adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/3.
Végső előterjesztői indokolás a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/3.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2023. évi CXVIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában - a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján - szükséges közzétenni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítására alapvetően a jogalkalmazás segítése ...
Végső előterjesztői indokolás a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2024/3.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában - a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján - szükséges közzétenni.A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítására alapvetően a jogalkalmazás segítése és egységesítése miatt, valamint az egyes jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében van szükség.
Felhatalmazó rendelkezés szükséges arra vonatkozóan, hogy miniszteri rendelet állapítsa meg a munkavédelmi képesítések besorolását, megfeleltetését aszerint, hogy az adott végzettség közép- vagy felsőfokúnak minősül. Ennek megvalósítása régi szakmai és munkáltatói igény, továbbá szükségszerű az Mvt. 2026-tól hatályba lépő módosítása kapcsán, mely szerint elkülönülnek a közép- és a felsőfokú végzettségekkel ellátható szaktevékenységek.
Az egészségügyi szolgáltató mint munkáltató adminisztratív terheinek csökkentése valósul meg, azáltal, hogy nem kell a munkavédelmi hatóság számára bejelentést tenni és a kockázatértékelést megküldeni az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatban. A munkavédelmi hatóság az előírt adatokkal rendelkezik az Mvt. 63/F. §-a szerinti bejelentés és a munkavédelmi ellenőrzések során ellenőrzött dokumentációk alapján.
A munkavédelmi bírság kiszabására vonatkozó részletes szabályok a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletben szerepelnek. Folyamatban van a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése és új kormányrendelet megalkotása, mely egyben tartalmazza a munkavédelmi bírságra vonatkozó egységes szabályozást (a bírság mértékét és kiszabásának szabályait), ezért az Mvt.-ből a bírságösszeg törlésre kerül.
Ezen túl a tervezet tartalmaz olyan szakmai indokok (hatósági ellenőrzési, jogalkalmazói és a tanácsadási tapasztalatok) alapján szükséges módosításokat is, melyek megvalósulása az egységes jogalkalmazást segítik (pl. technológia fogalmának bevezetése, terminológia használat egységesítése, egyes munkavédelmi tárgyú bejelentések adatainak pontosítása, munkaeszköz fogalmának bővítése).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és az időszakos biztonsági felülvizsgálat munkaegészségügyi szaktevékenység is, de veszélyes technológia vizsgálatát csak munkabiztonsági szakértő végezheti. A munkabiztonsági szakértő munkaegészségügyi szakértelemmel nem rendelkezik, ezért indokolt, hogy a veszélyes technológia üzembe helyezés előtti vizsgálata és időszakos felülvizsgálata munkaegészségügyi szaktevékenység is legyen. [Mvt. 21. § (9) bekezdés]2. §
Az építési munkahelyen végzett tevékenység bejelentésével kapcsolatos adatokat szükséges pontosítani, mert az építtető és bejelentő nem szükségszerűen ugyanaz a személy. [Mvt. 63/D. § (2) bekezdés k), l) pont]3-4. §
A hatósági ellenőrzési és tanácsadási tapasztalatok alapján a könnyebb és egyértelműbb jogalkalmazás érdekében szükséges a munkabalesetek kivizsgálására, bejelentésére vonatkozó rendelkezések pontosítása, szerkezeti módosítása. [Mvt. 64. § (1a) bekezdés, (4) bekezdés, (4a)-(4b) bekezdés]5. §
A súlyos munkabalesetek esetén félreértésre adott okot a rendelkezés szóhasználata, mivel a súlyos munkabalesetről a munkavédelmi hatóságot értesíteni kell. A bejelentést a munkabaleseti jegyzőkönyv megküldésével kell megtenni. [Mvt. 64. § (5) bekezdés]6. §
A foglalkozási megbetegedés bejelentésével kapcsolatos adatok pontosítása. [Mvt. 64/C. § (2) bekezdés a) pont)]7. §
Tekintettel arra, hogy az Mvt 70/A. § (1) bekezdés a) pontja munkáltatói kötelezettséget állapít meg, ahhoz határidőt is szükséges meghatározni. Jelenleg nincs szabályozva mennyi időn belül kell munkavédelmi képviselőt választani a tevékenység megkezdését követően, így a választás megtartása hosszú ideig elodázható, mely idő alatt a munkavállalók nem tudnak élni érdekképviseleti jogaikkal. [Mvt. 70/A. § (1a) és (1b) bekezdés]8. §
Az Országos Munkavédelmi Bizottság feladatkörének módosítása szükséges, mert a Bizottság a munkavédelem nemzeti politikájának intézkedési és ütemtervének kialakításában, a nemzeti politika felülvizsgálatában nem vesz részt. [Mvt 79. § (1) bekezdés b) pont]9. §
A technológia fogalma eddig nem volt definiálva. Mivel több kérdés érkezik ezzel kapcsolatban indokolt a definíció meghatározása a könnyebb jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében. [Mvt. 87. § 16. pont]10. §
A munkavédelmi jogszabályok több esetben hivatkoznak a munkavédelmi végzettség fokára azonban a képesítések besorolása, megfeleltetése (hogy közép vagy felsőfokúnak számít-e egy képzettség) jelenleg hiányzik. A miniszteri rendeleti felhatalmazással rendeletbe kerülne ez a megfeleltetés, ami segítené a munkáltatókat annak eldöntésében, hogy a munkavédelmi feladatokat ellátó személy közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik-e. A felhatalmazó rendelkezés és ezt követően a képesítések besorolása elengedhetetlen az Mvt. már elfogadott és 2026. január 1-jén hatályba lépő módosítása miatt, mely szerint egyes munkabiztonsági szaktevékenységek esetén elkülönül, hogy azt közép vagy felsőfokú végzettséggel lehet ellátni. [Mvt. 88. § (4b) bekezdés]11. §
Szövegcserés módosításokAz a) ponthoz
A jelenlegi oktatási rendszer szabályai alapján az Mvt.-ben szereplő szakképesítés megnevezés már nem fedi le teljes egészében a munkavédelem területén megszerezhető végzettségeket, valamint a szakképzésben és a felsőoktatásban is más kontextusban használják a szakképzettséget, ezért szükséges az Mvt.-ben a tágabb fogalom használata. [Mvt. 21. § (8) bekezdés, 23. § (1) bekezdés]
A b) ponthoz
A mentési terv a bekövetkezett események miatt (elsősegélynyújtás) munkaegészségügyi- és orvosi mentési feladatokat is tartalmaz, ezért ezt indokolt az Mvt.-ben is munkaegészségügyi szaktevékenységként nevesíteni. [Mvt. 45. § (3) bekezdés]
A c) ponthoz
A szak- és felnőttképzés kapcsán bekövetkezett változások miatt szükséges a szakképzettség szó módosítása, a rendelkezés pontosítása. [Mvt. 51. § (1) bekezdés]
A d) és e) pontokhoz
A bejelentésekkel kapcsolatos adatok pontosítása. [Mvt. 63/G. §, Mvt. 63/H §.]
Az f) ponthoz
A bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékét jelenleg a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzétett jegyzék tartalmazza. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak tv.) 3. számú melléklete is tartalmazza a bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékét.
A 10184. számú EU Pilot eljárás kapcsán szükséges módosítás, hogy a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a honlapon közzétett jegyzék helyett az Eüak tv. mellékletére hivatkozzon, így ezzel párhuzamosan a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében szükséges az Mvt. rendelkezés módosítása is. [Mvt. 64/C. § (1) bekezdés]
A g) ponthoz
Szükséges annak konkrét rögzítése, hogy a súlyos munkabaleset kivizsgálása is munkaegészségügyi szaktevékenység. [Mvt. 65. § (3) bekezdés]
A h) ponthoz
A munkavédelmi képviselők képzése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzés keretében valósul meg. Az Fktv. tartalmazza a felnőttképzésre vonatkozó nyilvántartás őrzési idejét, így azt nem szükséges az Mvt.-ben is feltüntetni. [Mvt. 75. § (4) bekezdés]
Az i) ponthoz
Nyelvhelyességi pontosítás [Mvt. 79. § (1)-(2) bekezdés]
A j) ponthoz
Az Országos Munkavédelmi Bizottság feladatkörének módosítása tekintettel arra, hogy a döntési hatáskör államigazgatási feladat. [Mvt. 79. § (1) bekezdés g) pont]
A k) ponthoz
A j) ponttal összefüggő nyelvhelyességi módosítás. [Mvt. 79. § (1) bekezdés g) pont]
Az l) ponthoz
A munkavédelmi hatóság nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását ellenőrzi, hanem a szaktevékenységek ellátását, ezért szükséges a pontosítás. [Mvt. 81. § (4) bekezdés a) pont]
Az m) ponthoz
Az Mvt. 64. § (5) bekezdésének módosításával összhangban szükséges módosítás. A súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóság köteles kivizsgálni, függetlenül attól, hogy arról a baleset bekövetkezésekor értesül, vagy a baleset bejelentésekor (munkabaleseti jegyzőkönyv megküldése) szerez tudomást. [Mvt. 84. § (2) bekezdés]
Az n) ponthoz
Jogtechnikai és szerkesztési pontosítás. [Mvt. 84. § (3) bekezdés]
Az o) ponthoz
A hatósági és jogalkalmazói tapasztalatok alapján bővíteni szükséges a munkaeszköz fogalmát. [Mvt. 87. § 4. pont]
A p) ponthoz
Összhangban a 12. § d) pontjában foglalt módosítással, módosítani szükséges a bírsággal kapcsolatos felhatalmazás elnevezését. [Mvt. 88. § (2) bekezdés d) pont]
A q) ponthoz
A felhatalmazó rendelkezés pontosítása. [Mvt. 88. § (2) bekezdés g) pont]
Az r) ponthoz
Technikai módosítás a 2022/431 EU irányelv szóhasználatának megfelelően. [Mvt. 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpont]
12. §
Hatályon kívül helyező rendelkezésekAz a) ponthoz
A kötőszót érintően technikai módosítás az Mvt. 63/D. § módosítása miatt. [Mvt. 63/D. § (2) bekezdés i) pont]
A b) ponthoz
A HOSPEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló, 2010. május 10-i keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010/32/EU tanácsi irányelv nem írja elő a kockázatértékelés megküldését a munkavédelmi hatóság számára és az Mvt. 63/I. §-ban meghatározott adattartalom szerinti bejelentést. A magyar szabályozás szigorúbb, mint amit az irányelv előír.
A kockázatértékelés dokumentuma az egészségügyi szolgáltató méretétől és az általa nyújtott szolgáltatások komplexitásától függően akár több száz oldalas is lehet, így ennek megküldése és a dokumentumok megőrzése nyomtatott és elektronikus formában is nehézséget jelenthet (több száz megabájtnyi fájlok tömörítése és mentése).
Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatban a munkavédelmi hatóság az előírt adatokkal rendelkezik az Mvt. 63/F. §-a szerinti bejelentés és a munkavédelmi ellenőrzések során ellenőrzött dokumentációk alapján, ezért a 2 bejelentés között jelentős átfedés van. A tervezetben szereplő módosítás csökkenti a munkáltatók és a munkavédelmi hatóság adminisztratív terheit. [Mvt. 63/I. §]
A c) ponthoz
Az Országos Munkavédelmi Bizottság feladatkörének módosítása szükséges, a Bizottság nem rendelkezik olyan saját adatokkal, mely a tanácsadási tevékenység ellátását segítené. [Mvt. 79. § (1) bekezdés f) pont]
A d) ponthoz
Folyamatban van a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése és új kormányrendelet megalkotása, mely egyben tartalmazza a munkavédelmi bírságra vonatkozó egységes szabályozást (a bírság mértékét és kiszabásának szabályait), ezért az Mvt.-ből a bírságösszeg törlésre kerül. [Mvt. 82. § (3) bekezdés]
13. §
Hatályba léptető rendelkezések.14. §
Jogharmonizációs záradék.