adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/91.
Végső előterjesztői indokolás a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/91.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2024. évi LVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat munkáshitelről szóló rendelkezésének célja olyan állami kezessé...
Végső előterjesztői indokolás a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/91.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat munkáshitelről szóló rendelkezésének célja olyan állami kezességgel biztosított, kamattámogatott hitelkonstrukció bevezetése, amely segítséget nyújt a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdéséhez.
A törvényjavaslatban szereplő, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.) érintő módosítások hozzájárulnak a munkabiztonság és a munkaegészségügy színvonalának javításához, elősegítve ezzel az átláthatóságot és az együttműködést a munkahelyi szereplők között.
A törvényjavaslatnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosítására irányuló rendelkezéseinek célja a munkajogi valamint egyes kapcsolódó szakterületeken szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításának célja az Mt. apasági szabadságra vonatkozó rendelkezésének módosításával összhangban a Kjt. azonos tartalmú előírásának módosítása is, mely által a közalkalmazottak esetében is irányadó lesz, hogy az apasági szabadság igénybevételére nyitva álló időtartam 2 hónapról 4 hónapra bővül.
Az Mvt.-t érintő új előírások elősegítik, hogy a munkáltatók naprakészen és átláthatóan kezeljék a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációkat. A dokumentumok naprakész kezelése illetve azok elektronikus tárolása lehetővé teszi, hogy a munkavállalók és képviselőik is könnyebben hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz.
A munkabalesetek és a munkáltató fogalmának pontosabb meghatározása segíti a jogalkalmazást és megteremti a jogszabályok közötti koherenciát.
A munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségének biztosítása csökkenti a pénzügyi terheket, így a vállalatok könnyebben végre tudják hajtani a hatósági döntéseket. A részletfizetés lehetősége kedvezőbb feltételeket teremt azon munkáltatók számára, akiknek a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat, ezáltal a részletfizetés biztosítása növelheti a bírságok befizetésének arányát.
Kiterjesztésre kerül azon munkabiztonsági szaktevékenységek köre, melyet szakirányú munkabiztonsági szakértő is elláthat. A munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos felülvizsgálat személyi feltételei kiegészülnek a szakirányú munkabiztonsági szakértőkkel, ezáltal bővül a munkáltatóknak a szakember kiválasztási lehetősége.
Az Mt. módosításának célja egyfelől a választáson való részvétel érdekében azon munkavállalók mentesítése - legfeljebb 2 óra időtartamra, távolléti díj megfizetése mellett - a munkavégzési kötelezettség alól, akik a választás napján munkaidő-beosztásuk miatt a szavazásban akadályoztatva lennének.
A módosítás továbbá európai uniós jogi jogharmonizációs kötelezettséget teljesít a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek megfelelően, valamint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét illető technikai módosításra irányulnak.
A fentieken túl a módosítás 2 hónapról 4 hónapra bővíti az apasági szabadság igénybevehetőségének jogvesztő határidejét egyes speciális esetekre tekintettel, mint például a koraszülöttek, az egyéb okból kórházi kezelést igénylő patológiás újszülöttek, valamint az apaság bírói úton történő elismerése. Ezzel az apasági szabadságot több édesapa tudná igénybe venni, ezáltal nagyobb körben érhetné el a célját, az apa és a gyermek kötődésének elősegítése, valamint az apa gyermek gondozásában történő aktív részvétele által.
Továbbá kimondásra kerül, hogy kizárólag akkor kell csak a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vetv.) módosítása az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai részére is biztosítja a szavazatszámláló bizottságok tagjait megillető kedvezményt, hiszen e településeken szavazatszámláló bizottság nem működik, annak valamennyi feladatát a helyi választási bizottság látja el. E bizottságok tagjai mind a szavazás napján, mind az azt követő napon (vasárnap és hétfőn) mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.
Azon a szavazatszámláló bizottságok tagjai, amelyek az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel és a külképviseleten leadott szavazatokat a szavazást követő 6. napon számlálják meg, e napon is mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól.
A nemzetiségi választáson leadott szavazatokat a helyi választási bizottságok, valamint a területi választási bizottságok a szavazást követő 3 napon belül számolják meg. A c) pontban foglalt rendelkezés e számlálásokra is kiterjeszti a kedvezményt, csakúgy, mint a szavazatok esetleges újraszámlálására.
Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő hatálybalépésére irányuló módosítás célja, hogy az NFA foglalkoztatási alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvényjavaslat meghatározza a fiatal pályakezdő munkavállalók által külön kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén elérhető kamattámogatott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás főbb szabályait.2-3. §
A munkáshitelre vonatkozó szabályok kiegészítése a hitelintézetek és a Kincstár adatkezelésére vonatkozó rendelkezésekkel.4. §
Az 1. §-ban meghatározott kamattámogatott kölcsön részletes szabályainak kormányrendeletben történő megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.6. §
Sarkalatossági záradék.7. §
Jogharmonizációs záradék.8. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.9. §
A szaktevékenységek keretében keletkezett dokumentumokat (pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, időszakos biztonsági felülvizsgálati dokumentáció) a munkáltató részére elkészítik a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek. A munkáltató az ebben meghatározott teendők alapján végzi a tevékenységét a biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében. Ugyanakkor, gyakran a már bekövetkezett rendkívüli eseményekkor derül ki (munkabaleset, foglalkozási megbetegedés), hogy a dokumentumok éppen felülvizsgálat, aktualizálás alatt vannak a külső szolgáltatónál, a munkáltató nem ismeri pontosan a rá vonatkozó feladatokat, valamint munkavállalók és képviselőik sem tudják érvényesíteni azon jogukat, hogy megismerjék az őket érintő, rájuk vonatkozó előírásokat. Jelenleg semmi nem írja elő, hogy a munkavédelmi dokumentumoknak hol kell lenni, holott ezek a biztonságos munka elengedhetetlen alapját képezik. A munkavédelmi dokumentációk naprakész rendelkezésre állása biztosítja, hogy munkáltató az ebben meghatározott teendőket el tudja végezni a munkavállalók védelme érdekében. Emiatt szükséges, hogy bármikor hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz.A módosítás célja továbbá a dokumentumok utólagos, visszamenőleges elkészítési vagy módosítási lehetőségének csökkentése az egzakt jogérvényesítés és felelősség elhatárolhatósága érdekében. A munkáltatóknak ezért is fontos érdeke, hogy a naprakész dokumentumok rendelkezésére álljanak. Különösen fontos ez pl. a kockázatértékelés esetén, amelyben nem csak a veszélyek azonosítása, érintettek köre szerepel, hanem a változások figyelembe vételével szükséges intézkedéseket is tartalmazza, melynek megismerése a munkáltató és a munkavállalók számára is nélkülözhetetlen.
Az, hogy a dokumentumokat a munkáltató milyen formában kapja meg a szolgáltatótól, azt saját maguk szerződésben határozhatják meg. A szabályozás biztosítja annak lehetőségét, hogy a dokumentumok tárolása a munkáltató döntése szerint papír alapon, elektronikusan vagy mindkét módon történjen (pl. távoli telephely esetén a papír alapú dokumentumok a székhelyen találhatóak, míg elektronikus úton a telephelyen is elérhetőek).
10. §
Tekintettel a megemelt a munkavédelmi bírság összegre [25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet], szükséges annak törvényi szinten történő biztosítása, hogy a munkavédelmi bírság befizetésére a munkavédelmi hatóság részletfizetést engedélyezhessen. A részletfizetés lehetőségének biztosítása növelheti a bírságok megfizetésének arányát. A munkáltatók nagyobb eséllyel fizetik be a magasabb összegű bírságot, ha azt több részletben, fokozatosan teljesíthetik, mint ha egyösszegben kellene teljesíteniük. A részletfizetés lehetőségének bevezetése kedvezőbb feltételeket teremt azoknak a munkáltatóknak, akik számára a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat.11. §
Az (1)-(2) bekezdésekhez: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvénnyel 2020-tól bevezetésre került új szakképzési rendszerben nem értelmezett az önálló "gyakorlati oktatás" fogalom. Az egyes tananyagelemek, tananyagegységek, illetve a szakképző intézmények által ezekből felépített/összeállított tantárgyak az új szakképzési rendszerben nem tagolódnak elméleti és gyakorlati oktatásra, hanem komplex módon (ötvözve) történik a szakmák elsajátítása. Tekintettel arra, hogy a korábbi rendszer szerinti szakképzések már kifutottak (befejeződtek, lezárultak), már nincs olyan gyakorlati oktatás, ami nem duális képzőhelyen történik (és olyan sincs, ami duális képzőhelyen folyik).A fentiek miatt szükséges az Mvt.-ben - összhangban az Ebtv. folyamatban lévő módosításával - a "munkabaleset" fogalmának módosítása. Ezen kívül a könnyebb érthetőség és átláthatóság érdekében a hivatkozott 3. pont szétbontásra, egyértelműsítésre került.
A (3) bekezdéshez: A szakképzési rendszer átalakulása miatt a "munkáltató" fogalmának módosítása is szükségesség vált, annak érdekében, hogy a jogszabályok egymással összhangban legyenek. Ez a pont is átalakításra került az értelmezés könnyítése érdekében.
12. §
Technikai módosítás, kiegészítés tekintettel arra, hogy egy munkaeszköz már az új európai uniós szabályzás szerint EU-megfelelőségi nyilatkozattal is rendelkezhet. [a) pont]Az egyéni védőeszköz forgalmazására a 425/2016 EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért nem indokolt, hogy a "forgalmazás" szerepeljen az Mvt.-ben. [b) pont]
A munkabiztonsági szakértők az Mvt. alapján eddig csak a veszélyes technológia előzetes és időszakos biztonsági felülvizsgálatát végezhették el. Indokolt lehetővé tenni, hogy a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát, illetve időszakos biztonsági felülvizsgálatát is elvégezhessék, tekintettel arra, hogy a képzettségük magasabb szintje alapján ezt a tevékenységet el tudják látni. [c) és d) pont]
Az Mvt. hatályos rendelkezése szerint a más munkáltatók felé nem áll fenn a tájékoztatási kötelezettség, holott ez a tájékoztatás részükre is lényeges. [e) pont]
13. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.14. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.15. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.16. §
Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján azok a munkavállalók, akik számára nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettség merül fel, távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek legfeljebb két óra időtartamra a munkavégzési kötelezettség alól.17. §
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek való pontosabb megfelelés érdekében, az Mt. 99. § (3) bekezdését újra tagolva, kiegészítésre kerül az Mt. rendelkezése a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje felemeléséről szóló megállapodás felmondása tárgyában az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén. A módosítás bevezeti, hogy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret kezdő időpontjától számított hat hónap elteltét követően - a munkaidőkeret lejártát megelőzően - is felmondhatja a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási határidővel. A módosítás célja, hogy biztosítsa a munkavállaló számára a megállapodás felmondásának gyakorlását a munkaidőkeret lejárta előtt is, a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén. Ehhez kapcsolódóan a módosítás rögzíti, hogy a felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.18. §
A törvényjavaslat új rendelkezéssel egészíti ki az Mt. 135. §-át annak biztosítása érdekében, hogy a kollektív szerződés az Mt. 99. § (3a) bekezdésben foglaltnál hosszabb, legfeljebb harminc napos felmondási időt is megállapíthasson.19. §
A köztulajdonban lévő vagyonnal való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében kimondásra kerül, hogy kizárólag akkor kell a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.20. §
Szövegcserés módosítások:Az Mt. 55. § (1) bekezdésének módosításával összefüggésben szükséges jogtechnikailag pontosítani az Mt. 115. § (2) bekezdés f) pontjában a munkában töltött idő esetköreit.
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.
A módosítás kodifikációs-technikai szempontból pontosítja az Mt. 135. § (7) bekezdését, amellyel egyértelművé teszi, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdés szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható.
Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a rendelkezés - az eddigi jogértelmezéssel összhangban -utaló szabály helyett konkrétan meghatározza munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét, amely 100 százalék.
Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján azok a munkavállalók, akik számára nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettség merül fel, távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek legfeljebb két óra időtartamra a munkavégzési kötelezettség alól.
21. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös felmondási szabályok közül hatályon kívül helyezésre kerül az apaszabadság tartama alatt a felmondási tilalom alóli kivétel az európai uniós joggal való összhang megteremtése érdekében. A módosítás következtében a felmondási tilalom alkalmazandó lesz a munkaviszonyban vezető állású munkavállaló esetén az apasági szabadság tartama alatt.22. §
A módosítás az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai részére is biztosítja a szavazatszámláló bizottságok tagjait megillető kedvezményt, hiszen e településeken szavazatszámláló bizottság nem működik, annak valamennyi feladatát a helyi választási bizottság látja el. E bizottságok tagjai mind a szavazás napján, mind az azt követő napon (vasárnap és hétfőn) mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.Azon a szavazatszámláló bizottságok tagjai, amelyek az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel és a külképviseleten leadott szavazatokat a szavazást követő 6. napon számlálják meg, e napon is mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól.
A nemzetiségi választáson leadott szavazatokat a helyi választási bizottságok, valamint a területi választási bizottságok a szavazást követő 3 napon belül számolják meg. A c) pontban foglalt rendelkezés e számlálásokra is kiterjeszti a kedvezményt, csakúgy, mint a szavazatok esetleges újraszámlálására.
23. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.24. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.25. §
Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő hatálybalépésére irányuló módosítás annak érdekében szükséges, hogy az NFA foglalkoztatási alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.26. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.