adozona.hu
T/9718. számú törvényjavaslat indokolással - a munkaügyet érintő rendelkezésekről
T/9718. számú törvényjavaslat indokolással - a munkaügyet érintő rendelkezésekről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés abból a célból, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítse, az általuk igénybe vehető állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönről a következő törvényt alkotja:
(1) Az állam - a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért.
(2) ...
T/9718. számú törvényjavaslat indokolással - a munkaügyet érintő rendelkezésekről
2024. évi ... törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről
Az Országgyűlés abból a célból, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítse, az általuk igénybe vehető állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönről a következő törvényt alkotja:ELSŐ RÉSZ
A MUNKÁSHITEL
I. Fejezet
Alapvető szabályok
1. §
(1) Az állam - a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért.(2) Az állami kezességvállalás mértéke a munkáshitel tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a.
(3) A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles.
MÁSODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
II. Fejezet
A törvény hatálybalépése és végrehajtása
1. Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések
2. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkáshitel részletes szabályait.3. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.(2) A 23. § e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) A 11-12. § e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
2. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
4. §
E törvénya) 12. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
b) 13. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
c) 20. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
3. Az Európai Unió jogának való megfelelés
5. §
E törvény 15. §-a a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.III. Fejezet
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
6. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/A. §-ában a " második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
7. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személyek a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített dokumentumokat naprakész állapotban átadják a munkáltatónak. A munkáltató a székhelyén, illetve telephelyén eredetben, illetve elektronikus úton tárolja a dokumentumokat, valamint biztosítja, hogy azok tartalma az érintettek - különösen a munkavállalók és képviselőik - számára megismerhető legyen."
8. §
Az Mvt. 82. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:"(7) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság megfizetésére nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre engedélyezheti a munkavédelmi bírság részletekben történő megfizetését.
(8) Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész munkavédelmi bírság, vagy az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékessé válik."
9. §
(1) Az Mvt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset különösen, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset
a) amely a sérültet a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;
b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint tanulóbalesetnek minősül."
(2) Az Mvt. 87. §-a a következő 3/A. és 3/B. ponttal egészül ki:
"3/A. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.
3/B. Súlyos munkabaleset vagy bányászati munkabaleset: az a munkabaleset vagy bányászati munkabaleset, amely
a) a sérült halálát - beleértve azt a munkabalesetet is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben vesztette életét -, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, vagy
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott."
(3) Az Mvt. 87. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:
a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,
b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,
c) a duális képzőhelyet,
d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,
e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint
f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik."
10. §
Az Mvt.a) 18. § (3) bekezdésében a "nyilatkozattal, illetve" szövegrész helyébe a "nyilatkozattal, vagy EU-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve" szöveg, a "tanúsító" szövegrész helyébe az "igazoló" szöveg,
b) 18. § (4) bekezdésében a "forgalomba hozni és használatba venni" szövegrész helyébe a "használatba venni" szöveg,
c) 21. § (8) bekezdésében a "rendelkező személy," szövegrész helyébe a "rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő," szöveg,
d) 23. § (1) bekezdésében a "munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység)" szövegrész helyébe a "munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő," szöveg,
e) 40. § (2) bekezdésében az "az érintett munkavállalókat" szövegrész helyébe az "az érintett munkáltatókat, munkavállalókat" szöveg
lép.
6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
11. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (7) bekezdésében a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.7. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
12. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. § (3a) bekezdésében a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.8. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
13. §
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (3a) bekezdésében a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.9. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
14. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az 55. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:[A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól]
"m) az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy
n) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre."
15. §
Az Mt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 99. § a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:"(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet.
(3a) A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, vagy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén - hat hónap elteltét követően - a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.
(3b) A felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.
(3c) A munkavállalót nem érheti hátrány, ha nem járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, vagy a megállapodást felmondja."
16. §
Az Mt. 135. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) Kollektív szerződés a 99. § (3a) bekezdésben foglaltnál hosszabb, legfeljebb harminc napos felmondási időt is megállapíthat."
17. §
Az Mt. 205. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál - az (1) bekezdéstől eltérően - a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha]
"a) a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti,"
18. §
Az Mt.a) 115. § (2) bekezdés f) pontjában a "az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában" szövegrész helyébe a "az 55. § (1) bekezdés a)-n) pontjában" szöveg,
b) 118. § (4) bekezdésében a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg,
c) 135. § (7) bekezdésében a "megelőzően legfeljebb negyvennyolc" szövegrész helyébe a "megelőzően legkésőbb negyvennyolc" szöveg,
d) 143. § (5) bekezdésében a "a (4) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "száz százalék" szöveg,
e) 146. § (1) bekezdés b) pontjában a "c)-g) és j) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-g), j) és m) pontjában" szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti az Mt. 210. § (1) bekezdés a) pontja.10. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
20. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:
a) a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,
b) a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint
c) a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján
és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet."
11. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
21. §
A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 55. §-ában a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
22. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 122. § (1) bekezdésében a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.13. Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítása
23. §
Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (7) bekezdésében a "2025. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2026. január 1-jén" szöveg lép.14. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
24. §
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 91. § (5) bekezdés a) pontjában a "második hónap végéig" szövegrész helyébe a "negyedik hónap végéig" szöveg lép.Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat munkáshitelről szóló rendelkezésének célja olyan állami kezességgel biztosított, kamattámogatott hitelkonstrukció bevezetése, amely segítséget nyújt a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdéséhez.
A törvényjavaslatban szereplő, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.) érintő módosítások hozzájárulnak a munkabiztonság és a munkaegészségügy színvonalának javításához, elősegítve ezzel az átláthatóságot és az együttműködést a munkahelyi szereplők között.
A törvényjavaslatnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosítására irányuló rendelkezéseinek célja a munkajogi valamint egyes kapcsolódó szakterületeken szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításának célja az Mt. apasági szabadságra vonatkozó rendelkezésének módosításával összhangban a Kjt. azonos tartalmú előírásának módosítása is, mely által a közalkalmazottak esetében is irányadó lesz, hogy az apasági szabadság igénybevételére nyitva álló időtartam 2 hónapról 4 hónapra bővül.
Az Mvt.-t érintő új előírások elősegítik, hogy a munkáltatók naprakészen és átláthatóan kezeljék a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációkat. A dokumentumok naprakész kezelése illetve azok elektronikus tárolása lehetővé teszi, hogy a munkavállalók és képviselőik is könnyebben hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz.
A munkabalesetek és a munkáltató fogalmának pontosabb meghatározása segíti a jogalkalmazást és megteremti a jogszabályok közötti koherenciát.
A munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségének biztosítása csökkenti a pénzügyi terheket, így a vállalatok könnyebben végre tudják hajtani a hatósági döntéseket. A részletfizetés lehetősége kedvezőbb feltételeket teremt azon munkáltatók számára, akiknek a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat, ezáltal a részletfizetés biztosítása növelheti a bírságok befizetésének arányát.
Kiterjesztésre kerül azon munkabiztonsági szaktevékenységek köre, melyet szakirányú munkabiztonsági szakértő is elláthat. A munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos felülvizsgálat személyi feltételei kiegészülnek a szakirányú munkabiztonsági szakértőkkel, ezáltal bővül a munkáltatóknak a szakember kiválasztási lehetősége.
Az Mt. módosításának célja egyfelől a választáson való részvétel érdekében azon munkavállalók mentesítése - legfeljebb 2 óra időtartamra, távolléti díj megfizetése mellett - a munkavégzési kötelezettség alól, akik a választás napján munkaidő-beosztásuk miatt a szavazásban akadályoztatva lennének.
A módosítás továbbá európai uniós jogi jogharmonizációs kötelezettséget teljesít a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek megfelelően, valamint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét illető technikai módosításra irányulnak.
A fentieken túl a módosítás 2 hónapról 4 hónapra bővíti az apasági szabadság igénybevehetőségének jogvesztő határidejét egyes speciális esetekre tekintettel, mint például a koraszülöttek, az egyéb okból kórházi kezelést igénylő patológiás újszülöttek, valamint az apaság bírói úton történő elismerése. Ezzel az apasági szabadságot több édesapa tudná igénybe venni, ezáltal nagyobb körben érhetné el a célját, az apa és a gyermek kötődésének elősegítése, valamint az apa gyermek gondozásában történő aktív részvétele által.
Továbbá kimondásra kerül, hogy kizárólag akkor kell csak a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vetv.) módosítása az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai részére is biztosítja a szavazatszámláló bizottságok tagjait megillető kedvezményt, hiszen e településeken szavazatszámláló bizottság nem működik, annak valamennyi feladatát a helyi választási bizottság látja el. E bizottságok tagjai mind a szavazás napján, mind az azt követő napon (vasárnap és hétfőn) mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.
Azon a szavazatszámláló bizottságok tagjai, amelyek az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel és a külképviseleten leadott szavazatokat a szavazást követő 6. napon számlálják meg, e napon is mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól.
A nemzetiségi választáson leadott szavazatokat a helyi választási bizottságok, valamint a területi választási bizottságok a szavazást követő 3 napon belül számolják meg. A c) pontban foglalt rendelkezés e számlálásokra is kiterjeszti a kedvezményt, csakúgy, mint a szavazatok esetleges újraszámlálására.
Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő hatálybalépésére irányuló módosítás célja, hogy az NFA foglalkoztatási alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.
Részletes indokolás
1. §
A törvényjavaslat meghatározza a fiatal pályakezdő munkavállalók által külön kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén elérhető kamattámogatott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás főbb szabályait.2. §
Az 1. §-ban meghatározott kamattámogatott kölcsön részletes szabályainak kormányrendeletben történő megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.3. §
Hatályba léptető rendelkezés.4. §
Sarkalatossági záradék.5. §
Jogharmonizációs záradék.6. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.7. §
A szaktevékenységek keretében keletkezett dokumentumokat (pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, időszakos biztonsági felülvizsgálati dokumentáció) a munkáltató részére elkészítik a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek. A munkáltató az ebben meghatározott teendők alapján végzi a tevékenységét a biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében. Ugyanakkor, gyakran a már bekövetkezett rendkívüli eseményekkor derül ki (munkabaleset, foglalkozási megbetegedés), hogy a dokumentumok éppen felülvizsgálat, aktualizálás alatt vannak a külső szolgáltatónál, a munkáltató nem ismeri pontosan a rá vonatkozó feladatokat, valamint munkavállalók és képviselőik sem tudják érvényesíteni azon jogukat, hogy megismerjék az őket érintő, rájuk vonatkozó előírásokat. Jelenleg semmi nem írja elő, hogy a munkavédelmi dokumentumoknak hol kell lenni, holott ezek a biztonságos munka elengedhetetlen alapját képezik. A munkavédelmi dokumentációk naprakész rendelkezésre állása biztosítja, hogy munkáltató az ebben meghatározott teendőket el tudja végezni a munkavállalók védelme érdekében. Emiatt szükséges, hogy bármikor hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz.A módosítás célja továbbá a dokumentumok utólagos, visszamenőleges elkészítési vagy módosítási lehetőségének csökkentése az egzakt jogérvényesítés és felelősség elhatárolhatósága érdekében. A munkáltatóknak ezért is fontos érdeke, hogy a naprakész dokumentumok rendelkezésére álljanak. Különösen fontos ez pl. a kockázatértékelés esetén, amelyben nem csak a veszélyek azonosítása, érintettek köre szerepel, hanem a változások figyelembe vételével szükséges intézkedéseket is tartalmazza, melynek megismerése a munkáltató és a munkavállalók számára is nélkülözhetetlen.
Az, hogy a dokumentumokat a munkáltató milyen formában kapja meg a szolgáltatótól, azt saját maguk szerződésben határozhatják meg. A szabályozás biztosítja annak lehetőségét, hogy a dokumentumok tárolása a munkáltató döntése szerint papír alapon, elektronikusan vagy mindkét módon történjen (pl. távoli telephely esetén a papír alapú dokumentumok a székhelyen találhatóak, míg elektronikus úton a telephelyen is elérhetőek).
8. §
Tekintettel a megemelt a munkavédelmi bírság összegre (25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet), szükséges annak törvényi szinten történő biztosítása, hogy a munkavédelmi bírság befizetésére a munkavédelmi hatóság részletfizetést engedélyezhessen. A részletfizetés lehetőségének biztosítása növelheti a bírságok megfizetésének arányát. A munkáltatók nagyobb eséllyel fizetik be a magasabb összegű bírságot, ha azt több részletben, fokozatosan teljesíthetik, mint ha egyösszegben kellene teljesíteniük. A részletfizetés lehetőségének bevezetése kedvezőbb feltételeket teremt azoknak a munkáltatóknak, akik számára a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat.9. §
Az (1)-(2) bekezdésekhez: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvénnyel 2020-tól bevezetésre került új szakképzési rendszerben nem értelmezett az önálló "gyakorlati oktatás" fogalom. Az egyes tananyagelemek, tananyagegységek, illetve a szakképző intézmények által ezekből felépített/összeállított tantárgyak az új szakképzési rendszerben nem tagolódnak elméleti és gyakorlati oktatásra, hanem komplex módon (ötvözve) történik a szakmák elsajátítása. Tekintettel arra, hogy a korábbi rendszer szerinti szakképzések már kifutottak (befejeződtek, lezárultak), már nincs olyan gyakorlati oktatás, ami nem duális képzőhelyen történik (és olyan sincs, ami duális képzőhelyen folyik).A fentiek miatt szükséges az Mvt.-ben - összhangban az Ebtv. folyamatban lévő módosításával - a "munkabaleset" fogalmának módosítása. Ezen kívül a könnyebb érthetőség és átláthatóság érdekében a hivatkozott 3. pont szétbontásra, egyértelműsítésre került.
A (3) bekezdéshez: A szakképzési rendszer átalakulása miatt a "munkáltató" fogalmának módosítása is szükségesség vált, annak érdekében, hogy a jogszabályok egymással összhangban legyenek. Ez a pont is átalakításra került az értelmezés könnyítése érdekében.
10. §
Technikai módosítás, kiegészítés tekintettel arra, hogy egy munkaeszköz már az új európai uniós szabályzás szerint EU-megfelelőségi nyilatkozattal is rendelkezhet. (a) pont)Az egyéni védőeszköz forgalmazására a 425/2016 EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért nem indokolt, hogy a "forgalmazás" szerepeljen az Mvt.-ben. (b) pont)
A munkabiztonsági szakértők az Mvt. alapján eddig csak a veszélyes technológia előzetes és időszakos biztonsági felülvizsgálatát végezhették el. Indokolt lehetővé tenni, hogy a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát, illetve időszakos biztonsági felülvizsgálatát is elvégezhessék, tekintettel arra, hogy a képzettségük magasabb szintje alapján ezt a tevékenységet el tudják látni. (c) és d) pont)
Az Mvt. hatályos rendelkezése szerint a más munkáltatók felé nem áll fenn a tájékoztatási kötelezettség, holott ez a tájékoztatás részükre is lényeges. (e) pont)
11. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.12. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.13. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.14. §
Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján azok a munkavállalók, akik számára nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettség merül fel, távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek legfeljebb két óra időtartamra a munkavégzési kötelezettség alól.15. §
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek való pontosabb megfelelés érdekében, az Mt. 99. § (3) bekezdését újra tagolva, kiegészítésre kerül az Mt. rendelkezése a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje felemeléséről szóló megállapodás felmondása tárgyában az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén. A módosítás bevezeti, hogy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret kezdő időpontjától számított hat hónap elteltét követően - a munkaidőkeret lejártát megelőzően - is felmondhatja a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási határidővel. A módosítás célja, hogy biztosítsa a munkavállaló számára a megállapodás felmondásának gyakorlását a munkaidőkeret lejárta előtt is, a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén. Ehhez kapcsolódóan a módosítás rögzíti, hogy a felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.16. §
A törvényjavaslat új rendelkezéssel egészíti ki az Mt. 135. §-át annak biztosítása érdekében, hogy a kollektív szerződés az Mt. 99. § (3a) bekezdésben foglaltnál hosszabb, legfeljebb harminc napos felmondási időt is megállapíthasson.17. §
A köztulajdonban lévő vagyonnal való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében kimondásra kerül, hogy kizárólag akkor kell a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.18. §
Szövegcserés módosítások:Az Mt. 55. § (1) bekezdésének módosításával összefüggésben szükséges jogtechnikailag pontosítani az Mt. 115. § (2) bekezdés f) pontjában a munkában töltött idő esetköreit.
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.
A módosítás kodifikációs-technikai szempontból pontosítja az Mt. 135. § (7) bekezdését, amellyel egyértelművé teszi, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdés szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható.
Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a rendelkezés - az eddigi jogértelmezéssel összhangban - utaló szabály helyett konkrétan meghatározza munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét, amely 100 százalék.
Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján azok a munkavállalók, akik számára nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettség merül fel, távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek legfeljebb két óra időtartamra a munkavégzési kötelezettség alól.
19. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös felmondási szabályok közül hatályon kívül helyezésre kerül az apaszabadság tartama alatt a felmondási tilalom alóli kivétel az európai uniós joggal való összhang megteremtése érdekében. A módosítás következtében a felmondási tilalom alkalmazandó lesz a munkaviszonyban vezető állású munkavállaló esetén az apasági szabadság tartama alatt.20. §
A módosítás az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai részére is biztosítja a szavazatszámláló bizottságok tagjait megillető kedvezményt, hiszen e településeken szavazatszámláló bizottság nem működik, annak valamennyi feladatát a helyi választási bizottság látja el. E bizottságok tagjai mind a szavazás napján, mind az azt követő napon (vasárnap és hétfőn) mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.Azon a szavazatszámláló bizottságok tagjai, amelyek az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel és a külképviseleten leadott szavazatokat a szavazást követő 6. napon számlálják meg, e napon is mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól.
A nemzetiségi választáson leadott szavazatokat a helyi választási bizottságok, valamint a területi választási bizottságok a szavazást követő 3 napon belül számolják meg. A c) pontban foglalt rendelkezés e számlálásokra is kiterjeszti a kedvezményt, csakúgy, mint a szavazatok esetleges újraszámlálására.
21. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.22. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.23. §
Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő hatálybalépésére irányuló módosítás annak érdekében szükséges, hogy az NFA foglalkoztatási alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.24. §
Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.