adozona.hu
T/10316. számú törvényjavaslat indokolással - egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról
T/10316. számú törvényjavaslat indokolással - egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2016. évi XLIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot - a szolgáltatás fogadója nyilatkozata alapján - az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a gyakorlati képzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója me...
T/10316. számú törvényjavaslat indokolással - egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról
2016. évi XLIX. törvény egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról
1. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
1. §
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot - a szolgáltatás fogadója nyilatkozata alapján - az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a gyakorlati képzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek."
2. §
Az Sztv. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási intézménynek vagy felsőoktatási intézménynek tagként részt kell vennie. A nevelési-oktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha ezt alapító okirata lehetővé teszi és a tagsághoz a nevelési-oktatási intézmény fenntartója hozzájárul.
(2) Felsőoktatási intézmény akkor lehet iskolaszövetkezet tagja, ha a szenátus ezt támogatja, és a tagsághoz a felsőoktatási intézmény fenntartója hozzájárul."
3. §
Az Sztv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"9. § (1) Az iskolaszövetkezet felügyelő bizottságának egy-egy tagja az alapításában résztvevő, a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény, továbbá az intézmény fenntartója által delegált személy.
(2) Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény fenntartójának jóváhagyása szükséges. Az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyása abban az esetben tagadható meg, ha az jogszabályba ütközik vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az intézmény működését."
4. §
Az Sztv. a következő 10/A-10/C. §-sal egészül ki:"10/A. § (1) Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját - az alapszabály keretei között - a tagsági megállapodásban kell meghatározni.
(2) A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak.
10/B. § (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) Az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben megjelölt szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja további huszonöt perc szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.
(4) A szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeget.
(5) A (2) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
c) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(6) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjazásának összegében és kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének tartamában.
10/C. § A szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről."
5. §
Az Sztv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is -, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor."
6. §
Az Sztv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve felsőoktatási intézmény megszűnésével vagy kilépésével az iskolaszövetkezetnek nem marad a 8. § (1) bekezdés szerinti tagja, és a megszűnéstől vagy kilépéstől számított hat hónapon belül nem lép be tagként másik, a 8. § (1) bekezdés szerinti intézmény."
7. §
Az Sztv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"13/A. § (1) Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel."
8. §
Az Sztv. 2. alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki:"13/B. § (1) Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.
(2) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését fedezi:
(3) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.
(4) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe."
9. §
Az Sztv. a következő 108/A. §-sal egészül ki:"108/A. § (1) Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt álló iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, aki a személyes közreműködését harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesítette, a fennálló tagsági megállapodást a Módtv. rendelkezéseinek megfelelően 2017. január 1-jéig módosítja.
(2) A 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg az Mt. 223. §-ában szabályozott munkaviszony megszűnik.
(3) Amennyiben a felek az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a tagsági megállapodást az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem módosítják, a tagsági megállapodás, valamint a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik. A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80-81. §-a megfelelően alkalmazandó.
(4) Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezet az alapszabályának az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges, valamint a Módtv.-nyel módosított egyéb rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges módosítását 2017. január 1-jéig köteles elvégezni. Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezet a Módtv.-nyel módosított rendelkezéseknek az alapszabály-módosítás időpontjától, ennek hiányában 2017. január 1-jétől kell megfelelnie."
2. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
10. §
Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVII. Fejezete.3. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
11. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Met.) 1. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
"d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés - ide értve a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is - alapján teljesíti,"
12. §
A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés - az Mt. 215-218. §-a tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladat teljesítése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (3)-(6) bekezdésére. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára."
4. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
13. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
a) az iskolaszövetkezet adószámát,
b) az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, diákigazolványa számát."
5. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
14. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) bekezdésében az "a munka törvénykönyvének a" szövegrész helyébe az "a szövetkezetekről szóló törvény" szöveg lép:6. Záró rendelkezések
15. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.(2) A 10. § 2017. január 2-án lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének különböző dokumentumai meghatározzák a szövetkezetek identitását és a szövetkezés nemzetközi alapelveit. Az 1995-ben Manchesterben megtartott konferencián összefoglalták és újragondolták a korábbi szövetkezeti alapelveket és meghatározták a szövetkezet fogalmát. Ennek értelmében "A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák". Az aktuális szövetkezeti értékek értelmében "A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben."A Manchesteri Nyilatkozat tartalmazza a jelenlegi hatályos ajánlást a szövetkezet működési elveire vonatkozóan. A Manchesteri Nyilatkozatban meghatározott nemzetközi szövetkezeti alapelvek a következők: (1.) "Önkéntes és nyitott tagság" elve; (2.) "Demokratikus tagi ellenőrzés" elve; (3.) "Tagok gazdasági részvételének" elve; (4.) "Autonómia és függetlenség" elve; (5.) "Oktatás, képzés, tájékoztatás" elve; (6.) "Szövetkezetek közötti együttműködés" elve; (7.) "Közösségi felelősség" elve.
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 2015. évi szakmai iránymutatásai megerősítették a Manchesteri Nyilatkozat -ban foglaltakat, az Alapelveket a XXI. század követelményeinek megfelelően értékeli. Ezek közül - különösen az iskolaszövetkezetek rendeltetésére való tekintettel - külön figyelmet érdemel az 5. Alapelv, az "Oktatás, Képzés és Tájékoztatás". Ennek az Alapelvnek a tartalma a következő: "A szövetkezetek olyan oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak, választott képviselőiknek, vezetőiknek, valamint alkalmazottaiknak, aminek alapján azok hatékonyan hozzájárulhatnak a szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvélemény alakítóit a szövetkezeti összefogás jellegéről és előnyeiről."
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének fogalom-meghatározásával és Alapelveivel összhangban határozza meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a szövetkezet fogalmát és lényegi elemeit. A Ptk. szabályozása tartalmazza azokat a speciális elemeket, amelyek a szövetkezetet megkülönböztetik más jogi személyektől, különösen a gazdasági társságoktól. Lényeges, hogy a személyes közreműködésre, mint a szövetkezet jogintézményének egyik alappillérére konkrétan utal a Ptk-beli fogalmi definíció, mégpedig azt a vagyoni hozzájárulás szolgáltatása mellett a szövetkezeti tag kötelezettségének minősítve.
A személyes közreműködésre vonatkozóan az alapszabályban meghatározottak az irányadóak azzal, hogy a személyes közreműködésnek kötelező tartalmi elemnek kell lennie. Szövetkezet esetében a személyes közreműködés kötelező. A személyes közreműködésnek törvényi garanciája az is, hogy ez a tagi kötelezettség alapszabályban rögzítésre kerüljön, ugyanakkor annak tartalmát, figyelemmel a szövetkezeti önkormányzatiságra is, a szövetkezet alapszabályban rögzíti.
