Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 29. § (4f) és (4h) bekezdése,
2. 33. § (1) bekezdés e) pontja.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/H. §-sal egészül ki:
"102/H. §
A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló ..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/10012. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról

    T/10012. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2024. évi LXXIV. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32/A § (5) bekezdésében az "(1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben meghatározott" szöveg lép.
    Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
    1. 29. § (4f) és (4h) bekezdése,
    2. 33. § (1) bekezdés e) pontja.
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/H. §-sal egészül ki:
    "102/H. §
    A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/10012. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról
    2024. évi LXXIV. törvény Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról
    1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
    1. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32/A § (5) bekezdésében az "(1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben meghatározott" szöveg lép.
    2. §
    Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
    1. 29. § (4f) és (4h) bekezdése,
    2. 33. § (1) bekezdés e) pontja.
    2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    3. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/H. §-sal egészül ki:
    "102/H. §
    A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően véglegessé vált, a 74. § (5) és (6) bekezdése alapján megadott vagy meghosszabbított engedélyek érvényességét a 74. § (5) és (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti."
    4. §
    Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
    1. 74. § (5)-(8) bekezdése, és
    2. 100. § (1) bekezdés d) pontja.
    3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    5. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a következő 51/T. §-sal egészül ki:
    "51/T. §
    (1) Ha a különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat
    a) határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor a 7. § h) pontjában foglalt adómérték-változtatási korlátozás a települési önkormányzatot is köti;
    b) a 39/C. § (4) bekezdése szerint adómentességet vagy adókedvezményt alkotott, akkor a 7. § j) pontja szerinti korlátozás a települési önkormányzatot is köti.
    (2) A helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzat illetékességi területén iparűzésiadó-kötelezettsége 2024. december 31-ig áll fenn, vármegyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség megszűnését az adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
    (3) A települési önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség 2025. január 1-jén keletkezik. Más helyi adó esetében települési önkormányzat illetékességi területének azon részén, amely annak megszűnéséig a különleges gazdasági övezethez tartozott, az adókötelezettséget 2025. évtől kell a települési önkormányzat rendelete szerint teljesíteni.
    (4) Az állami adó- és vámhatóság a megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település önkormányzati adóhatósága részére az ezen önkormányzat illetékességi területén lévő épületről, telekről szóló, hozzá benyújtott építményadó-, telekadó-, magánszemély kommunális adója bevallást, adatbejelentést 2025. január 31-ig átadja.
    (5) A különleges gazdasági övezet megszűnését megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat rendelete alapján teljesítendő adófizetési kötelezettséget 2024. december 31-ét követően is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell bevallani, megfizetni."
    6. §
    (1) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
    1. 1. § (5) bekezdése,
    2. 8. § (2), (4) és (5) bekezdése,
    3. 9. § (2), (3) és (4) bekezdése,
    4. V/A. Fejezete,
    5. 52. § 56. és 58. pontja.
    (2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
    1. 1. § (1) bekezdésében a " , valamint a vármegyei önkormányzat" szövegrész és a " ,- a vármegyei önkormányzat kivételével -" szövegrész,
    2. 9. § (1) bekezdésében az "- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -" szövegrész,
    3. 42/B. § (2) bekezdésében az ", illetve különleges gazdasági övezetek" szövegrész,
    4. 52. § 57. pontjában a " , ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét" szövegrész, és
    5. Melléklet 1. pont. 1.1. alpontjában a ", különleges gazdasági övezet(ek)hez" szövegrész.
    4. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
    7. §
    A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
    1. 24/G. § (9) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    2. 26/B. § (2) bekezdésében a "kell" szövegrész helyébe a "szükséges" szöveg
    lép.
    5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
    8. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)
    "c) fejlesztő foglalkoztatás esetén,"
    9. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 131/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A fejlesztő foglalkoztatás működtetését az állam - kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg."
    10. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
    "p) a fejlesztő foglalkoztatás finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;"
    11. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 140/B. §-sal egészül ki:
    "140/B. §
    2025. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe - a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül - törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az az utcai szociális munka, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatás, amely után a fenntartó a 2024. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződése alapján támogatásra jogosult. A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2024. december 31-ét követően is a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."
    6. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
    12. §
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/B. § (1) bekezdésében az "50 000 forint" szövegrész helyébe a "65 000 forint" szöveg, valamint a "10 000 forint" szövegrész helyébe a "13 000 forint" szöveg lép.
    7. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
    13. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "i) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kábítószerrendészeti eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, mértéküket és beszedésük, kezelésük szabályait."
    8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
    14. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
    1. 61. § (1) bekezdésében az "a külön jogszabály" szövegrész helyébe az "a jogszabály" szöveg,
    2. 74. § c) pontjában az "anyasági" szövegrész helyébe az "az anyasági" szöveg, és
    3. 79/C. § (1) bekezdésében a "vonható, a" szövegrész helyébe a "vonható azzal, hogy a" szöveg,
    lép.
    9. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
    15. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A szabadalmi oltalom tartamára, a harmadik évtől évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A harmadik évre szóló díj a bejelentés napjától számított két év lejártával, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes."
    16. §
    (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) A szabadalmi igény, illetve a szabadalom jogosultja a szabadalom megadására irányuló eljárásban a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak felét köteles megfizetni, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét."
    (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) A szabadalmi fenntartási díj felét kell megfizetni, ha az oltalommal kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét."
    (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét."
    17. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (1) bekezdésében a "negyedik és" szövegrész helyébe a "harmadiktól" szöveg lép.
    18. §
    Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/O. § (2b), (6) és (7) bekezdése.
    10. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
    19. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a a következő (13b) bekezdéssel egészül ki:
    "(13b) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett természetvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat."
    20. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés nyitó szövegrészében a "vízvédelmi eljárások" szövegrész helyébe a "vízvédelmi és természetvédelmi eljárások" szöveg lép.
    11. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
    21. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 31/B. §-sal egészül ki:
    "31/B. §
    A víziközmű szolgáltató esetében, ha az engedélyezési eljárás a víziközmű szolgáltató kérelmére, a tevékenységével összefüggésben kezdeményezett eljárás lefolytatására irányul, az eljárás díja a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak megállapítására vonatkozó rendeletben meghatározott díjtétel 70 %-a."
    22. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)
    "m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, az igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért, valamint a közigazgatásszervezésért felelős miniszterrel egyetértésben;"
    (rendeletben történő megállapítására.)
    23. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi ... törvénnyel megállapított 31/B. §-át az e § hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."
    24. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
    1. 13/C. § (3) bekezdésében a "megállapított" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,
    2. 13/D. §-ában a "feltételei" szövegrész helyébe a "követelményei" szöveg,
    3. 13/E. § (5) bekezdésében a "figyelembe veszi" szövegrész helyébe a "figyelembe veszi:" szöveg,
    4. 13/M. § (4) bekezdésében a "kinevezés módosítása" szövegrész helyébe a "kinevezés-módosítás" szöveg, és
    5. 45/L. § (1) bekezdésében a "kevesebb" szövegrész helyébe az "alacsonyabb" szöveg
    lép.
    25. §
    Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdésében a "ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi vagy " szövegrész.
    12. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
    26. §
    A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (1) bekezdésében a "kezdeményezi. Ügyészségi" szövegrész helyébe a "kezdeményezi, ügyészségi" szöveg lép.
    13. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
    27. §
    A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "10. §
    Az adóazonosító jelet, illetve a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért 4 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé."
    14. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
    28. §
    A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
    1. 5. § (3) bekezdésében az "a polgármesteri hivatal (körjegyzőség)" szövegrész helyébe az "a polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal)" szöveg, és
    2. 47. § (6) bekezdés d) pontjában az "igazgatás" szövegrész helyébe az "igazgatási" szöveg, valamint az "adópolitikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel," szöveg
    lép.
    15. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
    29. §
    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
    1. 43/M. § (1) bekezdésében az "egymillió forint" szövegrész helyébe az "egymillióháromszázezer forint" szöveg,
    2. 62. § (1) bekezdés a) pontjában a "tizenkilencmillió forint" szövegrész helyébe a "huszonegymillió forint" szöveg,
    3. 62. § (1) bekezdés b) pontjában a "négymillió forint" szövegrész helyébe az "ötmillió forint" szöveg
    lép.
    16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
    30. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
    "15/A. §
    (1) A bölcsőde, mini bölcsőde a bölcsődei ellátásba beíratott 1-es típusú diabétesszel élő gyermek részére abban az időtartamban, amikor az intézmény felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének szakorvosi igazolást is tartalmazó kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján a (2)-(6) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja.
    (2) Az intézményvezető az (1) bekezdés szerinti kérelemre a (3) bekezdés szerinti kisgyermeknevelő számára előírja, hogy - az (1) bekezdés szerinti szakmai iránymutatásban foglaltak szerint, ahhoz igazodva - a gyermek vércukorszintjét mérje, illetve előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulint adja be. Az intézményvezető a szülővel, más törvényes képviselővel a megadott kapcsolattartási módon egyeztet az inzulin beadásáról, valamint a szükséges eszközök és az inzulin átvételéről.
    (3) Az intézmény a (2) bekezdés szerinti ellátást olyan kisgyermeknevelő útján biztosítja, aki az Oktatási Hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésen részt vett, és aki a speciális ellátásban való részvételt vállalja.
    (4) Mentesül a (3) bekezdés szerinti továbbképzésen való részvételi kötelezettség alól az a (2) bekezdés szerinti feladatot vállaló kisgyermeknevelő, aki egészségügyi végzettséggel - államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel - rendelkezik.
    (5) A szülő, más törvényes képviselő az (1) bekezdés szerinti kérelmét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 15. § (5) bekezdésével összhangban megtett formában nyújtja be.
    (6) Az intézményvezető a (2)-(5) bekezdés szerinti esetkörben egy esetleges rosszullét esetére az Eütv.-vel összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít ki."
    31. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
    "(11a) Új krízisközpont, titkos menedékház szolgáltatás kizárólag családok átmeneti otthona új férőhellyel együtt hozható létre.
    (11b) A (11a) bekezdés alkalmazásában nem minősül új családok átmeneti otthona férőhelyszámnak, krízisközpontnak, titkos menedékház szolgáltatásnak, ha a családok átmeneti otthona férőhelyszáma, a krízisközpont, titkos menedékház szolgáltatás fenntartóváltással, más telephelyre, székhelyre történő átcsoportosítással, fenntartók közötti szolgáltatás-átadással jön létre."
    32. §
    (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság feltétele
    a) a gyermekek napközbeni ellátása, - a b) pontban foglaltak kivételével - a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátás esetében az új férőhelyszámnak,
    b) krízisközpont, titkos menedékház, félutas ház esetében az új szolgáltatásnak
    a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekvédelmi szakellátás területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével.
    (2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatásnak vagy férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással."
    (2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2g) A gyermekek átmeneti gondozására a (2a)-(2f) bekezdés szerinti rendelkezések helyett az Szt. 58/A. § (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy
    a) a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár,
    b) krízisközpont, titkos menedékház és félutas ház szolgáltatás esetén a befogadásról a miniszter dönt, az Szt. 58/A. § (2c) bekezdésében foglalt esetek kivételével a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
    c) krízisközpont, titkos menedékház és félutas ház-szolgáltatás esetében nem alkalmazható az Szt. 58/A. § (2b) bekezdés f) pontja, és a (2c) bekezdés b) pontja csak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében vagy a 2021-2027-es uniós programozási időszakban elnyert uniós és hazai pályázatokra vonatkozik."
    33. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 167. §-sal egészül ki:
    "167. §
    2025. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe - a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül - törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a krízisközpont, titkos menedékház, valamint félutas ház szolgáltatás, amely után a fenntartó a 2024. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződése alapján támogatásra jogosult. A 2025. január 1-jét megelőzően hatályos 145/C. §-a alapján nyújtott állami támogatásra 2024. december 31-ét követően is a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."
    34. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
    1. 6/B. §-ában a "kapcsolatos" szövegrész helyébe az "összefüggő" szöveg,
    2. 145. § (2f) bekezdésében a "szolgáltató" szövegrész helyébe a "szolgáltató, szolgáltatás" szöveg,
    3. 145/C. § (1) bekezdésében az "A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését" szövegrész helyébe az "A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai működtetését" szöveg,
    4. 162. § (1) bekezdés w) pontjában az "a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak" szövegész helyébe az "a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai" szöveg, és
    5. 165. § (1) bekezdésében a "2024. december 31-ét" szövegrész helyébe a "2025. december 31-ét" szöveg, a "2024. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2025. december 31-ig" szöveg
    lép.
    35. §
    Hatályát veszti gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145/A. §-a.
    17. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
    36. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bekezdés e) pontjában az "írnok, valamint" szövegrész helyébe az "írnok, továbbá" szöveg lép.
    18. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
    37. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás mellett - az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető, ha az igénylő, illetve az ellátásban részesülő állapota a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg. Ha az igénylő az igény elbírálása során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az az igénybejelentés visszavonásának minősül. Ha a nyugdíjas a felülvizsgálat során a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátást az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni."
    38. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) A (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult
    a) havi 10 000 forintot meg nem haladó összegű nyugellátását kérelmére félévente vagy évente, kérelem hiányában negyedévente,
    b) havi 10 000 forintot meghaladó összegű nyugellátását kérelmére negyedévente, félévente vagy évente,
    utólag kell folyósítani."
    39. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A megállapított nyugellátásról - a kivételes nyugellátás kivételével - a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Lemondás esetén - más ellátásra való jogosultság szempontjából - a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg."
    40. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból
    a) az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság ellenőrzési és végrehajtási eljárás lefolytatása, továbbá támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,
    b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a munkavédelmi ellenőrzés, továbbá ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,
    c) az egészségügyi ellátást nyújtó szerv vagy személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,
    d) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,
    e) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja,
    f) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a) és h) pontja,
    g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), g) és h) pontja,
    h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a), g) és h) pontja
    szerinti adatok igénylésére jogosult."
    41. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
    1. 6/A. § (1) bekezdésében a "januárjára" szövegrész helyébe a "februárjára" szöveg,
    2. 6/A. § (3) bekezdésében a "január" szövegrész helyébe a "február" szöveg,
    3. 6/A. § (4) bekezdésében az "első negyedévében" szövegrész helyébe a "februárjában" szöveg,
    4. 47. § (3) bekezdés záró szövegrészében a "következik be" szövegrész helyébe a "következik be azzal, hogy az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani" szöveg,
    5. 70. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "kérelemre" szövegrész helyébe a "kérelemre vagy a baleset üzemiségét elbíráló szerv értesítése alapján hivatalból" szöveg,
    6. 79. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "tizenhárom napon" szövegrészek helyébe a "tíz munkanapon" szöveg,
    7. 83. § (2) bekezdésében az "örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés" szövegrész helyébe az "örökösök egyenlő arányban - kérelemre - vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet" szöveg,
    8. 96. § (3) bekezdés h) pontjában a "szerv" szövegrész helyébe a "szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat" szöveg,
    9. 96. § (3a) bekezdés a) pontjában az "a)-f)" szövegrész helyébe az "a)" szöveg,
    10. 96. § (3a) bekezdés b) pontjában az "a)-f)" szövegrész helyébe az "a)" szöveg, és
    11. 96. § (3a) bekezdés c) pontjában az "a)-e)" szövegrész helyébe az "a)" szöveg
    lép.
    42. §
    Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény.
    1. 22. § (1) bekezdés i) pontja,
    2. 89. § (10) bekezdés b) pontja,
    3. 96. § (9) bekezdése,
    4. 97. § (10) bekezdésében a "vagy rehabilitációs járadékban" szövegrész, és
    5. 101. § (5) bekezdés c) pontjában az "- ide nem értve a rehabilitációs járadékot -" szövegrész.
    19. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    43. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(12) Az EU-Kártya kiadásáért 4 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé."
    44. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26/D. § (6) bekezdésében a "forráson túl" szövegrész helyébe a "forráson túli" szöveg lép.
    20. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása
    45. §
    Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitéleti oktatás költségeihez. A hozzájárulás a bevett egyházak által szervezett hitéleti oktatás költségeihez a hitoktatók díjazása vonatkozásában a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben kerül biztosításra."
    46. §
    Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint az egyházi jogi személy Ehtv. 7/A. § (2) bekezdése szerinti vallási tevékenysége önmagában nem minősül nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenységnek.
    (4) A közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában az Országgyűlés, a Kormány vagy más ajánlatkérő által nyújtott finanszírozás aránya szempontjából a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint az egyházi jogi személy szervezeteknél és fenntartóknál nem kell figyelembe venni azokat az összegeket, amelyeket a szervezet vagy fenntartó más szervezetnek vagy a fenntartott intézménynek átad (a továbbiakban együtt: tényleges felhasználó szervezet). Az átadott összegeket a tényleges felhasználó szervezet finanszírozási aránya tekintetében kell figyelembe venni."
    21. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    47. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdés c) pont ci) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap
    a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint)
    "ci) a közegészségügyi vagy élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek, az étrend-kiegészítők bejelentéséért, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerrel igazgatási jellegű szolgáltatásáért,"
    (fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket
    rendeletben állapítsa meg.)
    22. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
    48. §
    A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. § (1) bekezdés d) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg lép.
    23. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
    49. §
    A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35/A. §-ában a "megállapításáról valamint" szövegrész helyébe a "megállapításáról és" szöveg lép.
    24. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    50. §
    Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 94/B. §-a.
    25. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
    51. §
    A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/Z. § (2) bekezdésében az "elnökét, valamint" szövegrész helyébe az "elnökét és" szöveg lép.
    26. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
    52. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
    27. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
    53. §
    (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 5. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(19) A fiatal felnőtt az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetése iránti kérelmét legkésőbb a 23. életévének betöltése napján terjesztheti elő. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kiutaló
    a) a fiatal felnőtt 19. életévének betöltése után 90 napon belül írásbeli értesítést küld az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetésével kapcsolatban azon fiatal felnőtt számára, aki a 18. életévének betöltése után 1 évig nem kérte annak kifizetését;
    b) a fiatal felnőtt 22. életévének betöltése után 90 napon belül írásbeli értesítést küld az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetésével kapcsolatban azon fiatal felnőtt számára, aki a 18. életévének betöltése után 4 évig nem kérte annak kifizetését;
    c) visszautalja az életkezdési letéti számlán lévő összeget az állam számára, amennyiben a fiatal felnőtt a 23. életévének betöltéséig nem kezdeményezi az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését;
    d) megszünteti az életkezdési letéti számlát a c) pont szerinti visszautalás esetében."
