény meghatározza a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, miniszteri rendelet a fizetési kötelezettség konkrét összegét meghatározhatja. A fizetési kötelezettséget összege tekintetében a miniszter mérlegelési joggal nem rendelkezik, kizárólag a törvényben megállapított fizetési kötelezettség számítási módja szerint számított összegről alkothat rendeletet és az a jogalanyok körében hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazhat. A garanciális szabályok érvényesülése érdekében a felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet megalkotásához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is szükséges.
    A 138. §-hoz
    A módosítás alapján a jövőben a Miniszterelnök kizárólag a minisztériumok és a kormányzati főhivatalok az alapító-, a névváltozással együtt járó módosító- és megszüntető okiratát - ide értve a minisztérium átalakítással történő általános jogutódlása esetén kiadott alapító okiratát is - adja ki. A minisztérium és a kormányzati főhivatala alapító okiratának módosítását - a névváltozással járó módosító okirat kivételével - pedig a fejezetet irányító szerv vezetője adja ki, aki e tevékenységében nem helyettesíthető.
    A 139. §-hoz és a 144. §-hoz
    A módosítás a központi költségvetési törvény éves rendelkezései helyett 2025. január 1-jei hatállyal, általános jelleggel - az Áht. módosításával - rendezi az állami ingatlanok értékesítési bevétele felhasználására irányuló felhatalmazást. A módosítás továbbá a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokban használt fogalmak pontosításával az államháztartási és a vonatkozó pénzügyi jogszabályok összhangját is megteremti.
    A 140. §-hoz
    A módosítás egyértelműsíti, hogy előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek középirányító szervei is jogosultak, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az előirányzat-átcsoportosításról tájékoztatniuk is kell a fejezetet irányító szervet, valamint az államháztartásért felelős minisztert is.
    A 141. §-hoz
    A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a költségvetési felügyelő az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, hatásának, valamint a nagyobb közfeladat ellátási területeken átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére is megbízható legyen a Kincstár elnöke által.
    A módosítás pontosítja a költségvetési felügyelő kirendeléséről szóló tájékoztatás és előzetes egyeztetés szabályait, továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a költségvetési felügyelő a kijelölt szervtől, a kijelölt szervezet vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet. Emellett a módosítás kiegészíti a költségvetési felügyelőnek a feladatellátása során megismerhető, kezelhető adatok körét.
    A 142. §-hoz
    A módosítás egyértelműsíti a költségvetési biztos megbízásának szabályait azzal, hogy meghatározza, a Kincstár elnökének mely esetben kötelező és mely esetben lehetőség a költségvetési biztosnak az érintett önkormányzathoz való kijelölése. Ezen túlmenően módosítás meghatározza a költségvetési biztos által foganatosítható intézkedések körét.
    A módosítás megteremti költségvetési biztosnak a feladatellátása során történő adatkezelési szabályait is.
    A 143. §-hoz
    A módosítás alapján az EFOP Plusz programból finanszírozott támogatások esetében továbbadott támogatást kihelyező szervként kijelölt központi költségvetési szerv jogosult az általa elnyert támogatás összegnek megfelelő kötelezettségvállalásra és a támogatás továbbadott támogatásként való kifizetésére.
    A módosítás átmeneti rendelkezése rögzíti, hogy a kifizetések teljesítése a már folyamatban lévő támogatások tekintetében is megtörténhet.
    A 145. §-hoz
    A jelenleg hatályos szabályozás szerint a vállalkozási tevékenységből származó vállalkozási maradványnak csak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a költségvetési szerv a központi költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni. Tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek elsődleges feladata a közfeladatok ellátása, ezért a módosítás arra irányul, hogy a költségvetési szervek a vállalkozási tevékenységükből származó maradványokat a költségvetés egyenlegének javítása és a közfeladatok ellátásához szükséges források újraelosztásának érdekében a költségvetés javára a jelenleginél nagyobb arányban fizessék be.
    A 146. §-hoz
    Az államháztartás likviditásának erősítése érdekében a módosítás rögzíti, hogy a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás kedvezményezettnek a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott 50 millió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatás kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számlára legyen folyósítható. Az e kedvezményezettek a kincstári számlára folyósított költségvetési támogatásokat kizárólag e számláról és kizárólag a támogatási céllal összefüggésben használhatják fel. Ezzel összefüggésben a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében a módosítás pontosítja a jogosulatlan igénybevételre vonatkozó rendelkezést is.
    A módosítás - az európai uniós forrásokra vonatkozó szabályokkal részben összhangban - meghatározza, hogy a hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatások körében az egyösszegű, teljes mértékben előfinanszírozott támogatásokra nyújtott források - néhány kivétellel - kizárólag a kedvezményezetteknek a Kincstárnál vezetett számlájuk javára fizethetők ki és a kedvezményezettek e forrásukat kizárólag a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokra használhatják fel. A kincstári előlegszámla vezetése nem vonatkozik a magánszektorba tartozó gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre, valamint a határon túli kedvezményezettekre és a természetes személyekre sem.
    A 147. §-hoz
    A módosítás a költségvetési támogatások szabályszerűbb felhasználása érdekében törvényi szinten határozza meg a hazai forrásból nyújtott, az ötven millió forintot el nem érő, fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásokból nyújtott támogatási előlegek felhasználási szabályait. A kedvezményezettek támogatott tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatási előleg megállapítására vonatkozó szabályokat a Kormány rendelete határozza meg. A módosítás nem terjed ki a magánszektor kedvezményezettjei részére nyújtott támogatási előlegekre.
    A 148. §-hoz
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény általános jelleggel minősíti a tevékenység gyakorlásától való eltiltást közigazgatási szabályszegésnek és az eltiltáson túl ahhoz további jogkövetkezményeket is fűz.
    A belső ellenőrzési tevékenység olyan speciális, független tanácsadó tevékenység, amely esetében indokolt kivételt tenni a belső ellenőrzési tevékenységet folytató személyek vonatkozásában a nyilvántartást vezető szerv által alkalmazott eltiltás és nyilvántartásból való törlés szankció Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzés alól.
    A 149. §-hoz
    A közpénzek felhasználása érdekében a módosítás 2025. január 1-jei hatálybalépéssel kiszélesíti a kincstári számlavezetésre kötelezettek körét az államháztartásért felelős miniszter döntése szerint azon központi kormányzati alszektorba tartozó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokkal is, amelyek közreműködőként közfeladatellátásban vesznek részt. A kincstári számlavezetés alól az államháztartásért felelős miniszter mentesítést adhat.