A Javaslat az iskolaszövetkezetek rendeltetésének figyelembevételével, valamint a szövetkezetekre vonatkozó alapelvekkel összhangban szabályozza a tag személyes közreműködésének módját, a Ptk. rendelkezéseivel összhangban. A Javaslat figyelembe veszi az iskolaszövetkezetek feladataival összefüggő oktatási, képzési tevékenységet is, amely hozzájárul a tagoknak a munkaerő-piaci környezetbe való könnyebb beilleszkedéséhez. A Javaslat végezetül - a Tanács 1435/2003/EK Rendelete ["Az Európai Szövetkezet (SCE) Statútumáról] szabályaira tekintettel az iskolaszövetkezet éves nettó árbevétele 85%-ának a tagok között a személyes közreműködésük arányában történő felosztásáról rendelkezik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás az Sztv. új 10/B. §-ához kapcsolódó szövegpontosítást tartalmaz.A 2. §-hoz
Az iskolaszövetkezetek gyakorlati működése a vagylagos szabályozás bevezetését indokolja. A Javaslat arra irányul, hogy a törvény alapján az iskolaszövetkezetnek a tagsága összetételétől függően vagy nevelési-oktatási intézmény vagy pedig felsőoktatási intézmény legyen a tagja.A 3. §-hoz
Az 1. §-ra figyelemmel indokolt a módosítás, abból következik.A 4. §-hoz
A hatályos szabályozás az Mt. hatálya alá tartozónak tekinti az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos hallgató, tanuló tagja közötti, a tag személyes közreműködésére irányuló megállapodást. Ennek megfelelően az iskolaszövetkezet munkáltatói, a tag munkavállalói jogállásban jelent meg. A jogalkotó koncepciója szerint az Mt.-ben egyetlen nagy egységben - igaz, több fejezetben - kell szabályozni az ún. atipikus munkaviszonyokat. Ez a szabályozás azt eredményezte, hogy egymástól is lényegesen különböző munkaviszonyok kerültek egymás mellé, ami különösen a munkaerő kölcsönzés és az iskolaszövetkezet keretében végzett munka tekintetében vezetett értelmezési zavarokhoz.A Javaslat a Ptk. szabályozásán alapul, amelynek értelmében, a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a tag személyes közreműködésének lehetséges módját. A Javaslat a 3. §-ban elvileg több lehetőséget is nyitva hagy általánosan.
Az Sztv. 10/B. § (1) bekezdése meghatározza a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésének egy lehetséges módját. Ennek megfelelően az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését úgy is teljesítheti, hogy részt vesz az iskolaszövetkezetnek abban a gazdasági vállalkozásában, amelyet szolgáltatásként az iskolaszövetkezet harmadik személy részére nyújt. Ennek lényege, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja megismerkedik a munkaerőpiac bizonyos, általa kiválasztott szegmenseivel, hozzájárul a szövetkezet gazdasági tevékenységéhez, olyan jövedelmet termel a szövetkezet részére, amelyben díjazásban részesül, és a szövetkezeti Alapelveknek megfelelően ezen felül osztalékban is részesül.
Mindezzel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a munkaviszonnyal együtt járó munkavégzési kötelezettségtől eltérően az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja az Sztv. javasolt "10/B. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdésben foglalt tagsági megállapodás alapján maga dönt arról, hogy milyen időszakban, milyen időtartamban, mely harmadik személynek, milyen feladatokra és milyen feltételek mellett vállalja a személyes közreműködést. Ez a megállapodás abban is különbözik a munkaviszonytól, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja nem egy adott munkakör ellátására, hanem akár több feladat elvégzésére is vállalkozik.
Az Sztv. javasolt módosítása értelmében személyes közreműködés keretében történő feladatellátás megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak a teljesítendő konkrét feladatban, vagy feladatokban. Ez a megállapodás túllép a hagyományos munkaszerződés, illetve a munkaviszony tartalmának keretein, és ennek megfelelően az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti megállapodásnak alapvetően nem az Mt. munkaszerződésre és a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit, hanem a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Javaslat meghatározott esetekben - a tanuló, hallgató tag védelme érdekében - utal az Mt. meghatározott rendelkezéseire.
Ilyen szabályt tartalmaz az Sztv. javasolt 10/B. § (3) bekezdése, amely meghatározott tartamú feladatteljesítés esetén biztosítja az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja számára a munkaközi szünetet és a napi pihenőidőt. A Javaslat rendelkezik az éves fizetett szabadságról is, amelynek mértékét a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés tartamához arányosan állapít meg.
Az Sztv. javasolt módosítása szerint az Sztv. új 10/B. § (5)-(6) bekezdése tartalmi elemeiben többnyire megegyezik a hatályos Mt. 223. §-ban foglaltakkal. Lényeges különbség azonban, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja feladatát nem munkaviszony keretében látja el, nem munkaköri feladatait teljesíti, hanem a megbízó által rábízott feladat ellátására köteles, a Ptk. 6:272. §-a értelmében. A szolgáltatás nyújtója maga az iskolaszövetkezet, a szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezettel szerződésben álló harmadik személy.
Ennek megfelelően az Sztv. javasolt 10/B. § (5) bekezdése a tagsági megállapodás keretfeltételeit tartalmazza. E szerint a megállapodás magában foglalja a tag által vállalt feladatok lehetséges csoportját, a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, tekintettel az Mt. 153. §-ában foglaltakra. Mivel az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti jogviszony egy ún. másodlagos, esetlegeses jogviszony, a tagsági jogviszony feltétele egy mögöttes - hallgatói, tanulói - jogviszony léte. A szövetkezeti tagsági jogviszony önkéntes, a tanuló, hallgató önkéntes elhatározásán alapul. Amennyiben belép az iskolaszövetkezetbe, vállalnia kell valamilyen formáját a személyes közreműködésnek. Ez viszont nem lehet hátrányára a tag mögöttes, alap jogviszonya eredményes teljesítésének.
Ezért a személyes közreműködésre vonatkozó tagsági megállapodás időbeli hatálya egy újabb megállapodással realizálódik, amennyiben az Sztv. javasolt 10/B. § (6) bekezdése szerint az iskolaszövetkezet és tagja egy adott helyzetben megállapodik a szolgáltatás fogadójának személyében, a teljesítendő konkrét feladatban, vagy feladatokban, a tag díjazásának összegében, a feladat, vagy a feladatok teljesítésének helyében, a feladat teljesítésének tartamában.
Az Sztv. javasolt 10/C. §-a arra alapul, hogy az alapszerződés az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nyújtotta szolgáltatás fogadója között áll fenn. A konkrét tevékenységet az iskolaszövetkezet tagja látja el. Ebből következően az iskolaszövetkezet és a harmadik személye közötti megállapodás legfontosabb eleme a folytonos együttműködés. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a szolgáltatás fogadójának biztosítania kell az iskolaszövetkezet képviselőjének a munkavégzés helyére történő belépését. A szolgáltatás fogadójának folyamatosan tájékoztatnia kell az iskolaszövetkezetet a munkavégzéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
Az 5. §-hoz
Az Sztv. 11. § (1) bekezdésének változása szövegpontosítást tartalmaz.A 6. §-hoz
A módosítás az Sztv. 8. § (1) bekezdésére való tekintettel szövegpontosítást tartalmaz.A 7. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az iskolaszövetkezet nyereségének felosztásáról. A szabályozás alapja az, hogy a szövetkezet meghatározott szabályok mentén segítse elő tagjai előmenetelét. Ez az elv jelenik meg a Tanács 1435/2003/EK, az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló Rendeletében. Ennek értelmében, "A szövetkezetek elsősorban magánszemélyek vagy jogi személyek olyan csoportjai, amelyeknek egyes működési alapelvei eltérnek az egyéb gazdasági szereplők működési alapelveitől. Ezek tartalmazzák a demokratikus felépítés és ellenőrzés alapelveit, valamint a működéssel elért nettó nyereség méltányos alapon történő felosztását". A Rendelete a továbbiakban kiemeli, hogy "Az európai szövetkezet (a továbbiakban: "SCE") alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy azok gazdasági és/vagy szociális tevékenységeinek fejlesztése a következő alapelvekkel összhangban: - tevékenységeinek a tagok kölcsönös javát kell szolgálnia oly módon, hogy valamennyi tag saját részvételének megfelelően részesüljön az SCE tevékenységeiből,...".Mindezzel összhangban a Rendelet 66. cikke rendelkezik az osztalékról. Ennek értelmében "Az alapszabály osztalékfizetést írhat elő a tagok számára az SCE-vel fennálló üzleti kapcsolatuk vagy a részére általuk teljesített szolgáltatások arányában."
Az iskolaszövetkezeti tagság tartama a hallgatói, tanulói jogviszony tartamától függ. Az iskolaszövetkezet tagjai tanulói, hallgatói jogviszonyukban vállalt kötelességeik teljesítése mellett vesznek részt a szövetkezet munkájában, amely egyben hozzásegíti őket a munkaerő piacon történő hatékonyabb elhelyezkedésükben. Mindezért indokolt, hogy az iskolaszövetkezet tagja - a szövetkezet "rendelteltetésével. összhangban - részesüljön az iskolaszövetkezet (esetleges) nyereségében.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Ptk. diszpozitív szabályozási szemlélete alapján a 2006. évi X. törvény agrárgazdasági szövetkezetre vonatkozó joganyagánál meghatározott "működési alap" rendelkezéseire is figyelemmel, az iskolaszövetkezet rendeltetésének megfelelően oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását írja elő. A Javaslat értelmében az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül. Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, azaz rendeltetésétől eltérő célra nem használható fel. Ennek az alapnak kizárólag a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését kell fedeznie.Mindez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben az iskolaszövetkezet jogutód nélkül megszűnik. Ez az alap ebben az esetben sem osztható fel, hanem - a hitelezőkkel való elszámolást követően - az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni. Az alap különleges rendeltetésének megfelelő az a rendelkezés, amelynek értelmében az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
A 9. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a tagsági megállapodás módosításáról abban az esetben, ha az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a személyes közreműködését harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesíti. Amennyiben a tagsági megállapodás módosításával egyidejűleg a tag és az iskolaszövetkezet között fennálló munkaviszony megszűnik.A Javaslat rendelkezik a tagsági megállapodások átalakításáról. A szabályozás értelmében az iskolaszövetkezetnek és iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának a közöttük jelenleg fennálló keret-megállapodásukat a Javaslat tartalma szerinti tagsági megállapodással váltsák fel. A módosítás lényege, hogy amennyiben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesíti, az erre vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ez egyben azt jelenti, hogy a tag a személyes közreműködése körében ellátott feladatokat nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony alapján teljesíti.
Az Sztv. javasolt 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg az Mt. 223. §-ban szabályozott munkaviszony megszűnik. Abban az esetben, ha a felek a Javaslatban meghatározott időpontig a tagsági megállapodást nem módosítják, a munkaviszony megszűnése mellett a tagsági jogviszony is megszűnik. A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80-81. §-a megfelelően alkalmazandó. Ennek értelmében a (korábban) munkavállaló tag addigi munkaköri feladatait köteles átadni és az iskolaszövetkezettel el kell számolnia. Az Mt. szabályainak megfelelően ki kell fizetni munkabérét, egyéb, járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat. Az iskolaszövetkezet tagja számára a későbbiekben lényeges lehet, hogy részére az iskolaszövetkezet - mint munkáltató - a munkájáról értékelést adjon.
A 10. §-hoz
A Javaslat ezen §-a az 1. §-hoz kapcsolódóan helyezi hatályon kívül az Mt. XVII. Fejezetét.A 11. §-hoz
A Javaslat 11. §-a Met. 1. § (4) bekezdés d) pontjának tartalmát módosítja arra tekintettel, hogy a Sztv. 10/B. § (2) bekezdése értelmében az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra kizárólag a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ennek kiemelése azért szükséges, mert a nem külső szolgáltatásra irányuló szemmélyes közreműködés akár munkaviszony, akár megbízási jogviszony keretei között is ellátható.A 12. §-hoz
A törvénymódosításra figyelemmel a vonatkozó törvényi szabály értelemszerűen módosításra kerül. Ennek értelmében a Met. 3. § (3) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkaügyi ellenőrzés az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladat teljesítése során kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára - utóbbi tekintetében figyelemmel az Sztv. 10/C. § (1) bekezdésére.A 13. §-hoz
A vonatkozó törvénymódosítás következményeként az adózási jogszabály módosítása is szükséges.A 14. §-hoz
A törvénymódosítás következményeként a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezését is módosítani szükséges.A 15. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.