adozona.hu
T/3523. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a nők, a gyermekek és a családok helyzetének javítását célzó módosításáról
T/3523. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a nők, a gyermekek és a családok helyzetének javítását célzó módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(7) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának el...
T/3523. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a nők, a gyermekek és a családok helyzetének javítását célzó módosításáról
2023. évi ... törvény Egyes törvényeknek a nők, a gyermekek és a családok helyzetének javítását célzó módosításáról
1. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)-(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(7) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és harmadik mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (3) és (5) bekezdését, 55. § (1)-(4) bekezdését, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, valamint (4) bekezdés c) és d) pontját, továbbá (5) és (6) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-112. §-át, 113. § (5) és (6) bekezdését, 115. § (2) bekezdés a)-e) pontját, 118. § (1)-(3) bekezdését, 118/A. §-át, 126/B. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a)-c) pontját és (5a) bekezdését, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270-271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (1a) és (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés c), d), g), h), i), m) és n) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
2. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Amennyiben a gyermekgondozási díjra való jogosultságot megosztják egymás közt a szülők, akkor a jogosult a gyermekgondozási díjat az egyébként meghatározott jogosultsági időn túl további három hónapig is igénybe veheti. A jogosultság megosztását mindkét szülőnek kérelmeznie kell, a megosztás megállapításáról pedig határozatot kell hozni."
3. §
(1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A családi pótlék havi összege 2023-ban
a) egygyermekes család esetén 24 400 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 27 400 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 26 600 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 29 600 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 32 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 34 000 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 46 600 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 51 800 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 40 600 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 29 600 forint."
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A családi pótlék havi összegét minden év január hónapjában az emelés évére tervezett, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni."
4. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) ) A gyermekgondozási segélyben részesülő, kereső tevékenységet folytató személy kérelmére a kincstár a gyermekgondozási segély havi összegét - a kereső tevékenység folytatásának idejére - az (1) bekezdésben meghatározott összeg másfélszeresében határozza meg azzal, hogy annak kétharmadát olyan utalványban kell biztosítani, amely kizárólag a jogosult által a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény [Gyvt. 41. § (3) bekezdés] térítési díjának kiegyenlítésére használható fel."
5. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 222. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(7) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és harmadik mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25-28. §-át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) bekezdés a) pontját és (5) bekezdését, 55. § (1)-(4) bekezdését, 61. § (4) bekezdés c) és d) pontját, valamint (5) és (6) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését, 65. § (3) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §-át, 93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1) bekezdését, 102. § (1) és (5) bekezdését, 103. §-át, 104. § (1) bekezdését, 105. § (1) bekezdését, 113. §-át, 115. § (2) bekezdés a)-e) pontját, 118. § (1)-(3) bekezdését, 118/A. §-át, 126/B. §-át, 120-121. §-át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és c) pontját, (5a) bekezdését, valamint (7) bekezdését, 124-131. §-át, 133. § (1) és (2) bekezdését, 134. § (1)-(3) bekezdését, 154-156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §-át, 231. §-át, 270. §-át, 271. §-át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés c), d), g), h), i), m) és n) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
6. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során egyaránt figyelemmel kell lenni a családi értékek hangsúlyozására, a korszerű fogamzásgátlás módszereire és a társadalmi és nemi sokszínűség bemutatására."
7. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt."
8. §
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénya) 9/A. §-a,
b) 97. § (1) bekezdése.
9. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott részmunkaidő kikötése esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles a kormánytisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét elfogadni."
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A huszonöt főnél kevesebb személyt foglalkoztató munkáltató a kormánytisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását."
10. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény "Betegszabadság" alcíme a következő 109/A. §-sal egészül ki:"109/A. §
(1) A női munkavállalót - indokolt esetben - havi egy nap menstruációs szabadság illeti meg (továbbiakban: menstruációs szabadság).
(2) A nő a menstruációs szabadságot szakorvosi vélemény alapján veheti igénybe. A szakorvosi véleményt legalább kétévente meg kell újítani."
11. §
(1) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a házasság intézményét, és elismeri a különböző együttélési modelleken alapuló családformák létjogosultságát.
(2) A rendezett családi viszonyok védelme és a gyermekek önazonossághoz való jogának érvényesülése különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében."
(2) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nőhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik."
(3) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Tilos a különböző családformák közötti hátrányos megkülönböztetés.
(6) A vér szerinti és nem vér szerinti családi kapcsolatok védelme azonos szintű."
12. §
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A családok támogatása olyan szociálpolitikai eszközök révén valósul meg, amelyek a gyermekek felnevelésében való közös felelősségünket fejezik ki, és a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz biztosítanak közösségi hozzájárulást. A családpolitika azon állami célkitűzések és eszközök összessége, amelyek a családi élet védelmét biztosítják."
13. §
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"5/A. §
E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja."
14. §
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A szülők a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bírnak."
15. §
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. A kiskorú gyermeket nevelő szülő törvényben meghatározott feltételek szerinti kérelmére a munkáltató rugalmas (részmunkaidőben történő, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való) munkavégzésre biztosít lehetőséget."
16. §
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állam a gyermeket nevelő családok számára különböző szociálpolitikai elvek szerinti családtámogatási rendszereket működtet. Az állam kiemelt feladata a rászoruló családok támogatása, a családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése."
17. §
(1) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.
(2) A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára - családonként eltérő."
(2) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állam a pénzbeli és természetbeni támogatásokon felül a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások körébe tartozó, családokat segítő szolgáltatási formákkal is hozzájárul a családi élet védelméhez, a családpolitikai célok megvalósulásához."
18. §
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"24. §
A gyermeket nevelő szülő rugalmas foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt."
19. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni."
20. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. alcíme a következő 126/A. §-sal egészül ki:"126/A. §
(1) A női munkavállalót - indokolt esetben - havi egy nap menstruációs szabadság illeti meg (továbbiakban: menstruációs szabadság).
(2) A nő a menstruációs szabadságot szakorvosi vélemény alapján veheti igénybe. A szakorvosi véleményt legalább kétévente meg kell újítani."
21. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény "Kapcsolati erőszak" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:"Családon belüli erőszak"
22. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 212/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"212/A. §
(1) Aki a jelenlegi vagy volt hozzátartozója, élettársa vagy annak hozzátartozója vagy élettársa, továbbá az elkövetővel érzelmi közösségben lévő vagy volt személy, valamint a nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló vagy - ha a bűncselekményt ezzel összefüggésben követik el - korábban állt személy sérelmére
a) olyan ismétlődő erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartást tanúsít, ilyennel fenyeget, vagy egyéb módon olyan állapotot idéz elő és tart fenn, amely komoly fizikai vagy lelki szenvedést okoz,
b) a közös gazdálkodás körébe tartozó vagyoni elemet a közös gazdálkodás alól egyoldalúan kivonja, és ezzel a sértettet akarata ellenére gazdaságilag függő helyzetbe hozza vagy ellehetetleníti,
c) kizsákmányolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozónak minősül a gyám és a gyámolt, a gondnok, a gondnokolt és az elkövető kiskorú gyermekének nevelésére, gondozására köteles személy is.
(3) 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával történő előnyszerzés.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában elszigetelés a sértett társadalmi kapcsolatrendszerének tartós és rendszeres rombolása."
23. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 216. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, neme, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett elkövetése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, neme, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
24. §
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 119/A. §-sal egészül ki:"119/A. §
(1) Az állomány női tagját - indokolt esetben - havi egy nap menstruációs szabadság illeti meg (továbbiakban: menstruációs szabadság).
(2) Az állomány női tagja a menstruációs szabadságot szakorvosi vélemény alapján veheti igénybe. A szakorvosi véleményt legalább kétévente meg kell újítani."
25. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 147/A. §-sal egészül ki:"147/A. §
(1) A hivatásos állomány női tagját - indokolt esetben - havi egy nap menstruációs szabadság illeti meg (továbbiakban: menstruációs szabadság).
(2) A hivatásos állomány női tagja a menstruációs szabadságot szakorvosi vélemény alapján veheti igénybe. A szakorvosi véleményt legalább kétévente meg kell újítani."
26. §
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 82. §-a a következő d) ponttal egészül ki:(Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül)
"d) kapcsolati erőszak (Btk. 212/A) sértettje."
27. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 130/A. §-sal egészül ki:"130/A. §
(1) A női kormánytisztviselőt - indokolt esetben - havi egy nap menstruációs szabadság illeti meg (továbbiakban: menstruációs szabadság).
(2) A női kormánytisztviselő a menstruációs szabadságot szakorvosi vélemény alapján veheti igénybe. A szakorvosi véleményt legalább kétévente meg kell újítani."
28. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.Általános indokolás
A Párbeszéd számtalanszor felhívta már a figyelmet az édesanyák, illetve általában a nők életviszonyaival kapcsolatos jogi környezet átfogó reformjának szükségességére, valamint a jelenlegi gyermekvédelmi szabályozás álságosságára és hiányosságaira. A Javaslat többek között a családpolitikát a szociálpolitika részévé teszi, a családi pótlék duplájára emelésével és indexálásával segíti a gyermeket vállaló szülőket, segíti a nők munkaerőpiacra történő visszatérését, szigorítja a családon belüli erőszakra vonatkozó szabályozást, erősíti a nők büntetőjogi védelmét, az áldozatvédelmet, és visszaemeli a korábban a kismamákra vonatkozó munkajogi védelmet. A Javaslat módosítja a köznevelési törvény szexuális felvilágosításra vonatkozó rendelkezéseit, és visszavezeti a tizennyolcadik életévig tartó tankötelezettséget. A Javaslat minden vonatkozó törvénybe bevezeti a menstruációs szabadság lehetőségét.Részletes indokolás
1. §
A Javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény Munka törvénykönyvére vonatkozó utalószabályának módosításával lehetővé teszi a női alkalmazottak számára a menstruációs szabadság igénybevételét.2. §
A Javaslat célja, hogy a gyermekgondozási díjat megosszák a kisgyermek édesanyja és édesapja között, ezzel gyermekgondozásra ösztönzi az apákat is. Hasonló intézkedésekkel több európai országban is találkozhatunk. Ezekre jellemző, hogy a gyermekek gondozásával összefüggő támogatások teljes összegét csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha mindkét szülő bizonyos időt otthon tölt a gyermekével. A Javaslat a nemi esélyegyenlőség megteremtését is szolgálja a gyermek neveléséhez kapcsolódó gyermekgondozási díj esetében.3. §
A családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett, ezért folyamatosan veszít értékéből. Ezért első lépésként elengedhetetlenül szükséges a juttatások duplájára emelése és az évenkénti indexálás bevezetése.4. §
A Javaslat abból a célból módosítja a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, hogy a gyermekgondozási segély kétharmadát utalvány formájában is igénybe lehessen venni. Ebben az esetben a gyermekgondozási segély összege az ellátás másfélszeresével egészülne ki.5. §
A Javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény Munka törvénykönyvére vonatkozó utalószabályának módosításával lehetővé teszi a női bírák számára a menstruációs szabadság igénybevételét.6. §
A Javaslat módosítja a köznevelési törvény szexuális felvilágosításra vonatkozó rendelkezéseit, korrigálja az elavult és a tudomány állásával ellentétes rendelkezéseket annak érdekében, hogy a felvilágosítás során mind a családi értékek, mind a korszerű fogamzásgátlás módszerei, mind a társadalmi és nemi sokszínűség szempontjai megjelenjenek.7. §
A Javaslat módosítja a köznevelési törvény általános tankötelezettségre vonatkozó szabályait. Mind a társadalom, mind a gyermekek érdeke a tizennyolc éves korhatár visszaemelése.8. §
A Javaslat törli a köznevelési törvénynek az iskolai felvilágosítást előzetes regisztrációhoz kötő, egyébként sem alkalmazott szabályait.9-10. §