    A módosítás szerint a kincstári számlavezetési kötelezettség alól történő mentesítéseket az államháztartásért felelős miniszter háromévente felülvizsgálja, első ízben azonban az államháztartásért felelős miniszter 2025. június 30-áig felülvizsgálja a három, illetve három évnél korábban, határozatlan időre kibocsátott számlavezetési kötelezettség alóli felmentéseket.
    A 150. §-hoz
    A Kormány az adózói adminisztrációs kötelezettségeket egyszerűsítő eseményalapú adatszolgáltatási megoldások fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban döntött az Esemény Alapú Adatszolgáltatási Platform (továbbiakban: EMAP) megvalósításáról és szakaszos bevezetéséről.
    A foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatási követelményeknek való maradéktalan megfelelés jelentős erőforrásokat igényel a magyar vállalkozások részéről. A magas adminisztrációs teher részben annak köszönhető, hogy a jelenlegi periodikus szemléletű, az állami szervezetek [a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a Kincstár] működési logikájához, illetve azokhoz rendelt határidőkhöz igazodó, nem szabványosított (ugyanakkor jelentős részben elektronizált) adatszolgáltatási rendszer nem hatékony, több szempontból sem:
    - számos állami szervezet igényel adatszolgáltatást különféle rendszereken (és formanyomtatványokon) keresztül, eltérő időközönként;
    - az igényelt adatok sok esetben nagyon hasonlóak, átfedésben vannak egymással;
    - az adatszolgáltatás folyamatában limitált az online adatellenőrzés szerepe, így sok az elkerülhető, hatósági ellenőrzések során azonosított hiba (és az ebből fakadó manuális egyeztetés hatóság és foglalkoztató között);
    - a feldolgozó adatbázisok szigetszerűen működnek, jellemzően nincsenek összekapcsolva;
    - az adatszolgáltatásra kötelezettek felé nincs érdemi visszajelzés, továbbá a foglalkoztatottaknak nincs kézenfekvő megoldása, hogy ellenőrizze, milyen adatokat szolgáltattak róla.
    Az EMAP projekt elsődleges célja a foglalkoztatói adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése. Az EMAP bevezetésének első szakaszaként pilot indul, melynek elsődleges célja a szakmai elképzelés és a választott technológia validálása. Az EMAP-ban a foglalkoztatók adatszolgáltatási folyamatainak megkönnyítése érdekében egyszeri, egycsatornás, eseményalapú adatszolgáltatási folyamat kerül kialakításra, mely a jelenlegi bérszámfejtési szoftverek megoldásaihoz és munkafolyamataihoz igazodik. Ez lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltatás a vállalkozások üzleti folyamataihoz igazodjon, nem pedig a jelenlegi hatósági szakrendszerek eljárásaihoz. Az EMAP pilotban az önkéntesen csatlakozó foglalkoztatók vesznek részt.
    Az EMAP megvalósításának technológiai iránya a blokklánc technológia ("elosztott főkönyv"), azaz megosztott felelősségű adatkezelés a szervezetek között, elkerülve a központosított megoldásokat. A blokklánc technológia bejegyzések láncát jelenti, de nem publikus, hanem privát, jogosultságkezelési megoldással.
    A javasolt szabályozás rögzíti, hogy melyek az EMAP-ot működtető, a foglalkoztatói adatszolgáltatások kapcsán blokklánc technológiát alkalmazó és ezáltal a blokkláncon tárolt személyes adatok vonatkozásában közös adatkezelőnek minősülő szervek, valamint megteremti az EMAP blokkláncon a kriptográfiai hitelesítés, azaz a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából történő közös adatkezelés jogszabályi feltételeit.
    A szabályozás meghatározza az EMAP fogalmát és megteremti a NAV, a KSH, a NEAK és a Kincstár közös adatkezelésének jogalapját, meghatározza a közös adatkezelés célját, az érintett adatok körét és a közös adatkezelők által végezhető adatkezelési műveleteket.
    A rendelkezés értelmében a NAV, a KSH, a NEAK és a Kincstár közös adatkezelőként kriptográfiai hitelesítés, azaz a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából kezelik a többi szerv számára teljesített adatszolgáltatások azon adatait, amelyeket a többi szervvel közösen kialakított és alkalmazott blokklánc technológia használatának során a blokkláncon tárolnak.
    A szabályozás meghatározza a blokkláncon tárolt személyes adatok megőrzési idejére vonatkozó rendelkezéseket a blokklánctechnológia sajátosságaira és a releváns adatvédelmi követelményekre figyelemmel.
    Az EMAP megvalósításának technológiai iránya a blokklánc technológia ("elosztott főkönyv"), azaz megosztott felelősségű adatkezelés a szervezetek között, elkerülve a központosított megoldásokat. A blokklánc technológia bejegyzések láncát jelenti, de nem publikus, hanem privát, jogosultságkezelési megoldással.
    Annak érdekében, hogy az EMAP közös adatkezelők az adatok központi összegyűjtésére/összekapcsolására, a felejtés és módosítás képességére, valamint az adatkonzisztencia megteremtésére alkalmas módon tárolhassák közös blokkláncon az adatokat és mindegyik szerv csak a jogosultsága szerinti személyes adatokhoz férjen hozzá személyazonosításra alkalmas módon, az ún. "kapcsolótábla megoldás" került kidolgozásra.
    A tervezés során kidolgozott deidentifikációs kriptográfiai módszer a természetes személyeknek a jogosultsággal nem rendelkező szerv általi azonosíthatóságát a platform akként szünteti meg, hogy a személyes azonosítókat egyedi véletlen számokra (EVSZ) cseréli minden adatelem esetén. A deidentifikációs módszer adatvédelmi jogi szempontból az álnevesítésnek (pszeudonimizáció) felel meg, amely lépést minden egyes adatcsoportra, vagy akár attribútumra úgy hajt végre a platform, hogy azok mindig különböző "azonosítót" kapnak (EVSZ formájában), akkor is, ha amúgy ugyanarra az entitásra vonatkoznak. Az entitások azonosítóját és állapot attribútumait azután egy kapcsolótábla rendeli egymáshoz. Innentől kezdve a korreláció nem lehetséges pusztán az attribútumok, vagy adatcsoportok alapján, hiszen még az sem eldönthető, hogy két adatcsoport ugyanarra az entitásra vonatkozik-e.