    (2) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 5. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
    "(19a) A kiutaló az életkezdési letéti számlán lévő összeget a fiatal felnőtt, illetve az örökös vagy örökösök kérelmére a megjelölt folyószámlára, vagy kifizetési utalványon utalja ki. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező jogosult részére a kiutaló kizárólag folyószámlára történő átutalással teljesíti a kifizetést."
    54. §
    A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) A természetes személy által egy naptári évben történő befizetések összértéke nem haladhatja meg az 1 200 000 forintot."
    55. §
    (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében
    az életkezdési letéti számlán nyilvántartott követelés után)
    "af) a gyermek jogosultságának bármely okból történő megszűnésének napján, ideértve a fiatal felnőtt 18. életévének betöltését"
    (a jóváírás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex százalékos mértékével megegyező kamat, negatív éves fogyasztói árindex esetén nullaszázalékos kamat alapján a nyilvántartott követelés utolsó fordulónapjától számított időszakban meghatározott átlagos állománya után számított támogatást,
    ír jóvá.)
    (2) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az életkezdési támogatást, illetőleg a gyermek halála esetén az örököst megillető összeget a fiatal felnőtt, illetőleg az örökös kérelmére)
    "a) a kiutaló - kivéve a (9) bekezdésben szabályozott esetet - a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a kérelemben megjelölt módon folyószámlára utalással vagy kifizetési utalványon postai úton fizeti ki;"
    28. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
    56. §
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
    1. 3. § 47. pontjában a "végző intézmények" szövegrész helyébe a "végző egészségügyi intézmények" szöveg, és
    2. 51/A. § (5) bekezdésében az "intézmények " szövegrész helyébe az "egészségügyi intézmények" szöveg,
    3. 77. § (1) bekezdés p) pontjában az "intézménynek" szövegrész helyébe az "egészségügyi intézménynek" szöveg
    lép.
    29. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    57. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (2) bekezdésében a "- követelésvásárlással összefüggő -" szövegrész helyébe a "- követelésvásárláshoz kapcsolódó -" szöveg lép.
    30. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
    58. §
    A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
    1. 35. § (2) bekezdésében a "szolgáltató a 38. § (6) bekezdése és a 48. §" szövegrész helyébe a "szolgáltató 38. § (6) bekezdése és 48. §" szöveg, és
    2. 36. § (4) bekezdésében a "kedvezményezett készpénz-helyettesítő" szövegrész helyébe a "kedvezményezett a készpénz-helyettesítő" szöveg
    lép.
    31. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása
    59. §
    A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) Az államháztartásért felelős miniszter - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlását ellátó miniszterek bevonásával - ellátja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével kapcsolatos feladatokat."
    60. §
    A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
    1. 7/L. § (2) bekezdésében az "Abban az esetben, ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg,
    2. 7/L. § (3) bekezdésében az "abban az esetben, ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,
    3. 7/J. § (5) bekezdés a) pontjában a "beszámolóját" szövegrész helyébe "jelentését" szöveg lép.
    32. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
    61. §
    (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 50. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(4) A születési utónév megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 13 000 forint.
    (5) A születési családi nevet, valamint a születési családi és utónevet érintő névváltoztatási kérelem igazgatási szolgáltatási díja 18 000 forint."
    (2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 50. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az igazgatási szolgáltatási díjat az anyakönyvi szerv által megjelölt számlára kell megfizetni.
    (7) Az igazgatási szolgáltatási díj - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - az anyakönyvi szerv bevételét képezi.
    (8) A 49. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a Nyelvtudományi Kutatóközpontot 5 000 forint illeti meg. Az anyakönyvi szerv a díjbevételt félévente, a tárgyi időszakot követő hónap 25. napjáig utalja át a Nyelvtudományi Kutatóközpont által megjelölt számlára."
    62. §
    Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81/A. § (3) bekezdésében a "bekezdésben felsorolt" szövegrész helyébe a "bekezdés szerinti" szöveg lép.
    33. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
    63. §
    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
    1. 1. § (4) bekezdésében a "több ízben" szövegrész helyébe a "több alkalommal" szöveg,
    2. 8. § (2) bekezdésében a "foglalkozatott" szövegrész helyébe az "alkalmazott" szöveg, és
    3. 11. § (6) és (7) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg
    lép.
    34. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
    64. §
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (7) bekezdésének b) pontjában a "végrehajtásról" szövegrész helyébe a "végrehajtásáról" szöveg lép.
    35. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
    65. §
    A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 8. § (4) bekezdésében a "10%-áig" szövegrész helyébe a "10 százalékáig" szöveg lép.
    36. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
    66. §
    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. § (2c) bekezdésében az "és e törvényben" szövegrész helyébe az "és az e törvényben" szöveg lép.
    37. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
    67. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 82. § (1) bekezdésében az "az adópolitikáért" szövegrész helyébe az "az adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért" szöveg lép.
    38. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
    68. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
    1. 76. § (4) bekezdés a) pontjában a "bírói és" szövegrész helyébe a "bírói, valamint" szöveg,
    2. 89. § (4) bekezdésében az "elnöke és" szövegrész helyébe az "elnöke, valamint" szöveg, és
    3. 112. § (4) bekezdésében a "titkár tekintetében" szövegrész helyébe a "titkár esetében" szöveg
    39. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
    69. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
    1. 158/A. § (1) bekezdésében az "államtitkár részére" szövegrész helyébe az "államtitkár számára" szöveg, és
    2. 166/A. § (1) bekezdésében az "elnöke és" szövegrészek helyébe az "elnöke, valamint" szöveg
    lép.
    40. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
    70. §
    Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "Alaptörvényben és" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben, valamint" szöveg lép.
    41. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
    71. §
    A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében az "Ügyészségi alkalmazott" szövegrész helyébe az "Ügyészségi alkalmazott:" szöveg lép.
    42. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
    72. §
    A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
    1. 18. § (3) bekezdésében a "részesült" szövegrész helyébe a "részesült, illetve a 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság esetén 2011. december 31-ét követően legalább 365 nap szolgálati időt szerzett" szöveg, és
    2. 18. § (4) bekezdésében a "korhatár" szövegrész helyébe a "haláláig vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig korhatár" szöveg és az "azon" szövegrész helyébe az "azon - ha a jogszerző az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően halt meg -" szöveg
    lép.
    73. §
    Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
    1. 5. § (3) bekezdés c) pontjában az "- ide nem értve a honvédelmért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést -" szövegrész,
    2. 5. § (7) bekezdésében az "- ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendelete szerinti, területvédelmi feladatokat ellátó önkéntes tartalékos katonát -" szövegrész.
    43. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
    74. §
    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 20/A. § (1) bekezdésében az "örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés" szövegrész helyébe az "örökösök egyenlő arányban - kérelemre - vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet" szöveg lép.
    44. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
    75. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban kell dönteni.
    (2) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, - különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására - és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi."
    76. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 3/B. §-al egészül ki:
    "3/B. §
    Az államháztartásért felelős miniszter tárgyév április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék tárgyévi várható éves reálnövekedéséről. Ha ezen előre jelzett reálnövekedési érték és a tárgyévet megelőző, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett tény reálnövekedési érték összege magasabb, mint a központi költségvetés tervezésének alapjául szolgáló makrogazdasági pályában a két év reálnövekedési értékének összege, akkor ezen kedvezőbb makrogazdasági helyzet miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többlet összegével - levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét - csökkenti az 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg tárgyévre vonatkozó kormányzati célértékét (a továbbiakban: hiánycél). Az új hiánycélról és az ahhoz kapcsolódó számításról az államháztartásért felelős miniszter határozatot hoz."
    77. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni - amennyiben az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban annak csökkentése szükséges - hogy a viszonyítási évhez viszonyítottan csökkenjen."
    78. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény "3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok" alcíme a következő 10/G. §-sal egészül ki:
    "10/G. §
    Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet."
    79. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően - törvény felhatalmazása alapján - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a miniszter a fizetési kötelezettség tételes összegét rendeletben állapíthatja meg, feltéve, hogy törvény meghatározza a fizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, azzal, hogy a fizetési kötelezettség összegének meghatározása az érintett, fizetésre kötelezett jogalanyok tekintetében hátrányos megkülönböztetést nem eredményezhet."
    80. §
    Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. § d) pontja.
    45. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    81. §
    (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv - az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a Sándorpalota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök - adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető."
    (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratát, névváltozással járó módosító okiratát és megszüntető okiratát - ide értve a minisztérium és a kormányzati főhivatal 11. § szerinti átalakítással történő általános jogutódlása esetén kiadott alapító okiratát is - a miniszterelnök adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratának módosítását - a névváltozással járó módosító okirat kivételével - a fejezetet irányító szerv vezetője adja ki, aki e tevékenységében nem helyettesíthető."
    (3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv - a minisztérium, a kormányzati főhivatal és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével - alapító- és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése."
    82. §
    (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. §-a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében a költségvetési évben a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.
    (3b) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé vált elhelyezési, vagy rekreációs célú értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a költségvetési évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szervvezetőjének kezdeményezése alapján."
    (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha a 45. § (7) bekezdése szerinti befektetési jegy megszerzésének költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével a befektetési jegy megszerzése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."
    83. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3b) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításról, amennyiben a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett. A középirányító szerv általi előirányzat-átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert."
    84. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a helyébe a rendelkezés lép:
    "39. §
    (1) Az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki
    a) az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, hatásának, valamint a nagyobb közfeladat ellátási területeken átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére,
    b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés elősegítésére,
    c) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások, a társaság által kezelt célelőirányzatok felhasználásával összefüggő intézkedések vizsgálatára.
    (2) Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő (1) bekezdés szerinti kirendeléséről
    a) az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,
    b) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,
    c) a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységét érintő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját
    a kirendeléssel egyidejűleg tájékoztatja.
    (3) A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére.
    (4) A költségvetési felügyelő a központi költségvetési források takarékosabb, hatékonyabb felhasználása érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.
    (5) A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.
    (6) A költségvetési felügyelő felett a (5) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.
    (7) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    (8) A kincstár elnöke - a (6) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva - a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.
    (9) A költségvetési felügyelő jogosult - a feladatellátásával összefüggésben -
    a) az államháztartás központi alrendszerében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: kijelölt szerv), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint az állam vagy önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: kijelölt szervezet) kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot - ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, valamint jogosult ezekről másolatot készíteni,
    b) a kijelölt szerv, a kijelölt szervezet vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérni.
    (10) A költségvetési felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. Tevékenysége során a költségvetési felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére, valamint leplezett eszközökre és azok alkalmazására utalnak.
    (11) A költségvetési felügyelő az e törvényben foglalt tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával."
    85. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "39/A. §
    (1) A kincstár elnöke a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében a helyi önkormányzathoz költségvetési biztost
    a) jelölhet ki 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, vagy
    b) jelöl ki az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult.
    (2) A kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében - a Kormány rendeletében meghatározott - intézkedéseket foganatosíthat -, amit a kijelöléssel érintett önkormányzat az (1) bekezdés a) vagy b) pont szerint meghatározott időtartam alatt tűrni köteles.
    (3) A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak szerinti adatok megismerésére és kezelésére jogosult."
    86. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú - oktatási, szociális vagy sportcélú - tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra, valamint tanuló, hallgató részére foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettséget keletkeztető támogatási szerződés alapján nyújtott ösztöndíjakra, támogatásokra, továbbá - a támogatás kihelyezése tekintetében - kormányrendeletben kijelölt, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz támogatások kihelyezésével összefüggésben eljáró költségvetési szervre, ha a támogatást kihelyező költségvetési szerv kedvezményezett."
    87. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé elszámol, a fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált forrás visszafizetése mellett.
    (7) Ha az állam befektetési alap létrehozatala útján valósítja meg feladatát, a befektetési jegyek megszerzése az állam nevében, tulajdonosi ügyletként hajtható végre. A befektetési jegyekből származó bevétel az állam tulajdonosi bevétele. Befektetési jegyet a Vtv. 17. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően a befektetés céljának vagy jellegének szakmai kapcsolódása alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv is szerezhet az állam nevében. Az így létrejött állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni."
    88. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát, de legalább a vállalkozási maradvány összege 50%-ának megfelelő összeget a központi költségvetés, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a társasági adó mértékével megegyező hányadát az irányító szerv költségvetése javára köteles befizetni."
    89. §
    (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás kedvezményezettnek a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott 50 millió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra - az (5) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.
    (4b) A nem az állam vagy az önkormányzat tulajdonában, többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalany, valamint a határon túli, továbbá a természetes személy kedvezményezett (a továbbiakban: magánszektorba sorolt kedvezményezett) kivételével, hazai forrás terhére - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet kivételével - az ötven millió forintot meghaladó, egy összegben 100 %-os támogatási előlegként folyósított költségvetési támogatás kizárólag a kedvezményezett kincstárnál vezetett fizetési számlájára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra - így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására - még átmenetileg sem veheti azokat igénybe."
    (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy az állampapír vásárlása nem a kincstár által vezetett fizetési számlája terhére történik és a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel."
    90. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:
    "51/A. §
    (1) Az ötven millió forintot meghaladó költségvetési támogatás, valamint - a magánszektorba sorolt kedvezményezett kivételével - támogatási előleg a kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - bocsátható rendelkezésre.
    (2) A kedvezményezett a támogatási előlegként rendelkezésre bocsátott összeget kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott támogatási céllal összefüggésben, a támogatott tevékenységre használhatja fel."
    91. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:
    "(7c) A (7) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni."
    92. §
    (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
    a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
    b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
    c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
    d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
    e) az MNV Zrt.,
    f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
    g) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
    h) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
    i) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,
    j) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
    k) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig,
    l) az államháztartásért felelős miniszter döntése szerint a közfeladatot ellátó, központi kormányzati alszektorba tartozó kormányzati szektorba besorolt többségi állami tulajdonú gazdasági társaság
    [az a)-l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok]."
    (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) Az államháztartásért felelős miniszter a (2a) bekezdés szerint biztosított felmentést háromévente felülvizsgálja és a (2a) bekezdés szerinti
    a) teljeskörű felmentést meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentésre módosítja, vagy visszavonja, vagy
    b) a meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó felmentést teljeskörű felmentésre módosítja, vagy visszavonja."
    93. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 69/B. alcímmel egészül ki:
    "69/B. Az esemény alapú adatszolgáltatási platformmal kapcsolatos adatkezelés
    106/H. §
    (1) E § alkalmazásában:
    1. blokklánc: a rendszer által kezelt adatok nyilvántartását tartalmazó, a blokklánc hálózati csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;
    2. blokklánc hálózati csomópont: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely blokkláncon belül található valamennyi adat nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;
    3. deidentifikáció: az adatalanyokról szolgáltatott adatcsomagok elemenkénti elkülönítése, majd ezen adatelemek adatszolgáltatási esetenként és egymástól független álnevesítése, mely megszünteti az adatalanyok közvetlen beazonosíthatóságát és csökkenti az álnevesített adat egyéb, például statisztikai módszerekkel történő adatalanyokhoz kapcsolásának valószínűségét;
    4. esemény alapú adatszolgáltatási platform: olyan blokklánc technológiát alkalmazó informatikai rendszer, amely alkalmazásával a foglalkoztatói adatszolgáltatások egységesített módon, egy közös csatornán teljesíthetők a rendszerhez önkéntesen csatlakozó foglalkoztatók által;
    5. foglalkoztató:
    a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (1)-(1b) bekezdése szerint havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózó,
    b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 87. § (1) és (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozás, valamint
    c) a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja, ha a Tbj. 87. § (3) bekezdése alapján maga köteles a foglalkoztató helyett a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget teljesíteni,
    6. konszenzus mechanizmus: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a blokklánc hálózati csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely adatot validálnak,
    7. társadalombiztosítási kifizetőhely: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. § (1) és (2) bekezdése szerint társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztató.
    (2) Az állami adó- és vámhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve, valamint a kincstár (a továbbiakban együtt: közös adatkezelők) közösen részt vesznek az esemény alapú adatszolgáltatási platform (a továbbiakban: EMAP) kialakításában és működtetésében.
    (3) Az EMAP használatával a foglalkoztatók által szolgáltatott adatokat a közös adatkezelők blokkláncokban rögzítik, blokklánc hálózati csomópontként tárolják, valamint a csomópontok között továbbítják, azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kizárólag a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényben foglaltak szerint tesz eleget ennek. Az EMAP-ban a közös adatkezelők a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából kezelik az adatokat.
