adozona.hu
T/9831. számú törvényjavaslat indokolással - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
T/9831. számú törvényjavaslat indokolással - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének a joga. Ha az ágazatban foglalkoztatottak egynegyede polgári kezdeményezést támogat, a szakszervezetek szolidaritási sztrájkkal csatlakozhatnak e kezdeményezéshez. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés [2. § (1) bekezdése] mellőzhető."
Az Sztv. 3. § (1) bekezdés a)...
T/9831. számú törvényjavaslat indokolással - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
2016. évi ... törvény a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
1. §
(1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"(4) A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének a joga. Ha az ágazatban foglalkoztatottak egynegyede polgári kezdeményezést támogat, a szakszervezetek szolidaritási sztrájkkal csatlakozhatnak e kezdeményezéshez. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés [2. § (1) bekezdése] mellőzhető."
2. §
Az Sztv. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Jogellenes a sztrájk:/"a) ha az 1. § (1) bekezdésébe és a 2. § (1) bekezdésébe ütközik,"
3. §
Az Sztv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni."
4. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Hatályát veszti az Sztv. 4. § (4) bekezdése.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mai Magyarországon zajló társadalmi folyamatok, illetve a 2010. évi kormányváltás óta bekövetkezett rossz törvénymódosítások indokolttá teszik a jelenlegi sztrájktörvény áttekintését és módosítását.A sztrájk vagy munkabeszüntetés egyik legfontosabb funkciója, hogy a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítése érdekében a munkáltatóra a munkabeszüntetés révén nyomást gyakoroljanak. A sztrájkjog vagy a munkabeszüntetéshez való jog alkotmányos alapjog, amelyet alacsonyabb szintű jogforrással kioltani nem lehet.
A korábbi Alkotmány éppúgy, mint a jelenleg hatályos Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezetének XVII. cikk (2) bekezdése többek között rögzíti, hogy a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. Az Alaptörvény szándékosan kerüli a sztrájk kifejezésének használatát, vélhetően helyesebb lenne, ha a munkabeszüntetés fogalma helyett a sztrájkjogot szerepeltetné.
A sztrájktörvény 1989. évi megalkotástól több mint 20 évig gyakorlatilag az egyik legstabilabb munkajogi szabálynak minősült egészen 2010 december 30-ig, ugyanis ekkor lépett hatályba a Fidesz vezette kormányzat által kreált új sztrájktörvény, ami azóta sorra lehetetleníti el a munkavállalók és érdek-képviseleti szerveik sztrájkjait.
A 2010 decemberében történt törvénymódosítás célja többek között az volt, hogy felszámolja azt a jogbizonytalanságot, amit az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás hiánya jelentett korábban. A munkaügyi bíróságoknak azóta olyan kérdésben kell dönteniük, amire nincsenek felkészülve. A sztrájktörvény módosításának a lényeges eleme tehát az, hogy az elégséges szolgáltatásról történő megállapodás nélkül felesleges a bírósághoz fordulni, de általában éppen ebben nem tudnak megegyezni a felek. A bíróságnak ugyan van hatásköre nem peres eljárás keretében erről dönteni, de igazából nincs erre felkészülve.
A sztrájkjog alkalmazása a társadalmilag legérzékenyebb területeken 2011 óta gyakorlatilag megszűnt létezni. A szakszervezetek leglényegesebb nyomásgyakorló eszközét a hatalom teljesen legyengítette.
A sztrájkok szervezésére közvetve hatással vannak a 2012-es új munka törvénykönyve kollektív munkajogot érintő koncepcionális változásai is, különösen a szakszervezeti kifogás jogintézményének eltörlése és a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti állásba való visszahelyezés esetkörének a szűkítése. Míg az előbbi jogérvényesítési lehetőség megszűnése elvben a sztrájkok felé terelné a kollektív munkaügyi viták rendezését, az utóbbi szabályrendszer jelentős visszatartó erőt jelent az egzisztenciálisan függő munkavállalók számára a sztrájkban való részvételtől.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) már korábban kidolgozott egy ajánlást a sztrájk fogalmára, igaz ugyan, hogy a statisztikai megfigyelések egységesítését megkönnyítendőén. E definíció alapján: a sztrájk a munkavállalók egy vagy több csoportja, illetve a szakszervezet által kezdeményezett, a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekének biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés annak érdekében, hogy a munkavállalók kikényszerítsék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben, vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben.
Magyarország egyik legátfogóbb munkajogi monográfiájának meghatározása szerint "a sztrájk a munkavállalók többségének tervszerű és közösen végrehajtott ideiglenes munkabeszüntetése a munkajogviszony előzetes felmondása nélkül".
Mindkét definíció közös eleme a munkavállalók többségi akarata érvényre juttatásának szándéka, illetve a munkabeszüntetés időleges jellegének a hangsúlyozása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A munka világában egyre gyakrabban fordul elő a munkavállalók oldaláról, hogy gazdasági és szociális érdekeik érvényesítése érdekében kezdetben mint önszerveződő civil csoportok lépnek fel. Ezzel a lépéssel felhívva a szakszervezetek, kormány és egyéb szervek, intézmények figyelmét problémáik fontosságára.Ezen önszerveződő munkavállalói csoportok erőfeszítéseit a munka világában jelen lévő érdekvédelmi szervezeteknek, szakszervezeteknek abban az esetben van lehetőségük támogatni és a megjelent követeléseknek nagyobb hangsúlyt adni, ha az adott ágazatban a polgári kezdeményezést elindító foglalkoztatottak legalább egynegyede támogatja az elképzelést.
A munka világában jelen lévő érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek a polgári kezdeményezést elindító foglalkoztatottak mellé állhatnak, és szolidaritási sztrájkot indíthatnak, amivel aktívan segíthetik a munkavállalók egy csoportjának a hathatósabb érdekérvényesítési erejét. Ezzel a lépéssel lehetőség nyílik a munkavállalói jogok a mostanihoz képest hathatósabb érvényesítésére is.
A 2. §-hoz
A sztrájk jogellenességének meghatározása a mostaninál ésszerűbb módon kerül meghatározásra, ami nem lehetetleníti el a munkavállalói jogokért küzdők mozgásterét, szemben a mostani szabályozással.A 3. §-hoz
A törvényjavaslat ezzel a változtatással kíván lehetőséget teremetni a - 2010 decembere óta szándékosan és széles körben ellehetetlenített - valódi sztrájkok megszervezéséhez. Ezzel az intézkedéssel érdemben erősödnek a munkavállalói jogok érvényre juttatásának feltételei is. A törvényjavaslat elfogadása esetén lehetővé válik, hogy a munka világában jelen lévő érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek érdemben is el tudják látni feladataikat és élni tudjanak a munkavállalók egyik legfontosabb eszközével, a sztrájkjoggal. így lehetőség nyílik a munkavállalók jogaiknak a mostaninál szélesebb körben való eredményes érvényesítésére.A 4. §-hoz
A törvény hatályba lépéséről rendelkező szabály.