    A kapcsolótábla segítségével megtörténik az entitások, az események és az attribútumok paramétereinek elválasztása: egy külön táblába kerül az attribútumonként egyedi véletlen szám (EVSZ) és az adott paraméter vagy eseményazonosító, míg az entitás azonosítók EVSZ-hez rendelése adott jogszabályi felhatalmazással rendelkező szervezet privát tárába kerül.
    Az entitáshoz köthető adatok innentől kezdve pszeudonimizáltak, mivel az adott kapcsolótábla nincs az arra nem jogosult szervezet birtokában (és az jogszerűen nem is kerülhet hozzá), továbbá szelektíven anonimizálhatóak is a megfelelő kapcsolótáblák törlésével. Ezen technológia alkalmazása során annak sajátosságaiból fakadóan a folyamatosan frissülő blokklánc adatok minden egyes, a technológiát alkalmazó szervezetnél azonos tartalommal kerülnek tárolásra. Annak érdekében, hogy azon álnevesített adatok kezelése vonatkozásában is megfelelő felhatalmazással rendelkezzenek az egyes szervek, amelyek nem a saját jogszabályban meghatározott adatkezelői tevékenységük kapcsán - hanem a többi, az EMAP-ot alkalmazó szervezet érdekkörében - kerülnek a blokkláncra, szükséges ezen szerveket közös adatkezelőként kijelölni. Ennek a közös adatkezelésnek a célja a kriptográfiai hitelesítés megvalósítása, azaz a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása, amelyet a technológia megkövetel az adatok magas szintű integritásának és átláthatóságának biztosítása érdekében. Az EMAP az adatokkal ennek kapcsán adatkezelési műveleteket (továbbítás, tárolás, hitelesítés kapcsán történő feldolgozás) végez.
    A szabályozás kitér továbbá arra is, hogy a közös adatkezelők az EMAP-ban adatkezelési művelet végzésére adatfeldolgozót bízhatnak meg. Előírja azonban azt, hogy az adatfeldolgozást csak a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság láthatja el.
    A módosítás továbbá felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben határozza meg az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozót.
    A 151. §-hoz
    Az államháztartás likviditását, a finanszírozási források bevonásának volumenét jelentősen befolyásolja a helyi önkormányzati alrendszer egyenlegének alakulása. Fontos ezért, hogy az alrendszer költségvetési egyenlege jól tervezhető, előre megbecsülhető legyen. Ehhez szükséges, hogy az elmúlt 5 évben a legnagyobb egyenlegváltozékonyságot mutató település-típusok számára előírásra kerüljön az év végi egyenlegük becslése. A prognózis alapján nagyobb pontossággal lesz becsülhető az év végi önkormányzati alrendszeri egyenleg, valamint az államháztartási finanszírozási szükséglet, melynek következtében csökkenhet az államháztartás kamatkiadása.
    Az új szabály értelmében a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, valamint a városi önkormányzatok (ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is) a 2025. évtől a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveikkel együtt számított kiadásaikról és bevételeikről a Kincstár számára adatot szolgáltatnak a tárgyév október 10-éig, november 10-éig, illetve december 10-éig.
    Az előrejelzések azonban csak akkor hasznosíthatóak, ha azok megfelelő gondossággal állították elő. Ezért az adatszolgáltatás elmaradása és a tervezett és tényleges egyenleg eltérése esetén bírságfizetési kötelezettség terheli az adatszolgáltató önkormányzatokat, amelyet a Kincstár közigazgatási hatósági eljárásában, határozatban szab ki. A Kincstár a bírság kiszabását első ízben a 2026. évi eltérések esetében alkalmazhatja, de a bírság összegének megállapításakor korlátlanul enyhítheti a bírság összegét, vagy mellőzheti a bírság kiszabását.
    A bírság megállapításának, megfizetésének módját, továbbá a bírság összegének mérséklésének, kiszabásának mellőzésének szabályait a Kormány rendelete állapítja meg.
    A 152. §-hoz
    A § az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozó kijelölésére fogalmaz meg rendelkezést.
    A 153. §-hoz
    A § átmeneti szabályokat fogalmaz meg a belső ellenőrzési tevékenységtől való eltiltásra vonatkozó új szabály alkalmazása kapcsán, valamint a kincstári számlavezetéssel összefüggésben.
    A 154. §-hoz
    A módosítás a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokban használt fogalmak pontosításával az államháztartási és a vonatkozó pénzügyi jogszabályok összhangját teremti meg. A módosítás továbbá az állami magasépítési beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt pontosítást tartalmaz.
    A módosítás a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokban használt fogalmak pontosítása az államháztartási és a vonatkozó pénzügyi jogszabályok összhangját teremti meg.
    A módosítás az állami magasépítési beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt pontosítja a rendelkezést.
    A tulajdonosi kölcsön módosítására nem csak átütemezés érdekében kerülhet sor, így a módosítás pontosítja a miniszteri engedély körét.
    A módosítás egységesen rendezi, hogy a kezességvállalási díj meg nem fizetése is adók módjára behajtandó köztartozást keletkeztet.
    A módosítás kivételként rögzíti az európai uniós alapokból finanszírozott visszatérítendő támogatások folyósítására és a visszatérített támogatások fogadására szolgáló előirányzatokat azon fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában, melyek javára a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont bizonyos, az Áht. ezen §-ában határozott feltételek esetén kell elszámolni.
    A módosítás 2025. január 1-jétől megteremti a fejezeti kezelésű előirányzatok körében is a tételes kötelezettségvállalás bejelentési kötelezettséget a központi költségvetési szervek mellett a Kincstár által működtetett Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerbe.
    Emellett a § szövegpontosításokat valamint a jogszabályi koherenciát biztosító módosításokat és a Maradványhasznosító Zrt. megszüntetése miatt szükséges technikai módosításokat tartalmaz.
    A 155. §-hoz
    A módosítás egyrészt a Honvédelmi Alap megszűnése okán hatályon kívüli helyezi az irányuló utalásokat, a rugalmasabb költségvetési gazdálkodás érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék mértékére irányuló szabályt, továbbá a különleges gazdasági övezet megszűnése miatt szükségtelenné váló adatszolgáltatási előírást.
    A 156-158. §-hoz
    A módosítás a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása révén az állam tulajdonában álló egyes ingatlanok szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel való hasznosítására irányul.
    A 159. §-hoz
    A § a Győr-Sopron-Ebenfurti Zrt. állami részesedésének mértékét pontosítja, emellett jogtechnikai pontosítást tartalmaz. Emellett a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezés kiegészítésre kerül a bővülő vagyonkezelői körre tekintettel.