    (4) A közös adatkezelők az EMAP-ban a következő személyes és egyéb adatokat kezelik:
    1. a foglalkoztató
    a) elnevezése, adóazonosító száma, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetősége,
    b) jogelődjének elnevezése, adóazonosító száma,
    c) őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási száma, őstermelői tevékenységének azonosító száma,
    d) székhelye, telephelye, vagy telephelyei címe, levelezési címe,
    e) képviselőjének neve, beosztása, telefonszáma, e-mail címe, a képviselet jellege,
    f) fizetési számlaszáma,
    g) telefonszáma, e-mail címe,
    h) egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő esetén az adózó társadalombiztosítási azonosító jele,
    i) kollektív bérmegállapodásának megléte, típusa,
    j) ha a munkavállalót kölcsönbe adják, a kölcsönbe vevő munkáltató adószáma,
    k) társadalombiztosítási kifizetőhely minősége,
    l) ügyintézőjének telefonszáma, email-címe,
    2. a foglalkoztatott és az adó- vagy járulékkedvezménnyel, illetve ellátással érintett természetes személy
    a) természetes személyazonosító adatai,
    b) neme,
    c) állampolgársága, magyar állampolgárság mellett más állampolgárság
    d) külföldi illetőség szerinti állama,
    e) őstermelő FELIR azonosítója, tevékenységi azonosítója, őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási száma,
    f) adóazonosító jele, vagy adóazonosító jel megállapítására irányuló foglalkoztatói nyilatkozat az Art. 37. § (4) bekezdése alapján,
    g) társadalombiztosítási azonosító jele,
    h) eltartotti minősége,
    i) nyugdíjpénztári azonosítója,
    j) diákigazolvány azonosító száma,
    k) nyugdíjfolyósítási törzsszáma,
    l) lakóhelye, tartózkodási helye, külföldi címe,
    m) legmagasabb iskolai végzettsége,
    n) kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban a házastárs adóazonosító jele,
    o) illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító száma, ha az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkezik,
    3. a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan
    a) az alkalmazás minősége (biztosítási jogviszony kódja),
    b) munkavégzésre irányuló megállapodás típusa,
    c) biztosítási jogviszony kezdete és vége,
    d) FEOR kód,
    e) munkakör,
    f) heti munkaóra és túlórák száma, szerződés szerinti heti munkaóra száma, ledolgozott munkaórák száma, fizetett munkaórák száma, ledolgozott túlórák száma, fizetett túlórák száma, egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje,
    g) tevékenység vagy biztosítási jogviszony szünetelésének kezdete és vége,
    h) változás hatálydátuma,
    i) tagsági jogviszony kezdete és vége,
    j) jövedelem szerzés időpontja és vonatkozási időszakának, valamint ellátások folyósításának kezdete és vége,
    k) kedvezményezett foglalkoztatás kezdete és minősége,
    l) a foglalkoztatás legalább középfokú végzettséget igényel-e,
    m) a foglalkoztatottnak más foglalkoztatóval fennáll-e biztosítási jogviszonya,
    n) a foglalkoztatott tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik,
    o) egyszerűsített foglalkoztatás jellege, időtartama, (munkanapok száma),
    p) a foglalkoztatott gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül-e,
    q) szociális és társadalombiztosítási ellátások melletti munkavégzés kezdete és vége,
    r) kedvezményre való jogosultság kezdete és vége, a jogosultság jogcíme, a kedvezmény típusa, érvényesítésének módja,
    s) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadása iránti kérelem,
    t) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás kiállítása iránti kérelem,
    u) éves szabadság napjainak száma,
    4. a jövedelemmel kapcsolatban
    a) alapbér és törzsbér összege,
    b) bruttó kereset,
    c) pótlékok és jutalékok összege,
    d) havi rendszerességű, vagy nem havi rendszerességű prémium vagy jutalom összege,
    e) jövedelemtípusonként a jövedelmek összege,
    f) érdekképviseleti tagdíj összege,
    g) osztalékelőleg összege,
    h) vállalkozói kivét összege,
    i) az átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem összege,
    j) mezőgazdasági őstermelő esetén az átalányban megállapított jövedelem vagy - amennyiben az őstermelő tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz - az őstermelői bevételből megállapított jövedelem,
    k) biztosítás megszűnését követő időre folyósított ellátások,
    l) adómentes és egyéb adóköteles juttatások összege, jogcíme,
    5. az adó- és járulékalaphoz kapcsolódóan
    a) levont adó, hozzájárulás, járulék, közteher, illetve azok előlegének jövedelem típusonkénti alapja és összege,
    b) kedvezmény alapja és összege,
    c) adóelőleg levonás elmaradásának indoka,
    d) az egyéni vállalkozó által megállapított adó, hozzájárulás, járulék alapja és összege,
    e) a biztosított mezőgazdasági őstermelő által megállapított adó, hozzájárulás, járulék alapja és összege,
    f) nyilatkozat, ha a Tbj. 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni,
    6. az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal és a baleseti táppénzzel kapcsolatban
    a) folyósított ellátás megnevezése,
    b) szolgáltatott adat típusa, azonosítója,
    c) ellátás, baleseti táppénz naptári napi alapja,
    d) számítási mód,
    e) ellátás, baleseti táppénz folyósításának időtartama (kezdete és vége),
    f) ellátás, baleseti táppénz folyósított bruttó összege,
    g) ellátás, baleseti táppénz folyósításának módja,
    h) betudásra, beszámításra vonatkozó adatok,
    7. csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, örökbefogadói díjjal, valamint baleseti táppénzzel kapcsolatban a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított ellátás jelölése,
    8. csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, nevelőszülői gyermekgondozási díjjal, valamint örökbefogadói díjjal kapcsolatban
    a) az ellátásra való jogosultság időtartama (kezdete és vége),
    b) gyermek természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele,
    9. csecsemőgondozási díjjal kapcsolatban a gyermek születésének várható ideje,
    10. gyermekgondozási díjjal, hallgatói gyermekgondozási díjjal, nevelőszülői gyermekgondozási díjjal, valamint örökbefogadói díjjal kapcsolatban az ellátás melletti keresőtevékenység jelölése,
    11. táppénzzel, gyermekápolási táppénzzel, valamint baleseti táppénzzel kapcsolatban
    a) keresőképtelenség kezdete és vége,
    b) keresőképtelenség kódja,
    c) táppénz mértéke,
    d) baleseti táppénz jellege,
    e) gyermekápolási táppénzzel kapcsolatban gyermek természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele,
    12. táppénzzel kapcsolatban a baleset üzemiségének elbírálásáig folyósított táppénz jelölése,
    13. kifizetőhelyi adatszolgáltatásban szereplő egyéb adatokkal kapcsolatosan
    a) adatszolgáltatás hónapja,
    b) kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónál foglalkoztatott biztosítottak létszáma,
    c) kifizetőhely által folyósított elszámolás tekintetében a következő ellátások, jogcímek összege: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, hallgatói gyermekgondozási díj, nevelőszülői gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, táppénz, üzemi baleset elbírálásáig folyósított táppénz, közegészségügyi okból történő hatósági elkülönítés miatti táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz, kifizetőhelyi költségtérítés, egészségbiztosítási ellátások postaköltségei, az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kiadások összesen, táppénz-hozzájárulás, kamat jogalap nélküli ellátás után, a csecsemőgondozási díjból levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a gyermekgondozási díjból levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a táppénzből levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, a baleseti táppénzből levont gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás nettó összege, kiutalandó összeg összesen.
    (5) Az EMAP egyedi technológiai megoldást (deidentifikációt) alkalmaz, amely a természetes személyeknek a feladatai szerinti adatkezelési jogosultsággal nem rendelkező szerv általi azonosíthatóságát megszünteti.
    (6) A blokkláncokban tárolt személyes adatok megőrzési ideje megegyezik a blokkláncban rögzített személyes adat kezelésére vonatkozó az adózás rendjéről szóló törvényben, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényben, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényben, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott megőrzési idővel.
    (7) A (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltekor az EMAP blokklánc hálózati csomópontok üzemeltetői az érintett adatok és szervek vonatkozásában az (5) bekezdésben meghatározottak szerint megszüntetik a természetes személyek azonosíthatóságát.
    (8) A közös adatkezelők az EMAP-ban kezelt adatok tekintetében végzett közös adatkezelésről egymással megállapodást kötnek, amelyben rögzítik az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok alapján ellátandó feladatokkal kapcsolatos felelősségüket és az együttműködés módját.
    (9) A közös adatkezelők az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt adatfeldolgozót bíznak meg. Az adatfeldolgozást a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság láthatja el."
    94. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 108/B. §-sal egészül ki:
    "108/B. §
    (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat - ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is - (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a tárgyév október 10-éig, november 10-éig, illetve december 10-éig a Kormány rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltat a kincstár számára a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében előre jelzett és a tényértékek a Kormány rendeletében meghatározott mértékű eltérést mutatnak, az előrejelzések javításának ösztönzése céljából az önkormányzattal szemben az Ákr. szerint lefolytatott eljárása során hozott a kincstár határozatban - a Kormány rendeletében meghatározott mértékű, az államháztartás központi alrendszerét megillető - bírságot állapít meg
    (3) A bírság kiszabása, korlátlan enyhítése vagy a bírság kiszabásának mellőzése során közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl a Kormány rendeletében meghatározott további szempontokat is figyelembe veszi."
    95. §
    (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját, a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat, a 108/A. § szerinti intézkedések körét és végrehajtásának szabályait, továbbá a 108/B. § szerinti adatszolgáltatás gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, és a bírság kiszabása, mellőzése vagy korlátlan enyhítése során figyelembe vehető szempontok részletes szabályait,"
    (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozót."
    96. §
    (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (41)-(43) bekezdéssel egészül ki:
    "(41) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, amennyiben a részére a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot a hazai forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2025. március 31-ig átutalja.
    (42) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi .. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) 86. §-ával megállapított 41. § (3) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő kihelyezett támogatásokkal összegfüggő eljárásokban is alkalmazni kell.
    (43) E törvénynek a Módtv4. 91. §-ával megállapított 70. § (7c) bekezdését a hatálybalépése napján folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell."
    (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (44)-(46) bekezdéssel egészül ki:
    "(44) E törvénynek a Módtv4. 89. §-ával megállapított 51. § (4b) bekezdése szerinti szervek és szervezetek a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2025. március 31-éig kötelesek a kincstári számlára átutalni.
    (45) E törvénynek Módtv4. 92. § (2) bekezdésével megállapított 79. § (2b) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv4. hatályba lépését megelőző három vagy ennél korábbi évben, határozatlan időre kiadott, e törvény hatálybalépése napján még érvényes felmentések esetében legkésőbb 2025. június 30-ig kell elvégezni.
    (46) E törvénynek a Módtv4. 94. §-ával megállapított 108/B. §-a szerinti bírság megállapítására első alkalommal a 2026. évi adatszolgáltatás során kerül sor."
    97. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
    1. 19. § (3) bekezdésében a "befektetési alapok és kockázati tőkealapok" szövegrész helyébe a "befektetési jegyek" szöveg,
    2. 21. § (6) bekezdésében az "A beruházások megvalósítását" szövegrész helyébe az "A beruházások megvalósítására" szöveg,
    3. 33. § (1) bekezdésében a "kiegészítésére" szövegrész helyébe a "kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására" szöveg,
    4. 36. § (4) bekezdésében az "A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. §" szövegrész helyébe "A 20. §" szöveg,
    5. 45. § (1a) bekezdésében az "átütemezéséhez" szövegrész helyébe a "módosításához" szöveg,
    6. 49/C. §-ában a "befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozása, azokban végrehajtandó tőkeemelés érdekében" szövegrész helyébe a "befektetési jegy megszerzése érdekében" szöveg,
    7. 51. § (4) bekezdésében a "rendelkezik, jogi személy" szövegrész helyébe a "rendelkezik, a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel a jogi személy" szöveg,
    8. 53/A. § (2) bekezdésében a "költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési" szövegrész helyébe a "költségvetési szerv kedvezményezettet és a kincstárnál a költségvetési támogatás folyósítása érdekében vezetett fizetési számlával rendelkező kedvezményezettet kamatfizetési" szöveg,
    9. 45. alcím címében a "kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat auditáló szerv" szövegrész helyébe a "kormányzati ellenőrzési szerv" szöveg,
    10. 92. § (6) bekezdésében a "kötelezettjének" szövegrész helyébe a "kövezettjének, továbbá a meg nem fizetett kezességvállalási vagy garanciavállalási díj a díjfizetésre kötelezettnek" szöveg,
    11. 100. § (1) bekezdésében az "A fejezeti kezelésű előirányzatok" szövegrész helyébe az "Az európai uniós alapokból finanszírozott visszatérítendő támogatások folyósítására és a visszatérített támogatások fogadására szolgáló előirányzatok kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok" és az "MVH" szövegrész helyébe az "MNV Zrt." szöveg,
    12. 100. § (2) és (3) bekezdésében az "MVH" szövegrész helyébe az "MNV Zrt." szöveg,
    13. 103. § (7) bekezdésében az "a Kormány" szövegrész helyébe a "valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetet irányító szerve a Kormány" szöveg,
    14. 109. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjában a "folyósításának" szövegrész helyébe a "folyósításának, a támogatási előleg összegének" szöveg,
    15. 109. § (3) bekezdés 6. pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait, az államháztartás szakágazati rendjét" szöveg, és
    16. 111/A. §-ában a "befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozására, azokban tőkeemelésre visszatérítendő" szövegrész helyébe a "befektetési jegy megszerzésére visszatérítendő" szöveg és a "jegyeinek, vagy a kockázati tőkealapban lévő kockázati tőkejegyeinek megszüntetéséből" szövegrész helyébe a "jegyeinek megszüntetéséből" szöveg
    lép.
    98. §
    Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
    1. 21. § (2) bekezdése,
    2. 36. § (4) bekezdés c) pontjában az "és az LI. Honvédelmi Alap fejezet 1-4. címe" szövegrész,
    3. 107. § (1b) bekezdése.
    46. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
    99. §
    (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában
    19. vagyonkezelő:
    a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)
    "ah) az országos törzshálózati vasúti pálya részét képező, ingatlant fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaság, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett részesedése eléri a 10%-ot,"
    (2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpontja a következő ai) és aj) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában
    19. vagyonkezelő:
    a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:)
    "ai) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti magán felsőoktatási intézmény,
    aj) törvény által kijelölt, egyedileg meghatározott jogi személy."
    100. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről azzal, hogy az elidegenítés e vagyon állam általi működtetését nem veszélyeztetheti."
    101. §
    (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik."
    (2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében nem szűnik meg a vagyonkezelői jog, ha a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete úgy változik meg, hogy az továbbra is megfelel a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah) alpontjában foglaltaknak."
    (3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
    "(19) A (10) bekezdésnek a nemzeti vagyon hasznosítására köthető határozott idejű szerződés időtartamára vonatkozó, valamint a (16) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amennyiben a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ah)-ai) alpontja szerinti vagyonkezelő a vagyonkezelésében álló nemzeti vagyont hasznosítja."
    102. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
    1. 3. § 19. pont ae) alpontjában az "együtt" szövegrész helyébe az "együttes" szöveg, és
    2. 2 melléklet, I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés cím, B:28 mezőjében a "65,6 %" szövegrész helyébe a "71,7622 %" szöveg
    lép.
    47. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
    103. §
    Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
    1. 112. § (3) bekezdésében az "amely" szövegrész helyébe a "mely" szöveg,
    2. 113. § (1) bekezdés a) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    3. 114. § (3) bekezdésében a "képviselő-csoport" szövegrész helyébe a "képviselőcsoport" szöveg,
    4. 115. § (2) bekezdés a) pontjában a "ha annak" szövegrész helyébe az "amennyiben annak" szöveg,
    5. 115. § (4) bekezdésében a "létszám és a" szövegrész helyébe a "létszám, valamint a" szöveg
    lép.
    48. A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény módosítása
    104. §
    Hatályát veszti a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény 2. §-a.
    49. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
    105. §
    Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. § (4) bekezdése.
    50. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    106. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 4. pontjában az "arany kereskedelmi" szövegrész helyébe az "aranykereskedelmi" szöveg lép.
    51. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása
    107. §
    A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 1. §- a következő 18. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "18. kiszállási díj: minden olyan kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó, helyszíni megjelenésért fizetendő összeg, amely tevékenységet a kéményseprő-ipari szerv az égéstermék-elvezető helyszínén nem ütemezett sormunka keretein belül hajt végre, kivéve a 2. § (5) bekezdés h) pontjában - a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben szabályozott ciklusidőn belül - meghatározott feladatokat."
    108. §
    A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(13) A (11) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj megfizetése tekintetében a közös tulajdonban álló ingatlan esetén az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetén a használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges."
    109. §
    A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(15) A költségtérítés megfizetésének felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a kéményseprőipari szerv az állami adóhatóságnál kezdeményezheti a költségtérítés adók módjára történő behajtását.
    (16) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében, ha a sormunkára a kéményseprő-ipari szerv előzetes írásbeli értesítése szerinti harmadik időpontban kerül sor, az ingatlan használója a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kiszállási díjat fizet."
    52. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
    110. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A deviza-illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A deviza-illetményalap összege nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi deviza-illetményalap."
    111. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálattal egyidejűleg szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a kulturális intézeteket a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerint. A felülvizsgálat eredményéről kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, és javaslatot tesz a külpolitikáért felelős miniszter részére."
    112. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
    1. 23. § (8) bekezdésében a "45" szövegrész helyébe a "legkésőbb 45" szöveg,
    2. 23. § (9) bekezdésében a "nyújt" szövegrész helyébe a "nyújthat" szöveg,
    3. 25. § (3) bekezdésében a "szorzata adja" szövegrész helyébe az "együttes szorzata adja meg" szöveg,
    4. 25. § (4) bekezdésében a "költségtérítés-alapok" szövegrész helyébe a "költségtérítés-alapok (a továbbiakban együtt: alapok)" szöveg,
    5. 26. § (1) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Bank" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)" szöveg,
    6. 30. § (1a) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Bank" szövegrész helyébe az "MNB" szöveg,
    7. 57/A. § b) pontjában a "foglalt, valamint" szövegrész helyébe a "foglalt, illetve" szöveg,
    8. 58. § (29) bekezdésében a "foglaltak szerint" szövegrész helyébe a "meghatározottak szerint" szöveg,
    9. 59. § k) pontjában az a "45" szövegrész helyébe a "legkésőbb 45" szöveg
    lép.
    53. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
    113. §
    A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (1) bekezdés a) pontjában az "állampolgárságát valamint" szövegrész helyébe az "állampolgárságát, valamint" szöveg lép.
    54. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    114. §
    Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
    1. 66/B. § (1) bekezdésében az " , illetve - a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén - az állami adó- és vámhatóság" szövegrész,
    2. 130. § (1) bekezdésében az "A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető." szövegrész.
    55. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    115. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti állandó meghatalmazott szervezet arra az esetre, ha a képviselet ellátásához természetes személy jelenléte vagy természetes személy elektronikus azonosítását igénylő ügyintézés szükséges - jogszabályban meghatározott módon - kijelöli azt a törvényes vagy szervezeti képviselőjét, foglalkoztatottját vagy tagját, aki a meghatalmazó ügyében az állandó meghatalmazott szervezet nevében eljárhat."
    116. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A pénzügyi képviselő arra az esetre, ha a pénzügyi képviselet ellátásához természetes személy jelenléte vagy természetes személy elektronikus azonosítását igénylő ügyintézés szükséges - jogszabályban meghatározott módon - kijelöli azt a törvényes vagy szervezeti képviselőjét, foglalkoztatottját vagy tagját, aki a külföldi vállalkozás ügyében a pénzügyi képviselő nevében eljárhat."
    117. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény a következő 139/I. §-sal egészül ki:
    "139/I. §
    E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi ... törvény 115. §118. § 1. pontjával megállapított 17. § (1) bekezdés g) pontjának hatálybalépését megelőzően, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, foglalkoztatottjaként, tagjaként bejelentett természetes személyek állandó meghatalmazottként 2027. december 31-ig járhatnak el."
    118. §
    Hatályát veszti az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
    1. 17. § (1) bekezdés g) pontjában a "törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja" szövegrész,
    2. 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az " , a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testületének" szövegrész,
    3. 87. § (2) bekezdésében az " , illetve a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete" szövegrész,
    4. 93. § (1) bekezdés a) pontjában az "a különleges gazdasági övezet esetében a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete," szövegrész.
    56. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    119. §
    Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az " - ideértve azt az esetet is, amikor az állami adó- és vámhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el -" szövegrész.
    57. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    120. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: adó) fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet."
    58. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    121. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
    1. 1. § (1) bekezdésében a "szervezetére, továbbá" szövegrész helyébe a "szervezetére, valamint" szöveg.
    2. 13/B. § (5) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg, és
    3. 36. § (2) bekezdésében a "rendelkezhet úgy" szövegrész helyébe az "úgy is rendelkezhet" szöveg
    lép.
    59. A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény módosítása
    122. §
    Hatályát veszti a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény
    1. 1. §-a, 2. § (2) és (3) bekezdése, 4. § (2)-(5) bekezdése, 6. §-a, a 7. §-a, 8. §-a és 10. §-a,
    2. 2. § (1) bekezdése, és
    3. 3. §-a, és 4. § (1) bekezdése.
    60. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
    123. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
    1. 1. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    2. 15/A. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    3. 17. § (1) bekezdés p) pontjában a "tekintetében" szövegrész helyébe a "vonatkozásában" szöveg
    lép.
    61. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosítása
    124. §
    A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény 3. § (1) bekezdésében a "tulajdonában lévő" szövegrész helyébe a "tulajdonában álló" szöveg lép.
    62. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    125. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság elnöke)
    "1. megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert, a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá az ESG törvény 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait,"
    63. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
    126. §
    Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a 2/A. §-t követően a következő 1/A. alcímmel egészül ki:
    "1/A. Állami tulajdonú ingatlan ingyenes tulajdonba adása a Magyar Kertörökség Alapítvány részére
    2/B. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest I. kerület, belterület 14316 helyrajzi számú ingatlan (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen a Magyar Kertörökség Alapítvány (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerül az Alapítvány kulturális örökségvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi feladatai ellátásának elősegítése céljából.
    (2) Az Alapítvány az Ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdon-átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
    127. §
    Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 5/B. alcíme a következő 7/G. §-sal egészül ki:
    "7/G. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Badacsonytomaj belterület 421 helyrajzi számú ingatlant (ezen § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatai ellátásának elősegítése érdekében, településfejlesztés, településrendezés céljából Badacsonytomaj Város Önkormányzata tulajdonába kell adni.
    (2) Badacsonytomaj Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Badacsonytomaj Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az az (1) bekezdés szerinti ingatlan használata során Badacsonytomaj Város Önkormányzatának kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
    128. §
    Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény
    1. 5. § (1) és (3) bekezdése,
    2. 5. § (2) bekezdése
    3. 11. § (1) bekezdésében az "az 5. § (2) bekezdése," szövegrész.
    64. Egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény módosítása
    129. §
    Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az "értékmegőrző, valamint értéknövelő" szövegrész helyébe az "értékmegőrző és értéknövelő" szöveg lép.
    65. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása
    130. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 106. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
    "(8a) A honvédelemért felelős miniszter utasításban szabályozza
    a) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárásrendet tartalmazó öltözködési szabályzatot,
    b) a honvédek egyéni és különböző kötelékeinek egységes a katonai fegyelmet és tartást kifejező megjelenését és mozgásformáit tartalmazó alaki szabályzatot."
    131. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § d) pontjában az "az a)-c) pontban" szövegrész helyébe az "a c) pontban" szöveg lép.
    132. §
    Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § a) és b) pontja.
    66. A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény módosítása
    133. §
    A Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvény
    1. 4. § (2) bekezdésében a "kötelezettséggel nyújtott" szövegrész helyébe a "kötelezettséggel rendelkezésre bocsátott" szöveg,
    2. 12. § (1) bekezdésében az "illetve elhúzódó" szövegrész helyébe a "valamint elhúzódó" szöveg,
    3. 18. § (1) bekezdésében a "kedvezményezettek részére" szövegrész helyébe a "kedvezményezetteknek" szöveg,
    4. 22. § (1) bekezdésében a "részvénytársaság, amely" szövegrész helyébe a "részvénytársaság amely" szöveg,
    5. 25. § (8) bekezdésében a "foglalt rendelkezések" szövegrész helyébe a "meghatározott rendelkezések" szöveg,
    6. 26. §-ában az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg,
    7. 27. § b) pontjában a "programokat és" szövegrész helyébe a "programokat valamint" szöveg,
    8. 28. § (1) bekezdésében az "október 31-ig" szövegrész helyébe az "október 31. napjáig" szöveg,
    9. 32. §. § (2) bekezdés c) pontjában a "rendjét, valamint" szövegrész helyébe a "rendjét, és" szöveg,
    10. 34. §-ában az "október 15-ig" szövegrész helyébe az "október 15. napjáig" szöveg
    lép.
    67. A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény módosítása
    134. §
    A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal látja el. Ennek keretében a kormányhivatal kezdeményezheti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzést, valamint a térségi fejlesztési tanácsok gazdálkodását érintően tájékoztathatja az Állami Számvevőszéket az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörét érintő intézkedés érdekében."
    135. §
    (1) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Az OFTK-ban meghatározott kiemelt térségekben a következő kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:)
    "e) a Tisza-tó Kiemelt Térségben a Tisza-tó Fejlesztési Tanács."
    (2) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A Tisza-tó Fejlesztési Tanács tagjai:
    a) a 12. § (1) bekezdése szerinti tagok;
    b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője;
    c) az aktív Magyarországért felelős miniszter képviselője;
    d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője;
    e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője;
    f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője;
    g) a turizmusért felelős miniszter képviselője;
    h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője;
    i) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője;
    j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője;
    k) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter képviselője."
    (3) A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére a 11. §-t és a 12. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt."
    136. §
    A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek a következők:
    a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció;
    b) nagytérségi területfejlesztési stratégia;
    c) kiemelt térség területfejlesztési koncepciója;
    d) operatív program;
    e) kiemelt térség területfejlesztési programja;
    f) a nem kiemelt térségekben működő térségi fejlesztési tanácsok által a 11. § (7) bekezdés c) pontja alapján készített területfejlesztési koncepció és program;
    g) vármegyei és fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program
    h) vármegyei és fővárosi Integrált Területi Program;
    i) együtt kezelendő térség területfejlesztési programja."
    137. §
    A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény
    1. 1. § (2) bekezdésében a "koordinációs" szövegrész helyébe a "területfejlesztési" szöveg,
    2. 35. § (1) bekezdés 13. pontjában a "kialakítását" szövegrész helyébe a "kialakítását;" szöveg és
    3. 35. § (3) bekezdésében a "megállapítsa" szövegrész helyébe az "állapítsa meg" szöveg
    lép.
    68. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosítása
    138. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) E törvény hatálya nem terjed ki
    1. a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásra,
    2. a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező szabályozott pénzügyi szolgáltatóra, és
    3. a Magyar Nemzeti Bankra, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra."
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az (5) bekezdéstől eltérően e törvény hatálya kiterjed - e tevékenysége vonatkozásában - a szabályozott pénzügyi szolgáltatóra abban az esetben, ha ESG közreműködői tevékenységet végez."
    139. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. §
    (1) A lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.
    (2) A vállalkozás a lényegesség elvét szem előtt tartva a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei keretében - az üzleti titok sérelme nélkül - bárki számára megismerhetővé teszi
    1. azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését,
    2. a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket, valamint
    3. az 1. és 2. pontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait."
    140. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "5. ESG adatszolgáltatás: minden, fenntarthatósági kérdésekben más szervezet vagy személy részére továbbított, illetve közzétett információ, ideértve az ESG beszámolót is;"
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 7. § a következő 6b. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "6a. ESG kockázat: a környezeti, illetve társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő, illetve vállalatirányítási kockázat;
    6b. ESG közreműködő: az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő;"
    (3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "18. környezeti kockázat: olyan kockázat, amely a környezet - használat, terhelés vagy szennyezés miatti - károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás lehetőségét jelenti;"
    (4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "28a. szabályozott pénzügyi szolgáltató:
    a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi holding társaság,
    b) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás,
    c) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény szerinti befektetési alapkezelő (ABAK) és ÁÉKBV-alapkezelő,
    d) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holding társaság és csoportfelügyelet alól nem mentesített vegyes pénzügyi holding társaság,
    e) a tőkepiacról szóló törvény szerinti központi szerződő fél, központi értéktár, közösségi finanszírozási szolgáltató és különleges célú gazdasági egység,
    f) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és
    g) a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti kriptoeszköz-szolgáltató."
    (5) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 7. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 7. § a következő 29a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "29. társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat: olyan kockázat, amely az alapjogok tiszteletben nem tartása, a családok támogatásának hiánya, a méltányos munkafeltételek biztosításának elmaradása vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a tisztességtelen, átláthatatlan vagy rosszindulatú vállalkozási gyakorlatok következtében merül fel;
    29a. vállalatirányítási kockázat: olyan kockázat, amely a nem megfelelő vállalati magatartáshoz, illetve vállalatirányítási tevékenységhez, intézkedéshez vagy szabályozáshoz kapcsolódik, beleértve a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni intézkedések hiányát vagy a vállalkozás működéséhez kapcsolódó jogszabályokkal, így különösen az adózási szabályokkal kapcsolatos jogsértéseket, továbbá a nem megfelelő panaszkezelési tevékenységet is;"
    141. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében)
    "a) nyilvántartást vezet
    aa) az ESG tanúsítókról;
    ab) az ESG tanácsadókról;
    ac) az ESG szoftverekről;
    ad) az ESG minősítőkről;"
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében
    akkreditálja)
    "ba) az ESG tanácsadókat;"
    (3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében)
    "g) minden év szeptember 30-ig közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolóját;"
    (4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
    "(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státusz három évre szól, amely az ESG tanácsadók esetében alkalmanként további három éves időtartamra megújítható a Hatóság elnökének az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról szóló rendeletében foglaltak szerint."
    (5) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditálásra irányuló kérelem és az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező elektronikus ügyintézésre köteles."
    142. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 6. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
    "15/A. §
    (1) A vállalkozás bejelenti a Hatóság részére a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködő nevét, nyilvántartási számát és a jogviszony kezdő napját a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül.
    (2) A vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG közreműködőkre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása."
    143. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vállalkozásnak a kockázatelemzést legalább 12 havi gyakorisággal, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégeznie, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt. Az eseti jellegű kockázatelemzés célzottan vonatkozhat kifejezetten a megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzetre. A kockázatelemzés eredményeit a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint a vállalkozás ügyvezetésével ismertetni kell."
    144. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A vállalkozás az ESG beszámolót a Hatóság elnökének az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló rendeletében foglaltak szerint módosíthatja. A módosított ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá, és azt ESG tanúsítóval auditáltatni kell."
    145. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(2) A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége szerinti ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén, vagy ha az ESG beszámoló az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, a Hatóság közigazgatási bírságot szab ki a vállalkozásra. A bírság mértékére, megállapításának szempontrendszerére és a bírság megfizetésének módjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."
    146. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a Hatóság elnökének a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló rendeletében meghatározott, a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőív (a továbbiakban: szállítói kérdőív) kitöltésével tehet eleget."
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG beszámolóját ESG tanúsítóval auditáltathatja, ebben az esetben a IV. Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell. Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek - a 23. § (6) bekezdésétől eltérően - csak abban az esetben kell a módosított ESG beszámolót ESG tanúsítóval auditáltatni, ha a módosításra kerülő ESG beszámolót is auditáltatta.
    (4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a szállítói kérdőívek tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, és a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vállalja, hogy eleget tesz a kérésnek, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a szállítói kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.
    (5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív - e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti - tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. Ha a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vállalja, hogy a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást teljesíti, akkor az adatszolgáltatás során a Hatóság elnökének rendeletében meghatározottak szerint jár el."
    (3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A vállalkozás a közvetlen szállítói részérére kiküldött kérdőívek kitöltésének elősegítése érdekében a közvetlen szállítók számára a kérdőívek kitöltésére ellenszolgáltatás nélkül - a miniszter rendeletében foglaltak szerint - felkészítő programot (továbbiakban: felkészítő program) nyújt."
    147. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) ESG minősítőként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: állami ESG minősítő) is eljárhat."
    148. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A névjegyzék a természetes személy ESG tanácsadó esetén tartalmazza
    1. a tanácsadó családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, elérhetőségét, szakképesítését,
    2. a tanácsadó nyilvántartási számát,
    3. a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,
    4. az akkreditált státusz hatálya kezdetének és lejártának időpontját,
    5. azt a tényt, hogy a természetes személy ESG tanácsadó
    a) akkreditált státusza érvényes,
    b) akkreditált státusza felfüggesztett, a felfüggesztés időtartamának megjelölésével,
    c) akkreditált státusza visszavonásra került, vagy
    d) akkreditált státusza megszűnt,
    6. az ESG Tanácsadó képesítés megszerzésének időpontját,
    7. a tanácsadó tanácsadói jogviszonya kezdetét,
    8. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban áll,
    9. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot,
    10. a miniszter rendeletében meghatározott akkreditálási követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,
    11. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat."
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha a természetes személy kérelmező az ESG tanácsadói tevékenységet munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében vagy személyesen közreműködő tagként kívánja folytatni, a névjegyzék tartalmazza ezt a tényt és - feltéve, hogy a jogviszony már fennáll - a természetes személy kérelmezőt munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztató személy nevét, adószámát vagy annak a betéti társaságnak, közkereseti társaságnak a nevét, adószámát is, amelynek a természetes személy kérelmező a személyesen közreműködő tagja.
    (2b) Ha a természetes személy kérelmező az ESG tanácsadói tevékenységet egyéni vállalkozói jogviszony keretében kívánja folytatni, a névjegyzék tartalmazza ezt a tényt és az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot és az adószámot is."
    (3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)
    "1. a tanácsadó nevét, székhelyét és adószámát;"
    (4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)
    "7. a miniszter rendeletében meghatározott akkreditálási követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat;"
    (5) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 41. § (3) bekezdése a következő 8-10. ponttal egészül ki:
    (A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza)
    "8. azon - az ESG tanácsadók nyilvántartásában szereplő - természetes személy ESG tanácsadó családi és utónevét és nyilvántartási számát, aki
    a) a jogi személy ESG tanácsadóval legalább heti 30 órás munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy
    b) a betéti társaság vagy a közkereseti társaság jogi személy ESG tanácsadó személyesen közreműködő tagja;
    9. a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,
    10. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat."
    149. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Nem vehető fel a névjegyzékbe az,
    a) aki olyan személyt foglalkoztat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban, aki a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban áll,
    b) aki olyan személyt foglalkoztat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban, aki a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban álló személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója,
    c) akinek a tulajdonosa a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban álló személy,
    d) akinek a vezető tisztségviselője vagy személyesen közreműködő tagja a Hatósággal a különleges jogállású szervekről, és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény által meghatározott jogviszonyban áll."
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény vény 43. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő 9. ponttal egészül ki:
    (A névjegyzék tartalmazza)
    "8. a 43/B. § (1) bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat,
    9. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat."
    150. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 20/A. alcíme a következő 43/B. §-sal egészül ki:
    "43/B. §
    (1) Ha az ESG tanácsadóként történő akkreditálást, vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékbe történő felvételt kérelmező nem természetes személy ügyfél Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni, feltüntetve a kézbesítési megbízott nevét, és lakcímét vagy székhelyét. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet vagy állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet. A kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.
    (2) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező vagy ESG közreműködő (a továbbiakban: megbízó) nyilvántartásba vételével, illetve ESG közreműködői működésével összefüggésben keletkezett, a Hatóság által a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A hatósági eljárás, illetve hatósági ellenőrzés során a kézbesítési megbízott az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti kézbesítési meghatalmazottnak minősül.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízott a megbízás megszűnésének tényét bejelenti a Hatóságnak.
    (4) A (3) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a Hatóság a kézbesítési megbízottal szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki.
    (5) Ha a Hatóság tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be a Hatóság részére, továbbá ezt a hiányosságot a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja, a Hatóság
    a) az ESG tanácsadó akkreditált státuszát visszavonja,
    b) az ESG minősítőt törli a 43. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékből.
    (6) A Hatóság az (5) bekezdés szerinti felhívását, illetve döntését hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni."
    151. §
    (1) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
    "f) határozza meg az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályait, valamint az ESG tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat."
    (2) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
    "c) az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszerét, valamint az ESG tanácsadói képzés szabályait, továbbá a képzés és a vizsga díjának mértékére vonatkozó szabályokat;
    d) a felkészítő program nyújtásának részletszabályait."
    (3) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ESG tanácsadóként történő akkreditálás és az akkreditált státusz megújítása követelményrendszerét rendeletben szabályozza."
    (4) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 52. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza)
    "f) a Tanúsítók Névjegyzéke, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;"
    152. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket az 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben oly módon teljesíti, hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően a 33-34. §-ban foglaltaktól eltérően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre."
    153. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    154. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény
    1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "megelőző üzleti" szövegrész helyébe "megelőző két üzleti" szöveg,
    2. 7. § 24. pontjában az "a kettős lényegesség elvét figyelembe véve" szövegrész helyébe az "a lényegesség elvét figyelembe véve" szöveg,
    3. 7. § 26. pont b) alpontjában az "a 50 millió eurót" szövegrész helyébe az "az 50 millió eurót" szöveg,
    4. 27. § (2) bekezdésében az "elkészítésére" szövegrész helyébe az "elkészítésére vagy módosítására" szöveg,
    5. 35. § (5) bekezdésében az "Az ESG minősítő" szövegrész helyébe az "Az állami ESG minősítő" szöveg,
    6. 45. § a) pontjában a "jogsértést tapasztal" szövegrész helyébe az "az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettség megsértését tapasztalja" szöveg,
    7. 52. § (1) bekezdés c) pontjában az "az ESG minősítőt" szövegrész helyébe az "az állami ESG minősítőt" szöveg,
    8. 52. § (1) bekezdés d) pontjában az "az ESG minősítő" szövegrész helyébe az "az állami ESG minősítő" szöveg
    lép.
    155. §
    Hatályát veszti a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény
    1. 1. § (2) bekezdése,
    2. 1. § (3) bekezdésben az "és (2)" szövegrész,
    3. 15. alcíme,
    4. 52. § (2) bekezdés e) pontja.
    69. Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése
    156. §
    Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 88. §-a.
    70. Egyes törvények és kormányrendeletek hatályon kívül helyezése
    157. §
    Hatályát veszti különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény.
    158. §
    Hatályát veszti a Start-számlákra való befizetések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 22/2024. (II. 12.) Korm. rendelet.
    159. §
    Hatályát veszti Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet.
    160. §
    Hatályát veszti a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 44/2021. (II. 5.) Korm. rendelet.
    161. §
    Hatályát veszti a Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló 362/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet.
    162. §
    Hatályát veszti az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet.
    71. A különleges gazdasági övezet jogintézményének megszüntetése
    163. §
    E törvény hatálybalépése napján e törvény erejénél fogva megszűnik
    1. a Göd város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet,
    2. a Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet, valamint
    3. a Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezet
    szerinti kijelölés.
    164. §
    (1) A különleges gazdasági övezet területén található, a 2. mellékletben felsorolt, a különleges gazdasági övezetről szóló 2020. évi LIX. törvény (a továbbiakban: KGÖ tv.) 2. §-a alapján a vármegye vármegyei önkormányzata tulajdonába került - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint törvényben meghatározott kötelező közfeladat ellátását szolgáló - közterület, közpark, közút tulajdonjogát e törvény hatálybalépése napján a 2. mellékletben megjelölt települési önkormányzat szerzi meg.
    (2) A Göd város közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet létrejöttével Pest Vármegye Önkormányában tulajdonába került, Göd város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Göd, külterület 082/3 és 082/5 helyrajzi számú ingatlanok - mivel azok nem a (2) bekezdés szerinti közfeladatok ellátását szolgálják - az állam tulajdonába kerülnek vissza.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát a települési önkormányzat, a (2) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az állam az ingatlanok terheivel, és az azokkal kapcsolatos egyéb kötelezettséggel együtt szerzi meg.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a települési önkormányzat, a (2) bekezdés szerinti ingatlanok tulajdonjogát az állami tulajdonosi joggyakorló megkeresése alapján kell bejegyezni. A megkeresésben meg kell jelölni e törvény tulajdonátruházásra vonatkozó rendelkezéseit.
    165. §
    A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanokon Rácalmás Város Önkormányzatának fennálló vagyonkezelői joga e törvény hatálybalépése napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
    166. §
    Az 163. § (1) bekezdése alapján megszűnt különleges gazdasági övezet területén e törvény hatálybalépése napjával
    1. a települési önkormányzat gyakorolja az illetékességi területén a települési önkormányzat feladat- és hatásköreit, továbbá a települési önkormányzat polgármestere, illetve jegyzője látja el a települési önkormányzat polgármesterének, illetve jegyzőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit,
    2. a települési önkormányzat gyakorolja a települési önkormányzati rendeletalkotási jogkört a közigazgatási területén, azzal, hogy a Kormánynak és a vármegye vármegyei önkormányzatának a KGÖ tv. felhatalmazása alapján megalkotott rendeletét mindaddig alkalmazni kell, amíg a települési önkormányzat a közigazgatási területére vonatkozóan nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat.
    167. §
    Az 163. § (1) bekezdése alapján megszűnt különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegye vármegyei önkormányzata az adóból származó, e törvény hatálybalépése napjáig fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint az e törvény hatálybalépése napján hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül nem szolgáló bevétel a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település települési önkormányzatát illeti meg, amelyet a vármegye vármegyei önkormányzata 30 napon belül átadni köteles. E törvény hatálybalépésének napjától ezen, adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony - a már elbírált pályázat kivételével - nem létesíthető.
    72. Hatályba léptető rendelkezések
    168. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) Az 5. §-11. §, a 30. §-33. §, a 34. § 2-5. pontja, a 35. §, a 37. §-40. §, a 41. § 1-7. és 9-11. pontja, a 42. §, a 45. §, a 46. §, a 72. §, a 78. §, a 82. § (1) bekezdése, a 88. §, a 92. §, a 94. §, a 95. § (1)) bekezdése, a 96. § (2) bekezdése, a 97. § 11-14. pontja, a 98. §, a 105. §, a 114. §, a 118. § 2-4. pontja, a 119. §, a 122. §, a 128. §, a 134. §-137. § és a 159. §-167. § valamint a 2. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 157. § 2025. január 2-án lép hatályba.
    (4) A 125. §, a 138. §-144. §, a 146. §-155. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
    (5) A 2. §-4. §, a 12. §, a 13. §, a 15. §-23. §, a 25. §, a 27. §-29. §, a 43. §, a 44. §, a 47. §, az 52. §, a 61. §, a 67. § és a 107. §-109. § valamint az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
    (6) A 63. §, a 65. §, a 115. §-117. §, és a 118. § 1. pontja 2025. február 1-jén lép hatályba.
    (7) A 41. § 8. pontja 2025. március 1-jén lép hatályba.
    (8) A 93. § és a 95. § (2) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.
    (9) A 145. § és a 156. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
    73. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
    169. §
    E törvény
    1. 13. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
    2. 26. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése
    3. 45. §-a az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése,
    4. 64. §-a z Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
    5. 66. §-a az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése,
    6. 68. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése,
    7. 69. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,
    8. 70. §-a és 71. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
    9. 79. §-a az Alaptörvény 40. cikke,
    10. 99. §-102. §-a és 128. § 1. és 3. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
    11. 103. § 1. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
    12. 122. § 2. pontja és 164. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,
    13. 122. § 3. pontja és 166. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
    14. 125. §-a az Alaptörvény 23. cikke,
    15. 131. §-a és 132. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése
    alapján sarkalatosnak minősül.
    74. Az Európai Unió Jogának való megfelelés
    170. §
    E törvény 138. §-155. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
    "1. számú melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
    "
    2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez
    1. Az 164. § (1) bekezdése szerint Pest Vármegye Önkormányzatának tulajdonából Göd Város Önkormányzatának tulajdonába kerülő ingatlanok
    Göd város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti külterület 038, 039/108, 039/147, 039/75, 042/6, 046, 051, 054, 062/40, 063/1, 063/4, 075, 080/1, 080/2, 082/2, 082/4, 084/71, 086/10, 086/9, 048/10, 0401 és 0402 helyrajzi számú ingatlanok.
    2. Az 164. § (1) bekezdése szerint Győr-Moson-Sopron Vármegye Önkormányzatának tulajdonából Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának tulajdonába kerülő ingatlanok
    Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Mosonmagyaróvár
    a) belterület 2835/3,
    b) belterület 2825, 2826/5, 2826/6, 2826/19, 2828, 2832, 2839/4,
    c) külterület 0187/5, 0193/2
    helyrajzi számú ingatlan.
    3. Az 164. § (1) bekezdése szerint Fejér Vármegye Önkormányzatának tulajdonából Iváncsa Község Önkormányzatának tulajdonába kerülő ingatlanok
    Iváncsa közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Iváncsa külterület 067/46, 068/4, 072/7, 093, 095/1, 096/69, 096/95, 096/96, 096/103, 096/104, 099/26, 099/27, 099/57, 099/58, 0206 helyrajzi számú ingatlan.
    Általános indokolás
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
    Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Részletes indokolás
    1. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    2. §, 5-6. §, 105. §, 114. §, 119. §, 122. §, 128. §, 159-161. §
    A javaslat a különleges gazdasági övezet jogintézményét kivezeti a törvényi szintű szabályozásból, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb módosításokat, hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
    3-4. §, 12-13. §, 15-23. §, 25. §, 27-29. §, 43-44. §, 47. §, 52. §, 61. §, 67. §, 107-109. §, 1. melléklet
    Az igazgatási szolgáltatási díjnak, mint az eljáró hatóság bevételének szükségszerűen fedeznie kell az eljáró hatóság költségeit a magas szakmai színvonalú munka fenntartásának érdekében. Tekintve, hogy a díjak mértéke az eljárások többsége esetén közel két évtizede változatlan, a hatóságok költségeinek és adminisztrációs terheinek növekedésére, valamint a megalapozott, gyakran összetett hatósági döntések színvonalának megtartására figyelemmel elengedhetetlenné vált az igazgatási szolgáltatási díjak mértékének felülvizsgálata és feladatellátáshoz történő igazítása.
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény hatályos normaszövege lehetőséget biztosít arra, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek tevékenységükkel összefüggésben nagy számban indítanak bírósági eljárásokat, nem az eljárás kezdeményezésekor, hanem utólagosan benyújtott bevallás szerint egyenlítsék ki az eljárási illetékfizetési kötelezettségüket. A jogintézmény az érintett adózói kör adminisztrációs terheinek csökkentése és az illetékbélyeg használatának visszaszorítása szempontjából volt hasznos.
    A bírósági eljárások elektronikussá válása, az elektronikus fizetési lehetőségek kiszélesedése és egyszerűsödése, valamint az illetékbélyeggel való illetéklerovás módszerének 2024. január 1-jétől történő megszüntetése okán a jogintézmény alkalmazásából eredő adminisztrációs terhek már nem állnak arányban a befizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékével. Ezért az eljárások egyszerűsítéséhez fűződő célszerűségi és költséghatékonysági szempontokra is figyelemmel a jogintézmény további fenntartása nem indokolt.
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének emelését tartalmazó rendelkezés, tekintettel arra, hogy a díj mértékének emelésére bevezetése óta nem került sor.
    A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet által meghatározott kábítószer-rendészeti eljárások esetében az állatgyógyászatban tevékenykedők nyilvántartásba vételéről hatósági bizonyítvány kiadásához, ellenőrzött anyaggal, valamint kábítószer prekurzorral tevékenykedők engedélyezési eljárásaiban lefolytatott szakhatósági eljárásokhoz az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. táblázat 16. pontjában - a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálatával összefüggésben - meghatározott eljárások vonatkozásában igazgatási szolgáltatási díj önálló miniszteri rendeletben történő meghatározása indokolt.
    Az igazgatásrendészeti szolgálati ág két szakterületét érintő igazgatási szolgáltatási díjak önálló BM rendeletben történő meghatározásához a felhatalmazó rendelkezést indokolt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdésében új pontként elhelyezni.
    A módosítás átstrukturálja a szabadalmi fenntartási díjak rendszerét, amelynek értelmében a szabadalmi oltalom harmadik évére is fenntartási díjat kell fizetni.
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. §-ának módosításával átalakul és kiszélesedik a szabadalmi díjakra vonatkozó kedvezményrendszer, amelynek értelmében a szabadalmi igény, illetve a szabadalom jogosultja a szabadalom megadására irányuló eljárásban a bejelentési, kutatási, vizsgálati és megadási díjak, valamint a szabadalmi fenntartási díjak felét köteles megfizetni, feltéve, hogy a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét. A hivatkozott elsőbbségalapú kedvezményrendszer bevezetésével tehát a bejelentő 50%-os díjkedvezmény igénybevételére lesz jogosult, ha a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban külföldi bejelentés elsőbbségének igénylésére nem került sor.
    A módosítás a 2024. január 1-jével hatályba lépett, a bejelentések elektronikus benyújtása esetén igénybe vehető tizenöt százalékos díjkedvezményt nem érinti, azt a bejelentők a továbbiakban is igénybe vehetik valamennyi iparjogvédelmi forma esetében.
    A fizetendő fenntartási díjak rendszerének átstrukturálására tekintettel szükséges az Szt. 115/P. § (1) bekezdésének korrekciója is.
    A minisztériumok közötti feladatmegosztás időközbeni változása okán szükséges a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása annak érdekében, hogy a természetvédelemért felelős miniszternek is lehetősége legyen a szakterületéhez tartozó igazgatási szolgáltatási díjak megállapításának szabályozásában részt venni.
    A közszolgáltatást végző víziközmű szolgáltatók tevékenységével összefüggésben kezdeményezett eljárások esetében nem indokolt az igazgatási szolgáltatási díjak növelése, ezért vonatkozásukban díjkedvezmény bevezetése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény kiegészítése szükséges.
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása a közigazgatás-szervezetésért felelős miniszter számára biztosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotásában történő részvételének lehetőségét.
    A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló 2023. évi LI. törvény a háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének megszüntetését visszamenőleges hatállyal rendelte el, mentesítéssel rendezve a korábban bejelentés és engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények helyzetét. A módosítás a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak fennmaradását érintette, ideértve azokat is, amelyeket vízkészletvédelmi szempontból kockázatosnak, érzékenynek minősülő területen alakítottak ki. A határidőkre vonatkozó rendelkezések megtartása a továbbiakban nem indokolt.
    Az adóazonosító jelet, illetőleg a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány kiadásáért - ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé -, továbbá az EU-Kártya kiadásáért -ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé - jelenleg általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. Tekintve, hogy az általános tételű eljárási illeték mértékének felülvizsgálatára 2011 óta nem került sor, az igazolvány előállítási költségeinek növekedése miatt indokolt a fizetési kötelezettség megemelése és annak 4 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjban való megállapítása.
    A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása megteremti az összhangot a Magyarország Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében nevesített közös önkormányzati hivatal jogintézményével. A Mötv. hatályba lepésével a körjegyzőség jogintézménye megszűnt, jelenlegi formája a közös önkormányzati hivatal. A Mötv. rendelkezéseinek más jogszabályokkal történő összhangba hozása során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 5. § (3) bekezdésében foglaltakra nem került sor.
    A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény további módosítása a közigazgatás-szervezetésért felelős miniszter számára biztosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotásában történő részvételének lehetőségét.
    Az összefonódási eljárások összetettségére és erőforrás-igényességére tekintettel indokolt az versenyfelügyeleti eljárásokban is az igazgatási szolgáltatási díjak emelése. A díjak emelése hozzájárul az összefonódás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás magas szakmai színvonalának megtartásához, a megalapozott hatósági döntések fenntartásához.
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdés c) pont ci) alpontja szerinti felhatalmazó rendelkezés módosítása szükséges, mivel annak hatályos szövege még a korábbi európai uniós szabályozás szerinti eljárásokra utal. A már irrelevánssá vált igazgatási szolgáltatási díjak deregulációjának ezért előfeltétele a vonatkozó felhatalmazó rendelkezés módosítása.
    Az egészségipari kutatás-fejlesztésben vezető szerep hárul a gyógyszerek engedélyezéséhez szükséges klinikai vizsgálatokra mind számosságukat, mind pedig értéküket tekintve. Klinikai vizsgálatot hatósági engedély birtokában lehet végezni. Az engedélyezési eljárás 2022. január 30-án az Európai Unióban egységessé vált, és a bevezető időszakot követően az eljárások kötelezően alkalmazandók 2023. január 31-től. A minőségi, szakszerű, időhatárok betartását szem előtt tartó hatósági feladatellátás, melynek része az illetékes etikai bizottság szakhatósági közreműködése is, megköveteli az eljárási díjak önköltséget fedező szintre történő emelését, amelynek mértékét az elmúlt időszak tapasztalatai alapoznak meg. A cél érdekében módosítani szükséges az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. számú mellékletét.
    Az igazgatási szolgáltatási díjnak, mint az eljáró hatóság bevételének szükségszerűen fedeznie kell az eljáró hatóság költségeit, erre figyelemmel időszerű a névváltoztatási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának az általános emelése.
    A születési családi nevet érintő magasabb összegű igazgatási szolgáltatási díj összegének meghatározását az eljárás eltérő jellegéből adódó többletköltség indokolja. Az ilyen típusú kérelmek elbírálása során a hatóságnak a születési utónév megváltoztatására irányuló kérelmekre is irányadó jogszabályi rendelkezéseken felül további feltételeket kell vizsgálnia, eljárási cselekményeket végeznie annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozzon.
    Ezen kívül a születési családi név megváltoztatására irányuló kérelmek okozta adminisztratív többletterhet a névváltoztatással érintett személyek potenciálisan nagyobb száma is indokolttá teszi. Amennyiben a férjes, illetve nős családi állapotú kérelmező házastársa házassági névként viseli az ügyfél nevét, a névváltoztatás a törvény erejénél fogva rá is kiterjed. A szülő családi nevének megváltoztatása - a szülők erre irányuló kérelmére - kiterjed a szülő családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is, ami azt eredményezi, hogy egy eljáráson belül a jogszabályban meghatározott valamennyi feltételt mind a kérelmező, mind a gyermekek vonatkozásában vizsgálni kell. Mindezekből következően a családi névre irányuló névváltoztatások összességében és az esetek többségében több adminisztratív teherrel járnak, mint a kizárólag az utónév megváltoztatására irányuló kérelmek.
    A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, a magyar családi nevek rendszerében nem szereplő vagy kis számban előforduló családi nevet, amely név kérelmezése során - amennyiben az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelemben előadott indokok és a rendelkezésre álló iratok alapján különös méltánylást érdemlő körülmények nem állnak fenn - a hatóság a születési családi név magyar névviselési szabályoknak való megfelelősége érdekében a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát kérheti. Az anyakönyvi szerv a módosítás alapján megkeresésenként 5000 forintot köteles fizetni a Nyelvtudományi Kutatóközpont felé, amelyről az anyakönyvi szerv a félévente köteles gondoskodni.
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása a közigazgatás-szervezetésért felelős miniszter számára biztosítja az igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotásában történő részvételének lehetőségét.
    A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) fő célja az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság megteremtése volt. Tekintettel arra, hogy az emberi élet védelme elsőbbséget élvez minden más céllal szemben, a jogalkotó a feladatellátást sormunka keretein belül első két alkalommal ingyenessé tette, a kiszállási díjat a kéményseprő-ipari szerv részére a harmadik alkalommal kell megfizetni.
    A Kstv. módosításával bevezetésre kerül a kiszállási díj fogalma. A bevezetett fogalom megtartja a ciklusidőn belüli egyszeri teljes költségmentességet, ugyanakkor a korlátlan számú megrendeléseket nem ösztönzi.
