adozona.hu
T/4291. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
T/4291. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér....
"(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér."
"8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,26 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,26 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,26 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió forintot, 208 800 forint és a 3 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka.
"(2) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 125 000 forint. Három, vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206 250 forint."
"22/C. § (1a) Az adókedvezmény ezernél több néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, illetve az ahhoz kapcsolódó, a hivatásos sporttevékenységet szolgáló létesítmény (a továbbiakban együtt: labdarúgó-stadion) létesítésére, felújítására és működtetésére adott támogatás után nem vehető igénybe."
"(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 2 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék."
(2) Hatályát veszti
a) a 4. § 1) pontjában a "természetbeni egészségbiztosítási járulék",
b) a 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "természetbeni egészségbiztosítási járulékot,",
c) a 24/A. § (2) bekezdésében a "természetbeni és",
d) 25. §-ában a "természetbeni egészségbiztosítási járulékot és",
e) 26. § (3) bekezdésében a " , valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot",
f) 30/A. § (1) bekezdésében a "természetbeni és",
g) 30/A. § (2) bekezdésében "a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és",
h) 30/A. § (3) bekezdésében "a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és",
i) 31. § (4) bekezdésében a "természetbeni és",
j) 50. § (4) bekezdésében a "természetbeni és",
k) 51. § (2) bekezdés a) pontjában a "természetbeni egészségbiztosítási járulék és",
l) 51. § (3) bekezdés a) pontja, b) pontjából a "ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre", c) pontjából a "természetbeni és",
m) 51/A. § (2) és (4) bekezdésében a "természetbeni egészségbiztosítási járulék és",
n) 51. § (4) bekezdés a) pontja, b) pontjából a "ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre", c) pontjából a "természetbeni és"
szövegrész.
[(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult
a) a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy]
"ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszonnegyedik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonhatodik - életévét betölti; továbbá"
"(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 15 300 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17 800 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 16 600 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 19 200 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 20 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 22 100 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 30 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 33 670 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 25 400 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 18 500 forint."
"206/A. § A köztulajdonban álló munkáltató a munkavállalónak legalább olyan mértékű éves béremelést biztosít, mint a munkabéremelésnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően megállapított elvárt mértéke."
Az emberek ma többet dolgoznak kevesebb bérért, és egyre többen tapasztalják meg azt, hogy a munkával szerzett jövedelmük nem elég a megélhetéshez. A kormánynak súlyos felelőssége van ennek a helyzetnek a kialakulásában: a magyar bérek leszakadása tudatos kormánypolitika eredménye. A kiskeresetűeket sújtó egykulcsos adó, a minimálbér megadóztatása, a munka terheinek növelése, a közszféra béreinek befagyasztása, a közmunkabér csökkentése, az áfa-emelés és számos más intézkedés együttes hatására a társadalom 60-80 százaléka került rosszabb helyzetbe. Nem jött be a kormány számítása: az Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát megteremtő Munka törvénykönyve és az egykulcsos adó nem tudott lendületet a foglalkoztatásnak sem.
Az intézkedések fedezetét az adott költségvetési évben az adótörvények változtatásával és a felesleges kiadások lefaragásával lehet megteremteni. Az LMP programja szerint az élőmunka terheinek csökkentését a tőkejövedelmek és a vagyon (luxusadó) nagyobb mértéke, illetve a környezethasználat nagyobb adóztatása ellensúlyozza.
A mindenkinek járó megfelelő minőségű egészségügyi ellátás állami feladat. Biztosításához már ma sem elég az ezen a címen beszedett egészségügyi járulék, adóbevételekből kell fedezni. Annak érdekében, hogy az élőmunka terhei csökkenjenek, és például a minimálbér nettója elérhesse a létminimumot, a természetbeni egészségügyi járulékot ki kell vezetni. Így az adóbevallások is egyszerűsödnek. A megmaradó 1%-os járulék alkalmas arra, hogy a jogosultságot keletkeztesse, illetve hogy az állam ki tudja pótolni a bevételeket annak 6-szorosával.
A munkaerőpiaci járulék csökkentése nyomán sem csökkenhet az erre fordított összeg, ezt is az központi költségvetésből kell kiegészíteni.
A családi pótlékra vonatkozó jogosultság kiterjesztéséből következik a családi adókedvezményre való jogosultság kiterjesztése is.