Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/10720. számú törvényjavaslat indokolással - egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról

    T/10720. számú törvényjavaslat indokolással - egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2016. évi LXXIX. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alap...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/10720. számú törvényjavaslat indokolással - egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
    2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról
    1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
    1. §
    A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható."
    2. §
    Az Flt. 54. § (14a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása -a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az álláskereső]
    "a) az állami foglalkoztatási szerv által támogatott, vagy az állami felnőttképzési intézmény által szervezett képzésben vesz részt,"
    3. §
    Az Flt.
    a) 4. § (2) bekezdésében az "A munkaerőpiaci szerv" szövegrész helyébe az "Az állami foglalkoztatási szerv" szöveg,
    b) 8. § (7) bekezdés b) pontjában az "a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervvel" szöveg,
    c) 19/B. § (2) bekezdésében az "- a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon -" szövegrész helyébe az "- a 20. § (4) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon -" szöveg,
    d) 59/B. § (3) bekezdésében az "a munkaügyi központ kirendeltségével" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervvel" szöveg
    lép.
    4. §
    Hatályát veszti az Flt.
    a) 8. § (1) bekezdésében az "a munkaerőpiaci szervezetrendszert,",
    b) 27. § (11) bekezdésében az "(illetőleg annak kirendeltsége)" szövegrész.
    2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
    5. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
    a) 61. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában az "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe az "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában az "a középiskolai" szövegrész helyébe az "az érettségi" szöveg,
    b) 61. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában és e) pont eb) alpontjában az "a középiskolai" szövegrész helyébe az "az érettségi" szöveg,
    c) 87/A. § (3) bekezdés d) pontjában az "f pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
    lép.
    3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
    6. §
    (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A munkavédelem irányításának keretében állami feladat)
    "e) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások jelentésben történő összegzése, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése."
    (2) Az Mvt. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a tárgyévet követő év szeptember 30-áig teszi közzé."
    7. §
    Az Mvt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik."
    8. §
    Az Mvt. 42. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében)
    "b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni;"
    9. §
    Az Mvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik -zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani."
    10. §
    Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell."
    11. §
    Az Mvt. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása."
    12. §
    Az Mvt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "67. § A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni."
    13. §
    Az Mvt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szervhez irányítja."
    14. §
    Az Mvt. 70/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:
    a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
    b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;
    c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;
    d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.
    (2) A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el."
    15. §
    Az Mvt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni."
    16. §
    (1) Az Mvt. 82. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen)
    "i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá"
    (2) Az Mvt. 82. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen)
    "k) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása."
    17. §
    Az Mvt. a következő 82/D. §-sal egészül ki:
    "82/D. § (1) A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:
    a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
    b) a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
    c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza,
    d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
    (2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható."
    18. §
    Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához - különösen a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához - a szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - személyazonosító és egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel."
    19. §
    (1) Az Mvt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A munkavédelmi hatóság - a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve -köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni."
    (2) Az Mvt. 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik."
    20. §
    (1) Az Mvt. 87. § 1/E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön."
    (2) Az Mvt. 87. § 3. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely]
    "d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;"
    21. §
    Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanács irányelv."
    22. §
    Az Mvt. a következő 90. §-sal egészül ki:
    "90. § (1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi .....törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 70/A. § (1) és (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.
    (2) Azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a Módtv2. hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.
    (3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 82/D. §-át a Módtv2. hatálybalépését követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni."
    23. §
    Az Mvt.
    a) 18. § (4) bekezdésében az "EK-megfelelőségi nyilatkozattal" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozattal", valamint az "EK-típustanúsítvánnyal" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK típustanúsítvánnyal" szöveg,
    b) 18. § (5) bekezdésében az "EK-típustanúsítványa" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK típustanúsítványa" szöveg,
    c) 26. §-ában a "dolgozók" szövegrész helyébe a "munkavállalók" szöveg,
    d) 70/B. § (1) bekezdésében az "ötven" szövegrész helyébe a "húsz" szöveg,
    e) 70/B. § (4) bekezdésében az "Mt. 188. §" szövegrész helyébe az "Mt. 208. §" szöveg,
    f) 87. § 1/B. pontjában az "EK-megfelelőségi nyilatkozat" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozat" szöveg,
    g) 87. § 1/C. pontjában az "EK-típustanúsítvány" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK típustanúsítvány" szöveg,
    h) 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "EK-megfelelőségi nyilatkozata" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozata" szöveg, valamint az "EK-típustanúsítványa" szövegrész helyébe az "egyéni védőeszköz EK típustanúsítványa" szöveg
    lép.
    24. §
    Hatályát veszti az Mvt.
    a) 82/B. §-a,
    b) 84. § (1) bekezdés g) pontjában a "közvetlenül" szövegrész.
    4. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
    25. §
    A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A támogatás visszafizetése a támogatásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 70. napon, illetve, ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 70. napot megelőzően kerül sor, a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának, vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni."
    5. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
    26. §
    (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény hatálya kiterjed)
    "b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre, valamint az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetén az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára"
    [(a továbbiakban együtt: foglalkoztató).]
    (2) A Met. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az 1. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a törvény hatálya kiterjed
    a) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),
    b) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. § alapján történő munkavégzésére.
    (2a) A törvény hatálya kiterjed az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerint imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni."
    (3) A Met. 1. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A munkaügyi hatóság az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak.
    (5b) A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek az (5a) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek."
    27. §
    A Met. 2/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az ellenőrzési irányelvek meghatározása, valamint az ellenőrzések végrehajtása során biztosítani kell, hogy azok ne legyenek megkülönböztető jellegűek és aránytalanok, valamint érvényesüljön az egyenlő bánásmód követelménye."
    28. §
    (1) A Met. 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
    "f) a munka- és pihenőidőre az Mt. XI. fejezetében, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,"
    (megtartására.)
    (2) A Met. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató tekintetében - a szolgáltatásnyújtással érintett EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok beszerzésére."
    29. §
    (1) A Met. 6. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)
    "i) kötelezi a foglalkoztatót a 3. § (1a) bekezdés szerinti megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatására."
    (2) A Met. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A munkaügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes hatóságát, ha a munkaügyi ellenőrzés során az 1. § (2) bekezdése szerinti munkavállaló foglalkoztatási körülményei az EGT-állam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó szabálytalanságra utalnak."
    30. §
    A Met. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató
    a) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a 3. § (1) bekezdés b), f), g), i), k) pontjában foglalt rendelkezéseket legalább egy munkavállaló vonatkozásában megsérti,
    b) a 3. § (1) bekezdésnek az a) pontban nem említett, valamint a 3. § (1) bekezdés e) és h) pontban foglalt rendelkezések bármelyikét több munkavállaló vonatkozásában megsérti, vagy
    c) a 3. § (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak nem tesz eleget."
    31. §
    A Met. 7/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A (2)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították."
    32. §
    A Met. 8/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "8/B. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió és az EGT-államok munkaügyi feladatokat ellátó szerveivel. Ennek keretében
    a) megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról;
    b) az illetékes hatóság megkeresése alapján ellenőrzést vagy vizsgálatot folytat le a munkavállalók kiküldetésére alkalmazandó szabályok be nem tartásának vagy az azokkal való visszaéléseknek a kivizsgálására;
    c) információt szolgáltat a munkáltatókkal szemben alkalmazott közigazgatási szankciók és bírságok végrehajtásával kapcsolatban, szükség szerint megküldi az ilyen szankció és bírság kiszabásáról szóló közigazgatási döntést;
    d) megkeresés alapján gondoskodik az illetékes hatóságok által megküldött iratok továbbításáról és kézbesítéséről;
    e) amennyiben nehézségbe ütközik az információkérés teljesítése vagy az ellenőrzések, illetve a vizsgálatok lefolytatása, a nehézségek megoldása érdekében erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot.
    (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság az EGT-állam hatósága vagy az Európai Unió Bizottsága által kért - az (1) bekezdés szerinti - információkat elektronikus úton, az alábbi határidőkön belül küldi meg:
    a) másik EGT-államban való letelepedés ellenőrzésének céljából a nyilvántartásokhoz való hozzáférést igénylő sürgős esetben a megkeresés kézhezvételétől számított két munkanapon belül;
    b) egyéb esetben - eltérő nemzetközi megállapodás hiányában - a megkeresés kézhezvételétől számított legfeljebb huszonöt munkanapon belül.
    (3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a megkeresés akkor minősül sürgősnek, ha a megkereső szerv a sürgősség indokát megjelölte és annak megalapozottságát valószínűsítette.
    (4) A megkeresett munkaügyi hatóság a megkeresésben foglaltaknak az abban meghatározott célhoz szükséges mértékben, díjmentesen tesz eleget, amennyiben a megkeresés kellően megalapozott, és a megkeresés okát, valamint a kért tájékoztatás vagy intézkedés szükségességét kellően indokolták.
    (5) A 2. § (1) bekezdése szerinti munkaügyi hatóság magyar és angol nyelvű, korlátozásmentesen és ingyenesen, a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető módon tájékoztató honlapot működtet a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltatók és az általuk kiküldött munkavállalók jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti honlap biztosítja a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférést, magyar és angol nyelven, valamint a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető módon naprakész tájékoztatást nyújt az ilyen nyilvántartásokból való adatigénylés feltételeiről."
    33. §
    A Met. a következő 8/D-8/G. §-sal egészül ki:
    "8/D. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
    (2) A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. § szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltató - legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdésekor magyar vagy angol nyelven nyilatkozatot köteles tenni a 2. § (1) bekezdése szerinti munkaügyi hatósághoz. A nyilatkozatot a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen, a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell megtenni.
    (4) Ha az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy a külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott,
    a) a külföldi munkáltatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi, és közigazgatási bírságot szab ki,
    b) tájékoztatja a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot.
    (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke legfeljebb harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható.
    8/E. § (1) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján kezdeményezi a más EGT-államban letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldésére vonatkozó szabályok megsértése miatt munkaügyi bírságot megállapító határozatának végrehajtását a letelepedés helye szerint illetékes hatóságánál. A megkeresésnek a 3. melléklet szerint adatokat kell tartalmaznia.
    (2) A munkaügyi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve alapján -erre irányuló megkeresés esetén - gondoskodik a más EGT-állam illetékes hatósága által Magyarországon letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt pénzügyi szankciót, illetve bírságot megállapító határozata végrehajtásának foganatosításáról.
    (3) A végrehajtás (1) bekezdés szerinti kezdeményezése, valamint (2) bekezdés szerinti foganatosítása kiterjed mindazokra az illetékes hatóság által kiszabott, közigazgatási vagy bírósági szerv által helybenhagyott, vagy adott esetben munkaügyi bíróságoktól származó, pénzügyi szankciót, illetve bírságot - ideértve a díjakat és pótdíjakat is - megállapító határozatokra, amelyek a határozatot hozó hatóság államának joga szerint további jogorvoslattal nem támadhatók meg.
    (4) A munkaügyi hatóság a 8/F. § és 8/G. §-ra is figyelemmel
    a) behajtja a (2) bekezdés szerinti megkeresés alapján részére megküldött határozatban megállapított pénzügyi szankciót, vagy
    b) megküldi az (1) bekezdés szerinti intézkedés céljából a munkaügyi bírságot kiszabó jogerős és végrehajtható határozatot, valamint minden, a bírság behajtásához kapcsolódó dokumentumot, ideértve a behajtás iránti megkeresés végrehajtásának jogalapjául és jogcíméül szolgáló ítéletet vagy jogerős határozatot, vagy annak hiteles másolatát.
    (5) A (2) bekezdés szerinti megkeresésének a munkaügyi hatóság akkor tesz eleget, ha a megkeresés tartalmaz minden, a pénzügyi szankció, illetve bírság behajtásához kapcsolódó dokumentumot, ideértve a behajtás iránti megkeresés végrehajtásának jogalapjául és jogcíméül szolgáló ítéletet vagy jogerős határozatot, vagy annak hiteles másolatát.
    (6) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésre, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a munkaügyi hatóság vagy a más EGT-állam megkereső hatósága a saját állama törvényeivel, rendeleteivel és közigazgatási gyakorlatával összhangban nem tudja behajtani a szankciót, illetve bírságot, vagy teljesíteni a megküldést.
    (7) A munkaügyi hatóság a részére a belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény nélkül elismeri, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a határozat végrehajtására, kivéve, ha a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási ok áll fenn. A határozat végrehajtására a közigazgatási bírságok végrehajtására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
    8/F. § (1) A munkaügyi hatóság a végrehajtást haladéktalanul foganatosítja, ha a Ket. 137. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, és a megkereső hatóság által kiállított egységes okirat tartalmazza
    a) a kötelezett nevét és ismert címét, valamint az azonosítására vonatkozó minden egyéb lényeges adatot vagy információt;
    b) a jogsértéssel kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a jogsértés jellegének és a vonatkozó alkalmazandó szabályoknak az ismertetését;
    c) a megkereső hatóság joga szerint a végrehajtást lehetővé tevő jogi aktus megnevezését és minden egyéb, a végrehajthatóság szempontjából releváns információt vagy dokumentumot -ideértve az igazságügyi jellegű információkat és dokumentumokat is; valamint
    d) a végrehajtandó döntés elbírálásáért felelős illetékes hatóságnak - és ha előbbivel nem azonos - azon illetékes szervnek a megnevezését és elérhetőségét, amelytől a fizetési kötelezettséggel vagy az azt kiszabó határozattal szembeni kifogásemelés lehetőségéről információ szerezhető.
    (2) A megkeresés az (1) bekezdésben foglaltakon kívül továbbá akkor teljesíthető, ha tartalmazza
    a) a határozat megküldése esetén a megküldés célját és a megküldés teljesítésére előírt határidőt;
    b) a végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés esetén az azt megalapozó döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a döntés jellegének leírását és a végrehajtandó követelésnek és elemeinek a megjelölését a megkereső ország pénznemében, a végrehajtási eljárással kapcsolatos minden releváns eseményt, valamint a megkereső hatóság általi megerősítést arra vonatkozóan, hogy a döntéssel szemben további jogorvoslat nem vehető igénybe.
    (3) A munkaügyi hatóság - lehetőség szerint a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül -
    a) a megkeresést elutasítja, ha az a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem teljesíthető, vagy
    b) a végrehajtást - a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint -foganatosítja, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja.
    8/G. § (1) A munkaügyi hatóság a megkeresést elutasítja, ha az nem tartalmazza a 8/G. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat és információkat, vagy azok hiányosak, illetve nem felelnek meg az alapul szolgáló döntésnek.
    (2) A munkaügyi hatóság a megkeresést elutasíthatja, ha
    a) a végrehajtás várható költségei a végrehajtás alá vonandó követeléshez képest aránytalanul magasak, vagy a végrehajtás jelentős nehézséget okozna;
    b) a végrehajtás alá vont követelés teljes összege nem éri el a 350 EUR-t vagy az ennek az összegnek megfelelő értéket;
    c) a kötelezettnek az Alaptörvényben lefektetett alapvető jogai és szabadságai, illetve a rájuk vonatkozó alapvető jogi elvek tiszteletben tartása a végrehajtást nem teszik lehetővé.
    (3) A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló végrehajtására irányuló eljárást fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a felfüggesztés tényéről a munkaügyi hatóság haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.
    (4) A munkaügyi hatóság a követelést forintban hajtja be, a pénzügyi szankció vagy bírság kiszabása napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam figyelembevételével.
    (5) A végrehajtás során érvényesített követelés a munkaügyi hatóságot illeti azzal, hogy annak elszámolására és kezelésére a munkaügyi bírság elszámolására és kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.
    (6) A külföldi határozat magyarországi végrehajtása során felmerült költségeket a végrehajtást foganatosító munkaügyi hatóság maga viseli és azokat a végrehajtás során befolyt követelés terhére számolja el."
    34. §
    A Met. 9. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap)
    "c) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait, valamint a 2/A. §, 3. § és 6. § alkalmazásának eltérő szabályait."
    35. §
    A Met. 10. §-a a következőp) ponttal egészül ki:
    (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "p) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."
    36. §
    A Met. a következő 12. §-sal egészül ki:
    "12. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi ..... törvény hatálybalépésekor már Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a külföldi munkáltató a Met. 8/D. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének a törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni."
    37. §
    (1) A Met. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
    (2) A Met. a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
    (3) A Met. a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
    6. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása
    38. §
    Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 20. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, jogosultak részt venni a különleges tárgyaló testület vagy az Európai Üzemi Tanács ülésein, illetve a 7. és 8. §-ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljárás ülésein, amennyiben az említett tag vagy póttag az ülés időpontjában nem a tengeren vagy a hajózási társaság székhelye szerinti országtól eltérő ország kikötőjében tartózkodik.
    (6) Az üléseket, amennyiben lehetséges, úgy kell ütemezni, hogy az lehetővé tegye azon tagok vagy póttagok részvételét, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai.
    (7) Azokban az esetekben, amikor a különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, nem tudnak személyesen megjelenni egy ülésen, amennyiben lehetséges, mérlegelni kell az új információs és kommunikációs technológiák igénybevételének a lehetőségét."
    39. §
    Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény "Közös szabályok" alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
    "24/A. § E törvény a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 6-i 2015/1794/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    40. §
    Hatályát veszti az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 1. § (5) bekezdése.
    7. Záró rendelkezések
    41. §
    Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    42. §
    E törvény
    a) 21. §-a, 26-30. §-a, 32-33. §-a, 35-37. §-a a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanácsi irányelvnek való megfelelést,
    b) 38-40. §-a a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 6-i 2015/1794/EU európai parlament és a tanácsi irányelvnek való megfelelést
    szolgálja.
    1. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
    " 1. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez
    A szolgáltatásnyújtás keretében történő'kiküldetés megfelelőségének értékelési szempontjai
    1. A munkaügyi hatóság a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra kiküldött munkavállalók esetében a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének céljából átfogóan értékeli a munkavégzésnek mindazon tényszerű elemét, amelyek arra hivatottak, hogy megállapítható legyen, mely esetben nem minősül a munkavállaló kiküldött munkavállalónak.
    2. Annak megállapítása érdekében, hogy egy vállalkozás a pusztán belső igazgatási, illetve adminisztratív tevékenységeken kívül ténylegesen folytat-e érdemi tevékenységet, tágabb időkeretet figyelembe véve el kell végezni a vállalkozás által a letelepedés helye szerinti EGT-államban, valamint - szükség esetén - a kiküldetés helye szerinti EGT-államban folytatott tevékenységeket jellemző tényszerű elemek átfogó értékelését. Ezek az elemek különösen:
    a) az a hely, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye és ügyvitele található, irodai helyiségeket használ, közterheket (adó, társadalombiztosítási befizetések) fizet, működési engedéllyel rendelkezik, vagy kereskedelmi kamara vagy szakmai testület bejegyzett tagja;
    b) a kiküldött munkavállalók felvételének helye, illetve az a hely, ahonnan kiküldik őket;
    c) a vállalkozás által egyrészről a munkavállalóival, másrészről az ügyfeleivel kötött szerződésekre alkalmazandó jog;
    d) az a hely, ahol a vállalkozás érdemi üzleti tevékenységét végzi, és ahol adminisztratív személyzetet alkalmaz;
    e) a letelepedés helye szerinti EGT-államban meglévő szerződések és/vagy elért forgalom száma, illetve nagysága, figyelembe véve többek között az új alapítású vállalkozások és a kis-és középvállalkozások egyedi helyzetét.
    3. Annak megállapításához, hogy egy kiküldött munkavállaló munkáját ideiglenes jelleggel a szokásos munkavégzése szerinti EGT-államtól eltérő EGT-államban végzi-e, a munkára és a munkavállaló helyzetére vonatkozó valamennyi tényszerű elemet vizsgálni kell. Ilyen elemek különösen:
    a) a munkát korlátozott ideig egy másik EGT-államban végzik;
    b) a kiküldetés kezdetének időpontja;
    c) a kiküldetésre azon EGT-államtól eltérő EGT-államban kerül sor, amelyben vagy amelyből a kiküldött munkavállaló a munkáját az 593/2008/EK rendelet (Róma I.) és/vagy a Római Egyezmény szerint rendszerint végzi;
    d) a kiküldött munkavállaló visszatér abba az EGT-államba, amelyből kiküldetésre küldték, vagy várhatóan folytatja ott végzett munkáját, miután elvégezte azt a munkát vagy befejezte azt a szolgáltatásnyújtást, amelynek céljából a kiküldetésre sor került;
    e) a tevékenységek jellege;
    f) az utazást, az ellátást, valamint a szállást a munkavállalót kiküldetésbe küldő munkaadó biztosítja, vagy azok költségét megtéríti, és ha igen, ezt miként biztosítja, illetve a visszatérítésre milyen módszer alapján kerül sor;
    g) minden olyan korábbi időszak, amely alatt az állást ugyanazon vagy másik (kiküldött) munkavállalóval töltötték be.
    4. Egy vagy több, a 2. és 3. pontban felsorolt tényszerű elem teljesülésének hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy nem áll fenn kiküldetésnek minősülő helyzet. Az elemek vizsgálatát mindig az egyes konkrét esetekhez kell igazítani, és figyelembe kell venni a helyzet egyediségét. Annak megítélése szempontjából, hogy a munkavállaló valóban a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalom-meghatározás alá tartozik, vizsgálni kell különösen a munkavégzéssel, az alárendeltséggel és a munkavállaló bérezésével kapcsolatos tényeket kell szem előtt tartaniuk, függetlenül attól, hogy hogyan írja le az adott viszonyt a felek között létrejött szerződéses vagy egyéb megállapodás."
    2. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
    " 2. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez
    Bejelentés a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkezdéséről
    1. A szolgáltatóra vonatkozó adatok
    1.1. A szolgáltató neve:
    1.2. A szolgáltató lakcíme (szervezet esetén székhelye):
    1.3. A szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam megjelölése:
    1.4. A szolgáltató állampolgársága, más EGT-államban honos, ott nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a honossága szerinti EGT-állam nyilvántartásának megnevezése és a szolgáltató nyilvántartási száma:
    1.5. A szolgáltató képviselőjének, vagy ha az nem azonos, a hatósággal való kapcsolattartásért felelős személynek, kézbesítési meghatalmazottnak a megnevezése és lakcíme (székhelye):
    2. A tevékenységre vonatkozó adatok
    2.1. A folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölése:
    2.2. Az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatok:
    2.3. Az engedélyező vagy nyilvántartást vezető hatóság megnevezése:
    2.4. A szolgáltató engedélyének számát vagy nyilvántartási számát (ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-államban engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött):
    2.5. A szolgáltató nyilatkozata, hogy a tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni:
    3. A szolgáltató kijelenti, hogy a 2. pontban részletezett tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni.
    4. A munkavégzésre vonatkozó adatok:
    4.1. A határon átnyúló szolgáltatás keretében kiküldött munkavállalók várható száma:
    4.2. A kiküldetés tervezett időtartama:
    4.3. A kiküldetés kezdetének és végének megjelölése:
    4.4. A munkavégzés helyének megjelölése:
    4.5. A kiküldetésre okot adó szolgáltatás jellegének megjelölése:"
    3. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
    "3. melléklet az 1996. évi LXXV. törvényhez
    Munkaügyi határozat külföldön történő végrehajtása iránti megkeresés tartalma
    A megkereső hatóság (a végrehajtást a magyar jog szerint foganatosító hatóság) általi, közigazgatási szankció és/vagy bírság külföldön történő végrehajtása iránti megkeresésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
    I. A végrehajtandó követeléssel kapcsolatos információk
    1. Megkereső hatóságra vonatkozó adatok:
    1.1. A megkereső hatóság hivatalos megnevezése
    1.2. A megkereső hatóság székhelye
    1.3. A kapcsolattartást felelős személy neve és elérhetőségei
    2. A megkeresett hatóságra vonatkozó adatok:
    2.1. A megkeresett hatóság megnevezése
    2.2. A megkeresett hatóság székhelye
    3. A kötelezettre vonatkozó adatok:
    3.1 A végrehajtandó határozatban megjelölt kötelezett neve
    3.2. A kötelezett azonosítására szolgáló adatok
    - 3.2.1. székhely vagy cím,
    - 3.2.2. cég esetében az ismert nyilvántartási adatok
    - 3.2.3. magánszemély esetében a természetes személyazonosító adatok
    3.3. A kötelezett azonosítását szolgáló egyéb adatok
    4. A végrehajtandó határozattal kapcsolatos információk:
    4.1. Az elsőfokú, valamint a jogerős és végrehajtható határozatot hozó szerv megjelölése, a határozat iktatószáma
    4.2. A végrehajthatóvá válás időpontja
    4.3. A végrehajtandó határozatban meghatározott jogsértés megjelölése és rövid leírása
    4.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölése
    4.5. A végrehajtandó követelés részletezése:
    - Főösszeg
    - Érvényesíthető eljárási és egyéb költségek
    - késedelmi pótlék, kamat
    4.6. A végrehajtása alapjául szolgáló dokumentumok felsorolása
    4.7. A végrehajtás alapjául szolgáló egyéb információk
    5. A végrehajtással kapcsolatos információszolgáltatásra, jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatásra jogosult szerv megjelölése:
    II. A végrehajtással kapcsolatos információk és tájékoztatások
    1. A határozat megküldésének célja és a teljesítésre előírt határidő megjelölése
    2. A határozat végrehajthatóvá válásával kapcsolatos lényeges információk leírása
    - a jogerős és végrehajtható határozat vagy ítélet kézbesítetésével kapcsolatos információk,
    - a kötelezett által igénybe vett jogorvoslati lehetőség részletezése
    - a végrehajtási eljárás során érvényesíthető jogorvoslat részletezése
    3. A végrehajtandó követeléshez kapcsolódó járulékos költségek számítására vonatkozó információk"
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A módosítással elérendő jelentős jogharmonizációs cél a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló az Európai Parlament és Tanács 2014/67/EU irányelv átültetése, amely kötelezettségnek a tagállamoknak 2016. június 18-áig kell eleget tenniük.
    A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésének szabályozása érdekében az Európai Unió a kiküldetési irányelvben rögzítette azokat a követelményeket, melyeknek a más tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalkozások meg kell, hogy feleljenek. A kiküldetési irányelv végrehajtásának elősegítésére az EU végrehajtási Irányelvet alkotott (2014/67/EU) a kapcsolódó munkaügyi ellenőrzésekre, valamint kijelölte a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős szervek együttműködésének kereteit. A kiküldetési irányelvek célja a kiküldetési helyzetben foglalkoztatott munkavállalók védelme, valamint a gazdasági szereplők számára tisztességes versenyfeltételek biztosítása az egységes belső piacon.
    Az Irányelv a kiküldetési helyzet értékelését jelöli ki a munkaügyi ellenőrzés tárgyának:
    - ez egyrészt a más tagállamban letelepedett vállalkozások ismérveinek vizsgálatát,
    - másrészt a kiküldetés során megvalósuló munkavégzés ideiglenes jellegének vizsgálatát jelenti.
    A feltételek meghatározásán túl az Irányelv a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat terhelő, azokra vonatkozó közigazgatási követelményeket ír elő, melynek megfeleltetése érdekében a Met. bejelentési kötelezettséget ír elő a Magyarországra kiküldő vállalkozások számára - meghatározva a regisztráció tartalmi elemeit, továbbá rögzíti a hatósági ellenőrzési intézkedéseket - rögzítve a közigazgatási követelményeket és szankciókat.
    Az irányelv együttműködési kötelezettséget ír elő a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős hatóságok és szervezetek számára az irányelvben foglaltak határokon átnyúló végrehajtásának javítása, gyakorlati alkalmazásának pontosítása érdekében. Az együttműködés technikai feltételeit a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) biztosítja, melyhez valamennyi tagállamnak megfelelően csatlakoznia kell. Az IMI rendszer használatához egységesített kérdőívek, bejelentési formák, intézkedést, végrehajtást kérő űrlapok megalkotása, azok elektronikus kezelésére vonatkozó szabályozás kialakítása az együttműködés feltétele, így tagállami kötelezettség.
    Az elektronikus bejelentési rendszer és a hatóságok és illetékes szervek közti kommunikáció a nemzetközi jogsegélyek intézésének hatékony, gyors módja, mely által egyrészt a szolgáltatást nyújtó vállalkozások ellenőrzése, másrészt az esetleges jogszabálykerülés felderítése, valamint a kiszabott szankciók végrehajtása válik lehetővé.
    A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2015-ben történő befejezése és az új programok indulása miatt szükségessé vált az alapkezelésre vonatkozó szabályozás megváltoztatása és kiegészítése az előfinanszírozási előirányzat megnevezése tekintetében.
    Az Mvt. érdemi módosítása mellett pontosító módosításokra kerül sor. A törvényjavaslat módosítja a munkavédelmi képviselő választására és a munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat. A munkavédelmi hatóság a szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók személyazonosító és egészségügyi adatait, mivel a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása a munkavédelmi hatóság feladata.
    A törvényjavaslat végül a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2015/1794/EU irányelv átültetését is szolgálja.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Az 1-4. §-okhoz
    Az államigazgatási feladatoknak a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítése számos törvényi, kormányrendeleti és miniszteri rendeletű szintű jogszabály módosítását indokolta, a Javaslat további, ehhez kapcsolódó szövegcserés módosításokat hajt végre. A Javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. §-át, tekintettel arra, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2015-ben befejeződött, így indokolt az új programozási időszakban érvényes előfinanszírozási előirányzat megnevezése, illetőleg a korábbi szabályozás fenntartása (az esetlegesen fel nem használt források tárgyévet követő évi felhasználásának lehetővé tétele az uniós források abszorpciója érdekében).
    Az 5. §-hoz
    A Javaslat szövegcserés módosítás keretében igazítja hozzá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának a fogalmait a megváltozott képzési fogalomrendszerhez, így
    a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 6. § (1) bekezdése használja az ún. érettségi végzettség fogalmat, amelyet az érettségi bizonyítvány tanúsít. Ez a korábbi középiskolai végzettségnek felel meg. A szakmai érettségi végzettség a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szkt.) 2. § 40. pontja alapján szintén az érettségi végzettség egyik esete.
    b) új jogintézményként került bevezetésre a középfokú végzettség, amelyet a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány tanúsít, és ebbe a körbe tartozik az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség is, amely szakmai vizsga letételével szerezhető meg [Nkt. 9. § (6) bekezdés, Szkt. 2. § 36. pont].
    A 6-24. §-okhoz
    A nemzetgazdasági jelentés megjelentetése eddig nem került szabályozásra, ezt orvosolja a módosítás. [A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 14. §]
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény nem rendezi a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 401. §-ában szabályozott módon a fővállalkozás szabályait, ezért az Mvt-ben szereplő hivatkozás elhagyása és új normaszöveg kialakítása szükséges. [Mvt. 40. §]
    A baleset kivizsgálásakor az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján a munkáltató nem tekinthető adatkezelőnek. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat azonban kezelhet egészségügyi adatokat, információkat kérhet a beteg kezeléséről, állapotáról. A munkáltató nincs birtokában annak a tudásnak, amellyel meg tudná ítélni azokat az egészségügyi kérdéseket, amelyek a baleset során felmerülnek. (pl. a dokumentáció, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése során súlyosság, gyógytartam stb. eldöntése). Erre tekintettel a Javaslat arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban. [Mvt. 64. § (4)]
    A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak konzultálniuk kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben. Az irányelvvel összhangban a Javaslat módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolt a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszámot csökkenteni. A módosítás hatására várhatóan a kisvállalkozások 3,5 %-ánál lesz majd munkavédelmi képviselő. A rendelkezés hatálybalépésével egységesen minden 20 főt elérő munkáltatónál az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés fogalomkörébe tartozó munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást.
    A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Mt.) való összhang érdekében a Javaslat módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
    Pontosításra kerül a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.
    A munkavédelmi tárgyú bejelentések elektronikussá tétele érdekében indokolt az Mvt. 82/B. §-ának hatályon kívül helyezése.
    A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a Javaslat bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. §]
    A munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása a munkavédelmi hatóság feladata. A munkabaleseti jegyzőkönyvön kötelezően feltüntetendő adat a TAJ szám. A munkavédelmi hatóság a szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók személyazonosító és egészségügyi adatait. A Javaslat megadja a munkavédelmi hatóság számára a személyes adatoknak az információs önrendelkezési jogról és az információbiztonságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezeléséhez szükséges törvényi szintű felhatalmazást. A munkavédelmi hatóság az 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény 15/A. § (2) bekezdése alapján egyébként is jogosult a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása során az egészségügyi adatok kezelésére. [Mvt. 83/C. § (1)]
    Az Mvt. jelenlegi szabálya szerint a munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Mivel a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltató számos esetben vitatja a baleset munkabaleset jellegét, ezért a Javaslat a munkavállalói jogérvényesítés biztosítása érdekében úgy rendelkezik, hogy az elévülésre a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni.
    A Javaslat a fentieken túl a jogalkalmazást segítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
    A 25. §-hoz
    A § szabályozza, hogy a támogatás visszafizetése mikor esedékes. A hatályos rendelkezés szerint a támogatás visszafizetésének esedékességét a támogatás folyósításának napjától kell számolni, abban az esetben, ha nem került sor a folyósítástól számított 60. napig a zárómérleg benyújtására. A támogatás visszafizetésének esedékessége a zárómérleg benyújtásának napja, ha arra a folyósítást követő 60. napot megelőzően kerül sor. Ez a szabály abban az esetben egyértelmű, ha a támogatás folyósítására egy összegben kerül sor.
    Ez a feltétel maradéktalanul abban az esetben teljesült, amikor a szabályozás a támogatást a felszámolás alatt álló cég részére rendelte kifizetni. A szabályozás azonban a munkavállalók érdekeinek fokozottabb védelme, a felszámolás alatt álló cégek bankszámlájának hiánya és a visszaélések elkerülése érdekében 2014. január 1-től megváltozott. Az új rendelkezés szerint a támogatás folyósítása a munkavállalók részére történik. Amennyiben itt is egyszerre történik meg a folyósítás, akkor az esedékesség megállapítása nem okoz problémát.
    A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a folyósítás időpontja az egyes munkavállalók esetében eltérő. Ennek különböző okai lehetnek, például a felszámoló rossz számlaszámokat ad meg, időközben megszűnt a munkavállaló bankszámlája és ezért nem teljesíthetők az utalások. Ezért tekintettel a kifizetésre vonatkozó szabályok változására és a gyakorlatban az esedékesség meghatározása kapcsán tapasztalt értelmezési nehézségekre a módosítás a támogatás visszafizetésének esedékességét egyértelműen határozza meg és a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedéséhez köti.
    A 26-37. §-okhoz
    A Javaslat módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Met.) az Európai Parlament és a Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az FMI-rendelet) módosításáról szóló 2014/67/EU irányelvének (2014. május 15.) átültetése érdekében.
    Ennek megfelelően a törvény hatálya kiterjed a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra, illetve az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerint imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.
    Az irányelv 3. és 14. cikkével összhangban a magyar jogban a munkaügyi hatóság kerül kijelölésre, mint illetékes hatóság. Erre tekintettel a Javaslat szabályozza az 5-10., 13., és 1520. cikkek végrehajtása érdekében
    - a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkörét a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzésének ellenőrzése tárgyában, valamint
    - a bírság kiszabásának feltételeit,
    - a munkaügyi hatóság és az érintett EGT-állam illetékes hatósága közötti együttműködést (tájékoztatás, ellenőrzés és vizsgálat lefolytatása, adatszolgáltatás, iratok továbbítása, elektronikus információcsere, megkeresés intézése, honlap működtetése, a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös elismerés elve, a munkaügyi bírságot megállapító határozat végrehajtásának kezdeményezését a letelepedés helye szerint illetékes hatóságánál, a végrehajtás foganatosítása), továbbá
    - a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségét az irányelvben és a 96/71/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés hatékony nyomonkövetése céljából.
    A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a nyilvántartások vezetésének ellenőrzése. Az Mt. erről a munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetében rendelkezik. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükséges annak egyértelművé tétele, hogy a nyilvántartások ellenőrzésére vonatkozó hatáskör is a Met. 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti hatáskörbe tartozik.
    A Met. 7/A. §-ának kiegészítése az egységes jogértelmezés érdekében szükséges.
    A fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszonyában történő munkáltatása tekintetében nem értelmezhető és alkalmazható a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által megállapított ellenőrzési irányelv, ezért indokolt a büntetés-végrehajtási jogviszonyban történő munkáltatásra vonatkozó munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenysége vonatkozásában eltérő szabályok alkalmazása.[Met. 9. § (6) bekezdés c) pont]
    Az 38-40. §-okhoz
    A Javaslat a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról szóló 2015/1794/EU Európai Parlament és a Tanács irányelvének való megfelelést szolgálja azáltal, hogy a 2003. évi XXI. törvény hatályát kiterjeszti a tengeri kereskedelmi hajóján foglalkoztatott munkavállalóra is.
    A 41. §-hoz
    A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést foglalja össze.
    A 42. §-hoz
    A jogharmonizációs klauzulát határozza meg.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében