Végső előterjesztői indokolás a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/42.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2024. évi XII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ezt az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzéteszik.
Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának ...

Végső előterjesztői indokolás a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/42.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezt az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzéteszik.
Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényt, amely új korszakot nyit az állami szolgáltatások digitalizációja terén, kiszolgálva a magyar emberek, valamint a gazdasági élet szereplőinek XXI. századi ügyintézési igényeit.
A XXI. század harmadik évtizedében a digitalizáció legfontosabb eszköze a mobil, az okostelefon. Ezért 2024-től kezdődően Magyarországon az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás is fokozatosan mobilra költözik. Az új törvény alapján az állam olyan mobilalkalmazást fog létrehozni, amely minden magyar állampolgár számára elérhető, és amellyel mind több ügy sorban állás vagy postai levelezés nélkül, egyszerűen intézhető.
A törvény lehetővé teszi, hogy piaci szereplők bevonásával az állampolgárok egy szerződéskötésnél, banki ügyintézésnél vagy biztosítási ügyintézésnél is használni tudják a központi mobilalkalmazás részeként az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást. A digitális állampolgárság amellett, hogy jelentősen egyszerűsíti az állampolgárok életét, az állam működését is digitalizálja, amely a magyar gazdaság minden ágazatát versenyelőnyhöz juttatja.
A digitális állampolgárságot bevezető új kódex megalkotása és ütemezett hatályba léptetése, illetve a korábbi elektronikus ügyintézési törvény hatályon kívül helyezése mellett a várt eredmények eléréséhez elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés valamennyi olyan törvényt is az új szabályokhoz igazítson, amelyeknél az állam által elősegített digitalizáció kiemelt jelentőséggel bír.
A számos törvényt módosító csomag így részben az új szolgáltatások átültetését és egyes korábbi szolgáltatások kivezetését tartalmazó, másrészt pedig az új kódexnek való jogi-technikai megfelelést biztosító jogszabály.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-5. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
6-8. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás kivezetésével kapcsolatban átmeneti rendelkezések megfogalmazása is szükségessé vált, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben annak érdekében, hogy a korábbi szabályok szerint létrehozott okiratok jellege és bizonyító ereje tisztázott maradjon.
9-10. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
11-20. §
A digitális állampolgárság nyilvántartás és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás között szükséges adatkapcsolatok megteremtéséhez szükséges rendelkezéseket rögzíti.
A módosítás megteremti a digitális állampolgárság előregisztráció feltételeit: a kormányablakokban lehetőség nyílik a polgárok számára személyazonosságuk igazolása mellett a digitális állampolgárság előregisztrációra. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonjának kamerájával az előregisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz.
21-22. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
23-24. §
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a polgárok a telefonjuk segítségével, vizuális kód felmutatásával képesek legyenek a személyazonosító adataikat hitelt érdemlően igazolni - a fizikai okmány bemutatásával egyenértékűen - a rendőrségi igazoltatás során.
25-30. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
31-36. §
A módosítás megteremti a digitális állampolgárság nyilvántartás és az összerendelési nyilvántartás közötti szükséges adatkapcsolatokat
37-61. §, 66-76. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
62-65. §
A rendelkezés biztosítja a járműnyilvántartás számára, hogy a digitális állampolgár azonosítót kezelhesse a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti, a járműügyintézést érintő szolgáltatások biztosítása érdekében.
A további rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
77-79. §
Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás használatát a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 2024. december 31-ig teszi lehetővé. Erre tekintettel a módosítás elhagyja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényből, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvényből az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatára utaló szövegrészeket.
80-91. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
92-98. §
A rendelkezések két tárgykört illetően módosítják a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényt: egyrészt az adatigénylés szabályozása tekintetében, másrészt a hatósági erkölcsi bizonyítvány újraszabályozását illetően.
A hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó módosítás a jelenleg is jól működő rendszernek olyan korszerű továbbfejlesztését szolgálja, amely révén - a kormányzat közigazgatással szemben támasztott elvárásával is egyezően - bevezeti a hatósági erkölcsi bizonyítvány digitális biztonsági okmányként való kiállítását. Tekintettel ugyanis arra, hogy a bizonyítvány felhasználási célja valamely jogviszony létesítése, fenntartása vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolása egy szerv eljárásában, elvárható, hogy a bizonyítvány digitális biztonsági okmányként kerüljön kiállításra, bemutatásra. A digitális biztonsági okmányként kiállításra kerülő bizonyítvány a Dáptv. szerinti digitális keretalkalmazás használatával már 2024. július 1-jétől bevezetésre kerül.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemre induló eljárás 2025. július 1-jétől főszabály szerint, teljes egészében a digitális térben zajló ügyintézésként valósul meg.
A digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány a kérelmező értesítési tárhelyére minden esetben kézbesítésre kerül. A kérelmező a digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt bármely és akár több címzett (pl. munkáltató) elektronikus levelezési címére továbbíthatja. Bármely személy (pl. humánpolitikai ügyintéző), akihez a digitális biztonsági okmányként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány eljut, az a bizonyítvány valódiságát, hitelességét az erre a célra biztosított elektronikus felületen ellenőrizheti. Ennek a felületnek a használatához előzetes regisztráció, illetve személyazonosítás továbbra sem szükséges, az ingyenesen hozzáférhető, az ott leírtak alapján könnyen alkalmazható.
A kérelem előterjesztési módjának sokszínűsége megmarad, sőt, a külföldi kérelem (külföldről, külföldi felhasználás céljából való kérelmezés) esetén a korábbi személyes megjelenés kötelezettségének elsődlegessége mellett, a kérelem előterjesztésének lehetősége 2024. július 1-jétől a Magyarországon aktív DÁP felhasználói profillal rendelkező kérelmező számára, majd a bármely, érvényes elektronikus azonosítással rendelkező kérelmező számára kiegészül az elektronikus úton keresztüli kérelmezési móddal.
A módosítás a legkorszerűbb, szolgáltatásközpontú megközelítést alkalmazza, így a hatályos szabályozást is olyan pontosításokkal, további részletszabályokkal egészíti ki, amelyek az eljárást koherens szabályozási környezetbe, és a kérelmezők számára is átláthatóbb, egyértelműbb, egyszerűbb rendszerbe helyezi.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatigénylések előterjesztésének gyakorlati és informatikai szempontból is egyszerűbb és adattakarékosabb megoldását eredményezi a módosítás, amely az adatigényléssel érintett személy azonosításához nélkülözhetetlen adatokra (az érintett személy természetes személyazonosító adataira) szűkíti az adatigénylés során rendelkezésre bocsátandó adatokat.
99-100. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
101., 104., 105. §
A módosítás célja az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalói tekintetében a személyügyi dokumentumok elektronikus kézbesítése lehetőségének megteremtése, és elektronikus azonosítási szolgáltatás használatának szabályozása.
Az állami tulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalója köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni.
Tekintettel arra, hogy az állami vállalatok tevékenységi köre, személyügyi helyzete, munkavállalói összetétele heterogén, ezért a módosítás törvényi szinten nem teszi általánosan kötelezővé a munkáltatói intézkedések elektronikus kézbesítését, hanem a Kormány rendeleti felhatalmazást kap a törvény szerinti kézbesítés alkalmazásának kötelezővé tétele kapcsán.
102-103. §
A módosítás lényege, hogy azokat az állami szabályokat amelyek a gazdaságosság vagy annak elősegítésének irányába hatnak szükséges kiterjeszteni azon társaságokra is amelyek bár csak részben állami tulajdonúak de közfeladatot látnak el.
106. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel elfogadott, az elektronikus úton történő házasságkötési szándékbejelentéssel kapcsolatos kiegészítő rendelkezést állapít meg, annak érdekében, hogy a házasulóknak - az anyakönyvvezetővel történő személyes kapcsolat minimalizálása, valamint a megfelelő adatkezelés biztosítása céljából - a szándékbejelentéssel egyidejűleg a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat is szolgáltatnia kelljen.