    A 160. §-hoz
    Az állami tulajdonban álló, Budapest V. kerület belterület 24512, 24513 és 24514 helyrajzi számú ingatlanegyüttes az azt jelenleg használó, Belügyminisztérium kiköltözését követően állami közfeladat ellátásához a továbbiakban nem szükséges, annak egyéb módon történő hasznosítása, értékesítése indokolt. Erre tekintettel szükséges az Nvtv. 2. számú mellékletének módosítása.
    A 161-164. §-hoz
    A törvény az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) módosításával rögzíti, hogy munkaviszony esetén a képviselő, illetve a képviselőcsoport vezetője munkáltatónak, megbízási jogviszony esetén pedig megbízónak minősül. Emellett módosítja az Ogytv. 112-115. §-ában a képviselőcsoportok működési feltételeit szabályozó rendelkezéseket.
    A törvény az Ogytv. sarkalatossági záradékát is kiegészíti.
    A 165-hoz
    A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya (a továbbiakban: Alapokmány) minden egyes tagot különleges lehívási jogokban kifejezett kvótával ruház fel. A legutóbbi kvótaemeléssel egyidejűleg a Nemzetközi Valutaalap sajátos módon szervezeti reformot is végrehajtott, amely az Alapokmány módosításával járt, és annak kihirdetése során a kvóta összegszerűen is megjelenítésre került a törvényben. Magyarország kvótájának megállapítása azonban nem igényel törvényi szabályozási szintet, a kvóták felülvizsgálata általában az Alapokmány alapján megfelelően szabályozott, ezért indokolt a Nemzetközi Valutaalap Alapokmány módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának hatályon kívül helyezése.
    A 170-179. §-hoz
    A módosítás célja a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselők kötelezettségeinek pontosítása a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, amely vonatkozik
    - az adatváltozások bejelentésére, illetve a bejelentés elmaradásának jogkövetkezményeire,
    - a nemzetközi viszonyokra tekintettel a biztonságot érintő rendelkezések szigorítására,
    - technikai jellegű pontosításokra,
    - deviza kompenzáció számításának megállapítására,
    - egyes különleges adatok kezelésének módjára.
    A 180. §-hoz
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CLVI. törvény) módosításának a célja, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés c) pontja szerint a terrorizmust elhárító szerv védett személy mellett szolgálatot teljesítő, személyvédelmi szolgálati feladatot ellátó tagja mentesüljön a szálláshelyre történő bejelentkezés során a 2016. évi CLVI. törvény 9/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól.
    A 182-hoz és a 183. §-hoz
    Az adózók számára könnyebbséget jelent egy arra irányuló szabályozás bevezetése, amely szerint, ha a képviselő egy szervezet, akkor az eljáró természetes személy kijelölése nem igényelné az adózó külön felhatalmazását. Egy ilyen irányú módosítás az adózók és képviselőik számára is előnyökkel járna, egyben előmozdítaná az elektronikus ügyintézési lehetőségeket, hiszen egyes ügyintézési cselekményeket csak természetes személy tud elvégezni (pl. online felületek használata, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekmények). Az ügyfeleknek egyszerűbb eljárást tesz lehetővé a szabályozás azzal, hogy a képviselő szervezet szükség esetén saját hatáskörében, rugalmasabban tudja alakítani, mely foglalkoztatottjára bízza az adózó adóügyeinek intézését, amikor az személyes jellegű eljárást igényel, amelyet maga a szervezet nem tud ellátni. A módosítás az egységes szemléletű - így az adózók számára is követhetőbb - képviseleti szabályozás érdekében a pénzügyi képviselőre is vonatkozik, hiszen a képviseletet ott is egy szervezet látja el.
    A 184. §-hoz
    Átmeneti szabály az állandó meghatalmazottra vonatkozó, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 17. § (1) bekezdés g) pontjának módosításához, mely átmeneti ideig biztosítja a korábbi természetes személy meghatalmazottak eljárási jogosultságát. A megfelelő adózói felkészülés és a szükséges kommunikáció érdekében erre kellően tág, a módosítás hatályba lépéséhez képest egy legalább hároméves időtartam meghatározás indokolt.
    A 185. §-hoz
    A gyakorlati tapasztalatok alapján - ideértve különösen a cégkapu használatát - napjainkra meghaladottá vált, hogy adóügyekben az Air. az állandó meghatalmazottként való eljárást természetes személyre telepítse olyan képviseleti jogcímek esetében is, amelyeknél a jogszabály által előírt szakmai tevékenység folytatására egyébként egy szervezet is jogosult. Manapság ugyanis már sem a papíralapú, sem pedig - különösen a szervezetek körében elvárt és általánossá vált - elektronikus ügyintézés logikája és működése nem követeli meg, hogy a szabályozás ennyire a természetes személyt helyezze a meghatalmazotti képviselet fókuszába.
    Mindez nem felel meg az ügyfelek igényeinek, és az egyszerű, gördülékeny ügyintézést sem segíti elő.
    Az említettekre tekintettel az Air. módosítása lehetővé teszi a könyvelő és adótanácsadó vállalkozások esetén azt, hogy maga a szervezet lehessen a képviselő, mivel a képesítési követelmény is e szervezeteknél áll fenn, és a kapcsolattartás is a szervezet cégkapuján keresztül valósul meg.
    Az ügyfelek, valamint a NAV érdekeit és igényeit is az szolgálja, ha a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ügyfél magára - az adott tevékenység végzésére jogosult - szervezetre vonatkozóan tehessen képviseleti bejelentést, e meghatalmazott szervezet pedig jogosult legyen a saját foglalkoztatottját, törvényes vagy szervezeti képviselőjét, tagját kijelölni arra az esetre, ha a képviselet ellátása természetes személy eljárását igényli. E módosítás - az Air. 17. § új (3) bekezdésével és 20. § új (11) bekezdésével együtt - rugalmasabbá tenné az ügyfeleknek az ügyintézést, hiszen ha a könyvelő- vagy adótanácsadó cég megbízatása alatt a foglalkoztatottak személyi állománya változik, úgy nem lenne szükség a szervezetnek szóló meghatalmazás újbóli kiállítására. A változtatás e meghatalmazotti kör kapcsán a cégkapus kommunikációra vonatkozó szabályok értelmezését is nagyban megkönnyítené.
    A módosítás továbbá a különleges gazdasági övezet jogintézményének megszűnésével összefüggésben a kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
    A 187. §-hoz
    A módosítás megteremteni annak lehetőségét, hogy a Kormány egyes központi hivatalok esetében a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására államtitkárt jelölhessen ki, biztosítva ezáltal az egységes ágazati irányítás megvalósulását.