    Rögzítésre kerül továbbá, hogy a költségtérítés, valamint a kiszállási díj az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
    7. §
    A § nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
    8-11. §
    A törvényjavaslat alapján átalakul az utcai szociális munka, az alacsonyküszöbű ellátás szolgáltatás típusok finanszírozása. A korábbi pályázati úton történő finanszírozás megszüntetésével egyidejűleg ezen szolgáltatások tekintetében a fajlagos támogatások a 2025. évtől kezdődően a központi költségvetési törvényben kerülnek rögzítésre. Ez a javaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) módosítását igényli, tekintettel arra, hogy az érintett szolgáltatások jelenleg nem tartoznak a finanszírozási rendszerbe való befogadási eljárás hatálya alá. A módosítás alapján ezekre a szolgáltatásokra is ki fog terjedni a befogadási kötelezettség, vagyis a meglévő kapacitások bővítésére és új kapacitások létrehozására már csak miniszteri hozzájárulással kerülhet sor. A módosítás hatálybalépésekor már működő és finanszírozásban részesülő szolgáltatások a törvény erejénél fogva befogadást nyernek.
    14. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    24. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    26. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    30. §
    A bölcsődei intézmények körében is bevezetendő diabéteszpótlékra való jogosultsággal és annak összegszerűségével kapcsolatos törvényi szabályozást a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) szükséges megteremteni. A módosítás erre tesz javaslatot.
    31-34. §
    A javaslat alapján átalakul a családok átmeneti otthonai által működtetett krízisközpontok, titkos menedékházak, félutas ház szolgáltatás típusok finanszírozása. A korábbi pályázati úton történő finanszírozás megszüntetésével egyidejűleg ezen szolgáltatások tekintetében a fajlagos támogatások a 2025. évtől kezdődően a költségvetési törvényben kerülnek rögzítésre. Ez a javaslat a Gyvt. módosítását igényli, tekintettel arra, hogy az érintett szolgáltatások jelenleg nem tartoznak a finanszírozási rendszerbe való befogadási eljárás hatálya alá. A módosítás alapján ezekre a szolgáltatásokra is ki fog terjedni a befogadási kötelezettség, vagyis a meglévő kapacitások bővítésére és új kapacitások létrehozására már csak miniszteri hozzájárulással kerülhet sor. A módosítás hatálybalépésekor már működő és finanszírozásban részesülő szolgáltatások a törvény erejénél fogva befogadást nyernek.
    35. §
    A Gyvt. 145. § (2g) bekezdése alapján a gyermekek átmeneti otthonára és a családok átmeneti otthonára a (2a)-(2f) bekezdés szabályai helyett a Szociális törvény 58/A. § (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár. Amennyiben tehát egy önkormányzat át akarja adni a két érintett szolgáltatás valamelyikét egy egyházi fenntartó részére, és nincs befogadható kapacitás, abban az esetben a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes döntése alapján történhet meg az átadás alapján a befogadás a finanszírozási rendszerbe.
    A Gyvt. 145/A. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor, ha a települési önkormányzat vagy a társulás - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartó fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a települési önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
    A Gyvt. 145/A. § nem egyeztethető össze a finanszírozási rendszerbe való befogadás elveivel. A finanszírozás ugyanis a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes döntése alapján az egyházi fenntartó részére biztosított, így indokolatlan az önkormányzat részére megtérítési kötelezettséget előíró szabály hatályban tartása.
    36. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    37. §
    Egészségi állapottól függő hozzátartozói nyugellátások esetén az orvosi vizsgálatra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes vizsgálat nem végezhető. E rendelet 2024. július 1-je óta hatályos szabályai szerint csak azokat az orvosi iratokat kell csatolni, amelyekhez az orvosszakértő nem fér hozzá az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben. Ezért a továbbiakban nem tartható fenn a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 64. § (8) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint meg kell szüntetni az egészségi állapottól függő ellátást, ha a jogosult nem csatolja az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi dokumentációt. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban szükséges a személyes vizsgálat és az ehhez kapcsolódó szankció visszaállítása olyan esetekben, amikor az egészségi állapot a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megalapozottan nem ítélhető meg.
    38. §
    A törvényjavaslat az utalási költségek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjas összeghatár nélkül kérhesse a negyedéves, féléves vagy éves folyósítást. Ha a magyar nyugdíjrész összege legfeljebb 10 000 forint, az utalás főszabály szerint negyedévente történik, de jogosult kérhet féléves vagy éves folyósítást is.
    39. §
    Több pénzellátás, így a rokkantsági ellátás is megszűnik, ha a jogosultnak öregségi nyugdíjat állapítanak meg. Ezért jelenleg az ügyfelet kiértesítik a nyugdíj várható összegéről, hogy legyen alkalma a kérelmét visszavonni, ha a folyósított ellátás összege magasabb lenne a megállapítandó nyugdíjnál. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy ha az igénylő a nyugdíjról határidőben lemond, más ellátásra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nem is állapították volna meg a nyugdíját.
    40. §
    A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban többek között a lakcímre, a foglalkozásra, a munkahelyre, a jövedelemre, a levont járulékokra, a családi állapotra és az egészségi állapotra vonatkozó adatok más nyilvántartásokból származnak. Az adatok sokszor esetlegesen, csak konkrét hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan kerülnek be a nyilvántartásba. A hatályos rendelkezések szerint viszont számos hatóság igényelheti az említett adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásából. Ugyanakkor az adatigénylő hatóságoknak az az érdekük, hogy ezeket az elsődleges információforrásból szerezzék be, különben szükség esetén az ügyfeleket kell a legfrissebb adatok igazolására felhívni. Ezért a törvényjavaslat értelmében az érintett azonosítására szolgáló adatokon túl kizárólag azok az adatok kérhetők a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokból, amelyeknek az az elsődleges forrása.
    41. §
    A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a feléledéshez hasonlóan [Tny. 53. § (1) bekezdés] az özvegyi nyugdíj megkésett igénylése esetén is a jogszerző halálakor hatályos szabályok alapján kell megállapítani az özvegy nyugdíjkorhatárát, ami az érintettekre nézve egyetlen esetben sem lehet hátrányos. A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a baleseti hozzátartozói nyugellátások utólagos megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból is eljárhasson, valamint rögzíti, hogy a jogosult halála miatt fel nem vett nyugellátás együtt élő hozzátartozó hiányában egyenlő arányban illeti meg az örökösöket. Az első nyugdíjfolyósítás időpontja - elsősorban a karácsonyi ünnepek és a hosszú hétvégék miatt - 13 napról 10 munkanapra változik, és törvényi szintre emelkedik a tizenharmadik havi nyugdíj folyósításának februári időpontja. A módosítás a Tny. 96. § (3a) bekezdésén is átvezeti, hogy az érintett azonosítására szolgáló adatokon túl csak azok az adatok kérhetők a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokból, amelyeknek az az elsődleges forrása.
    42. §
    A törvényjavaslat értelmében a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 41. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az általános szabályok szerint kell figyelembe venni arra tekintet nélkül, hogy nem fizettek korábban foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulékot, jelenleg pedig főszabályként szociális hozzájárulási adót. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a már megszűnt rehabilitációs járadékra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az egyes nyugdíjbiztosítási adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosító külön adatbázisra vonatkozó szabályt, mert az adatkérés és az adatátadás más formában valósul meg.
    45. §
    A javaslat megállapítja a hitoktatók díjazása vonatkozásában a központi költségvetés hozzájárulásának mértékét.
    46. §
    A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint a vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (ún. vallási tevékenység). A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet, és nem hozhat létre. A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. Az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése szerint az állam és a vallási közösségek különváltan működnek; a vallási közösségek önállóak. Az Európai Unió Bírósága több ítéletében részletezte a "közérdekű tevékenység" feltétele kapcsán, hogy olyan közérdekű szükségletekről van szó, amelyet az állam vagy a területi önkormányzat közérdekhez kapcsolódó indokokból általánosságban maga kíván biztosítani, illetve amelynek a tekintetében meghatározó befolyás gyakorlásának a fenntartására törekszik (C-360/96.; C-223/99. és C-260/99.; C-393/06.); a közérdekű tevékenység esetében közösségi jogi fogalomról van szó, amelynek az Unió egész területén önálló és egységes értelmezést kell biztosítani (C-373/00.). A módosítás erre tekintettel rögzíti, hogy a vallási közösségek hitéleti, vallási célú tevékenységei az uniós közbeszerzési jogban használt "nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, közérdekű tevékenység" fogalmába nem tartoznak bele.
    Az Európai Unió Bírósága több ítéletében részletezte az "állami finanszírozás" feltétele kapcsán, hogy a közvetett finanszírozási mód elég ahhoz, hogy a közösségi szabályozásban előírt "állami finanszírozás" feltétele teljesüljön (C-337/06.); az uniós közbeszerzési irányelv nem határozza meg pontosabban azokat a módokat, amelyek szerint a finanszírozásnak meg kell valósulnia, így az irányelv különösen nem követeli meg, hogy az adott szervezet tevékenységét közvetlenül az állam vagy az egyéb közjogi intézmény finanszírozza ahhoz, hogy az erre vonatkozó feltétel teljesüljön (C-300/07.); e rendelkezést funkcionálisan kell értelmezni, a többségi részben az állami hatóságok általi finanszírozással kapcsolatos szempont a közvetett finanszírozási módot is magában foglalja (C-526/11.). A módosítás erre tekintettel rögzíti, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük (pl. köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek stb.) után megillető állami hozzájárulásokat az azokat ténylegesen felhasználó intézmény finanszírozása körében kell figyelembe venni.
    48. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    49. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    50. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    51. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    53-55. §, 158. §
    A fiatal felnőtt részére az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetése kapcsán a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétámtv.) jelenlegi rendelkezése nem biztosít egyértelmű és végrehajtható szabályozást, annak ellenére, hogy az összeg átvételét a fiatal felnőtt 23. életévének betöltéséhez közi, továbbá nincs összhangban ugyanezen a Fétámtv. azon rendelkezésével, mely akként rendelkezik, hogy amennyiben a fiatal felnőtt a 23. életévének betöltéséig nem kezdeményezi az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését, a kiutalónak vissza kell utalnia a számlán lévő összeget az állam részére. A módosítással ez az ellentmondás megszűnne. Továbbá a javaslat rögzíti azt is, hogy ebben az esetben a határidő leteltét követően a kifizetés iránti igény elévül.
    A Fétámtv. kizárólag a számlavezető vonatkozásában rendelkezik a jogosultat megillető összeg kifizetésének módjáról, mely készpénz, vagy folyószámlára átutalás formájában történhet. A Magyar Államkincstárban (a továbbiakban: Kincstár) a Start-számlán nyilvántartott követelések esetében ezek a kifizetési módok működni tudnak. 2024. év az első év, amikor is azok a fiatal felnőttek, akik 18. életévüket betöltötték és nem nyitott részükre a szülő Start-számlát, a 18. életévük betöltésére tekintettel kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését, melyet a törvény szerinti terminussal élve a Kincstár, mint kiutaló szerv tud teljesíteni. A számlavezető vonatkozásában írt kifizetési módok analógiájának alkalmazása ebben az esetben a "készpénzes" kifizetés tekintetében nem költséghatékony és ügyfélbarát, ezért szükséges a folyószámlára történő átutalás mellett a postai kifizetés lehetőségének biztosítása is.
    Az esélyegyenlőségi, méltányossági szempontok figyelembevétele mentén a javaslat a Startszámlákra beérkező befizetések felső korlátját is meghatározza. A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy a fiatal felnőtt 18. életévének betöltése olyan esemény, amely esetben a 18. életév elérésének napjával bezárólag kamatot kell felszámítani az előző kamatszámítás óta eltelt időre, mint ahogy külön "nevesítve" van az az eset is, amikor a gyermek elhalálozik és az elhalálozás napjáig is történik kamatjóváírás.
    Ezzel egyidejűleg a javaslat hatályon kívül helyezi a korábbi, azonos tartalmú veszélyhelyzeti Korm. rendeletet.
    56. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    57. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    58. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    59. §
    A költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan a javaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében is rögzíti, hogy az államháztartásért felelős miniszter - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlását ellátó miniszterek bevonásával - ellátja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével kapcsolatos feladatokat.
    60. §
    A § jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgáló szövegpontosítást valamint jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    62. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    63. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    64. §
    A § nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
    65. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    66. §
    A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    68. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    69. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    70. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    71. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    72. §
    A § jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz.
    73. §
    Az önkéntes tartalékos jogállásról szóló 13/2024. (VII.23.) HM rendelet hatálybalépésével az egyes önkéntes tartalékos szolgálati formák (területvédelmi, védelmi, műveleti) megszűntek. Ezért a javaslat hatályon kívül helyezi a területvédelmi tartalékos szolgálati formára vonatkozó utalásokat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényből.
    74. §
    A törvényjavaslat a Tny. módosításához hasonlóan kimondja, hogy a jogosult halála miatt fel nem vett megváltozott munkaképességű személyek ellátása együtt élő hozzátartozó hiányában egyenlő arányban illeti meg az örökösöket.
    75. §, 77. §, 80. §
    A javaslat alapján a kormányzati szektor egyenlegét az új gazdasági kormányzási keretrendszerben fokozatosan kell csökkenteni, elsősorban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló uniós jogszabály által előírtak szerint. Így általános követendő szabályként a továbbiakban nem célszerű előírni a 3%-os hiányplafon teljesítését, mert az a fokozatos hiánycsökkentés évében nem alkalmazandó kötelezően.
    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló uniós jogszabállyal összhangban a javaslat rögzíti, hogy ha a hazai államadósság a 60%-ot meghaladja, akkor 0,5 százalékpontos minimális csökkentést ír elő éves összevetésben. Ezért a jelenleg hatályos 0,1 százalékpontos minimális csökkentési előírás módosítása szükséges.
    Figyelemmel arra, hogy az államadósság csökkentésre vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítését a középtávú költségvetési céllal összhangban kell meghatározni, a középtávú költségvetési célnak, mint fogalomnak hatályon kívül helyezése indokolt.
    76. §
    A javaslat célja, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) módosításával a vártnál nagyobb gazdasági növekedés esetén garantálja az államháztartási hiány és így az államadósság csökkentése a bruttó hazai össztermék reálnövekedését használva fedezetként.
    78. §, 162. §
    A rendelkezés a korábbi, az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet szabályait a Gst.-be átemeli, ami kógens módon megtiltja, hogy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelését szerződéses jogviszonyban (így különösen faktorálási, vagy engedményezési szerződéssel) átruházza.
    Az ilyen tartalmú szerződés érvénytelen, így arra jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni (érvényesen) nem lehet.
    Ezzel egyidejűleg a javaslat hatályon kívül korábbi, azonos tartalmú veszélyhelyzeti Korm. rendeletet.
    79. §
    A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy ha törvény meghatározza a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, miniszteri rendelet a fizetési kötelezettség konkrét összegét meghatározhatja. A fizetési kötelezettséget összege tekintetében a miniszter mérlegelési joggal nem rendelkezik, kizárólag a törvényben megállapított fizetési kötelezettség számítási módja szerint számított összegről alkothat rendeletet és az a jogalanyok körében hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazhat. A garanciális szabályok érvényesülése érdekében a felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet megalkotásához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is szükséges.
    81. §
    A javaslat alapján a jövőben a Miniszterelnök kizárólag a minisztériumok és a kormányzati főhivatalok az alapító-, a névváltozással együtt járó módosító- és megszüntető okiratát - ide értve a minisztérium átalakítással történő általános jogutódlása esetén kiadott alapító okiratát is - adja ki. A minisztérium és a kormányzati főhivatala alapító okiratának módosítását - a névváltozással járó módosító okirat kivételével - pedig a fejezetet irányító szerv vezetője adja ki, aki e tevékenységében nem helyettesíthető.
    82. §, 87. §
    A javaslat a központi költségvetési törvény éves rendelkezései helyett 2025. január 1-jei hatállyal, általános jelleggel - az Áht. módosításával - rendezi az állami ingatlanok értékesítési bevétele felhasználására irányuló felhatalmazást. A módosítás továbbá a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokban használt fogalmak pontosításával az államháztartási és a vonatkozó pénzügyi jogszabályok összhangját is megteremti.
    83. §
    A javaslat egyértelműsíti, hogy előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek középirányító szervei is jogosultak, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az előirányzat-átcsoportosításról tájékoztatniuk is kell a fejezetet irányító szervet, valamint az államháztartásért felelős minisztert is.
    84. §
    A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a költségvetési felügyelő az államháztartás központi alrendszerét érintő, jelentős költségvetési hatással járó intézkedések előkészítésének, végrehajtásának, hatásának, valamint a nagyobb közfeladat ellátási területeken átfogó, a költségvetés tervezését és végrehajtását érintő feladatok végrehajtásának vizsgálatára és elemzésére is megbízható legyen a Kincstár elnöke által.
    A módosítás pontosítja a költségvetési felügyelő kirendeléséről szóló tájékoztatás és előzetes egyeztetés szabályait, továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a költségvetési felügyelő a kijelölt szervtől, a kijelölt szervezet vezetőjétől, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet. Emellett a módosítás kiegészíti a költségvetési felügyelőnek a feladatellátása során megismerhető, kezelhető adatok körét.
    85. §
    A módosítás egyértelműsíti a költségvetési biztos megbízásának szabályait azzal, hogy meghatározza, a Kincstár elnökének mely esetben kötelező és mely esetben lehetőség a költségvetési biztosnak az érintett önkormányzathoz való kijelölése.
    A módosítás megteremti költségvetési biztosnak a feladatellátása során történő adatkezelési szabályait is.
    86. §
    A javaslat alapján az EFOP Plusz programból finanszírozott támogatások esetében továbbadott támogatást kihelyező szervként kijelölt központi költségvetési szerv jogosult az általa elnyert támogatás összegnek megfelelő kötelezettségvállalásra és a támogatás továbbadott támogatásként való kifizetésére.
    A módosítás átmeneti rendelkezése rögzíti, hogy a kifizetések teljesítése a már folyamatban lévő támogatások tekintetében is megtörténhet.
    88. §
    A jelenleg hatályos szabályozás szerint a vállalkozási tevékenységből származó vállalkozási maradványnak csak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a költségvetési szerv a központi költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni. Tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek elsődleges feladata a közfeladatok ellátása, ezért a módosítás arra tesz javaslatot, hogy a költségvetési szervek a vállalkozási tevékenységükből származó maradványokat a költségvetés egyenlegének javítása és a közfeladatok ellátásához szükséges források újraelosztásának érdekében a költségvetés javára a jelenleginél nagyobb arányban fizessék be.
    89. §
    Az államháztartás likviditásának erősítése érdekében a javaslat rögzíti, hogy a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás kedvezményezettnek a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott 50 millió forintot meghaladó összegű költségvetési támogatás kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számlára legyen folyósítható. Az e kedvezményezettek a kincstári számlára folyósított költségvetési támogatásokat kizárólag e számláról és kizárólag a támogatási céllal összefüggésben használhatják fel. Ezzel összefüggésben a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében a javaslat pontosítja a jogosulatlan igénybevételre vonatkozó rendelkezést is.
    A javaslat - az európai uniós forrásokra vonatkozó szabályokkal részben összhangban -meghatározza, hogy a hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatások körében az egyösszegű, teljes mértékben előfinanszírozott támogatásokra nyújtott források - néhány kivétellel - kizárólag a kedvezményezetteknek a Kincstárnál vezetett számlájuk javára fizethetők ki és a kedvezményezettek e forrásukat kizárólag a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokra használhatják fel. A kincstári előlegszámla vezetése nem vonatkozik a magánszektorba tartozó gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre, valamint a határon túli kedvezményezettekre és a természetes személyekre sem.
    90. §
    A javaslat a költségvetési támogatások szabályszerűbb felhasználása érdekében törvényi szinten határozza meg a hazai forrásból nyújtott, az ötven millió forintot el nem érő költségvetési támogatásokból nyújtott támogatási előlegek felhasználási szabályait. A kedvezményezettek támogatott tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatási előleg megállapítására vonatkozó szabályokat a Kormány rendelete határozza meg. A javaslat nem terjed ki a magánszektor kedvezményezettjei részére nyújtott támogatási előlegekre.
    91. §
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény általános jelleggel minősíti a tevékenység gyakorlásától való eltiltást közigazgatási szabályszegésnek és az eltiltáson túl ahhoz további jogkövetkezményeket is fűz.
    A belső ellenőrzési tevékenység olyan speciális, független tanácsadó tevékenység, amely esetében indokolt kivételt tenni a belső ellenőrzési tevékenységet folytató személyek vonatkozásában a nyilvántartást vezető szerv által alkalmazott eltiltás és nyilvántartásból való törlés szankció Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzés alól.
    92. §
    A közpénzek felhasználása érdekében a javaslat 2025. január 1-jei hatálybalépéssel kiszélesíti a kincstári számlavezetésre kötelezettek körét az államháztartásért felelős miniszter döntése szerint azon központi kormányzati alszektorba tartozó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokkal is, amelyek közreműködőként közfeladat-ellátásban vesznek részt. Emellett 2025. január 1-jétől azok is kötelesek lesznek a kincstári számlavezetésre, akik a hazai forrásból támogatási előlegként jutnak költségvetési támogatáshoz. A kincstári számlavezetés alól az államháztartásért felelős miniszter mentesítést adhat.
    A javaslat szerint a kincstári számlavezetési kötelezettség alól történő mentesítéseket az államháztartásért felelős miniszter háromévente felülvizsgálja, első ízben azonban az államháztartásért felelős miniszter 2025. június 30-áig felülvizsgálja a három, illetve három évnél korábban, határozatlan időre kibocsátott számlavezetési kötelezettség alóli felmentéseket.
    93. §
    A Kormány az adózói adminisztrációs kötelezettségeket egyszerűsítő eseményalapú adatszolgáltatási megoldások fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban döntött az Esemény Alapú Adatszolgáltatási Platform (továbbiakban: EMAP) megvalósításáról és szakaszos bevezetéséről.
    A foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatási követelményeknek való maradéktalan megfelelés jelentős erőforrásokat igényel a magyar vállalkozások részéről. A magas adminisztrációs teher részben annak köszönhető, hogy a jelenlegi periodikus szemléletű, az állami szervezetek [a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a Kincstár] működési logikájához, illetve azokhoz rendelt határidőkhöz igazodó, nem szabványosított (ugyanakkor jelentős részben elektronizált) adatszolgáltatási rendszer nem hatékony, több szempontból sem:
    számos állami szervezet igényel adatszolgáltatást különféle rendszereken (és formanyomtatványokon) keresztül, eltérő időközönként;
    az igényelt adatok sok esetben nagyon hasonlóak, átfedésben vannak egymással;
    az adatszolgáltatás folyamatában limitált az online adatellenőrzés szerepe, így sok az elkerülhető, hatósági ellenőrzések során azonosított hiba (és az ebből fakadó manuális egyeztetés hatóság és foglalkoztató között);
    a feldolgozó adatbázisok szigetszerűen működnek, jellemzően nincsenek összekapcsolva;
    az adatszolgáltatásra kötelezettek felé nincs érdemi visszajelzés, továbbá a foglalkoztatottaknak nincs kézenfekvő megoldása, hogy ellenőrizze, milyen adatokat szolgáltattak róla.
    Az EMAP projekt elsődleges célja a foglalkoztatói adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése. Az EMAP bevezetésének első szakaszaként pilot indul, melynek elsődleges célja a szakmai elképzelés és a választott technológia validálása. Az EMAP-ban a foglalkoztatók adatszolgáltatási folyamatainak megkönnyítése érdekében egyszeri, egycsatornás, eseményalapú adatszolgáltatási folyamat kerül kialakításra, mely a jelenlegi bérszámfejtési szoftverek megoldásaihoz és munkafolyamataihoz igazodik. Ez lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltatás a vállalkozások üzleti folyamataihoz igazodjon, nem pedig a jelenlegi hatósági szakrendszerek eljárásaihoz. Az EMAP pilotban az önkéntesen csatlakozó foglalkoztatók vesznek részt.
    Az EMAP megvalósításának technológiai iránya a blokklánc technológia ("elosztott főkönyv"), azaz megosztott felelősségű adatkezelés a szervezetek között, elkerülve a központosított megoldásokat. A blokklánc technológia bejegyzések láncát jelenti, de nem publikus, hanem privát, jogosultságkezelési megoldással.
    A javasolt szabályozás rögzíti, hogy melyek az EMAP-ot működtető, a foglalkoztatói adatszolgáltatások kapcsán blokklánc technológiát alkalmazó és ezáltal a blokkláncon tárolt személyes adatok vonatkozásában közös adatkezelőnek minősülő szervek, valamint megteremti az EMAP blokkláncon a kriptográfiai hitelesítés, azaz a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából történő közös adatkezelés jogszabályi feltételeit.
    A szabályozás meghatározza az EMAP fogalmát és megteremti a NAV, a KSH, a NEAK és a Kincstár közös adatkezelésének jogalapját, meghatározza a közös adatkezelés célját, az érintett adatok körét és a közös adatkezelők által végezhető adatkezelési műveleteket.
    A rendelkezés értelmében a NAV, a KSH, a NEAK és a Kincstár közös adatkezelőként kriptográfiai hitelesítés, azaz a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása céljából kezelik a többi szerv számára teljesített adatszolgáltatások azon adatait, amelyeket a többi szervvel közösen kialakított és alkalmazott blokklánc technológia használatának során a blokkláncon tárolnak.
    A szabályozás meghatározza a blokkláncon tárolt személyes adatok megőrzési idejére vonatkozó rendelkezéseket a blokklánctechnológia sajátosságaira és a releváns adatvédelmi követelményekre figyelemmel.
    Az EMAP megvalósításának technológiai iránya a blokklánc technológia ("elosztott főkönyv"), azaz megosztott felelősségű adatkezelés a szervezetek között, elkerülve a központosított megoldásokat. A blokklánc technológia bejegyzések láncát jelenti, de nem publikus, hanem privát, jogosultságkezelési megoldással.
    Annak érdekében, hogy az EMAP közös adatkezelők az adatok központi összegyűjtésére/összekapcsolására, a felejtés és módosítás képességére, valamint az adatkonzisztencia megteremtésére alkalmas módon tárolhassák közös blokkláncon az adatokat és mindegyik szerv csak a jogosultsága szerinti személyes adatokhoz férjen hozzá személyazonosításra alkalmas módon, az ún. "kapcsolótábla megoldás" került kidolgozásra.
    A tervezés során kidolgozott deidentifikációs kriptográfiai módszer a természetes személyeknek a jogosultsággal nem rendelkező szerv általi azonosíthatóságát a platform akként szünteti meg, hogy a személyes azonosítókat egyedi véletlen számokra (EVSZ) cseréli minden adatelem esetén. A deidentifikációs módszer adatvédelmi jogi szempontból az álnevesítésnek (pszeudonimizáció) felel meg, amely lépést minden egyes adatcsoportra, vagy akár attribútumra úgy hajt végre a platform, hogy azok mindig különböző "azonosítót" kapnak (EVSZ formájában), akkor is, ha amúgy ugyanarra az entitásra vonatkoznak. Az entitások azonosítóját és állapot attribútumait azután egy kapcsolótábla rendeli egymáshoz. Innentől kezdve a korreláció nem lehetséges pusztán az attribútumok, vagy adatcsoportok alapján, hiszen még az sem eldönthető, hogy két adatcsoport ugyanarra az entitásra vonatkozik-e.
    A kapcsolótábla segítségével megtörténik az entitások, az események és az attribútumok paramétereinek elválasztása: egy külön táblába kerül az attribútumonként egyedi véletlen szám (EVSZ) és az adott paraméter vagy eseményazonosító, míg az entitás azonosítók EVSZ-hez rendelése adott jogszabályi felhatalmazással rendelkező szervezet privát tárába kerül.
    Az entitáshoz köthető adatok innentől kezdve pszeudonimizáltak, mivel az adott kapcsolótábla nincs az arra nem jogosult szervezet birtokában (és az jogszerűen nem is kerülhet hozzá), továbbá szelektíven anonimizálhatóak is a megfelelő kapcsolótáblák törlésével. Ezen technológia alkalmazása során annak sajátosságaiból fakadóan a folyamatosan frissülő blokklánc adatok minden egyes, a technológiát alkalmazó szervezetnél azonos tartalommal kerülnek tárolásra. Annak érdekében, hogy azon álnevesített adatok kezelése vonatkozásában is megfelelő felhatalmazással rendelkezzenek az egyes szervek, amelyek nem a saját jogszabályban meghatározott adatkezelői tevékenységük kapcsán - hanem a többi, az EMAP-ot alkalmazó szervezet érdekkörében - kerülnek a blokkláncra, szükséges ezen szerveket közös adatkezelőként kijelölni. Ennek a közös adatkezelésnek a célja a kriptográfiai hitelesítés megvalósítása, azaz a blokklánc technológia alkalmazásához szükséges adatbiztonsági funkciók ellátása, amelyet a technológia megkövetel az adatok magas szintű integritásának és átláthatóságának biztosítása érdekében. Az EMAP az adatokkal ennek kapcsán adatkezelési műveleteket (továbbítás, tárolás, hitelesítés kapcsán történő feldolgozás) végez.
    A szabályozás kitér továbbá arra is, hogy a közös adatkezelők az EMAP-ban adatkezelési művelet végzésére adatfeldolgozót bízhatnak meg. Előírja azonban azt, hogy az adatfeldolgozást csak a Kormány rendeletében kijelölt központi költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság láthatja el.
    A javaslat továbbá felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben határozza meg az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozót.
    94. §
    Az államháztartás likviditását, a finanszírozási források bevonásának volumenét jelentősen befolyásolja a helyi önkormányzati alrendszer egyenlegének alakulása. Fontos ezért, hogy az alrendszer költségvetési egyenlege jól tervezhető, előre megbecsülhető legyen. Ehhez szükséges, hogy az elmúlt 5 évben a legnagyobb egyenleg-változékonyságot mutató település-típusok számára előírásra kerüljön az év végi egyenlegük becslése. A prognózis alapján nagyobb pontossággal lesz becsülhető az év végi önkormányzati alrendszeri egyenleg, valamint az államháztartási finanszírozási szükséglet, melynek következtében csökkenhet az államháztartás kamatkiadása.
    Az új szabály értelmében a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, valamint a városi önkormányzatok (ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is) a 2025. évtől a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveikkel együtt számított kiadásaikról és bevételeikről a Kincstár számára adatot szolgáltatnak a tárgyév október 10-éig, november 10-éig, illetve december 10-éig.
    Az előrejelzések azonban csak akkor hasznosíthatóak, ha azok megfelelő gondossággal állították elő. Ezért az adatszolgáltatás elmaradása és a tervezett és tényleges egyenleg eltérése esetén bírságfizetési kötelezettség terheli az adatszolgáltató önkormányzatokat, amelyet a Kincstár közigazgatási hatósági eljárásában, határozatban szab ki. A Kincstár a bírság kiszabását első ízben a 2026. évi eltérések esetében alkalmazhatja, de a bírság összegének megállapításakor korlátlanul enyhítheti a bírság összegét, vagy mellőzheti a bírság kiszabását.
    A bírság megállapításának, megfizetésének módját, továbbá a bírság összegének mérséklésének, kiszabásának mellőzésének szabályait a Kormány rendelete állapítja meg.
    95. §
    A § kormányrendet megalkotására szolgáló felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz az önkormányzati előrejelzés szabályainak meghatározására, valamint az EMAP technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozó kijelölésére.
    96. §
    A § átmeneti szabályokat fogalmaz meg a belső ellenőrzési tevékenységtől való eltiltásra vonatkozó új szabály alkalmazása kapcsán, valamint a kincstári számlavezetéssel összefüggésben.
    97. §
    A módosítás a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokban használt fogalmak pontosításával az államháztartási és a vonatkozó pénzügyi jogszabályok összhangját teremti meg. A módosítás továbbá az állami magasépítési beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt pontosítást tartalmaz.
    A módosítás a befektetési alapokban történő állami tulajdonszerzés elszámolására vonatkozó szabályokban használt fogalmak pontosítása az államháztartási és a vonatkozó pénzügyi jogszabályok összhangját teremti meg.
    A módosítás az állami magasépítési beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt pontosítja a rendelkezést.
    A tulajdonosi kölcsön módosítására nem csak átütemezés érdekében kerülhet sor, így a javaslat pontosítja a miniszteri engedély körét.
    A javaslat egységesen rendezi, hogy a kezességvállalási díj meg nem fizetése is adók módjára behajtandó köztartozást keletkeztet.
    A javaslat kivételként rögzíti az európai uniós alapokból finanszírozott visszatérítendő támogatások folyósítására és a visszatérített támogatások fogadására szolgáló előirányzatokat azon fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában, melyek javára a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont bizonyos, az Áht. ezen §-ában határozott feltételek esetén kell elszámolni.
    A javaslat 2025. január 1-jétől megteremti a fejezeti kezelésű előirányzatok körében is a tételes kötelezettségvállalás bejelentési kötelezettséget a központi költségvetési szervek mellett a Kincstár által működtetett Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerbe.
    Emellett a § szövegpontosításokat valamint a jogszabályi koherenciát biztosító javaslatokat és a Maradvány-hasznosító Zrt. megszüntetése miatt szükséges technikai módosításokat tartalmaz.
    98. §
    A javaslat egyrészt a Honvédelmi Alap megszűnése okán hatályon kívüli helyezi az irányuló utalásokat, a rugalmasabb költségvetési gazdálkodás érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék mértékére irányuló szabályt, továbbá a különleges gazdasági övezet megszűnése miatt szükségtelenné váló adatszolgáltatási előírást.
    99-101. §
    A javaslat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása révén az állam tulajdonában álló egyes ingatlanok szélesebb körben, kedvezőbb feltételekkel való hasznosítására irányul.
    102. §
    A § a Győr-Sopron-Ebenfurti Zrt. állami részesedésének mértékét pontosítja, emellett jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
    103. §
    A § nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.
    104. §
    A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya (a továbbiakban: Alapokmány) minden egyes tagot különleges lehívási jogokban kifejezett kvótával ruház fel. A legutóbbi kvótaemeléssel egyidejűleg a Nemzetközi Valutaalap sajátos módon szervezeti reformot is végrehajtott, amely az Alapokmány módosításával járt, és annak kihirdetése során a kvóta összegszerűen is megjelenítésre került a törvényben. Magyarország kvótájának megállapítása azonban nem igényel törvényi szabályozási szintet, a kvóták felülvizsgálata általában az Alapokmány alapján megfelelően szabályozott, ezért indokolt a Nemzetközi Valutaalap Alapokmány módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló 2012. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának hatályon kívül helyezése.
    106. §
    A § nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
    110-112. §
    A § nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    113. §
    A § nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
    115-116. §
    Az adózók számára könnyebbséget jelent egy arra irányuló szabályozás bevezetése, amely szerint, ha a képviselő egy szervezet, akkor az eljáró természetes személy kijelölése nem igényelné az adózó külön felhatalmazását. Egy ilyen irányú módosítás az adózók és képviselőik számára is előnyökkel járna, egyben előmozdítaná az elektronikus ügyintézési lehetőségeket, hiszen egyes ügyintézési cselekményeket csak természetes személy tud elvégezni (pl. online felületek használata, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekmények). Az ügyfeleknek egyszerűbb eljárást tesz lehetővé a szabályozás azzal, hogy a képviselő szervezet szükség esetén saját hatáskörében, rugalmasabban tudja alakítani, mely foglalkoztatottjára bízza az adózó adóügyeinek intézését, amikor az személyes jellegű eljárást igényel, amelyet maga a szervezet nem tud ellátni. A módosítás az egységes szemléletű - így az adózók számára is követhetőbb - képviseleti szabályozás érdekében a pénzügyi képviselőre is vonatkozik, hiszen a képviseletet ott is egy szervezet látja el.
    117. §
    Átmeneti szabály az állandó meghatalmazottra vonatkozó, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 17. § (1) bekezdés g) pontjának módosításához, mely átmeneti ideig biztosítja a korábbi természetes személy meghatalmazottak eljárási jogosultságát. A megfelelő adózói felkészülés és a szükséges kommunikáció érdekében erre kellően tág, a módosítás hatályba lépéséhez képest egy legalább hároméves időtartam meghatározás indokolt.