107-123. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
124-125. §
A módosítás garanciális okból kizárja a választási eljárások során a mobileszközön bemutatható digitális okmány használatát.
Ezen felül a rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
126. §
A rendelkezés a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítja az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törli az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
127-130. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 46. §-át érintő módosítást illetően:
A Magyar Nemzeti Bank hatósági eljárása a Dáptv. elektronikus ügyintézési szabályai alá fog esni. Figyelemmel arra, hogy a Dáptv. a gazdálkodó szervezetekre kötelező elektronikus ügyintézési rendszere összhangban áll a Magyar Nemzeti Banknál eddig is fennálló kötelező elektronikus ügyintézési rendszerrel, a módosítás arra irányul, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatósági eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) általános elektronikus ügyintézési szabályai legyenek irányadóak. A Magyar Nemzeti Bank eljárásainak sajátosságaiból adódóan bizonyos szabályok megtartására szükség van.
A törvény 58. §-ának módosítása alapján speciális kézbesítési szabály fenntartása indokolt a pénzügyi ágazatban, különös tekintettel a pénzforgalmi szolgáltatók esetében.
A törvény 60. §-ának módosítása alapján az általános közigazgatási rendtartartás iratokra vonatkozó szabályainak speciális rendelkezései - tekintettel arra, hogy ezek kizárólag az engedélyezési eljárásban irányadóak - áthelyezésre kerülnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény engedélyezési eljárási fejezete alá.
Szükséges továbbá hatályon kívül helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyek a Magyar Nemzeti Bank hatósági eljárása során az elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyes szabályokat rögzítik.
131-133. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
134-137.§
A büntetőeljárás során természetes személy esetén a kapcsolattartás papíralapon is történhet abban az esetben is, ha egyébként a rendelkezési nyilvántartás szerint elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, de az aránytalan terhet jelentene számára.
Indokolt, hogy a büntetés-végrehajtási ügyszakban a kapcsolattartás módja igazodjon a büntetőeljárásban alkalmazott kapcsolattartási módhoz.
A papíralapú kapcsolattartás esetén lehetőség van az elítélt ilyen irányú bejelentése alapján az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítésre.
A szünetelő jogok között a digitális állampolgárság szerepeltetése nem szükséges, elegendő az elektronikus ügyintézéshez való részjogosítványának a szünetelése, amelyet a hatályos szöveg már tartalmaz.
A reintegrációs őrizetben lévő elítélt büntetés-végrehajtási jogviszonyban van, ugyanakkor a szabadságvesztést nem fogvatartásban tölti, hanem a bíróság által kijelölt lakásban és a bíróság által meghatározottak szerint munkát végezhet, hivatalos ügyeit szabadon intézheti, ezért indokolt részére biztosítani az elektronikus ügyintézéshez való jogot.
138-144. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
145-151. §
A módosítás a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti személyazonosság megállapítása érdekében biztosítja a szükséges adatkapcsolatot.
152-154. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatakozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
155-159. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
Továbbá az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás kivezetésével kapcsolatban átmeneti rendelkezések megfogalmazása is szükségessé vált, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben annak érdekében, hogy a korábbi szabályok szerint létrehozott okiratok jellege és bizonyító ereje tisztázott maradjon.
A módosítás biztosítja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti eAláírás szolgáltatás használata esetén az aláírt és a szolgáltató által hitelesített dokumentum teljes bizonyító erejét.
160-162. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
163-166. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
Továbbá az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás kivezetésével kapcsolatban átmeneti rendelkezések megfogalmazása is szükségessé vált, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben annak érdekében, hogy a korábbi szabályok szerint létrehozott okiratok jellege és bizonyító ereje tisztázott maradjon.
167-173. §
A Dáptv. nóvuma, hogy a felhasználók az adott ügyben történő előzetes indítványuktól függetlenül is válhatnak elektronikus úton kapcsolattartóvá. Ennek következtében kiemelten fontos, hogy a felhasználók tisztában legyenek az adott ügyben ennek a következményeiről, ezért indokolt a büntetőeljárást lefolytató szervek tájékoztatási feladatainak a kiegészítése.
Azzal együtt, hogy a módosítás lehetőséget ad egy formai hibában szenvedő nyilatkozat eseti alapú elfogadására, az ezzel kapcsolatos negatív döntés esetén indokolt, hogy az érintett személy a jogainak gyakorlását alapvetően érintő esetekben értesüljön releváns jogairól és kötelezettségeiről. Ennek keretei között indokolt a kapcsolattartás elvárt módja mellett arról is tájékoztatni az érintettet, hogy indítványozhatja az eljárás során egyéb kapcsolattartási mód használatát.
A büntetőeljárást érintő módosítás hatálybalépésével méltánytalan helyzetet eredményezhet az, hogy a folyamatban levő ügyben a büntetőeljárásban részt vevő személy automatikusan válik elektronikus úton történő kapcsolattartóvá, többségében ilyenkor a Be. 150. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás sem alkalmazható. A hatályba lépés szempontjából fontos másik tényező, hogy a büntetőeljárást lefolytató szervek számára is nehézséget okozhat a hatálybalépéshez kötődő tömeges áttérés - különösen a - természetes személyekkel való elektronikus kapcsolattartásra.
Mindkét problémát orvosolhatja az olyan tartalmú átmeneti rendelkezés, miszerint a folyamatban levő ügyekben a korábban papíralapon kapcsolatot tartó személyekkel fenntartható a papíralapú kapcsolattartás mindaddig, amíg akár az egyik, akár a másik oldal kifejezetten vagy ráutaló magatartással kinyilvánítja, hogy a továbbiakban az új jogszabályi rendelkezések alapján, elektronikus úton kívánja folytatni a kapcsolattartást. Az erre vonatkozó rendelkezéseket rögzíti a módosítás.
174-195. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
196. §
Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát a Dáptv. 2024. december 31-ig teszi lehetővé. Erre tekintettel a módosítás elhagyja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényből, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvényből az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatára utaló szövegrészeket.
197-203. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
204-206. §
Az egyes foglalkoztatásra irányuló, személyi jogállási törvényekhez (például Kit., Küt.) hasonlóan az új pedagógusi életpályáról szóló törvényben is indokolt érvényesíteni azt, hogy a foglalkoztatottak a munkáltatói intézkedéseket tartalmazó dokumentumokat elektronikus úton, már a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott azonosítási szolgáltatással és tárhelyen keresztül kapják meg.
207. §
A rendelkezések a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítják az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törlik az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
208-209. §
A szükséges technikai módosításokon túlmenően felülvizsgálatra kerülnek az egyes foglalkoztatásra irányuló, személyi jogállási törvényekben (például Kit., Küt.) azok a szabályok, amelyeket az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény alapján nem az érintett személy, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja, illetve ellenőrzi a büntetlen előélettel illetve törvényi megfelelőséggel kapcsolatos adatokat, amely szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges.
Erre a mobileszközön igényelhető újfajta hatósági erkölcsi bizonyítvány bevezethetősége miatt kerül sor.
210. §
A rendelkezés a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítja az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törli az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
211-213. §
A rendelkezés a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatálybalépésére - ezzel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatályon kívül helyezésére - tekintettel megállapítja az új törvénynek megfelelő hivatkozásokat, illetve törli az új szabályozás alapján szükségtelen rendelkezéseket, biztosítva a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályrendszer érvényesülését.
Továbbá az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény rendelkezései megfelelő szabályozási keretet biztosítanak, ezért szükségestelen a speciális szabály szerepeltetése.
214-248. §
A rendelkezések megkönnyítik a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény alkalmazására való felkészülést és a végrehajtást, illetve az új szolgáltatások gördülékeny bevezetését és használatát.
Ezek között a rendelkezések pontosítják vagy kiegészítik
- a mobiltelefonra költöztetett okmánytárcára,
- a digitális állampolgárság nyilvántartásra, mint újonnan létrejövő nyilvántartásra,
- a felhasználói profil aktiválására és inaktiválására,
- a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetekre
vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat differenciálja az új törvényi szabályozást, figyelembe véve az egyes társadalmi rétegek ügyintézési szokásait. A digitális állampolgársághoz jutásra már két fő lehetőség fog kínálkozni:
- a személyes megjelenéssel, a lakosság számára már jól ismert ügyintézési pontokon, illetve
- a személyes megjelenéssel egyenértékű digitális formában.
Az elsőt illetően a módosítás megteremi a digitális állampolgárság előregisztráció feltételeit. A kormányablakokban lehetőség nyílik a polgárok számára személyazonosságuk igazolása mellett a digitális állampolgárság előregisztrációra. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonjának kamerájával az előregisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz.
A módosítással a törzskönyvi nyilvántartási hatósági eljárásokban valamennyi érintett törzskönyvi jogi személy elektronikus ügyintézésre kötelezetté válik. Módosítás hiányában az elektronikus ügyintézésre kötelezettek közül kikerülnének a nemzetiségi önkormányzatok és az önkormányzati társulások is, amely azt eredményezné, hogy a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartási eljárásban nem lenne teljeskörű az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre.
A módosítás a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény Ötödik Részében meghatározott szolgáltatók - amelyek elsősorban jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkeznek - esetén a saját szolgáltatásaik nyújtása során a digitális térben elérhető digitális keretszolgáltatások közül az alábbi szolgáltatások igénybevételét kötelesek biztosítani:
- eSzemélyazonosítás,
- eAláírás.
A módosítás szerint 2025. június 1-jétől a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben már nevesített kötelezetti kör kiegészül az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti, egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatókkal, tekintettel arra, hogy e szervezetek is olyanok, amelyek jelentős lakossági tömegeket szolgálnak ki.
A módosítással a telekommunikációs cégek a saját szolgáltatásaik nyújtása során a kötelesek biztosítani a fent említett két keretszolgáltatást.
A módosítás kimondja, hogy a 2028-ig tartó átmeneti időszakban a felhasználói profil és a digitális állampolgár azonosító a 14 év feletti korosztályt illeti meg. Ennek oka, hogy a törvény hatálybalépésével az első nagy fejlesztési időszakban a tömegesen előforduló, elsősorban életesemény-alapú ügytípusok mobileszközökre optimalizált fejlesztései fognak elsőbbséget élvezni, illetve a fiatalabb korosztály esetében az eAláírásnak még nincs olyan jelentősége, mint a felnőtteknél, tekintettel arra, hogy az ügyek vagy jogviszonyok egy nagy hányadában vagy kizárt a jognyilatkozat tételének lehetősége, vagy pedig az a gyakorlatban ritkábban fordul elő.
A módosítás változtatás nélkül emeli át a hatályát vesztő E-ügyintézési törvény XIII/A. Fejezetét. A 2019 óta működő rendszer célja, hogy a közterületi kamerák központilag elérhetőek legyenek a nyomozó hatóságok, az igazságszolgáltatási szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (tárhelyszolgáltató) informatikai alkalmazás útján, központi tárhely működtetésével biztosítja a törvényben meghatározott szervezetek által készített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételek tárolását.
Végül a módosítás pontosítja az átmeneti rendelkezéseket a felkészülést segítve, valamint a zökkenőmentes átállás érdekében.
249-253. §
Jogharmonizációt szolgáló rendelkezések, amelyek a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálják.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke általános hatósági felügyeleti jogkörében kérelemre ellenőrizheti illetve hatósági eljárás keretében felügyeli a Magyarországon letelepedett online közvetítő szolgáltatók és online keresőprogram-szolgáltatókat.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke a jogsértés esetén szankciót alkalmaz.
254. §
Hatályba léptető rendelkezések.
255. §
Sarkalatossági záradék.
256. §
Jogharmonizációs és előzetes bejelentési záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.