A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 105. § (4) ..." />

T/10585

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) - a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató kivételével a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,"
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 105. § (4) ...

T/10585. számú törvényjavaslat indokolással - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a vasárnapi munkavégzés feltételei megteremtéséhez szükséges módosításáról
2016. évi ... törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a vasárnapi munkavégzés feltételei megteremtéséhez szükséges módosításáról
1. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) - a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltató kivételével a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,"
2. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 105. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A munkavállaló számára - a 101. § (1) bekezdés t) pont kivételével - havonta legalább két heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani,"
3. §
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d) vagy e) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d) vagy e) pontban meghatározott, valamint,
bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető."
(2) (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény 140. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Vasárnapi munkavégzés esetén a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalót száz százalék vasárnapi bérpótlék illeti meg."
4. §
(1) E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, és a kihirdetését követő második hónap második napján hatályát veszti.
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) bekezdés i) pontja hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Rég tudjuk, hogy a kormánypártokat számos társadalmi probléma nem érdekel azok mélységeiben és összefüggésiben. Még ehhez képest is meghökkentő azonban, ahogyan a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi XXIII. törvény elfogadásával a társadalomnak a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos, kezdetektől nyilvánvaló felháborodására hivatkozva - egyszerre a munkavállalók védelmét hangoztató álláspontból a munkavállalói érdekeket teljesen semmibe vevő szabályozásig jutott el a kormány és a törvényalkotás néhány nap alatt. Pedig a világ bármennyire is egyszerűbb lenne kormányozni, ha ez nem így lenne - bonyolult: a minden érintett (fogyasztók, kereskedelmi vállalkozások, kereskedelmi dolgozók) számára méltányos és fenntartható megoldás az lenne, ha a vasárnapi munkavégzésből eredő áldozatot, annak kétségtelenül kedvezőtlen magánéleti következményeit a törvényalkotás megfizettetné a vállalkozásokkal a munkavállalók számára.
Ebben a törvényjavaslatban az LMP azoknak az intézkedéseknek az utólagos megállapítására tesz tehát javaslatot, amelyeket már a kötelező boltbezárás helyett is be kellett volna vezetni a munkavállalók védelmében, de legkésőbb a zárvatartást megszüntető törvény részeként el kellett volna fogadni. A munka törvénykönyvének az önkéntes, rendesen megfizetett vasárnapi munkavégzést előíró kis terjedelmű, de elvi jelentőségű módosítás mellett a helyzet rendezése érdekében haladéktalanul szükségesnek tartjuk a munkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentését, illetve a munkaügyi ellenőrzések megerősítését is.
Nem juthatunk vissza oda, hogy a dolgozók rákényszerüljenek a vasárnapi munkára, vagy a pluszműszakokra csak azért, mert csak úgy tudnak kijönni a havi bérükből. Béremelés a megoldás a kiskereskedelemben dolgozók túlterheltségének csökkentésére, de a létszámhiányra és a többet fizető szektorokba vagy külföldre történő elvándorlásra is. Ehhez azonban csökkenteni kell a munkára rakódó adó-és járulékterheket, hogy a kisvállalkozásoknak is kigazdálkodható legyen a béremelés. Erre az. LMP több alkalommal javaslatot tett, azt legutóbb a T/4291. számú, a dolgozói szegénység mérsékléséhez kapcsolódó átfogó intézkedési javaslatok részeként utasította el az Országgyűlés, és azt a következő évi adócsomaghoz és költségvetési törvényhez a hetekben ismételten benyújtjuk. Az LMP többkulcsos adórendszerében a minimálbér adómentes volna, és a munkavállalói járulékterhek is csökkennének (6,5 százalékkal). A minimálbéresek nettója 23 ezer forinttal nőne, az átlagbért keresőké 37 ezerrel.
Végül szintén nem e törvényjavaslatban rendezhető, sőt, törvényalkotást sem igénylő, de a probléma rendezéséhez alapvető fontosságú intézkedésként meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzéseket a kereskedelemben, célzott ellenőrzéseket kell lefolytatni. A papíron biztosított munkavállalói jogoknak a gyakorlatban is érvényesülniük kell. A munkaügyi ellenőrzések 2015-ös adatai szerint továbbra is nagyon magas a jogsértések aránya, különösen a kereskedelemben. 2015-ben ráadásul 26-róí 24 százalékra csökkent a kereskedelmet érintő vizsgálati arány, feltehetően azért, mert a kormány úgy gondolta, hogy a vasárnapi zárva tartás bevezetése után nincs szükség a szektor fokozott ellenőrzésére. Ezzel szemben növelni kell a célzott ellenőrzéseket és a munkaügyi ellenőrök számát, fokozottan vizsgálni kell a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását és a pótlékok kifizetését. A most átlag 100 ezer forint összegben kiszabott bírságoknak nincs visszatartó erejük. A bírságok mellett a munkáltatók tájékoztatását is meg kell erősíteni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A vasárnapi munkát önkéntessé kell tenni. Ehhez nem elég a kötelező munkavégzés elrendelését jogszerűvé tevő rendelkezés hatályon kívül helyezése, emellett azt is biztosítani kell, hogy ne lehessen kibújni sem a bérpótlékfizetés, sem az önkéntesség alól azoknak a kereskedelmi egységeknek, amelyek rendeltetésük szerint vasárnap is nyitva tartanak. A kereskedelmi üzletekben a módosítás folytán kivétel nélkül kötelező legyen a vasárnapi pótlék fizetése akkor is, ha a munkáltató rendeltetése szerint vasárnap is működő munkáltatónak minősül (pl. plázák boltjaiban dolgozók).
A 2. §-hoz
Változtatni kell a munkaidő-beosztás szabályain is, hogy havonta legalább két pihenőnap vasárnapra essen. A kereskedelemben gyakorlatilag nem érvényesül az, hogy két nap egybefüggő pihenőnapot kapjanak a dolgozók, ezért legalább annyit ki kell mondani, hogy minden munkavállaló kapjon havonta két vasárnapi pihenőnapot. A heti pihenőnapok kiadását, a munkaidő betartását emellett sokkal szigorúbban kell ellenőrizni. Kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé kell tenni a dolgozók számára a pihenőidőt, a munkaidő-beosztás gyakorlatát törvényes keretek közé kell szorítani.
A 3. §-hoz és a 4. § (2) bekezdéséhez
A vasárnapi pótlék mértékét a kereskedelemben 100 százalékra kell emelni. A bérpótlék emelésével kell kompenzálni a dolgozó vasárnapi pihenésének, családjával együtt töltött idejének a kiesését. Ma az 50 százalékos pótlék a szakmunkás bérminimumot keresőknél (havi nettó 85 000 Ft) nettó 1900 Ft - ha ezt 100 százalékra emelnék, akkor a bérükön felül kapnának nettó 3900 Ft-ot 8 óra munka után.
A 4. § (1) bekezdéséhez
Hatálybaléptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.