A Javaslat úgy módosítja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt, hogy a közszolgálati tisztviselők a 25 főnél nagyobb létszámmal működő munkahelyeken a részmunka idejüket saját, előre bejelentett, rugalmas beosztásban is ledolgozhatják. A 25 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkahelyeken e lehetőség megadását a munkáltató mérlegelheti. A Javaslat a közszolgálati jog rendszerébe is bevezeti a menstruációs szabadságot.11. §
A módosítás célja, hogy a sarkalatos törvény kimondja a különböző családmodellek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát.12. §
A módosítás rögzíti, hogy a családpolitika a szociálpolitika része.13. §
Gyermekvédelmi rendelkezések módosítása, a homofób rendelkezések törlésével.14. §
A gyermek szülei nem feltétlenül alkotnak egy családot, ám ez természetesen nem érinti azt, hogy jogaik - ha a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséből nem következik más - egyenlőek. Ezért ennek a paragrafusnak a módosítása szükséges.15. §
E módosítás azt a célt szolgálja, hogy a kisgyermekes szülők kiemelt munkajogi védelmet élvezzenek, és lehetőség legyen atipikus munkavállalási formák választására.16. §
Az állam kiemelt feladatának kell lennie a rászorulók támogatásának és a szociális biztonság megteremtésének.17. §
Nincs szükség a gyermekneveléssel összefüggő támogatások időtartamának e törvényben történő meghatározására.18. §
Az államnak nemcsak a részmunkaidős foglalkoztatást, hanem más, atipikus munkavállalási formák terjedését is segítenie kell.19. §
A módosító Javaslat a korábbi Mt. garanciális szabályát emeli vissza.20. §
A Javaslat bevezeti a menstruációs szabadság intézményét. A dysmenorrhoea (fájdalmas menstruáció) betegség egyes kutatások szerint a nők 60-80 százalékát is érintheti. A betegség olyan súlyos tünetekkel is járhat, hogy akadályozza az érintett nőket a munkahelyi feladataik ellátásában. Ezért indokolt önálló jogcímen járó szabadságtípus bevezetése. A speciális szabadság igénybevétele szakorvosi véleményhez kötött.21-22. §
A Javaslat szubszidiárius bűncselekményként büntetni rendeli azokat az emberi méltóságot és szabadságot sértő cselekményeket, amelyek a sértett és az elkövető közötti családi, érzelmi kapcsolat vagy függőség miatt fokozottan veszélyesek a társadalomra. A Javaslat a tágan értelmezett család fogalmát veszi alapul, illetve kívánatosnak tartja a személyi kör bővítését érzelmi közösségben tartós kapcsolatban álló, illetve nevelési, felügyeleti, gondozási okból kapcsolatban lévőkre. A Javaslat háromféle elkövetési magatartást határoz meg: komoly fizikai vagy lelki szenvedést okozó, ismétlődő erőszakos, elszigetelő vagy súlyosan megalázó magatartás, illetve az azzal való fenyegetés vagy a fenti állapot egyéb módon történő előidézése; a sértett akarata ellenére előidézett gazdasági jellegű függőség vagy ellehetetlenítés; valamint a kizsákmányolás, azaz a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával történő előnyszerzés. A Javaslat a súlyos testi sértéshez rendelt alapeseti büntetési tétellel azonos szinten javasolja a szankció megállapítását.23. §
A nők védelmét szolgáló büntetőjogi változtatások a gyűlölet-bűncselekmények vonatkozásában.24. §
A Javaslat a honvédek jogállásáról szóló törvény megfelelő rendelkezéseinek módosításával lehetővé teszi az állomány női tagjai számára a menstruációs szabadság igénybevételét.25. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény megfelelő rendelkezéseinek módosításával lehetővé teszi az állomány női tagjai számára a menstruációs szabadság igénybevételét.26. §
A különleges bánásmódot igénylő sértetté válás feltételeinek módosítása: a kapcsolati erőszak áldozata minden további vizsgálat nélkül különleges bánásmódot igénylő sértettnek minősül.27. §
A Javaslat a kormányzati igazgatásról szóló törvény megfelelő rendelkezéseinek módosításával lehetővé teszi a női kormánytisztviselők számára a menstruációs szabadság igénybevételét.28. §
Hatályba léptető rendelkezés.