    A 188. §-hoz
    A módosítások a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben meghatározott vezetői tisztségek betöltésének feltételeit egységesítik. A főigazgatói, kormányhivatal-igazgatói, hivatalvezetői és hivatalvezető-helyettesi kinevezés szakmai és képesítési feltételeit - az általános kinevezési feltételeken felül - a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter határozza meg.
    A 189. §-hoz
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    A 192. §-hoz
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. §-a módosításával az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének feladatai között is pontosításra kerülnek azok a tárgykörök, amelyekben az SZTFH elnöke rendeletet adhat ki.
    A 193. §-hoz
    A rendelkezés ingyenes vagyonjuttatást tartalmaz a Magyar Kertörökség Alapítvány részére feladatai hatékonyabb ellátása érdekében, a megfelelő törvényi garanciák mellett.
    A 194. §-hoz
    A módosítás alapján a Badacsonytomaj belterület 421 helyrajzi számú ingatlan Badacsonytomaj Város Önkormányzata részére térítésmentesen kerülnek átadásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatai ellátásának elősegítése érdekében, településfejlesztés, településrendezés céljából.
    A 195. §-hoz
    A Belügyminisztérium elhelyezését szolgáló ingatlan ingatlan-nyilvántartási elnevezésének rendezését elősegítő törvényi rendelkezés.
    A 196. §-hoz
    A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény a veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. A törvény 3. §-a rendelkezik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályokról. A törvény 3. § (2) bekezdése szerint a veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés idejétmúlt, így indokolt annak hatályon kívül helyezése.
    A 198. §-hoz
    A módosítás meghatározza a honvédelemért felelős miniszter által utasításban szabályozandó egyes kiemelt tárgyköröket.
    A 199. §-hoz és a 200. §-hoz
    A honvédelemért felelős miniszter számára biztosított szabályozási tárgykörökhöz kapcsolódó módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések, a szabályozásra jogosultak közötti koherencia megteremtése érdekében.
    A 201-208. §-hoz
    A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény módosítása egyes szakaszokban foglaltak pontosítását tartalmazza, továbbá szükségessé vált a törvénynek a személyes és különleges adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéssel történő kiegészítése.
    A 209-211. §-hoz
    A törvény megteremti annak jogi lehetőségét, hogy a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeleti eljárása keretében az eljáró vármegyei, fővárosi kormányhivatal által alkalmazott intézkedések köre kiegészülhessen a tanács gazdálkodását érintő kincstári ellenőrzéssel, továbbá az Állami Számvevőszék tájékoztatásával.
    A Tisza-tó mint új kiemelt térség fejlesztési feladatainak összehangolására, koordinálására felelős szervet kell működtetni, amely a Tisza-tó Fejlesztési Tanács. A tagi összetételre vonatkozó módosítás a működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsok hazai gyakorlatához igazodik: biztosítja a Tisza-tó Fejlesztési Tanács működésének területével érintett vármegyei önkormányzatok és a kiemelt térség speciális fejlesztési igényeit leképező minisztériumok tanácsban való közös munkavégzését.
    A területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek felsorolását kiegészíti a nem kiemelt térségekben működő térségi fejlesztési tanácsok által a törvény 11. § (7) bekezdésének c) pontja alapján készített területfejlesztési koncepcióval és programmal.
    A 212-214. §-hoz
    Figyelemmel arra, hogy a Területfejlesztési Alap, több évet érintő, projektszemléletű céljai az államháztartásról szóló törvényben rögzített kötelezettségvállalási szabályoktól eltérnek, a Területfejlesztési Alapra speciálisan megalkotott, egyedi és garanciális okokból törvényi szintű kötelezettségvállalási szabályokat indokolt megfogalmazni. Olyan, kötelezettségvállalási keretre vonatkozó törvényi szintű szabályt határoz meg a rendelkezés, amely felhatalmazza a Kormányt arra, hogy egyedi határozatban állapítsa meg azt az időszakot és összeget (vagy összeghatárt), amelynek keretében a Területfejlesztési Alap előirányzatát érintően a fejezetet irányító szerv vezetője kötelezettséget vállalhat.
    A 215. §-hoz
    Hatályát veszti a területfejlesztésről szóló törvény által a Kormánynak adott azon felhatalmazás, miszerint a törvényben meghatározott területfejlesztési programok végrehajtási rendszerének kialakítását rendeletben állapítsa meg, tekintettel arra, hogy erre a tervezet a Területfejlesztési Alap kapcsán a területfejlesztésért felelős miniszternek ad felhatalmazást.
    A 216. §-hoz
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) módosításának elsődleges célja a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagálva az ESG törvény pontosítása, kiegészítése.
    A módosítás lényeges eleme, hogy az érintett, az ESG törvény 1. § (1) bekezdése szerinti vállalkozások (a továbbiakban: vállalkozás) adminisztratív terheinek csökkentése, az adatkezelési szabályok fokozottabb érvényre juttatása, valamint az SZTFH ellenőrzési jogkörének megerősítése érdekében pontosítja az ESG törvény nyilvántartási szabályait. E körben a módosítás megszünteti a vállalkozások nyilvántartási kötelezettségét, mivel ezek az adatok máshonnan is megismerhetőek lesznek.
    A módosítás az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályokat bővíti azzal, hogy ha a leendő ESG közreműködő nem természetes személy /kérelmező/ Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat köteles megjelölni. Ha az SZTFH tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be, az ESG közreműködő akkreditált státuszát visszavonja, illetve törli a névjegyzékből.
    Az ESG törvény hatályának pontosítása egyértelművé teszi, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetekre vagy pénzügyi vállalkozásokra csak abban az esetben nem terjed ki az ESG törvény hatálya, ha nem végeznek ESG közreműködői tevékenységet. Abban az esetben, ha egy szabályozott pénzügyi szolgáltató tevékenysége ESG minősítői vagy ESG tanácsadói tevékenységnek tekinthető, e tevékenysége vonatkozásában már az ESG törvény hatálya alá fog tartozni.
    A módosítás célja, hogy valamennyi, ESG közreműködői tevékenységet végző szervezet felügyelete és ellenőrzése biztosítottá váljon.
    A 217. §-hoz
    A módosítás a "kettős lényegesség" elvét egyszerűsítve csupán a "lényegesség" elvét szabályozza, mely azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről. A kodifikációs pontosítás emellett az egyértelműség érdekében a fenntarthatósági kockázatok helyett az ESG kockázatok közzétételét írja elő, melynek tartalmát az ESG törvény 7. §-ának módosítása új fogalomként állapítja meg.
