adozona.hu
T/10585
T/10585
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) - a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató kivételével a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,"
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 105. § (4) ...
"a) - a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató kivételével a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,"
"(4) A munkavállaló számára - a 101. § (1) bekezdés t) pont kivételével - havonta legalább két heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani,"
(1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d) vagy e) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d) vagy e) pontban meghatározott, valamint,
bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető."
(2) (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény 140. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Vasárnapi munkavégzés esetén a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalót száz százalék vasárnapi bérpótlék illeti meg."
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) bekezdés i) pontja hatályát veszti.
Ebben a törvényjavaslatban az LMP azoknak az intézkedéseknek az utólagos megállapítására tesz tehát javaslatot, amelyeket már a kötelező boltbezárás helyett is be kellett volna vezetni a munkavállalók védelmében, de legkésőbb a zárvatartást megszüntető törvény részeként el kellett volna fogadni. A munka törvénykönyvének az önkéntes, rendesen megfizetett vasárnapi munkavégzést előíró kis terjedelmű, de elvi jelentőségű módosítás mellett a helyzet rendezése érdekében haladéktalanul szükségesnek tartjuk a munkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentését, illetve a munkaügyi ellenőrzések megerősítését is.
Nem juthatunk vissza oda, hogy a dolgozók rákényszerüljenek a vasárnapi munkára, vagy a pluszműszakokra csak azért, mert csak úgy tudnak kijönni a havi bérükből. Béremelés a megoldás a kiskereskedelemben dolgozók túlterheltségének csökkentésére, de a létszámhiányra és a többet fizető szektorokba vagy külföldre történő elvándorlásra is. Ehhez azonban csökkenteni kell a munkára rakódó adó-és járulékterheket, hogy a kisvállalkozásoknak is kigazdálkodható legyen a béremelés. Erre az. LMP több alkalommal javaslatot tett, azt legutóbb a T/4291. számú, a dolgozói szegénység mérsékléséhez kapcsolódó átfogó intézkedési javaslatok részeként utasította el az Országgyűlés, és azt a következő évi adócsomaghoz és költségvetési törvényhez a hetekben ismételten benyújtjuk. Az LMP többkulcsos adórendszerében a minimálbér adómentes volna, és a munkavállalói járulékterhek is csökkennének (6,5 százalékkal). A minimálbéresek nettója 23 ezer forinttal nőne, az átlagbért keresőké 37 ezerrel.
Végül szintén nem e törvényjavaslatban rendezhető, sőt, törvényalkotást sem igénylő, de a probléma rendezéséhez alapvető fontosságú intézkedésként meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzéseket a kereskedelemben, célzott ellenőrzéseket kell lefolytatni. A papíron biztosított munkavállalói jogoknak a gyakorlatban is érvényesülniük kell. A munkaügyi ellenőrzések 2015-ös adatai szerint továbbra is nagyon magas a jogsértések aránya, különösen a kereskedelemben. 2015-ben ráadásul 26-róí 24 százalékra csökkent a kereskedelmet érintő vizsgálati arány, feltehetően azért, mert a kormány úgy gondolta, hogy a vasárnapi zárva tartás bevezetése után nincs szükség a szektor fokozott ellenőrzésére. Ezzel szemben növelni kell a célzott ellenőrzéseket és a munkaügyi ellenőrök számát, fokozottan vizsgálni kell a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását és a pótlékok kifizetését. A most átlag 100 ezer forint összegben kiszabott bírságoknak nincs visszatartó erejük. A bírságok mellett a munkáltatók tájékoztatását is meg kell erősíteni.