adozona.hu
T/4357. számú törvényjavaslat indokolással - a minimálbér jövedelemadó-mentességéről és az alacsony fizetések adócsökkentéséről
T/4357. számú törvényjavaslat indokolással - a minimálbér jövedelemadó-mentességéről és az alacsony fizetések adócsökkentéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a 32. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az adójóváírás"
(2) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"33. §
(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér 15 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 34 800 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adó...
T/4357. számú törvényjavaslat indokolással - a minimálbér jövedelemadó-mentességéről és az alacsony fizetések adócsökkentéséről
2023. évi ... törvény a minimálbér jövedelemadó-mentességéről és az alacsony fizetések adócsökkentéséről
1. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a 32. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:"Az adójóváírás"
(2) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"33. §
(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér 15 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 34 800 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 11,7 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 3 millió 562 ezer forinttal növelt összegét.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(3) A jogosultsági határ az adóévre 2 784 000 forint."
2. §
Ez a törvény 2024. január 1-jén lép hatályba.Általános indokolás
Az igazságos adórendszer részeként az MSZP elengedhetetlennek tartja, hogy legyen adómentes a minimálbér és csökkenjen az alacsony fizetések adója. Meggyőződésünk, hogy a minimumból már nem szabad elvenni!A Fidesz-rezsim 13 éves kormányzásának eredménye, hogy egy átlagos dolgozó bére alig fedezi a megélhetési költségeket. Ma Magyarországon 2 millióan élnek a létminimum alatt, még a dolgozó emberek közül is sokan nélkülöznek.
A magyar minimálbér az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb - csak Bulgáriában kisebb a minimálbér, mint Magyarországon -, a Visegrádi országok közül pedig a legkisebb. Kevesebb, mint a szlovák, a cseh vagy a lengyel minimálbér, és alacsonyabb, mint a román minimálbér.
Még rosszabb a helyzet, ha megnézzük, hogy mennyi pénzt vihet haza a dolgozó a bruttójából. A csehek a bruttó 89 százalékát kapják, tehát ott mindössze 11 százalékot vesz le a bruttó fizetésből az állam; a lengyeleknél bruttó 76,52 százalék marad, az elvonás tehát 23,48 százalék; a szlovákok a bruttójuk 81,37 százalékát kapják, tehát az állam 18,63 százalékot von el tőlük. A magyarok, vagyis mi a bruttó fizetésünk mindössze 66,5 százalékát tehetjük zsebre, mivel az állam több mint a harmadát, összesen 33,5 százalékát elveszi a bruttó fizetésünknek!
A legutóbbi béremeléseket, és a minimálbér emelését megette a 20 % fölötti átlagos drágulás, és különösen a 40-50%-os élelmiszerinfláció.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 2023 első három hónapjában 362 900 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 10,8%-emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak ebben az időszakban 25,4%-kal emelkedtek, a teljes foglalkoztatotti körre számított reálkereset jelentősen, 11,6%-kal csökkent. A versenyszférában a közfoglalkoztatottak nélkül számított 372 600 forintos nettó átlagkereset 17,8%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban - a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva - a 358 400 forintos nettó átlagkereset - a KSH adatközlése szerint a bruttó átlagkereset növekedésének mértékével azonosan - 11,3%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. A közszférában a reálkereset számottevően, 29,3%-kal csökkent.
Az MSZP szerint ez nem maradhat így, mert a biztonság, a biztos megélhetés mindenkinek jár! Éppen ezért Európa egyik legkisebb minimálbérét nem szabad megadóztatni! El kell törölni a minimálbér 15%-os személyi jövedelemadó terhét!
Ennek érdekében a Javaslat az alábbi adójóváírásos rendszer bevezetését kezdeményezi:
1. A minimálbér szja-mentessé válik. Ez azt jelenti, hogy az érintettek havi nettója 34.800 forinttal emelkedne! Ezzel évente nettó 417.600 forinttal több maradna a minimálbéren foglalkoztatott dolgozók zsebében!
2. A minimálbért meghaladó összegű fizetések adóterhelése is jelentősen csökkenne, a garantált bérminimum után a mai 197 ezer forint helyett 224 ezer forintot vihetne haza a munkavállaló, havonta. Ez mintegy havi 27 ezer forintos emelkedést jelentene, éves szinten pedig nettó 324 ezer forinttal lenne több.
3. A rendszer igazságosságának megteremtése érdekében fontos, hogy az adójóváírás mértéke fokozatosan, egyre csökkenő módon fusson ki. A mediánbér összegéig (kb. 528 900 forint) minden munkavállaló részesülne benne, e felett azonban már nem fejtené ki kedvező hatását. Mindez tehát azt eredményezné, hogy a munkavállalók fele, több mint 2 millió 300 ezer ember jobban járna, mint ahogy ma, a Fidesz rendszerében fizet adót. Az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak!
Részletes indokolás
1. §
Az adójóváírás rendszerének újbóli bevezetésével megvalósítható a minimálbér teljes jövedelemadó-mentessége. Az ezt meghaladó keresetek esetében pedig egyre csökkenő mértékben csökkenti a fizetendő adót, egészen a 2023-ban várható mediánbér összegéig (528 900 Ft). Ennek eredményeképpen a minimálbér kedvezmények nélküli, nettó összege majd 35 ezer forinttal, míg a garantált bérminimum nettó összege mintegy 27 ezer forinttal emelkedne.2. §
Hatályba léptető rendelkezés.