    A 218. §-hoz
    Az értelmező rendelkezések módosításának célja az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai, illetve az ESG törvény végrehajtási rendeleteinek előkészítése során felmerült fogalmi kérdések tisztázása. Bevezetésre kerül például az ESG kockázat fogalma; újragondolásra, pontosításra kerül ezen belül a környezeti, a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat fogalma; illetve bekerül az ESG törvénybe a vállalatirányítási kockázat fogalma.
    A 219. §-hoz
    Az SZTFH a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.
    A módosítás az SZTFH e körbe tartozó nyilvántartási és akkreditálási feladatait módosítja a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Az SZTFH által vezetendő nyilvántartások köréből kikerül az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról vezetendő nyilvántartás, mivel a beszámolási kötelezettség részeként ezek az adatok rendelkezésre fognak állni.
    Az ESG törvény alapján az SZTFH az ESG beszámolók benyújtásától számított 90 napon belül közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolót. A vállalkozásnak a jóváhagyott és auditált ESG beszámolót az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell megküldenie az SZTFH részére. Mivel az üzleti év vége nem minden vállalkozás számára azonos időpontot jelent, az adatszolgáltatásra sem azonos időben kerül sor. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és az érdeklődők számára az SZTFH honlapján a beszámolók áttekinthető és jól kereshető módon egy időben jelenjenek meg, a módosítás meghatározza, hogy az SZTFH-nak minden évben szeptember 30-ig kell közzétenni a vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolóját.
    Az ESG törvény alapján az ESG tanácsadók akkreditált státusza három évre szól. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a tanácsadó kérelmére az akkreditált státusz újabb három éves ciklusokra megújítható legyen azzal, hogy a megújítások számát a módosítás nem korlátozza. Erre figyelemmel az ESG tanácsadó - ha az akkreditált státusza megújítását megfelelő időben kéri - nem kerül ki az SZTFH által vezetett névjegyzékből; ha a jogszabályi előírásoknak megfelel, akkor folyamatosan végezheti a tevékenységét.
    Figyelemmel arra, hogy ESG tanácsadó tevékenységet természetes személy is végezhet, a módosítás előírja, hogy az akkreditálásra irányuló kérelem és az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező elektronikus ügyintézésre köteles. Az ESG tanácsadó által ellátandó feladatok jellege, illetve az elvárt felsőfokú végzettség alapján ezen kötelezettség teljesítése nem jelent többletterhet a kérelmezők számára, sőt az alkalmazott űrlapok használatával a hatósági eljárás ezen módja egyszerűbbé teszi számukra az ügyintézést.
    A 220-hoz
    Az ESG törvény 44. § (1) bekezdése alapján az SZTFH hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi - egyebek mellett - az ESG közreműködők e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését. Az SZTFH a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytató személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki.
    A módosítás, az SZTFH ellenőrzési feladatainak támogatása érdekében, az ESG a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek közös szabályait kiegészíti azzal, hogy a vállalkozás köteles bejelenteni az SZTFH részére a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét, jogviszonyának kezdetét és végét.
    A 221. §-hoz
    A kockázatkezelés részeként a vállalkozásnak rendszeresen teljes körű kockázatelemzést kell végeznie annak érdekében, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.
    A módosítás könnyítést jelent vállalkozások számára a hatályos szabályozáshoz képest annyiban, hogy a rendszeres kockázatelemzési feladataik elvégzését nem egy fix határidőhöz - minden évi június 30-hoz köti, hanem a vállalkozásra bízza, hogy a gazdasági feladataik, munkaterhük ismeretében maguk határozzák meg ennek időpontját. A módosítás csak annyit rögzít, hogy a rendszeres kockázatelemzést legalább 12 havi gyakorisággal el kell végezniük.
    A 222. §-hoz
    A vállalkozás az ESG törvény 13. § e) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá. A jóváhagyott és auditált ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül megküldi az SZTFH részére.
    A gyakorlatban előfordulhat olyan eset, hogy az SZTFH-nak történő megküldést követően derül ki, hogy a beszámoló egyes adatait - elírás vagy téves számítás miatt - módosítani szükséges. A módosítás ennek lehetőségét teremti meg azzal, hogy a módosítás részletszabályait az SZTFH elnökének az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló rendelete tartalmazza. A módosított ESG beszámolót ugyanúgy a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá, ahogy az eredeti beszámolót, és azt ESG tanúsítóval auditáltatni kell.
    A 223. §-hoz
    A 2026. január 1-jétől alkalmazható bírság szabályok pontosítása.
    A 224. §-hoz
    Az ESG törvény az ESG beszámolóra vonatkozó rendelkezések körében előírja, hogy az a szervezet, amely nem minősül vállalkozásnak, de az ESG törvény szerinti ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi [a továbbiakban: a törvény szerinti szervezet] az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével tehet eleget.
    A módosítás lehetőséget ad az a törvény szerinti szervezet számára arra, hogy az ESG adatszolgáltatási kötelezettségét a fentiek mellett az SZTFH elnökének a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló rendeletében meghatározott, a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőív (a továbbiakban: szállítói kérdőív) kitöltésével is teljesíthesse.
    Az ESG törvény 23. §-ának módosításához kapcsolódva a módosítás a törvény szerinti szervezetek számára is lehetővé teszi, hogy a beszámolójukat módosíthassák azzal, hogy nekik a módosított ESG beszámolót csak akkor kell ESG tanúsítóval auditáltatni, ha magát a módosításra kerülő ESG beszámolót is auditáltatták korábban.
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek csak akkor kell tartalmát tekintve az ESG törvény hatálya alá tartozó, vagy az SZTFH által engedélyezett adatszolgáltatást teljesítenie, ha a kérés teljesítését önként vállalja.
    A szállítói kérdőívek kitöltéséhez kapcsolódóan a vállalkozásnak felkészítő programot kell nyújtani a közvetlen szállítók számára, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésében való közreműködés ne okozzon adminisztrációs többlet terheket.
    A 225. §-hoz
    A vállalkozás az ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából történő minősítésére e törvény szerinti kötelezettségein túlmutatóan, saját üzleti döntése alapján ESG minősítőt is megbízhat. A módosítás kodifikációs pontosításként bevezeti a Kormány által rendeletben e feladatra kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság esetében az "állami ESG minősítő" fogalmát.
    A 226. §-hoz
    Az SZTFH az ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyekről elektronikus névjegyzéket vezet.
    A módosítás a személyes adatok kezelésének szabályait szem előtt tartva, a hatósági jogalkalmazási gyakorlat alapján pontosítja és bővíti a természetes személy és a jogi személy ESG tanácsadókról nyilvántartandó adatok körét.
    A 227. §-hoz
    Az SZTFH az ESG minősítőkről elektronikus névjegyzéket vezet.
    A módosítás szigorú kizárási szabályt állapít meg arra az esetre, ha olyan minősítő kérné a felvételét a névjegyzékbe, amelynek dolgozója, vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa az SZTFH-val meghatározott jogviszonyban áll. A módosítás bővíti továbbá az ESG minősítőkről nyilvántartandó adatok körét.
    A 228. §-hoz
    A módosítás az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályokat bővíti azzal, hogy ha a leendő ESG közreműködő nem természetes személy /kérelmező/ Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat köteles megjelölni. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező vagy ESG közreműködő (a továbbiakban: megbízó) nyilvántartásba vételével, illetve ESG közreműködői működésével összefüggésben keletkezett, az SZTFH által a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. Az SZTFH ellenőrzési feladatainak ellátását biztosítja az a szabály, hogy ha az SZTFH tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be az ESG közreműködő akkreditált státuszát visszavonja, illetve törli a névjegyzékből.
    A 229. §-hoz
    A módosítás az ESG törvény módosításához igazodóan illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.
    A 230. §-hoz
    Az átmeneti rendelkezés pontosítása a gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.
    A 231. §-hoz
    Az ESG törvény jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése.
    A 232. §-hoz
    Jogalkalmazást segítő kodifikációs pontosítások.
    Az ESG törvény 35. § (5) bekezdésének és 52. § (1) bekezdésének módosításával a módosítás egyértelművé teszi, hogy kormányrendelet csak a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, azaz az állami ESG minősítő eljárásával és működésével kapcsolatos szabályokat állapít meg, egyéb ESG minősítőként eljáró személyre nem terjed ki annak hatálya az alábbi okokból.
    A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról szóló európai parlamenti és bizottsági rendeletre vonatkozó jogalkotási módosítás (a továbbiakban: ESGR) várhatóan 2026. első felében lép hatályba. Az ESGR értelmében a nem állami minősítők eljárását nem határozhatja meg a Kormány, ugyanis az ESGR alapján az ESG minősítőknek jogukban áll maguknak kialakítani a minősítési módszertanukat, amivel kapcsolatban csak annyi kötelezettség terheli őket, hogy azt nyilvánosságra kell hozniuk. Jelen módosítás már az ESGR elveit figyelembe véve kerül kialakításra.
    A 233. §-hoz
    A vállalkozások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy - az adattakarékosság elvét is szem előtt tartva - nem indokolt, hogy az SZTFH a vállalkozásokról önállóan nyilvántartást vezessen, mivel a szükséges adatok a beszámolók nyilvántartásából megismerhetők.
    A 234. §-hoz
    Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvényben a bírság szabályok módosításához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.
    A 235. §-hoz
    A honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvény módosítása szoros összefüggésben van a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításaival. A módosítás annak érdekében szükséges, hogy az Alapítvány működésének 2025. április 1-jei megkezdése ne okozzon inkoherenciát a jogrendszerben.
    A 236. §-hoz, a 238-246. §-hoz és a 24. melléklethez
    A módosítás a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény (a továbbiakban: KGÖ tv.) hatályon kívül helyezése és a különleges gazdasági övezetek megszűnése okán visszarendezi az eredeti tulajdoni viszonyokat, azaz a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelettel a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegye vármegyei önkormányzata tulajdonába került, a közfeladatok ellátását szolgáló, forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterület, közpark, közút visszakerül a települési önkormányzat tulajdonába, amely ezeket a terhekkel és egyéb kötelezettségekkel együtt szerzi meg. A települési önkormányzat tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a települési önkormányzat megkeresése alapján kell bejegyezni. A törvény 24. melléklete figyelemmel van az időközben bekövetkezett telekalakításokra, valamint az eredeti tulajdoni viszonyokra is.
    A törvény rendelkezik azokról az ingatlanokról (közutakról) is, amelyek a különleges gazdasági övezet kijelölése okán, a terület egységes kezelésére tekintettel kerültek állami tulajdonból a vármegye vármegyei önkormányzatának tulajdonába. Tekintettel arra, hogy ezen ingatlanok nem az önkormányzati közfeladatellátást szolgálták a különleges gazdasági övezetté nyilvánítást megelőzően sem, azokat a vármegye vármegyei önkormányzatának tulajdonából indokolt (a korábbi tulajdonos) az állam tulajdonába adni, amely értelemszerűen a jövőben az ingatlanokkal kapcsolatos közfeladatokat is ellátja.
    A törvény rendelkezik az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 5. §-ával Rácalmás Város Önkormányzata számára alapított, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jogának megszüntetéséről, mivel az a különleges gazdasági övezet egységes kezelését volt hivatott szolgálni, amely a törvény erejénél fogva megszűnik.
    A törvény alapján a különleges gazdasági övezet megszüntetése esetén a vármegyei önkormányzat által a különleges gazdasági övezet fennállása alatt ellátott települési önkormányzati, valamint államigazgatási feladatokat, valamint rendeletalkotási jogkört újra az illetékes települési önkormányzat látja el, illetve gyakorolja. A törvény a jogbiztonság és szabályozási hiátus elkerülés érdekében kellő időt biztosít a települési önkormányzat számára a rendeletalkotásra azokban a tárgykörökben, amelyekben a KGÖ tv. felhatalmazása alapján a Kormány vagy a vármegye vármegyei önkormányzata rendeletet alkothatott, mivel az így megalkotott rendeleteket mindaddig alkalmazni kell, amíg a települési önkormányzat a közigazgatási területére vonatkozóan nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat.
    A törvény a különleges gazdasági övezetek megszűnése okán rendezi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzatnak az adóból származó, fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül nem szolgáló bevétel jogi sorsát, kimondva, hogy az a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település települési önkormányzatát illeti meg. Az átadásra a törvény 30 napot biztosít. Emellett a törvény - a bevétel elvonásának megakadályozására - rögzíti, hogy a törvény hatálybalépésének napjától ezen, adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony - a már elbírált pályázat kivételével - nem létesíthető.
    A 247-249. §-hoz és a 25. melléklethez
    A rendelkezés a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatok helyi iparűzési többletének a szolidaritási hozzájárulás többletét meghaladó része Területfejlesztési Alap részére történő teljesítését írja elő. A teljesítés május és november hónapban történik, a havi nettó finanszírozás keretében. A fizetési kötelezettség teljesítéséhez az 25. melléklet számítási módszert határoz meg. A fizetési kötelezettség teljesítéséhez a teljesítést megelőző 2. havi (3. és 9. havi) időközi költségvetési jelentésében jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegét kell figyelembe venni. A rendelkezés biztosítja azt is, hogy ha az önkormányzat területén a tárgyévet megelőző évben különleges gazdasági övezet működött, az erre a területre jutó tárgyévet megelőző évi iparűzési adóbevétel az iparűzési adó növekményének alapjába beszámítható legyen. A rendelkezés szerint, ha a tárgyhavi fizetési kötelezettség a számítási módszertan alapján negatív lenne, a helyi önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nincs. Az önkormányzat a 12. havi időközi költségvetési jelentés szerint számított fizetési kötelezettsége kapcsán számol el az éves kötelezettséggel, amelynek összegét, ha az negatív lenne, a következő év március nettó finanszírozás keretében kapja meg támogatásként. Ha az önkormányzat az időközi költségvetési jelentésében nem rögzíti a helyi iparűzési adó összegét, késedelmes adatszolgáltatásonként növekvő összegű többlet fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség megállapítása kapcsán az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait nem kell alkalmazni.
    Amennyiben az önkormányzatok a Területfejlesztési Alap részére a költségvetési törvényben rögzített előirányzat összegénél magasabb fizetési kötelezettséget teljesítenek, vagy a tárgyévben üzembe helyezett új létesítmény okán keletkezik többlet fizetési kötelezettségük, a többletet - új létesítmény esetén a többlet 80%-át - területfejlesztésért felelős miniszter az érintett önkormányzatokkal kötött megállapodások alapján a Területfejlesztési Alapból jogszabályban meghatározott módon visszatérítheti.
    A 250. §-hoz
    Az inflációkövető adómértékek hivatalos lapban való közzétételével összefüggésben a kiszámított adómértékekről történő tájékoztatásnak hivatalos módon, a Magyar Közlönyben kell megtörténnie
    A 251-256. §-hoz
    Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) 2023. novemberi hatálybalépését követően a jogalkalmazási tapasztalatok figyelembevételével, a felelős gazdálkodás és a legkisebb költség elvének megerősítése érdekében szükségessé vált az állami építési beruházások tekintetében az eljárások lefolytatására irányuló szabályok felülvizsgálata.
    A törvény célja, hogy minden - akár az Ábtv. hatálya alá, akár az alá nem tartozó - építési beruházásra vonatkozó beszerzési és közbeszerzési eljárás, amely kormányrendeletben meghatározott mértékű központi költségvetési vagy európai uniós forrásból valósul meg, kizárólag feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárásként indítható, valamint az eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás feltétele az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) költségellenőrzésre vonatkozó véleménye.
    Meghatározásra kerülnek azon építési beruházások, amelyek előkészítésére és megvalósítására vonatkozó beszerzésekre az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltakhoz képest kiegészítő szabályok alkalmazandóak, amelyek egyrészt feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását írják elő, másrészt pedig a szerződéskötés előfeltételeként a miniszter költségellenőrzésére vonatkozó véleményének beszerzését. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány beruházása tekintetében a szakminiszter gondoskodik a törvényben foglalt feltételek közfeladat-finanszírozási szerződésben történő rögzítése érdekében.
    A törvény szerinti eljárásrendet nem kell alkalmazni az egyház, illetve egyházi jogi személy építési beruházásai, valamint a nemzetpolitikai célú építési beruházások esetén, amennyiben annak becsült értéke az 500 millió forintot meghaladja.
    A törvény 246. §-a szerinti építési beruházások előkészítésére és megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai figyelembevételével -kizárólag olyan feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le, ahol a feltétel a 249. § (3) bekezdése szerinti vélemény rendelkezésre állása. A törvény szerinti rendelkezéseket alkalmazni kell a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés a)-c), e), f), h) és i) pontjában meghatározott, építési beruházásokra vonatkozó beszerzési eljárásokra is.
    A feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő építési beruházásra vonatkozó szerződés megkötésére - e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint -kizárólag a miniszternek a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleménye beszerzését követően kerülhet sor. Abban az esetben, ha a 246. §-ban meghatározott építési beruházás kiviteli tervvel rendelkezik, a kivitelezésre vonatkozó feltételes beszerzési vagy közbeszerzési eljárás megkezdésére a miniszter becsült értékre vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményének beszerzését követően kerülhet sor.
    Ha az építési beruházásra vonatkozó beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban érkezett legkedvezőbb érvényes ajánlat nem haladja meg a becsült érték vonatkozásában a miniszter költségellenőrzését tartalmazó véleményének megfelelő becsült értéket, a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatálybalépésére a miniszteri költségellenőrzés nélkül is sor kerülhet.
    A miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleménye kiadására az összegzés és a szerződéskötés között kerülhet sor. Szerződéskötésre az építési beruházások esetén a Kbt. szerint főszabályként 60 nap áll rendelkezésre. A költségellenőrzésre vonatkozó véleményt ezen szerződéskötésre nyitva álló időtartam keretében, 45 napon belül kell kiadni; amennyiben a miniszter e határidőn belül véleményét nem adja meg, a beszerzésre vagy közbeszerzésre vonatkozó szerződés megköthető.
    A törvény szabályozza a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti eseteket, amikor a legkedvezőbb ajánlatot tevő visszalép. A nyertes visszalépése esetén a költségellenőrzést a következő érvényes legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlat tekintetében kell lefolytatni. Ez esetben, az időveszteségre tekintettel, a 60 napos szerződéskötési határidő megtartása érdekében az ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 25 napon belül kell kiadni a véleményt.
    A törvény szerint a költségellenőrzésre vonatkozó eljárási rend az összegezés módosítása vagy jogorvoslati eljárás eredményeként bekövetkező új bírálat során is alkalmazandó.
    Amennyiben az európai uniós forrásból megvalósuló, vagy a 247. § szerinti egyházi vagy nemzetpolitikai célú építési beruházás nem az 246-249. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül lebonyolításra, központi költségvetési forrásból a beruházás megvalósításához többletforrás nem biztosítható.
    Felhatalmazó rendelkezés a törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás megalkotására.
    A 258. §-hoz
    A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
    A 259. §-hoz
    A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.
    A 260. §-hoz
    A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében