adozona.hu
T/10285
T/10285
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra vagy heti negyven óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára vagy heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi...
T/10285. számú törvényjavaslat indokolással - a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosításáról
2016. évi ... törvény a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosításáról
1. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
1. §
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"(1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra vagy heti negyven óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára vagy heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő)."
2. §
Az Mt. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá
e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják."
3. §
Az Mt. 97. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:"97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
(3) A munkavállaló munkaidejét úgy kell beosztani, hogy havonta legalább egy pihenőnapja vasárnapra essen.
(4) A munkavállaló havonta kettőnél többszöri vasárnapi munkavégzéséről a feleknek írásban kell megállapodniuk.
(5) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
(6) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(7) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja."
4. §
Az Mt. 99. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"(2) A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb nyolc óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyven óra
lehet.
(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hatvan óra
lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja."
5. §
Az Mt. 101. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:"101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
(2) Az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.
(3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be."
6. §
Az Mt. 140. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:"140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,
a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés c) d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés c) d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak,
bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre
nem kötelezhető.
(2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén, ha az vasárnapra esik az (1) bekezdésen felül további ötven százalék bérpótlék illeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés esetén."
2. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
7. §
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdése az alábbi j) ponttal egészül ki:[(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:]
"j) a kifizető által vasárnapi munkavégzés címén ténylegesen kifizetett (juttatott) bérpótlék (vasárnapi pótlék) összege."
8. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.INDOKLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a vasárnapi munkavégzés fokozottabb elismerése érdekében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Az üzletek vasárnapi nyitva tartása értelmetlen korlátozásának eltörlése visszaadta a polgárok jogát ahhoz, hogy eldöntsék, mikor kívánnak vásárolni. Hangsúlyozni kell, hogy a vasárnapi boltzárat a polgárok nem elsősorban kényelmi okokból utasították el, sokkal inkább azért, mert a heti megfeszített munka mellett a vasárnapi vásárlás lehetősége nélkül sokkal nehezebben tudták a családot ellátni. Másrészt megszűnt annak az ingyenes programnak a lehetősége is, amelyet a bevásárló központok addig biztosítottak vasárnapra.A vasárnapi boltzár eltörlése visszaadta az üzletek tulajdonosainak jogát annak eldöntésére, hogy mikor kívánnak nyitva tartani.
A jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) pedig megteremti azt a szabályozást, amely alapján a jövőben a dolgozó lényegében szabadon döntheti el, hogy akar-e vasárnap dolgozni, mégpedig legalább 100 %-os bérpótlékért.
A Javaslat nem teszi ellenérdekeltté a munkáltatót abban, hogy a munkavállalót vasárnap foglalkoztassa. Az az aggály sem áll fenn, hogy a vasárnapi bérpótlék terhei miatt zárnának be az üzletek. A Javaslat szerint ugyanis a vasárnapi bérpótlékot nem terheli szociális hozzájárulási adó.
Magyarország miniszterelnöke nyilatkozta azt 2011-ben, hogy ekkora luxust, mint a vasárnapi boltbezárás nem engedhet magának a magyar gazdaság. Ha a gazdaság nem is engedhette meg magának, megengedte magának a Fidesz-KDNP többség.
Pedig - a társadalmi támogatás mellett - a vasárnapi nyitva tartás bírhat gazdaságélénkítő hatással és munkahelyteremtéssel. Újra bővülhet a kiskereskedelemben foglalkoztatottak létszáma a polcfeltöltő diákoktól, a pénztárosokon, eladókon keresztül az adminisztratív munkakörökben dolgozókig. Ez a lehetőség különösen meghatározó lehet az ország gazdaságilag elmaradottabb térségeiben, mivel így ott is bővülhetnének a munkahelyek.
A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve 2012-es hatályba lépésével a munkavállalók a korábbi munkajogi szabályokhoz viszonyítva számtalan helyen kénytelenek voltak sérelmeket elszenvedni. A munkavállalók helyzete kiszolgáltatottabbá vált és számos addig megszerzett jogukról kellett lemondaniuk. A Javaslat ezen a kiszolgáltatott helyzeten is javít, amellett, hogy a munkaadók terheit sem teszi aránytalanul nehézzé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A munkavállalók egészségének védelme érdekében szükséges megteremteni a munka és szabadidő közötti egyensúlyt. Ebből adódóan a napi munkaidő nyolc óra, illetve a heti munkaidő negyven óra lehet. Csak kivételes és indokolt esetben lehet ettől eltérni. Az eltérés következtében a teljes napi munkaidő azonban legfeljebb napi tizenkét óránál vagy heti hatvan óránál magasabb időtartamra nem emelhető.A 2. §-hoz
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret szabályai alkalmazásával a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét - a munkáltató által előre meghatározott - adott időszakra egyenlőtlenül is beoszthassa.A túlzottan hosszú pl. egy éves időtartamú munkaidőkeret alkalmazása sok esetben hátrányosan érinti a munkavállalókat. A kiszámíthatóbb és átláthatóbb munkavégzést ennél rövidebb pl. maximum fél éves időtartamú munkaidőkeret alkalmazása teszi lehetővé.
A 3. §-hoz
A munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének elengedhetetlen része, hogy egy hónapban legalább egy vasárnapon pihenni tudjanak. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy egy naptári hónapon belül a kettőnél többszöri vasárnapi munkavégzésről a feleknek írásban kell megállapodniuk.A 4. §-hoz
A munkavállaló beosztása szerinti napi munkaideje nyolc óra, míg heti munkaideje negyven óra lehet. A munkavállaló írásbeli beleegyezése esetén ettől el lehet térni, mégpedig úgy, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje legfeljebb napi tizenkettő óra vagy heti hatvan óra lehet.Az 5. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a vasárnapra rendes munkaidő tekintetében mely munkavállalók oszthatók be munkavégzésre.A 6. §-hoz
A jövőben valamennyi munkavállalót a vasárnapi munkavégzése esetén legalább száz százalékos vasárnapi pótlék illeti meg.A 7. §-hoz
A vasárnapi munkavégzés esetén a munkáltató által fizetendő - adóterhekkel növelt - bérpótlék jelentős anyagi terhet jelent elsősorban a hazai tulajdonban álló kis- és középvállalkozások számára. Erre való tekintettel az MSZP a vasárnapi munkavégzésért járó tisztességes bér megteremtése mellett a munkalehetőséget biztosító vállalkozások számára is segítséget kíván nyújtani: a magasabb vasárnapi bérpótlék összege után a munkáltatónak nem kellene szociális hozzájárulási adót fizetnie.Mindez érezhető adókedvezményt jelentene a munkáltatóknak úgy, hogy az nem csökkentené a munkavállaló várható nyugdíját. Ugyanis a Javaslat szerint módosuló törvény 453. § (4) bekezdése külön rögzíti, hogy "az adó alapja és összege az államháztartási forrásból fedezett ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja".
A 8. §-hoz
A Javaslat az alkotmányos követelményeknek megfelelő kellő felkészülési időt biztosít a törvény alkalmazásához azzal, hogy a hatályba lépés napját a törvény kihirdetését követő második hónap első napjában határozza meg.