    118. §
    A gyakorlati tapasztalatok alapján - ideértve különösen a cégkapu használatát - napjainkra meghaladottá vált, hogy adóügyekben az Air. az állandó meghatalmazottként való eljárást természetes személyre telepítse olyan képviseleti jogcímek esetében is, amelyeknél a jogszabály által előírt szakmai tevékenység folytatására egyébként egy szervezet is jogosult. Manapság ugyanis már sem a papíralapú, sem pedig - különösen a szervezetek körében elvárt és általánossá vált - elektronikus ügyintézés logikája és működése nem követeli meg, hogy a szabályozás ennyire a természetes személyt helyezze a meghatalmazotti képviselet fókuszába.
    Mindez nem felel meg az ügyfelek igényeinek, és az egyszerű, gördülékeny ügyintézést sem segíti elő.
    Az említettekre tekintettel az Air. módosítása lehetővé teszi a könyvelő és adótanácsadó vállalkozások esetén azt, hogy maga a szervezet lehessen a képviselő, mivel a képesítési követelmény is e szervezeteknél áll fenn, és a kapcsolattartás is a szervezet cégkapuján keresztül valósul meg.
    Az ügyfelek, valamint a NAV érdekeit és igényeit is az szolgálja, ha a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ügyfél magára - az adott tevékenység végzésére jogosult - szervezetre vonatkozóan tehessen képviseleti bejelentést, e meghatalmazott szervezet pedig jogosult legyen a saját foglalkoztatottját, törvényes vagy szervezeti képviselőjét, tagját kijelölni arra az esetre, ha a képviselet ellátása természetes személy eljárását igényli. E módosítás - az Air. 17. § új (3) bekezdésével és 20. § új (11) bekezdésével együtt - rugalmasabbá tenné az ügyfeleknek az ügyintézést, hiszen ha a könyvelő- vagy adótanácsadó cég megbízatása alatt a foglalkoztatottak személyi állománya változik, úgy nem lenne szükség a szervezetnek szóló meghatalmazás újbóli kiállítására. A változtatás e meghatalmazotti kör kapcsán a cégkapus kommunikációra vonatkozó szabályok értelmezését is nagyban megkönnyítené.
    A javaslat továbbá a különleges gazdasági övezet jogintézményének megszűnésével összefüggésben a kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
    120. §
    A § nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
    121. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    123. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    124. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    125. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. §-a módosításával az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének feladatai között is pontosításra kerülnek azok a tárgykörök, amelyekben az SZTFH elnöke rendeletet adhat ki.
    126. §
    A rendelkezés ingyenes vagyonjuttatást tartalmaz a Magyar Kertörökség Alapítvány részére feladatai hatékonyabb ellátása érdekében, a megfelelő törvényi garanciák mellett.
    127. §
    A javaslat alapján a Badacsonytomaj belterület 421 helyrajzi számú ingatlan Badacsonytomaj Város Önkormányzata részére térítésmentesen kerülnek átadásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatai ellátásának elősegítése érdekében, településfejlesztés, településrendezés céljából.
    129. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    130. §
    A javaslat meghatározza a honvédelemért felelős miniszter által utasításban szabályozandó egyes kiemelt tárgyköröket.
    131-132. §
    A honvédelemért felelős miniszter számára biztosított szabályozási tárgykörökhöz kapcsolódó módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések, a szabályozásra jogosultak közötti koherencia megteremtése érdekében.
    133. §
    A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
    134-137. §
    A törvényjavaslat megteremti annak jogi lehetőségét, hogy a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeleti eljárása keretében az eljáró vármegyei, fővárosi kormányhivatal által alkalmazott intézkedések köre kiegészülhessen a tanács gazdálkodását érintő kincstári ellenőrzéssel, továbbá az Állami Számvevőszék tájékoztatásával.
    A Tisza-tó mint új kiemelt térség fejlesztési feladatainak összehangolására, koordinálására felelős szervet kell működtetni, amely a Tisza-tó Fejlesztési Tanács. A tagi összetételre vonatkozó javaslat a működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsok hazai gyakorlatához igazodik: biztosítja a Tisza-tó Fejlesztési Tanács működésének területével érintett vármegyei önkormányzatok és a kiemelt térség speciális fejlesztési igényeit leképező minisztériumok tanácsban való közös munkavégzését.
    A területfejlesztést közvetlenül szolgáló tervek felsorolását kiegészíti a nem kiemelt térségekben működő térségi fejlesztési tanácsok által a törvény 11. § (7) bekezdésének c) pontja alapján készített területfejlesztési koncepcióval és programmal.
    138. §
    A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) módosításának elsődleges célja a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagálva az ESG törvény pontosítása, kiegészítése.
    A javaslat lényeges eleme, hogy az érintett, az ESG törvény 1. § (1) bekezdése szerinti vállalkozások (a továbbiakban: vállalkozás) adminisztratív terheinek csökkentése, az adatkezelési szabályok fokozottabb érvényre juttatása, valamint az SZTFH ellenőrzési jogkörének megerősítése érdekében pontosítja az ESG törvény nyilvántartási szabályait. E körben a javaslat megszünteti a vállalkozások nyilvántartási kötelezettségét, mivel ezek az adatok máshonnan is megismerhetőek lesznek.
    A javaslat az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályokat bővíti azzal, hogy ha a leendő ESG közreműködő nem természetes személy /kérelmező/ Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat köteles megjelölni. Ha az SZTFH tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be, az ESG közreműködő akkreditált státuszát visszavonja, illetve törli a névjegyzékből.
    Az ESG törvény hatályának pontosítása egyértelművé teszi, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetekre vagy pénzügyi vállalkozásokra csak abban az esetben nem terjed ki az ESG törvény hatálya, ha nem végeznek ESG közreműködői tevékenységet. Abban az esetben, ha egy szabályozott pénzügyi szolgáltató tevékenysége ESG minősítői vagy ESG tanácsadói tevékenységnek tekinthető, e tevékenysége vonatkozásában már az ESG törvény hatálya alá fog tartozni. A javaslat célja, hogy valamennyi, ESG közreműködői tevékenységet végző szervezet felügyelete és ellenőrzése biztosítottá váljon.
    139. §
    A javaslat a "kettős lényegesség" elvét egyszerűsítve csupán a "lényegesség" elvét szabályozza, mely azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről. A kodifikációs pontosítás emellett az egyértelműség érdekében a fenntarthatósági kockázatok helyett az ESG kockázatok közzétételét írja elő, melynek tartalmát az ESG törvény 7. §-ának módosítása új fogalomként állapítja meg.
    140. §
    Az értelmező rendelkezések módosításának célja az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai, illetve az ESG törvény végrehajtási rendeleteinek előkészítése során felmerült fogalmi kérdések tisztázása. Bevezetésre kerül például az ESG kockázat fogalma; újragondolásra, pontosításra kerül ezen belül a környezeti, a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat fogalma; illetve bekerül az ESG törvénybe a vállalatirányítási kockázat fogalma.
    141. §
    Az SZTFH a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.
    A javaslat az SZTFH e körbe tartozó nyilvántartási és akkreditálási feladatait módosítja a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Az SZTFH által vezetendő nyilvántartások köréből kikerül az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról vezetendő nyilvántartás, mivel a beszámolási kötelezettség részeként ezek az adatok rendelkezésre fognak állni.
    Az ESG törvény alapján az SZTFH az ESG beszámolók benyújtásától számított 90 napon belül közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolót. A vállalkozásnak a jóváhagyott és auditált ESG beszámolót az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell megküldenie az SZTFH részére. Mivel az üzleti év vége nem minden vállalkozás számára azonos időpontot jelent, az adatszolgáltatásra sem azonos időben kerül sor. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és az érdeklődők számára az SZTFH honlapján a beszámolók áttekinthető és jól kereshető módon egy időben jelenjenek meg, a javaslat meghatározza, hogy az SZTFH-nak minden évben szeptember 30-ig kell közzétenni a vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolóját.
    Az ESG törvény alapján az ESG tanácsadók akkreditált státusza három évre szól. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a tanácsadó kérelmére az akkreditált státusz újabb három éves ciklusokra megújítható legyen azzal, hogy a megújítások számát a javaslat nem korlátozza. Erre figyelemmel az ESG tanácsadó - ha az akkreditált státusza megújítását megfelelő időben kéri - nem kerül ki az SZTFH által vezetett névjegyzékből; ha a jogszabályi előírásoknak megfelel, akkor folyamatosan végezheti a tevékenységét.
    Figyelemmel arra, hogy ESG tanácsadó tevékenységet természetes személy is végezhet, a javaslat előírja, hogy az akkreditálásra irányuló kérelem és az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező elektronikus ügyintézésre köteles. Az ESG tanácsadó által ellátandó feladatok jellege, illetve az elvárt felsőfokú végzettség alapján ezen kötelezettség teljesítése nem jelent többletterhet a kérelmezők számára, sőt az alkalmazott űrlapok használatával a hatósági eljárás ezen módja egyszerűbbé teszi számukra az ügyintézést.
    142. §
    Az ESG törvény 44. § (1) bekezdése alapján az SZTFH hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi -egyebek mellett - az ESG közreműködők e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését. Az SZTFH a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytató személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki.
    A javaslat, az SZTFH ellenőrzési feladatainak támogatása érdekében, az ESG a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek közös szabályait kiegészíti azzal, hogy a vállalkozás köteles bejelenteni az SZTFH részére a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét, jogviszonyának kezdetét és végét.
    143. §
    A kockázatkezelés részeként a vállalkozásnak rendszeresen teljes körű kockázatelemzést kell végeznie annak érdekében, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.
    A javaslat könnyítést jelent vállalkozások számára a hatályos szabályozáshoz képest annyiban, hogy a rendszeres kockázatelemzési feladataik elvégzését nem egy fix határidőhöz - minden évi június 30-hoz köti, hanem a vállalkozásra bízza, hogy a gazdasági feladataik, munkaterhük ismeretében maguk határozzák meg ennek időpontját. A javaslat csak annyit rögzít, hogy a rendszeres kockázatelemzést legalább 12 havi gyakorisággal el kell végezniük.
    144. §
    A vállalkozás az ESG törvény 13. § e) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá. A jóváhagyott és auditált ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül megküldi az SZTFH részére.
    A gyakorlatban előfordulhat olyan eset, hogy az SZTFH-nak történő megküldést követően derül ki, hogy a beszámoló egyes adatait - elírás vagy téves számítás miatt -módosítani szükséges. A javaslat ennek lehetőségét teremti meg azzal, hogy a módosítás részletszabályait az SZTFH elnökének az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló rendelete tartalmazza. A módosított ESG beszámolót ugyanúgy a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá, ahogy az eredeti beszámolót, és azt ESG tanúsítóval auditáltatni kell.
    145. §
    A 2026. január 1-jétől alkalmazható bírság szabályok pontosítása.
    146. §
    Az ESG törvény az ESG beszámolóra vonatkozó rendelkezések körében előírja, hogy az a szervezet, amely nem minősül vállalkozásnak, de az ESG törvény szerinti ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi (a továbbiakban: 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet) az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével tehet eleget.
    A javaslat lehetőséget ad az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet számára arra, hogy az ESG adatszolgáltatási kötelezettségét a fentiek mellett az SZTFH elnökének a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló rendeletében meghatározott, a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőív (a továbbiakban: szállítói kérdőív) kitöltésével is teljesíthesse.
    Az ESG törvény 23. §-ának módosításához kapcsolódva a javaslat az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetek számára is lehetővé teszi, hogy a beszámolójukat módosíthassák azzal, hogy nekik a módosított ESG beszámolót csak akkor kell ESG tanúsítóval auditáltatni, ha magát a módosításra kerülő ESG beszámolót is auditáltatták korábban.
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek csak akkor kell tartalmát tekintve az ESG törvény hatálya alá tartozó, vagy az SZTFH által engedélyezett adatszolgáltatást teljesítenie, ha a kérés teljesítését önként vállalja.
    A szállítói kérdőívek kitöltéséhez kapcsolódóan a vállalkozásnak felkészítő programot kell nyújtani a közvetlen szállítók számára, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésében való közreműködés ne okozzon adminisztrációs többlet terheket.
    147. §
    A vállalkozás az ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából történő minősítésére e törvény szerinti kötelezettségein túlmutatóan, saját üzleti döntése alapján ESG minősítőt is megbízhat. A javaslat kodifikációs pontosításként bevezeti a Kormány által rendeletben e feladatra kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság esetében az "állami ESG minősítő" fogalmát.
    148. §
    Az SZTFH az ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyekről elektronikus névjegyzéket vezet.
    A javaslat a személyes adatok kezelésének szabályait szem előtt tartva, a hatósági jogalkalmazási gyakorlat alapján pontosítja és bővíti a természetes személy és a jogi személy ESG tanácsadókról nyilvántartandó adatok körét.
    149. §
    Az SZTFH az ESG minősítőkről elektronikus névjegyzéket vezet.
    A javaslat szigorú kizárási szabályt állapít meg arra az esetre, ha olyan minősítő kérné a felvételét a névjegyzékbe, amelynek dolgozója, vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa az SZTFH-val meghatározott jogviszonyban áll. A javaslat bővíti továbbá az ESG minősítőkről nyilvántartandó adatok körét.
    150. §
    A javaslat az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályokat bővíti azzal, hogy ha a leendő ESG közreműködő nem természetes személy /kérelmező/ Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat köteles megjelölni. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező vagy ESG közreműködő (a továbbiakban: megbízó) nyilvántartásba vételével, illetve ESG közreműködői működésével összefüggésben keletkezett, az SZTFH által a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. Az SZTFH ellenőrzési feladatainak ellátását biztosítja az a szabály, hogy ha az SZTFH tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt, és az ESG közreműködő új kézbesítési megbízottat nem jelentett be az ESG közreműködő akkreditált státuszát visszavonja, illetve törli a névjegyzékből.
    151. §
    A javaslat az ESG törvény módosításához igazodóan illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.
    152. §
    Az átmeneti rendelkezés pontosítása a gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.
    153. §
    Az ESG törvény jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése.
    154. §
    Jogalkalmazást segítő kodifikációs pontosítások.
    Az ESG törvény 35. § (5) bekezdésének és 52. § (1) bekezdésének módosításával a javaslat egyértelművé teszi, hogy kormányrendelet csak a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, azaz az állami ESG minősítő eljárásával és működésével kapcsolatos szabályokat állapít meg, egyéb ESG minősítőként eljáró személyre nem terjed ki annak hatálya az alábbi okokból.
    A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítési tevékenységek átláthatóságáról és integritásáról szóló európai parlamenti és bizottsági rendeletre vonatkozó jogalkotási javaslat /a továbbiakban: ESGR/ várhatóan 2026. első felében lép hatályba. Az ESGR értelmében a nem állami minősítők eljárását nem határozhatja meg a Kormány, ugyanis az ESGR alapján az ESG minősítőknek jogukban áll maguknak kialakítani a minősítési módszertanukat, amivel kapcsolatban csak annyi kötelezettség terheli őket, hogy azt nyilvánosságra kell hozniuk. Jelen módosítás már az ESGR elveit figyelembe véve kerül kialakításra.
    155. §
    A vállalkozások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy - az adattakarékosság elvét is szem előtt tartva - nem indokolt, hogy az SZTFH a vállalkozásokról önállóan nyilvántartást vezessen, mivel a szükséges adatok a beszámolók nyilvántartásából megismerhetők.
    156. §
    Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvényben a bírság szabályok módosításához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.
    157. §, 163-167. §, 2. melléklet
    A javaslat a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény (a továbbiakban: KGÖ tv.) hatályon kívül helyezése és a különleges gazdasági övezetek megszűnése okán visszarendezi az eredeti tulajdoni viszonyokat, azaz a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendelettel a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegye vármegyei önkormányzata tulajdonába került, a közfeladatok ellátását szolgáló, forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterület, közpark, közút visszakerül a települési önkormányzat tulajdonába, amely ezeket a terhekkel és egyéb kötelezettségekkel együtt szerzi meg. A települési önkormányzat tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a települési önkormányzat megkeresése alapján kell bejegyezni. A javaslat 1. melléklete figyelemmel van az időközben bekövetkezett telekalakításokra, valamint az eredeti tulajdoni viszonyokra is.
    A javaslat rendelkezik azokról az ingatlanokról (közutakról) is, amelyek a különleges gazdasági övezet kijelölése okán, a terület egységes kezelésére tekintettel kerültek állami tulajdonból a vármegye vármegyei önkormányzatának tulajdonába. Tekintettel arra, hogy ezen ingatlanok nem az önkormányzati közfeladat-ellátást szolgálták a különleges gazdasági övezetté nyilvánítást megelőzően sem, azokat a vármegye vármegyei önkormányzatának tulajdonából indokolt (a korábbi tulajdonos) az állam tulajdonába adni, amely értelemszerűen a jövőben az ingatlanokkal kapcsolatos közfeladatokat is ellátja.
    A javaslat rendelkezik az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 5. §-ával Rácalmás Város Önkormányzata számára alapított, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jogának megszüntetéséről, mivel az a különleges gazdasági övezet egységes kezelését volt hivatott szolgálni, amely a törvény erejénél fogva megszűnik.
    A javaslat alapján a különleges gazdasági övezet megszüntetése esetén a vármegyei önkormányzat által a különleges gazdasági övezet fennállása alatt ellátott települési önkormányzati, valamint államigazgatási feladatokat, valamint rendeletalkotási jogkört újra az illetékes települési önkormányzat látja el, illetve gyakorolja. A javaslat a jogbiztonság és szabályozási hiátus elkerülés érdekében kellő időt biztosít a települési önkormányzat számára a rendeletalkotásra azokban a tárgykörökben, amelyekben a KGÖ tv. felhatalmazása alapján a Kormány vagy a vármegye vármegyei önkormányzata rendeletet alkothatott, mivel az így megalkotott rendeleteket mindaddig alkalmazni kell, amíg a települési önkormányzat a közigazgatási területére vonatkozóan nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat.
    A javaslat a különleges gazdasági övezetek megszűnése okán rendezi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegyei önkormányzatnak az adóból származó, fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül nem szolgáló bevétel jogi sorsát, kimondva, hogy az a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti település települési önkormányzatát illeti meg. Az átadásra a Javaslat 30 napot biztosít. Emellett a javaslat - a bevétel elvonásának megakadályozására - rögzíti, hogy a javaslat hatálybalépésének napjától ezen, adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony - a már elbírált pályázat kivételével -nem létesíthető.
    168. §
    A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
    169. §
    A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.
    170. §
    A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében