adozona.hu
T/5257. számú törvényjavaslat indokolással - a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény hatályba nem lépéséről
T/5257. számú törvényjavaslat indokolással - a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény hatályba nem lépéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Nem lép hatályba a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az Országgyűlés 2023. július 23-án kihirdette a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a vendégmunkás jogszabályi fogalmát megalkotva, új könnyített és egyszerűsített tartózkodási engedély-típust bevezetve tovább szabályozza a munkavállalási szándékkal Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok helyze...
T/5257. számú törvényjavaslat indokolással - a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény hatályba nem lépéséről
2023. évi ... törvény a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény hatályba nem lépéséről
1. §
Nem lép hatályba a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Általános indokolás
Az Országgyűlés 2023. július 23-án kihirdette a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a vendégmunkás jogszabályi fogalmát megalkotva, új könnyített és egyszerűsített tartózkodási engedély-típust bevezetve tovább szabályozza a munkavállalási szándékkal Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok helyzetét.A 2023. november 1-jén hatályba lépő 2023. évi L. törvény biztosítja a kizárólag munkavállalás céljából Magyarországra érkező, harmadik országbeli vendégmunkások 180 napon belül 90 napot meghaladó, hosszútávú tartózkodását Magyarországon.
A törvény értelmében a vendégmunkásokat kizárólag a kedvezményezett foglalkoztatók alkalmazhatják, valamint azok a munkaerő-kölcsönző cégek, amelyek szerepelnek az úgynevezett minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban. Eddig 25 kölcsönzőcég szerzett minősítést, hogy egyszerűsített eljárással vendégmunkásokat hozzon Magyarországra, jórészt a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizisztánból érkezhet nagyobb mennyiségű munkaerő.
Különösen figyelmet érdemel, hogy a toborzás úgy zajlik, hogy a kormány még nem fogadta el azt a jogszabályt, amely meghatározza, hogy melyik országból hány munkavállalót lehet foglalkoztatni. A rendszer ettől eltekintve is sok lehetőséget nyújt a visszaélésekre. A vendégmunkásokat a kormány stratégiai partnerei alkalmazhatják, ami eleve jelentős piaci előnyt jelent ezeknek a cégeknek. Még fontosabb, hogy a közvetítőcégek, akik igazán jól fognak keresni ezen az üzleten szintén egy zárt kormányzati listáról, az úgynevezett minősített kölcsönzők közül kerülnek majd ki. Többek között a kölcsönzők között szerepel Deutsch Tamás testvérének üzleti köre, a Rákóczi Szövetség roppant fidesz közeli alelnökének cége is. Természetesen egy magántőke alap is tulajdonol ilyen céget, amelyik a feltételezések szerint éppen egy helyettes államtitkáré.
A Demokratikus Koalíció frakciója és Dobrev Klára árnyékkormánya elfogadhatatlannak tartja a vendégmunkás törvényt, mivel ez csak a foglalkoztatók szűk köre és a fideszes közvetítőcégek érdekét szolgálja, de ellentétes a magyar munkavállalók és a magyar gazdaság érdekeivel. Elhibázottnak tartjuk azt a kormányzati gazdaságpolitikát, amelyik kormányzati támogatással alacsony hozzáadott értékű, képzetlen munkaerőt igénylő, környezetszennyező beruházásokat hoz az országba, majd vendégmunkásokkal kívánja biztosítani az ezek működtetéséhez szükséges munkaerőt.
A Demokratikus Koalíció frakciója és Dobrev Klára árnyékkormánya szerint európai bérekre van szükség Magyarországon, hogy a magyar munkavállalóknak megérje otthon maradni, vagy akár hazajönni. Olyan támogatáspolitika kialakítására van szükség, amely a magas hozzáadott értékű, szaktudást igénylő munkahelyek létrehozását támogatja elsősorban. A szakképzés átalakításával, ingyenes átképzési programokkal, egy állami hátterű bérlakásépítési programmal, az elvándorolt magyarok hazacsábításával, a hazai bérek versenyképessé tételével a magyar munkavállalókat, valamint a kis- és középvállalkozásokat kell helyzetbe hozni, és nem ázsiai vendégmunkások betelepítésében látni a magyar gazdaság problémáinak hosszú távú megoldását.
Mindezekre tekintettel a benyújtott törvényjavaslat azt kezdeményezi, hogy a vendégmunkás törvény ne lépjen hatályba november 1-jén. A jelen törvényjavaslattal párhuzamosan benyújtott határozati javaslatunk pedig meghatározza a kormány számára azokat a tartalmi kritériumokat, szabályozási elemeket, melyek az Orbán-kormány által tömegesen Magyarországra hívott, az Európai Unión kívülről érkező külföldi vendégmunkások foglalkoztatási szabályait szigorítanák a magyar érdekeknek megfelelően.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
