adozona.hu
T/12920. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
T/12920. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban Kttv.) 2016. december 31. napján hatályos 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,
b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja es...
T/12920. számú törvényjavaslat indokolással - az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
2016. évi ... törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
1. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
1. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban Kttv.) 2016. december 31. napján hatályos 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,
b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Kttv. 2016. december 31. napján hatályos 134. § (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,
c) az a) és b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő 2016. december 31. napján hatályos Kttv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a 2016. december 31. napján hatályos Kttv. szerint a központi államigazgatási szerveknél [Kttv. 134. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a 2016. december 31. napján hatályos Kttv. szerint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél."
2. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
2. §
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 118. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az alügyész alapilletménye nem lehet kevesebb az ügyészségi szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. 2016. december 31. napján hatályos 134. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknél elért, illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. Ha az alügyész az egyetemi jogi végzettség megszerzése előtt is ügyészségi szolgálati viszonyban állt, azt az időt az összehasonlításnál figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az ügyészségi fogalmazó alapilletménye nem lehet kevesebb a fogalmazói kinevezésétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a megyei kormányhivatalnál elért, illetménykiegészítéssel növelt, a Kttv. 2016. december 31. napján hatályos szabályai szerint számított alapilletményénél."
3. §
Az Üsztv. 142. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A tisztviselő és az írnok beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a 2016. december 31. napján hatályos Kttv. 134. § (1) bekezdésében említett szerveknél,
b) az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A 2016. december 31. napján hatályos Kttv. szerinti I. besorolási osztály az e törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a 2016. december 31. napján hatályos Kttv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e törvény szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg."
3. Záró rendelkezések
4. §
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt (a továbbiakban: Iasz.), valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényt (a továbbiakban: Üsztv.) módosítja az igazságügyi alkalmazottak, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak javadalmazására - az életpálya-különbözetre - vonatkozó törvényi előírások tekintetében. A módosítás indoka, hogy 2017. január 1. napjától módosulnak azok a törvényi rendelkezések, amelyekre az igazságügyi alkalmazottak, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényi rendelkezések e körben utalnak.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
Az Iasz., valamint az Üsztv. hatályos szabályai az ún. életpálya-különbözet rendszerével biztosítják, hogy a bíróságokon, illetve az egyéb igazságügyi szerveknél dolgozó igazságügyi alkalmazottak, valamint az ügyészségen nem ügyészként dolgozó ügyészségi alkalmazottak legalább akkora összegű alapilletménnyel rendelkezzenek, mint az állami tisztviselők. Az életpálya-különbözetként járó illetménykülönbözet számítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseire történő utaláson alapul.A Kttv.-t az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 2017. január 1-jével módosítja azokra a rendelkezésekre is kiható hatállyal, amelyekre az Iasz. és az Üsztv. utal, ezért a Javaslat módosítja az Iasz. és az Üsztv. rendelkezéseit. A Javaslat szerinti módosítás biztosítja, hogy az igazságügyi alkalmazottak, és a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak a jövőben is ugyanolyan mértékű illetménykiegészítésben részesüljenek, mint a hatályos szabályok alapján.
A 4. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.